Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-11 / 8. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2005. JANUÁR 11., KEDD Átlépte a 45 milliárdos határt a Sulinet Expressz A Sulinet Expressz programnak köszönhetően másfél év alatt 130 ezer új számítógép került a magyar családokhoz, 300 ezer gépet újítottak fel A tavalyi ellenőrzések után csökkent a kereskedői visszaélések száma is, az összforga­lom meghaladta a 45 milliárd forintot. Tavaly decemberre a Sulinet Expressz program forgalma meghaladta a 45 milliárd forin­tot, a program indulása óta eltelt másfél évben 130 ezer új számí­tógép került a családokhoz, 300 ezer gépet újítottak fel. A Sulinet Expressz 2003 júliusában indult és az év végéig - hat hónap alatt - 23 milliárdos forgalmat ért el - mondta el Magyar Bálint oktatá­si miniszter. A forgalomban több csúcspont mutatkozott, az egyik .tavaly márciusban, mie­lőtt a digitális fényképezőgépek kikerültek a támogatott termék­körből - a programot lebonyolí­tó projekttanács azért döntött így, mert az eredeti cél az volt, hogy ne kiegészítők, hanem számítógépek kerüljenek a csa­ládokhoz. A júniusi forgalmat az 50 százalékos önrész júliusi be­vezetése dobta meg, a tavaly de­cemberi, csaknem hétmilliárdos forgalom pedig a karácsonyi vá­sárlásoknak tudható be. Tavaly a projekttanács öt ellenőrzést tartott a programban részt vevő forgalmazóknál és cégeknél, a 87 szállítóból 11-et ideiglenesen felfüggesztettek, hatot pedig meghatározott időre kizártak. A szankciókat legtöbbször azért szabták ki, mert a cégek nem a jogszabályi feltételeknek megfe­lelően intézték beszerzéseiket. A dupla árazás - vagyis hogy a sulinetes termékeket a kereske­dők drágábban adták az akció­ban nem szereplő, de hasonló értékű daraboknál - inkább a program elején volt jellemző. Ahol a tanács ilyesmit tapasz­talt, ott kötelezték a kereskedő­ket a sulinetes termék árának csökkentésére, azok a vevők pe­dig, akik emiatt drágábban vá­sároltak, kártérítésre tarthattak igényt. A miniszter szerint a program segített az informati­kai szektorban jellemző szürke- gazdaság kifehérítésében is, például egy népszerű pro­cesszorból 2003-ban hivatalo­san tízezer darabot importál­tak, a Sulinet Expresszben mégis 12 ezer darabot értékesí­tettek a kereskedők. Az ellenőr­zések után 2004-ben az import ugyanebből a típusból már elér­te a 30 ezres darabszámot, mi­közben a programban 26 ezret adtak el belőle. Ezzel nőttek az állam áfa-bevételei is - hangsú­lyozta Magyar Bálint. Mindezeket megerősítette Malomhegyi Nándor, a salgótar­jáni Professional Computer Kft. Számítástechnikai Szaküzlet és Szerviz ügyvezető igazgatója, aki lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Sulinet-program nagyon sikeresnek bizonyult, mivel je­lentős bevételhez juttatta a szá­mítógépeket forgalmazó cége­ket. - Kicsit lassú volt ugyan és túladminisztrált, de ennek kö­szönhetően minden rendben volt. Örülnénk még egy ilyen programnak - mondta Malom­hegyi Nándor. - 2003-ban na­gyon nagy sikert aratott a digitá­lis fényképezőgép, melyet ké­sőbb kivettek a vásárolható ter­mékek közül. 2004-ben a számí­tógép-részegységeket vásárolták többen. Kisebb volt az érdeklő­dés a nyomtatók és a multi­funkciós részegységek iránt. Szám szerint nem tudom, hogy mennyi gépet adtunk el de az biztos, hogy több százat. Sokan részegységekben vették, hogy vissza tudják igényelni a kezdeti maximum 60 ezer forintot a sze- mélyijövedelem-alapból. Két csúcs volt tavaly. Az egyik 2004. május-júniusában, majd novem­ber-decemberben. Ezekben a hónapokban sokkal több gépet adtunk el. Ennek a'programnak egyik nagy jelentősége volt, hogy a számítógépes „szürke” csator­nákat „fehérítette”. Csak olyan szállítóktól lehetett vásárolni, akinek hivatalos gyártói képvi­selete van Magyarországon. Pél­dául a processzorokat csak an­nál a nagykereskedőnél lehetett megvenni, akinek gyártói szer­ződése van - zárta szavait a Professional Computer Kft. ügy­vezető igazgatója. A program 2003-ben 23 milliárd forintos forgalmat ért el, a vásárlók ösz- szesen 15 milliárd forintot von­tak le adókötelezettségükből. Ta­valy a forgalom 22 milliárd fo­rint volt, a levonások pedig kö­rülbelül 12 milliárdos összeget, tesznek ki. Ha nem jégtől, akkor sártól csúszik (Folytatás az 1. oldalról) s máris úgy néz ki a gépkocsi, mintha soha­sem látott volna vizet és tisztítószert. S vé­gül, de nem utolsósorban, a KRESZ szerint az úttestre került szennyeződést annak kell eltávolítani, aki okozta azt, nem pedig arra várni, hogy az időjárás majd megoldja.- Miért nem lehet rendszeresen gondos­kodni az úttest sármentesítéséről? - tették fel a kérdést olvasóink, amelyet továbbítottunk a Nógrádszén Kft. ügyvezető igazgatójához. Nagy Oszkár elmondta: a szállítást alvállalko­zókkal végeztetik, akik bizonyos időközön­ként gondoskodnak ugyan a sár letakarításá- ról, de ennek ellenére valóban előfordul, hogy sártól csúszós az úttest. Mint mondja, erre fi­gyelmeztető táblák hívják fel az autósok fi­gyelmét, amelyek jelzik: az említett útszaka­szon csúszásveszéllyel kell számolniuk. A sár letakarítása tehát az alvállalkozók felada­ta, akiket egyébként szerződésben is kötelez­nek erre. A közelmúltban váltás történt a szállítókat illetően, most helyi kisvállalkozók végzik a szénszállítást: velük az egyeztetés folyamatban van a probléma megoldására. Érdeklődtünk a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nál is, mint a Salgótar- ján-Mátraszele közötti 2303. számú út keze­lőjénél. Serfőző Tamás főmérnök elmondta: hozzájuk is érkezett jelzés arról, hogy sárral borított az ominózus útszakasz, a napokban jártak is ott helyszíni szemlén.- A teljesség kedvéért hozzátenném, hogy a helyzet jobb volt, mint amire számítot­tunk, de igaz, hogy az egyik forgalmi sáv sár­ral szennyezett volt - mondja a főmérnök. - Korábban is folytattunk levelezést ebben az ügyben a Nógrádszén Kft.-vel, most újra fel­szólítjuk arra, hogy gondoskodjanak az út­test tisztántartásáról. Serfőző Tamás hozzátette: ha nem jutnak eredményre a levelezés útján, akkor átadják az ügyet a Nógrád Megyei Közlekedési Fel­ügyeletnek: nekik van joguk arra, hogy köte­lezzék az érintetteket olyan útcsatlakozás ki­építésére, amely biztosítja azt, hogy ne ke­rüljön sár az úttestre. ______ _____ _____ H. E. A szenet szállító teherautók sok gondot okoznak a helybelieknek, az átutazóknak és az út üzemeltetőjének is Iskoláztatnák a házfelügyelőket NMH-Információ Az új társasházi törvényt 2003. év végén fogadta el az Or­szággyűlés. Ez a törvény több mint egymillió társasházi örök­lakás és külön tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyi­ség tulajdoni szabályait, a társas- ház közösség szervezeti-műkö­dési rendjét, együttélési szabá­lyait határozza meg. A törvény azokat a társasházi képviselőket kötelezi egy tanfo­lyamra, akik társasházkezelői szerződést kötöttek a házzal, il­letve házakkal (pénzt kapnak a tevékenységükért) amit, amiket kezelnek. Lapunknak többen is jelez­ték: ők már több éve társasházi képviselők, azért végzik ezt a te­vékenységet, mert szeretik. Sok a nyugdíjaskorú a képviselők között, akiknek most tanfolyam­ra kellene járniuk. Olvasóink ar­ról tájékoztattak bennünket, hogy az a gond, hogy a tanfo­lyam helye Salgótarjánhoz leg­közelebb Budapesten, illetve Miskolcon van. (Salgótarjánban jelenleg egyetlen cég tervezi tár­sasházkezelői tanfolyam beindí­tását, viszont ez csak akkor le­hetséges, ha többen jelentkez­nek a tanfolyamra.) A 65 év fö­löttieknek az utazás ugyan nem kerül pénzbe, de a néha több száz kilométeres út időigényes és fárasztó lehet. A tanfolyam az Országos képzési jegyzékben szerepel. Ennek magasabb foka az ingatlankezelői tanfolyam, mely már egy külön szakmát is jelent. Információink szerint társas­házkezelői tanfolyammal Nóg­rád megyében eddig négyen rendelkeznek. (A megyében is szerettek volna már tanfolyamot indítani, de csak három jelentke­ző akadt.) Ők elvégezték azt a 90 órás tanfolyamot, melynek tan­anyaga között szerepel jog, számvitel, építészet és kommu­nikáció is. A társasház kifizeti a tanfolyam díját - amely jelenleg 100 ezer forint körül van - ha nem vállalkozó a közös képvise­lő és a közgyűlés „úgy” dönt. Olvasóink érdeklődtek, hogy mit jelent az, hogy valaki üzlet­szerűen végzi a társasház keze­lését? Erre azt a választ kaptuk, hogy: aki vállalkozóként, pénzt kap a tevékenységéért, az üzlet­szerűen végzi azt. Ez független attól, hogy egy vagy esetleg'több házat kezel-e az illető. Felszámolják a Párád Kristályt MTI-Információ ____ Felszámolási eljárás indult a kézi készítésű üveg- és kris­tályárut gyártó Párád Kris­tály Manufaktúra (PKM) Rt. ellen - tájékoztatta a kijelölt felszámolóbiztos pénteken az MT1-L Az eljárást a PKM tulajdonosa, a Saye Kft. kez­deményezte azt követően, hogy mintegy 300 millió fo­rint tartozást halmozott fel a társaság a szállítókkal, az adóhatósággal és a hitelező bankokkal szemben Pintér Demeter hozzátette: a bíróság jogerős végzése szerint a Mátra Holding Rt. végzi a cég felszámolását. A biztos hangsú­get is tartalmazó portfolió ele­meként a belföldi tulajdonú Saye Kft. vásárolta meg. Erre azok után került sor, hogy a tengeren­túli exportra termelő cég immár három éve veszteségesen műkö­dik, elsősorban a dollár alacsony árfolyama miatt. Az üveggyár régebben távozott vezérigazga­tója, Nagy Imre erről korábban az MTI-nek elmondta: míg 5 millió dollárnyi árbevétel 2000- ben még 1,5 milliárd forintot ért, 2004- ben ugyanakkora export már nem ér 1 milliárd forintot sem. Az üveggyár így 2004-ben 1,1 milliárd forint forgalom mel­lett 120 milliós veszteséget hal­mozott fel. A társaság korábban 2005- re 1 milliárdos forgalom mellett 200 millió forintos defi­Ugy tűnik a salgótarjáni gyár tapasztalata és kapcsolatai Is kevésnek bizonyultak a Párád Kristály Manufaktúra megmentéséhez. _ lyozta: első intézkedésként gon­doskodtak arról, hogy a társaság 400 dolgozója megkapja esedé­kes bérét. A pénz kifizetése ja­nuár 17-én történik meg az Álla­mi Bérgarancia Alap terhére. Pintér Demeter emlékeztetett ar­ra, hogy december 21. óta áll a gyár. Az eredeti tervek szerint január 11-én kellene újraindítani a termelést, ám ennek csak janu­ár 17-re tudják megteremteni a feltételeit. Hozzátette, hogy ak­kor is csak csökkentett üzemmel indulhat a termelés. Leszögezte azt is, hogy a felszámolásnak, a 300 éves ipari kultúra megmen­tése a célja, ezért szakmai befek­tetőket keresnek. A korábban az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. által birtokolt társasá­got december elején egy több cé­cittel számolt. A cég termékei­nek hetven százalékát Japánban és az Egyesült Államokban, va­gyis dollárelszámolású piacokon értékesítette. A II. Rákóczi Ferenc által ala­pított, 300 éves múltú manufak­túra idén augusztusban került négy cég közös tulajdonába. Az St. Glass Rt., a Borsod-Abaúj 2000 Kft., a Svercsek Kft. és a Lencsehegy Szénbánya Kft. 24-24 százalékos, együttesen 96 százalékos tulajdonrészt szer­zett a vállalkozásban. A részvé­nyeket magánszemélyektől vá­sárolták meg az állami tulajdonú társaságok, a vételár szimboli­kus volt. Ä Saye Kft. e cégektől vette meg egy portfolió része­ként az üveggyárat. Megcsúszott, ütközött Salgótarján Szombaton a hajnali órákban egy 28 éves férfi személygépko­csival közlekedett Salgótarján központja irányából Mátraszele felé. A Salgó úton egy balra ívelő útkanyarban a csúszós úttesten a jármű a menetirány szerinti jobb oldalon előbb egy út mellet­ti betonkerítésnek, majd egy közvilágítási oszlopnak ütkö­zött. A gépkocsivezető és 19 éves hölgy utasa könnyű sérülé­seket szenvedett. A kiegészítők után a tavalyi év „slágertermékei" a részegységek voltak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom