Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám
2005-02-12 / 36. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2005. FEBRUÁR 12., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX-index 2005. február 11-én NYERTESEK 2005.02.11. Részvény Utolsó ár (Ft) változásé») Millió ft Garex 68 +19,30 0 Pannon Váltó 650 +12,46 0 Styl 89 +4,71 0 Phylaxia 78 +4,00 64 Konzum 90 +3,45 0 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH BRÓKERHÁZ Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Gardenia 200-18,37 11 Domus 500-9,09 0 BorsodChem 2255-3,63 1423 Fotex 240-3,61 48 FHB 14950-3,49 85 A BÉT indexe az elmúlt napokban IC 560 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. február 11-én €/Ft $/Ft €/$ t 4 t mmm 244,47 190,15 1,28 +0,25 Ft-0,89 Ft +0,01 cent réczey zoltán, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház magyar magántulajdonban van. A gyorsjelentések napja A BUX tegnap fél százalékkal esett. A legnagyobb cégek - a Matáv, a Mol, a BorsodChem - közzétették gyorsjelentéseiket, amelyek hatására haszonrealizálás indult meg. A BorsodChem ennek következtében három százalékkal, a Mól egy százalék alatti értékben gyengült A Matáv árfolyama emelkedett, s a Richter is szépen erősödött Gabonapiaci javaslatok budapest-brüsszel A Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a brüsszeli gabonairányító bizottságnak át kellene alakítani az uniós gabonaértékesítés, illetve gabonaexport támogatásának rendszerét A MOSZ szerint az lenne a helyes, ha a brüsz- szeli gabonairányító bizottság elfogadná azt a nézetet, miszerint az aratást követően a jelentős gabonatöbbletet termelő tagállamnak - legalább a többlet egy részére - az irányító bizottság közvetlenül export-visz- szatérítést adna az Európai Unión kívüli értékesítésre. A magyarországi gabonatermelőket ugyanis igen érzékenyen érinti, hogy az országban jelentős gabonafelesleg alakult ki. zik Belgiumból, a nyersanyagot és a munka- // erőt helyben szerzik be. Az első két évben a gyárban készített termékeket exportálni fogják Belgium mellett elsősorban Német-, Spanyol- és Franciaországba. Téli foglalkoztatás munkaerőpiac Olyan alap létrehozását javasolja a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége (Medosz), amelyből megoldható lenne a növénytermesztésben dolgozók téli munkaviszonyának fenntartása. Ezt Bereczky András, a szövetség főtitkára ismertette a budapesti választmányi ülésen a vendégként meghívott Pásztohy András földművelés- ügyi politikai államtitkárral. A vetések jól telelnek? Húsipari beruházás mórahalom A belga Vanreusel Snacks NV a Mórahalmi Agráripari Parkban létesít húsfeldolgozó üzemet; az erről szóló szerződést a minap írta alá a cég ügyvezető igazgatója és a város polgármestere. Az 1953-ban alapított családi vállalkozás 3 ütemben csaknem 1 milliárd forintos beruházást valósít meg és 200 munkahelyet hoz létre. Az üzemben csak a technológia és a tőke szármaidőjárás Az elmúlt időszakban tapasztalható enyhe, majd fagyos téli időszak nem viselte meg az őszi vetéseket - derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelentéséből, amelyet a szakemberek a januári megyei tapasztalatok alapján állítottak össze. A közlemény szerint a januári időjárás az őszi vetésekre megfelelő volt, s jól telelnek az őszi vetésű, hidegtűrő zöldségek is. A tél eleji enyhe, napsütéses időjárás kedvezett a zöldség hajtatásának - áll a jelentésben. Mi az állategység? az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. A tartási helyen lévő állatok számából az alábbi táblázat segítségével meghatározható, hogy mennyi állategységgel rendelkezik a támogatást igénylő. MSMKÊÊÊÊÊÊÊÊÊIÊÊÊÊMÊË ISlffl$ÉC(DB] 1 ÁLLATEGYSEG Kérődzők szarvasmarha / bivaly Borjú 6 hónapos korig 6-24 hónapos korú növendék 1 1 0,4 0,6 24 hónaposnál idősebb állat . * 1 1 Juh, kecske, dámszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,15 Gímszarvas (vegyes korcsoport) Sertésfélék Tenyészkoca, malacok nélkül • M 1 • 0,3 Y" y «c 1 V A, 0,5 Malac <25 kg . ,_á 1 * 0,03 Hízósertés 25-110 kg 7 ï 1 0,2 Kan 1 0,5 Lófélék f Ifi f Ló (vegyes korcsoport) | 8 1 k 1 1 Öszvér, szamár (vegyes korcsoport) k 1 0,6 Baromfifélék % Pecsenyetyúk, kakas és gyöngytyúk MBB m-M—b (vegyes korcsoport) ^ à o,oi Tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport)-. 1 n ■r 0,02 Pulyka (vegyes korcsoport) 1 0,03 Víziszámyasok Lúd (vegyes korcsoport) 1 0,03 Kacsa (vegyes korcsoport) s xáfe ' j 1 0,02 Egyéb állatok Nyúl (vegyes korcsoport) 1 0,02 Madárkórház a Hortobágyon állategészségügy Az ország minden tájáról érkeznek a betegek Dr. Déri János egy parlagi sast vizsgál Háromszáznál is több beteg madarat kezelt tavaly a Hortobágyi Madárkórház. Az alapítvány által működtetett, nemzetközileg is elismert centrum a gyógyítást követően heteket tölt a madarak vissza- vadításával. A madármentő tevékenység a Hortobágyon 1991 óta történik szervezett formában. A madárkórház 1999 óta működik, évről évre több sérült, beteg madárnak adva esélyt a túlélésre. Az állat-egészségügyi centrum vezetője dr. Déri János állatorvos, aki feleségével, a szintén állatorvos dr. Dériné dr. Smidová Beátával, valamint segítőivel az elmúlt évek során különleges tapasztalatra tett szert. A Hortobágyi Madárkórházban vizsgáló, röntgen, műtő, laboratórium, fertőzőbeteg-elkü- lönítő és intenzív osztály egyaránt van. A lábadozást a gyógyulási fokozatoknak megfelelő, különböző méretű helyiségek, röpdék és kifutók szolgálják. A házaspár az évek során olyan kapcsolatrendszert alakított ki, amelynek köszönhetően valóságos segítőhálózat alakult ki az országban. Bács-Kiskun, Szolnok, Békés, Heves és Tolna megyében egyaránt ismert a centrum. Az ottani madárbarátok átmeneti szállást biztosítanak a talált madaraknak mindaddig, amíg a kórház saját gépkocsijával a Hortobágyra nem szállítja a beteget. A hosszú lábadozást követően a madarakat a centrum visszavadítja. Az ott dolgozók olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel az állatokat felkészíthetik a szabadban rájuk leselkedő veszélyekre. így a madarakat nemcsak fizikailag, ,hanem mentálisan is tökéletes állapotban adják vissza a természetnek. A rendkívül magas színvonalon végzett fontos munka ellenére a kórházat évről évre a bezárás veszélye fenyegeti. A működésükhöz ugyanis évente legalább 14 millió forint szükséges - azért csak ennyi, mert egy-két segítőt kivéve mindenki társadalmi munkában dolgozik. Az alapítványnak azonban semmiféle finanszírozása, támogatása nincs. Dr. Déri János elmondta: gyakorlatilag a madárszeretők felajánlásaiból és az adók egy százalékából tartják fenn magukat. Ez már csak azért is elgondolkodtató, mert az országban ez az egyetlen olyan centrum, amely komplexen kezeli a vadon élő beteg madarak problémáját. Egy ilyen feladatnak az unió számos országában több évtizedes hagyományai vannak, nálunk azonban még ez is gyerekcipőben jár. ■ Takács Valentina A centrumban gyógyult már parlagi és réti sas, kerecsensólyom, vándorsólyom, túzok, daru, fehér és fekete gólya, sőt még bölömbika is. Többségük betegségéért a civilizáció által megváltoztatott környezet a felelős, hiszen sérüléseiket országúti baleset, mérgezés vagy orvvadászat okozta. Gyakori az áramütés is, mert az országban több mint egymillió szigetelés nélküli villanypózna van. Betegszám éves szinten (átlag) 300 egyed Kórházban töltött idő (átiag) 2,5 hónap Életbenmaradási arány (átlag) 80% Szabadon bocsátásra alkalmas (átlag) 40% (Forrás: Hortobágyi Madárkórház) A termelők 130 milliárdot követelnek Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2004-ben (milliárd forint) Folyó kiadások és jőved. tám. 105,5 96,1 Piaci támogatások 17,9 0,5 c75 o Egyéb 13 11,9 « Összesen: 293 163,7 o Az agrárkamara segítene kritika A magyar agrárium- ban kialakult kedvezőtlen helyzet megoldására a Magyar Agrárkamara (MÁK) felajánlja segítségét - hangoztatta Forgács Barna, a kamara al- elnöke a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a köztestület elnökségének rendkívüli konzultatív tanácskozását követően. Az alelnök elmondta: a kamara úgy látja, hogy a mezőgazdasági termelők likviditási gondokkal küzdenek, a támogatások kifizetéséhez szükséges intézmény- rendszer kiépítése lelassult, működése sok kívánnivalót hagy maga után. Elhangzott: a mezőgazdasági termelők részére a tavalyi 293 milliárd forint támogatás 60 százalékát fizették ki, illetve a gabonaintervencióra felajánlott 130 milliárd forint értékű gabona árának rendezése érdekében nem történik semmi. Az agrárkamara elnöksége szerint a tavalyi többletgabona kivonása a piacról nemcsak intervencióval oldható meg, hanem a terményt minél előbb külföldön kellene értékesíteni. Több szakmai szervezet álláspontja szerint az agráriumot a likviditási gondok és a pénzhiány miatt az összeomlás fenyegeti. Az érdekképviseletek követelik a termelők elmaradt, százmilliárd forintot meghaladó járandóságainak azonnali kifizetését. Tavaly a gazdák a beígért támogatás alig több mint felét kapták meg. Laczi Zoltán A közvéleményt a kormányzat a gazdáknak juttatott támogatások évről évre történő növeléséről tájékoztatja, miközben a helyzet az, hogy a múlt évben 130 milliárd forintot nem kaptak meg a termelők, s ezzel támogatottságuk legfeljebb harmada az uniós gazdákénak, akikkel a bel- és külpiacon versenyezniük kell - állítja Magyar György, a MOSZ tikára. A feszültséget fokozza - tette hozzá -, hogy közel négy hónapja nagyon fontos támogatási címek esetében nem működik a támogatási rendszer. Az érdekképviselet szerint az elmaradt követelések azonnali kifizetésén túl meg kell hirdetni a 2005. évi támogatási rendszert, s érdemben fel kell gyorsítani az intervenciós felvásárlást. De mi okozta a rendkívüli eltérést a múlt évi költségvetésben megtervezett támogatási összegtől? A szakember rámutatott: az Agrár- és Vidékfejlesztési Program (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) céljaira előirányzott 36 milliárd forintból egyetlen fillért sem fizettek ki, a SAPARD előcsatlakozási program tavalyra szánt forrásainak pedig csak háromnegyedét utalták át. A folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezet alatt 9 milliárd forinttal kevesebbet folyósítottak. Összegszerűen azonban a legnagyobb, több mint 60 milliárd forint az elmaradás az uniós forrásból származó területalapú támogatásnál (SAPS), mert az e célra járó összeg mindössze egyhatodát fizették ki. Mindehhez jön még, hogy a tavalyi költségvetés 18 milliárd forint uniós forrásból származó piaci támogatással számolt, s ennek az összegnek kevesebb mint 3 százaléka került az érintettekhez.
