Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám

2005-02-24 / 46. szám

2005. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Óvodabezárást terveznek - a szülők aggódnak (Folytatás az 1. oldalról) támogatására megy el az önkormányzat 530 millió forintos „mínusza”. A zsúfolásig megtelt önkormányzati te­remben kérdések záporoztak a város első emberére. Több szülő is hangsúlyozta: nem értik, miért a jelenleg szóban forgó két óvodára esett a választás.- 2008 végéig minden óvodának kötelező tor­naszoba kialakítása, amennyiben 2006-ban Ipolyszög elválik Balassagyarmatról, mint tag­óvoda megszűnik a Meseerdő óvodának az ipolyszögi tagóvodája. Ekkor marad három cso­port, ha kötelező jelleggel tornaszobát kell kiala­kítani azt csak úgy lehet, ha megszüntetünk egy csoportot, így két csoport marad és egy torna­szoba. Két csoport pedig nem óvoda... Markó József ismertette a képviselő-testület nevében az óvodákra vonatkozó konkrét számadatokat Aztán elhangzott a következő kérdés:- Mennyivel csökkenti az óvodamegszün­tetés az önkormányzat hiányát? - tudakolta egy anyuka, majd hozzátette: nem hiszi hogy az óvodabezárás fogja kihúzni az ön- kormányzatot az anyagi válságból?- Ötvenmillió forint évente a megtakarítás öt csoport megszüntetésével, az egész intéz­kedési tervben megfogalmazottakra vonat­kozóan a megtakarítás 200-250 millió forint- jelentette ki Lombos István.- Pont a város peremén helyezkednek el az óvodák, amelyek közül választhatunk, mi lesz azokkal, akik a városközpontban élnek?- kérdezte egy édesanya, mire a polgármes­ter kijelentette: Balassagyarmaton nincs tá­volság. A jelenlévők mély morajlásba kezd­tek, többen bekiabáltak: egy hároméves gyermekkel? Majd mások megjegyezték, nem mindenkinek van autója....- Sajnálom, de a kényelmi szempontokat, nem tudja finanszírozni az önkormányzat - szögezte le a polgármester. A szülői reakciók között felmerült: min­dig csak a számokról van szó, a pedagógiá­ról, a szülők azon problémájáról, hogy a gyermekeket új óvodába újra kell szoktatni, arról egyáltalán nem esik szó. A szülők vitatták továbbá a polgármester­nek azon kijelentését, hogy az óvodarend­szernek négy óvoda működése esetén sem lesz 100 százalékosan kihasználtsága. SZ.E A felháborodott szülök azt kérdezték: miért nincs más megoldás? Hírek Bátonyterenye FOGADÓSZOBÁK. Juhász Gá bor országgyűlési képviselő febru­ár 25-én 14 órától tartja fogadó­napját a kisterenyei ügyfélszolgá­lati irodán. Ezzel egy időben dr. Bakó Miklós jogi tanácsadással várja az állampolgárokat. A hónap j utolsó napján, február 28-án tartja j fogadónapját Vanya Gábor polgár- | mester. A városvezetőt 9-11 óráig a kisterenyei ügyfélszolgálati iro­dán, 12 és 14 óra között a városhá­zán kereshetik fel. Saloótarján _______ T AVASZVÁRÁS. A Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Oktatási In­tézmény tavaszváró hangversenyt rendez február 24-én 18 órakor az intézmény hangversenytermében. Közreműködik a salgótarjáni szimfonikus zenekar, Nagy Ágnes (fuvola), Bérczesné Balogh Ágnes, Becze Lajos (klarinét). Vezényel Kökényessy Zoltán. LEGENDÁK KÖRÉBEN. A le­gendás Aranycsapat két tagját, J Grosics Gyulát és Szojka Feren­cet, többszörös válogatott labda­rúgókat látja vendégül a Szövet­ség a Városért Polgári Kör febru­ár 24-én, csütörtökön 17 órától a Nemzeti Család- és Szociálpoliti­kai Intézetben. A szervezők vár­nak minden érdeklődőt. Pásztó ELÜTÖTTE A VONAT. Vasár nap este a Hatvan felől Salgótar­ján irányába közlekedő vasúti szerelvény a vasútállomástól 30 méterre elgázolt egy férfit. A helyszíni és halottszemle során az elhunyt személyazonosságá- | nak megállapítása nem járt si­kerrel. A helyszínen bűncselek­ményre, idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel. ■ Otthon vagy otthonban? - Üzenetek az uniónak Idősügy dilemmákkal, ajánlások az ókori filozófustól és a világszervezettől „A szép öregség fájdalomtól mentes, későn beköszöntő öreg­ség, aki ugyanis gyorsan megöregszik, nem boldog öreg. Ám az sem, aki ugyan lassan öregszik, de szenved.” Arisztotelész gondolatát ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a salgótarjáni idő­sek népfőiskoláján nemrégiben tartott előadása bevezetőjében Demus Iván, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kép­zési Központjának megbízott igazgatója. A szociálpolitikus ki­emelten az idősügy uniós és nemzeti feladatait részletezte. Elmondta többek közt: a nemzeti szociálpolitikák nemze­tiek maradnak, az uniónak nincs elfogadott szociálpolitiká­ja. Vannak az Európai Unióban elfogadott, a közösség döntésho­zói által megerősített elképzelé­sek, ezeket ajánlják meg a tagor­szágoknak. Ugyanakkor létezik a nemzeti szociálpolitika, olyan nemzeti program, amelyben benne van az idősügy, a gyermekvédelem, a fogyatékosellátás, a hajlékta­lanellátás is. Ugyancsak nemzeti keretek között maradt az: ho­gyan, milyen intézményrend­szerben történik az ellátás. S tény az is, nyugaton ehhez na­gyon jók a körülmények. Demus Iván az idősügyi gon­dok hátterét vázolva, rámutatott: kettős öregedés figyelhető meg a világban, vagyis növekszik az átlagéletkor - így egyre több öre­gedő problémáival kell társadal­mi szinten számolni - azonban nem születik elegendő gyermek. A fő kérdés tehát az: otthon vagy otthonban élik idős éveiket az emberek. Ma már természetes dolog, döntés kérdése, hogy va­laki az utóbbit válassza. Nehéz­ségekhez vezet azonban, hogy a kettős öregedés velejárói hatal­mas nyomást gyakorolnak az el­látásra. Az idős emberek egy ré­sze a családban tud maradni, de egyre többen szorulnak szakel­látásra, szociális otthoni elhelye­zésre. S ezt Nógrád megyében is nehéz megoldani: nálunk 680 fé­rőhely van és csaknem ugyan- ennyien állnak sorba. Az ellátórendszerre jellemző egyrészt, hogy sorra épülnek az emelt szintű, komfortos intéz­mények, és vannak a hagyomá­nyos otthonok. Kérdés, hogy a nógrádi idős emberek pénztár­cája mit enged meg. Demus Iván véleménye szerint: előre kell nézni. Azért kell komolyan foglalkozni a döntéshozóknak ezekkel a kérdésekkel, mert na­gyon fontos az idős ember lelki egészsége, egyensúlya, vagyis az, amit Arisztotelész így fogal­mazott meg: megtudok-e szépen öregedni? Vagy pedig ez nagyon nehézzé válik, s nem pusztán az anyagi lehetőségek, hanem pél­dául amiatt, mert a fiatalabbak hozzáállása az öregek problé­máihoz nem megfelelő. Lényeges, hogy az öregedőre úgy tekintünk-e mint sok-sok szellemi kincset, értékes tapasz­talatot hordozó valakire. Hogy a generációk egymás mellett él- nek-e vagy békétlenkednek. Fi­gyelni kell arra is: a szóban for­gó korosztályhoz tartozóknak ne hirtelen, hanem fokozatosan kelljen abbahagyni azt, ami évti­zedekig meghatározó volt a mindennapjaikban. S ha ez már bekövetkezett, alakítsanak kö­zösségeket, kis szellemi műhe­lyeket, mint például az idősek népfőiskolája. A megye intézményrendsze­rének fejlesztéséhez szem előtt kell többek közt tartani, hogy az itt élő öregek nem biztos, hogy egészségesen öregedtek meg, mert olyan foglalkozásuk volt. Ezt erősíti, hogy egyes megyei intézményekben egyre több az olyan beteg, aki „betegellátást” igényel, tehát külön figyelmet kell fordítani rájuk. A megbízott igazgató elő­adásában emlékeztetett az Egészségügyi Világszervezet unióhoz intézett hét üzeneté­re, (ezek alapján a tagállamok az idősek életminőségének ja­vítására közös törekvéseket fo­galmaznak meg.) Az üzenetek így szólnak: „Az öregedés ter­mészetes jelenség. A népesség öregedése világjelenség. Az időskorúak értékes forrást je­lentenek a társadalom számá­ra. Az emberek nem egyformán öregszenek meg. Az idősek a társadalom integráns részét ké­pezik. A sikeres öregedés előse­gíthető. Az egészséges, aktív öregkorra fel lehet készülni. ” Nemcsak szakmailag kell ér­teni az idősügyekhez, az ember­hez, meg is kell érteni az örege­dőt. Nyitottan fogadni szavát, igényeit, elvárásait. Azt mondják a franciák, az átlagéletkor már száz év körül van, az öregedés folyamatát mégis mindenkinek meg kell él­nie, ezt áthidalni, kihagyni nem lehet. _______________________m-i-i Gy urián Tibor Vigyázzunk az időre! Az ember az első éveiben még nincs tudatában - nem is lehet - hogy mekkora érték is az idő. Ké­sőbb, ahogy felnő, már egyre inkább gondol rá, udvarláskor megismeri a fájó, szinte végtelennek tűnő várakozás érzését, szertelensége miatt lekési az utolsó jára­tot, és egyre inkább rájön, vagy inkább felismeri, hogy mindennek alapja az idő, az életben az egyik fő tényező, ahogy ezt a fizika­órán is tanulta. \ Ahogy telnek az évek, úgy jön rá az ember az idő értékére. Lassan fontos lesz minden perc, és valóban értéke lesz a pillanatnak. Az ember szinte megmagyarázhatatlan, de szükségszerű változáso­kon megy át - ezen az úton is az idő vezeti - míg rájön, beismeri, mi több elfogadja, hogy nincsenek, és nem lehetnek kivételek. A tizenéves, vagy a huszonéves, még ha gondol is az idő múlására, akkor is csak a minden korban divatos életérzés, a dekadencia mi­att teszi. Ez az életérzés jobb esetben idejében eltűnik, és az isko­lák, az első munkahely okozta kihívások miatt eltompul. Közben telnek-múlnak az évek, az évszakok váltogatják egymást, és egy­szer csak egy íróasztal mellett, egy repülőtéren, egy vidéki hotel­ben, esetleg egy esztergapad előtt ismét eszébe jut az embernek az idő múlása. És ez már nem a dekadencia. Ez már egy olyan fel­ismerés, ami elől nem lehet kitérni. Kerülni ideig-óráig lehet, de el­menni mellette már nem. Mert ha csak lassan is, ha még oly ész­revétlenül is, de fogynak az évek. Felnőttként, már nem a minden ellen lázadó fiatal kiabál az ember­ből. Harminc, negyven év után már tényleg más értéke lesz a mú­ló időnek. Fontosabbak lesznek az esték, a hajnali ébredések és valóban értékesebb lesz minden perc. Vigyázni kell az időre. Mert a fizikus szerint tényleg végtelen, a matematikus szerint megma­gyarázható a végtelensége. De nekünk, a halandónak mégis eg­zakt. És egyszer elfogy. Es nem lesz haladék. Mert nincs. Egy vállalkozó kedvű falu Nógrádmarcal A marcaliakról egyáltalán nem mondható el, hogy ne len­nének vállalkozó kedvűek. Az elmúlt évben is már több pályá­zatot nyújtottak be és az idén Ilinnyel, Csitárral, Nógrádgár- donnyal és Balassagyarmattal összefogva közösen kívánnak pályázni a települések csatorna- hálózatának kiépítésére. Már megtörtént a község éves költ­ségvetésének elfogadása és a jö­vő héten (március 4-én) köz­meghallgatást is tartanak ez ügyben. A különféle közmunka­programokban is aktívan részt vállalnak, jelenleg a balassagyar­mati kistérségi és a hugyagiak által szervezett „Kirekesztődés a munka világából” elnevezésű program tagjai öt fő részvételé­vel. Természetesen gondolnak a falu fejlesztésére is, még az idén átadják a háziorvosi szolgálat új épületét és a hozzá tartozó szol­gálati lakást is. _____________i D oszpot rendőrökről és mentőövről... Bátonyterenye- A magyar rendőr olyan, ami­lyen a társadalma. Sokan haj­lamosak figyelmen kívül hagy­ni azt a tényt, hogy nem csak a megvesztegetett hatósági sze­mély számít korruptnak, ha­nem az is, aki „megvásárolja”- mondta a bátonyterenyei közéleti klub első vendége, Doszpot Péter. Talán már a bevezetőből kitű­nik, hogy Doszpot Péter ország- gyűlési képviselő (és - ki ne tud­ná? - egykori sztárzsaru) nem hi­vatalos látogatásra, sokkal inkább baráti beszélgetésre érkezett a vá­rosba. Szűk körben ugyanis ke­vés téma számít tabunak, leszá­mítva a személyes (kedő) kérdé­seket. A vendég kötetlen keretek között, őszintén beszélt rendőr­ségről, politikáról és mindenről, ami belefért. Doszpot Péter szerint átgondo­lásra szorul a jelenlegi oktatási rendszer, hiszen gyakran előfor­dul, hogy egy rendőr nem tud szakszerűen intézkedni. A felső vezetést szintén meg kell újítani, hiszen egy fiatal csak akkor tud előrelépni, ha a tábornoki karból „kidől” valaki. Úgy véli, nem léte­zik lakásmaffia, az esetek csekély gyakorisága miatt helyesebb pusztán csalásról beszélni, s az uzsorakamat is leginkább a felelőt­lenség csapdája.- A gyilkossági csoportnál vég­zett munkám teljesen megváltoz­tatott. A halál látványa egy idő után természetessé válik. Érzelem- mentesen viszonyultunk minden esethez, leszámítva, ha gyerme­kekkel történt tragédia. Azt nem lehet megszokni... Ma is képes va­gyok úgy elmenni egy baleset mel­lett, hogy észre sem veszem - me­sélt a(z ex) munkahelyi „ártal­makról”. A rendőrség még a rendszervál­tást követő években is a társada­lom felett lebegett, fogalmához misztikum és félelem kötődött. Doszpot Péter személye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az intéz­mény emberibb megítélésbe ke­rüljön. Hamar a magyar zsaru „prototípusává” vált... A bűnüldö­zés után a politika következett, az Országgyűlés rendészeti bizottsá­gában mostanság a vagyonvédel­mi törvényt tárgyalják, májusban pedig Hágába utaznak, ahol az Interpol te­vékenységével ismerkednek.- A népsze­rűségnek „köszön­hetem”, hogy már nem va­gyok zsaru. Egyszerre imádtak és tá­madtak a sajtószerepléseim miatt. A külvilág elismert, ugyanakkor a rendőrség berkeiben egyre többen nehezményezték, irigyelték a „sztárolást”... S akkor jött Med- gyessy Péter, dobott egy mentő­övet, majd el is vágta... A további pályafutását érintő pletykákra Doszpot Péter így rea­gált: - Többször megfogalmazó­dott bennem, hogy el akarom hagyni a politikát. Érre jelenleg a Kékfény lenne az egyik legjobb megoldás, csakhogy onnan még nem szóltak... SCHVEICZER K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom