Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-11 / 8. szám

2005. JANUÁR 11., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Mindnyájunknak el kell menni... - Szűrés és népegészség hozatalából is adódnak bőven fel­adatok. A fiatalok körében propa­gálják a „ciki a cigi” felfogást, a dohányzásmentes iskolák, illetve az iskolai dohányzásmegelőző programok indítása szintén sze­repelt a főbb feladatok között. A leszokni vágyók számára biztosí­tott egy ingyenes kék szám: 06­képet mutatott a részvételi arány annak ellenére, hogy 2002-től Sal­gótarjánban is szűrnek. A tapasz­talatok vegyesek: akiket már egy­szer behívtak és nem jelentkeztek a vizsgálatokra, azok közül az új­bóli megszólításra minden negye­dik vagy ötödik megy el mam- mográfiára. Két évvel ezelőtt vá­roson belül mintegy hatvan szá­valamint a környezet-egészség­ügyet. A dohányzás megelőzése érde­kében szakértők segítségével do­hányzásellenes stratégiát dolgoz­tak ki. Emellett a WHO dohány­zásellenes nemzetközi keret­egyezményének aláírásából, vala­mint a hazai szabályozás EU-s ajánlásokkal történő összhangba 40-200-493, valamint egy weboldal is hozzáférhető. Az alkohol- és kábítószer-fo­gyasztás megelőzése terén az alapellátás fejlesztését tartják a legfontosabbnak, s tervben van egy kábítószer-adatgyűjtő infor­mációs és kapcsolattartó központ létrehozása is. Az egészségesebb táplálkozásért táplálkozási ajánlá­sokat készítettek és készítenek, ezek kereskedelmi partnerek se­gítségével jutottak, jutnak el a la­kossághoz. Különös tekintettel a gyermekek étkeztetésére, az inter­neten biztonságos ételkészítési in­teraktív programot indítottak. A közétkeztetésben tevékenykedők­nek pedig oktatás-képzési tanfo­lyamot szerveztek a legújabb táp­lálkozástudományi és élelmiszer­biztonsági tudnivalókról. Az időbeni felismerés, a gon­dozás minőségének és hatékony­ságának javítása a legfontosabb szempont a cukorbetegség és a magas vérnyomás megelőzésé­ben, illetve a betegek kezelésé­ben. A szűrésben jelentős a házi­orvosok szerepe. Az AIDS és más, szexuális úton terjedő betegségek megelő­zése érdekében folyamatosan bő­vítik az anonim tanácsadók szá­mát. Egyes, különösen érintett célcsoportoknak speciális, példá­ul szűrőprogramokat indítottak. A szűrés mellett a biztonságos szexuális magatartás érdekében ismeretterjesztés, oktatás kezdő­dött a fiatalok számára. Minden programrész „figyel” a hátrányos helyzetű társadalmi ré­tegekre (romákra, fogyatékosok­ra), valamint törekszik a területi egyenlőtlenségek csökkentésére is. A feladatok meghatározásánál szintén ügyeltek arra, hogy azok az öregek problémáit is megcé­lozzák. A lakosság egészségének javítása céljából az Országgyűlés két éve fogadta el az Egészség évtizedének nemzeti népegészség­ügyi programját Tizenkilenc alprogramjának gyakorlati meg­valósítása, valamint az ehhez szükséges szervezeti keretek ki­alakítása már 2003-ban megkezdődött. Működésének orszá­gos és megyei tapasztalatairól lesz szó az alábbiakban. NMH-Információ A megelőzési programok nagymértékben építenek a me­gyei önkormányzatokra és a családorvosi szolgálatokra is. A tervek előkészítésében és megva­lósításában dolgozók többek közt azon fáradoznak, hogy Magyar- országon a születéskor várható élettartam - ami most nőknél 76, férfiaknál 68 év - 2010-ig három évvel növekedjen, megközelítse az Európai Unió ide vonatkozó át­lagát, amelytől sajnos jelenleg messze elmaradunk. A progra­mok finanszírozására tavaly - a megszorító intézkedések ellenére is - körülbelül 16 milliárd forint jutott. A népegészségügyi kocká­zatok csökkentésének egyik, ta­lán legfontosabb módszere, a da­ganatos betegségek kora felisme­résére irányuló rákszűrés. Eddig három területen indultak be a vizsgálatok, úgymint emlő-, méh­nyak-, valamint 2004 januárjától lépcsőzetesen a vastag- és végbél- rákszűrés. Ingyenes emlőszűrés­re az ország egész területén van lehetőség: három újabb, komplex emlőszűrő központ létesítésével sikerült az ország teljes területét lefedni. A szűréseken a behívot- tak megközelítőleg 60 százalékos arányban (országos adat) vesz­nek részt, ami nemzetközi szin­ten is jó eredménynek számít. Nógrádban tavaly kissé rosszabb zalékos vagy annál is jobb arányú volt a szűrés. A megye távolabbi településeiről behívottak részvé­teli aránya ennél kisebb. A szervezett, célzott lakossági méhnyakszűrés szintén beindult 2003 szeptemberében, a részvéte­li arány azonban sajnálatos mó­don ezen a területen még jóval alacsonyabb megyénkben is. Kí­sérleti jelleggel több megyében el­kezdték a vastag- és végbélrák- szűrést is, ez Nógrádra nem ter­jedt ki, valószínűleg azért, mert nem álltak rendelkezésre az eh­hez szükséges tárgyi feltételek. Tavaly 180 ezer, 50-70 év közötti férfi és nő kapott szűrési behívó­levelet. A kísérleti vizsgálatok eredményeitől függően az orszá­gos kiterjesztés érdekében meg­kezdik a háziorvosi szolgálat fel­készítését, valamint a diagnoszti­kai háttér kiépítését. A népegészségügyi program azonban nem csak a daganatos betegségek szűrésével igyekszik az elérhető legjobb egészségi álla­potot biztosítani a lakosság szá­mára. 2004-ben a népegészség­ügyi program elsődleges céljai hét különböző témakört ölelnek fel: a dohányzás visszaszorítását, az al­kohol- és kábítószer-prevenciót, az egészséges táplálkozás nép­szerűsítését, a HIV-vírusfertőzés vagyis az AIDS terjedésének meg­előzését, a magas vérnyomás és cukorbetegség elleni küzdelmet, A népegészségügyi kockázatok csökkentésének egyik, talán legfontosabb módszere, a daganatos betegségek korai felismerésére irányuló rákszűrés ­Ingyenes emlőszűrésre az ország egész területén van lehetőség Baráthi Ottó Katasztrófa után Címoldalra kerültek az országos lapokban arról a természeti katasztrófáról szóló hírek, melyek sze­rint karácsony második napján az utóbbi négy évti­zed legerősebb földrengése és az azt kísérő, cuna- minak nevezett szökőár sújtott le Délkelet-Ázsia egyes részeire. Az áldozatok száma napról napra nőtt, amikor e sorokat írom, össze­sen 165 ezer halottat tartanak számon. A tragédia megrázott minden jóérzésű embert. Talán csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy a térségben tartózkodó több mint négyszáz magyar túlélte a katasztrófát. A keresettek többségével si­került felvenni a kapcsolatot. Az utazási irodák többsége részben vagy egészben igyekszik kártalanítani ügyfeleit. Jó érzés tapasztalni, hogy egy ilyen katasztrófa után a világ számos országa segítő kezét nyújtja. Köztük a magyar kormány több mint kétmillió USA-dollár értékű segélyt ajánlott fel, a lakossági adományok összege fokozatosan nő. A humanitárius szolgálat nagy erőkkel dolgozott Srí Lankán, ivóvizet, tisztálkodószereket, ruhane­műt, gyógyszereket vittek a menekülttáborokba. Orvos- és mentő- csoport segített ellátni a menekülttáborban lévőket. Itthon megkezdődtek a jelentkezések az áldozatok árváinak jelképes befogadására. A katasztrófa további következményei (sérültek gyógyítása, járvá­nyok elkerülése) még előttünk vannak, a tanulságok azonban már levonhatók. így - többek között - sokkal több figyelmet kellene for­dítani védelmi beruházásokra, a katasztrófák előrejelzésére, lehető­ség szerinti megelőzésére. Az utóbbi egyik eszköze természeti kör­nyezetünk védelme lehetne. Ugyanakkor a természet kizsákmányo­lása, pusztítása és szennyezése út az újabb katasztrófák felé. A globális felmelegedés például már közvetlen veszély. A sivatagoso­dás, az olvadó gleccserek, az óceáni áramlások azt mutatják, hogy az éghajlat is olyan mértékben változik, amely hatással van egész boly­gónkra. Ki tudja, a klímaváltozás mennyiben részese a mostani tra­gédiának? - jóllehet a közvetlen ok a földrengés volt. Kiszolgáltatott­ságunk a természet erőinek - ha nem vigyázunk természeti környe­zetünkre - beláthatatlan következményekkel járhat. A világméretű probléma hatásainak csökkentése, csak a kiváltó okok felszámolásától, illetve a prevenciótól várható. Ez - többek kö­zött - a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj) felhasználásának mérséklését, az emisszió csökkentését, az erdők irtása helyett azok telepítését, a biodiverzitás védelmét, a nagymértékű szennyezés elke­rülését feltételezi. Országunkban is széles körű társadalmi összefogás szükséges annak érdekében, hogy a természet- és környezetvédelmi érdekek a gazdasági folyamatokba és döntésekbe beépüljenek. Természeti környezetünk megóvása, értékeink tisztelete és védel­me pedig gondolkodásunk, cselekedeteink része kell legyen. Hogy az újabb környezeti katasztrófákat elkerüljük, de legalábbis bekövetke­zésének esélyét csökkentsük. A huszonnegyedik órában vagyunk. Valami elkezdődött ___________Nemti________ D ávid Ibolya meghívására a parlamentben is szerepeltek a helyi hagyományőrzők a közelmúltban. A siker érté­két jelzi, hogy a 27 alapító taggal létrejött Zsuborinka egyesületet mindössze tavaly június 7-én vették bírósági nyilvántartásba. A nemti palóc népi hagyomá­nyok őrzésére és ápolására Kobzs- várí. Jánosné elnökletével létreho­zott egyesület jellegzetes nevét a helyi női népviselet egyik fejdíszé­ről kapta. Az egyesület gyermek-néptánc­csoportja 23 fővel indult, jelenleg 29-en vannak. A felnőtt hagyományőrzők a gyerekekkel közösen nagy sikerrel szerepeltek Bátonyterenyén a kas­télykerti, valamint a bokori trak­tormajálison is. A gyermektánc- csoport szerepelt a bátonyterenyei városnapon, és benevezett a Ka­záron megrendezett Aba-napok néptáncversenyére, ahol oklevéllel jutalmazták fellépésüket. Tehetségükről helyben is tanú- bizonyságot tehettek az egyesület tagjai: a tájház avatása során Dá­vid Ibolya is megtekintette előadá­sukat. Az Országgyűlés alelnöké- nek elismerését jelzi, hogy a kö­zelmúltban a parlamentbe is meg­hívta a menyecskéket, ahol csodá­latos népviseletükkel új fent nagy tetszést arattak. A jövőbeli fejlődés biztosított­nak tűnik, hiszen a gyermekcso­port a mögöttünk hagyott eszten­dő szeptemberétől a salgótarjáni Váczi Gyula Művészeti Iskola tag- intézményeként működik, a kap­csolat minden előnyét élvezve. Az egyesület további célja többek kö­zött a népi kézművesség és kony­ha megismertetése a fiatalabb kor­osztállyal. Az elképzelések megva­lósításához a tájház biztosíthat ki- váló helyszínt._______________i Összébbhúznák a nadrágszíjakat Borsodban és a fővárosban is településrészek készülnek leválni Miskolcról válni készül településrésze, Tapolca. Mint ilyen­kor mindig, vannak akik támogatják a leválást és vannak, akik egyáltalán nem szeretnék. A tapolcai lakosok között már beszédtéma lett, hogy mi is történne, ha leválnának? Kié lenne a híres barlangfürdő, a bevétel, és egyáltalán, kié a föld alatti forrásvíz? Már most téma a vagyonmegosztás, pe­dig még csak most lesz szavazás, január 16-án. NMH-Információ A miskolctapolcaiak felvetet­ték, hogy meg kellene alakítani­uk a Miskolctapolcáért Egyesü­letet, mely a településrész, fejlő­dését támogatná. Jobb párbe­szédet szeretnének Káli Sándor polgármesterrel és a képviselő- testülettel, akik a 2004. decem­ber 10-i önkormányzati ülésen tűzték ki a helyi népszavazást Miskolctapolcán. A szavazáson feltett kérdés a következő lesz: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Mis­kolctTapolca új (önálló) község­gé alakuljon?”. A napokban egy internetes fó­rumon kommunikálnak a tábor és ellentábor felei. Tegnap reg­gelre pedig fölkerült egy hozzá­szólás is a több ezer közé, mely­ben egy tapolcai lakos arról tájé­koztatta a többi hozzászólót, hogy az éjjel valaki vagy valakik átkeresztelték Miskolctapolcát. Az történt, hogy több helyen is kitáblázták: „Tapolcafürdő”. Pe­dig még, ha a leválás mellett is döntenek, beletelik pár évbe amíg valóban önállósulni tud­nak. Aztán mi történik, ha ugyanígy dönt Selyemrét, Lilla­füred, Diósgyőr, Hejőcsaba...? Próbáltunk érdeklődni Mis­kolc polgármesterétől is, hogy mi a véleménye a leválásról. Választ nem kaptunk, így csupán csak következtethetünk arra, hogy egy barlangfiirdős településrész, mely közkedvelt turistacélpont, nem szerencsés, ha „elhagyja” a várost és külön településként működik tovább. Legalábbis a városnak nem jó, mely így talán jelentős bevételtől eshet el. Mint ismeretes, megyénkben nemrég Somoskőújfalun szavaz­hattak arról, hogy maradjanak-e Salgótarján településrészeként vagy önállóan működjenek to­vább. Nagy többséggel a leválás mellett döntöttek, s ez 2006. ja­nuár 1-jétől így is lesz. Sok kér­dést kell még addig tisztázni, többek között azt is, hogy mi­ként oldják meg a vidéki közle­kedést, hiszen többé már nem helyi járat a helyi járat. Elképzelhető, hogy kisebb lesz a főváros is, mert hét kerüle­tet le akarnak választani róla. Új­pest, Rákospalota, Csepel, Rákos­szentmihály, Pesterzsébet, Pest- szentlőrinc, Rákoscsaba lehet, hogy nem lesz már Budapest ré­sze, hanem önálló települések­ként működne tovább egy közel­múltban napvilágot látott javaslat értelmében. A tervezet szerint ál­lítólag így hatékonyabban tudna működni a kisebb - hétszázezer lakossal kevesebb - Budapest. A szavazás mindenképpen egy felelősségteljes döntés, melynek következményeit min­den esetben át kell gondolni. Úgy tűnik tehát, hogy míg a XIX és XX század a településegyesí­tésekről szólt, a XXI a leválások­ról szólhat... JJL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom