Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ Nógrádi fiatalok a honvédség tapolcai kiképzőközpontjában Szinte azzal egy időben, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Juhász Fe­renc honvédelmi miniszter a budapesti Hősök terén a jelképes utolsó centit is le­vágta, és 136 évután megszűnt hazánkban a sorkatonaság intézménye, négy Nóg­rád megyei fiatal - köztük egy hölgy is - már az indulásra készültek. Hosszú hó­napok vívódásai után, túl az egészségügyi alkalmasság vizsgálatokon, már a szerződéses katonai szolgálat vállalásának a küszöbén álltak. November harma- dikán Magyarországon leszerelt az utolsó sorkatona, de november negyediké hajnalán, az MH Szárazföldi Parancsnokság Tapolcai Kiképzőközpont kapuját átlépő bevonulok között, már ott volt az a négy nógrádi fiatal is, akik önként vál­lalták, hogy a magyar haderő szerződéses katonái lesznek. Az Országgyűlés no­vemberi határozata alapján Magyarországon csak hivatásos, és szerződéses ka­tonák teljesítenek katonai szolgálatot, kizárólag önkéntes alapon. A Nógrád Me­gyei Hírlap munkatársa, az MH Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság to­borzóirodájának vezetőjével, Sápi Gábor őrnaggyal elkísérte Tapolcára a fiatalo­kat, s ott voltak, amikor kiléptek a civil életből, felöltötték az egyenruhát, és meg­kötötték a szerződést azzal a csapattal, ahol a három hónapos alapkiképzés után majd megkezdik a tényleges katonai szolgálatot. Matúz István ezredes, az MH tapolcai kikép­zőközpont parancsnokának az irodájában foga­dott bennünket. A katonai szervezet a Magyar Honvédségben az alap - és szakkiképzés fő bá­zisa.- Ezredes úr! Négy nógrádi fiatal már túl van azon a dömésen, hogy a magyar haderő szerző­déses katonája kíván lenni. Bizonyára motiválta őket döntésükben az önkéntes haderő biztos munkahelyeket kínáló lehetősége, a média tu­dósításai a magyar katonák sikeres külföldi sze­repvállalásairól is, de ön, akinek a keze alatt már sok ezer fiatal forduk meg, mi az amit egyfajta útravalóként tud monda­ni azoknak, akik még csak kacérkod­nak a gondolattal, hogy esetleg szer­ződéses katonának álljanak?- A legfontosabb, hogy minél több információja legyen arról ami­re készül. A megyei toborzóirodák­ban mindent elmondanak a követel­ményekről és a lehetőségekről. A szerződéses katonajelölt, mire eljut ide a kiképzőközpontig, már át­megy egy jól felépített rendszeren. Biztosan kell tudnia, hogy mire vál­lalkozik - már most biztosan kell dön­tenie! - hogy ne itt derüljön ki: mégsem ezt akarja. A szeptemberi 268 bevonult- ból egyébként négyen mentek csak el. Jól gondolják meg! Mire idejön, már legyen túl minden bizonytalanságon. Fogadja el, ami itt a kiképzőközpontban rá vonatko­zik, mert a szerződéses katona azért kapja az illetményét, hogy a három hónap alatt tisztességesen végrehajtsa azokat a feladato­kat, amik itt rá várnak. Már otthon, fizikailag is készüljön fel a katonai szolgálatra. Nem csak mentálisan, hanem fizikálisán is! Le­gyen fegyelmezett és bajtársias. A magyar had­erő szerződéses katonája társas lény. Itt nem magányos katonákat képezünk ki. Már az első napon kortárs párokat, tanulópárokat alakítunk ki. Az egyik segítse a másikat és feleljen is a má­Matúz István ezredes, a tapolcai központ parancsnoka síkért! Ez a bajtársiasság és a közösségi szellem kialakításának egy jó lehetősége. Itt Tapolcán, egy emberközpontú kiképzés folyik, és a kikép­zőközpontnak kialakult egy intézményes jelle­ge is, noha ez egy katonai szervezet. A tanfo­lyamnak - parancsnokságunk olyan, mint a fő­iskolai, egyetemi tanszék - nem is kiképzési ter­ve van, hanem órarendje. Ez is egy hatalmas változás.-A november, negyedikén bevonult hölgyek­nek és férfiaknak, mivel telik az alapkiképzés három hónapja? Éppen csak elviselhetőek vagy könnyen vehetőek itt az akadályok? A bejárat­nál azt mondta egy szeptemberben bevonult fia­tal, hogy ezt Napóleon sem bírná ki...- Nem könnyű, de nem is lehet könnyű az alapkiképzés. Sokan, csak itt a kiképzőközpont­ban találkoznak először a hadsereggel. Alapve­tő ismeretek hiányoznak ilyenkor. Az indító ál­lománygyűlésen azt szoktam hangsúlyozni a katonáimnak, hogy a ház alapjait megépíteni a legnehezebb. Mint parancsnok mondhatom, a falakat felépíteni már könnyebb. A szeptember elsejétől kísérleti jelleggel beindított új rendsze­rű alapkiképzésben - melyhez egy új kiképzési programtervezetet állítottunk össze - igen szi­gorú követelmények vannak meghatározva és ez természetesen, megkí­vánja a szigorú napiren­det. Ez reggel ötkor kezdődik, és este hu­szonegy órakor, a takarodóval ér véget. A kato­nának, csak másfél óra szabad időt hagyunk, amivel vagy itt a laktanyában, vagy a városban vagy akár a helyőrségi klubban rendelkezhet. Nagyon be van osztva a katona ideje, de ez szükségszerű velejárója az új kiképzési kon­cepciónak. Itt már nem sorkatonákat, hanem motivált, szerződéses katonákat képezünk ki, akik ezért fizetést kapnak. Ezért ők természe­tesen, a képességeiknek megfelelő, őket „elő­revivő” feladatokat igényelnek. A motiváció­hoz nagyban hozzájárul, hogy éri-e sikerél­mény a katonát. A kiképzők ezt a személyre szabott feladatokkal érik el.- A szerződéses katona mivel tölti egy napját?- Öt órakor van az ébresztő. Ezután ötven perc reggeli testedzés következik. Ez nem ösz- szetévesztendő a reggeli tornával! Mindenki maga dönti el, hogy melyik mozgásnemet, a fekvőtámaszt, a felülést, vagy a futást gyakorol­ja. A tanfolyam-parancsnokság szakspecialistái segítik ezt a munkát. Mivel önkéntesekről van szó, a katona maga dönti el, hogy mire fordít na­gyobb energiát. A tisztálkodás után van a regge­li - november másodikától már csak a körletet kell takarítani, minden mást külső vállalkozók végeznek - majd rajszemle következik, aztán a reggeli. Utána, úgynevezett kihallgatások van­nak, majd a foglalkozások kétóránként, tízper­ces szünetekkel. A foglalkozások után ebéd, majd a fegyverek karbantartása. Ezután a sza­kasztiszthelyettesekkel vagy rajparancsnokok­kal személyre szabott értékelések következnek. A délután hátralévő részében egyéni tanulás. Hattól vacsora, majd másfél óra szabad idő. Itt megengedett a korlátozott sörfogyasztás is. Ez­zel sem a sorkatonáknál, sem a hivatásosoknál, és a szerződéseseknél sem volt gond. A katona a városba is kimehet húsz óra harminc percig. Takarodó huszonegy órakor van. Mivel a katona önkéntes alapon vállalja a szolgálatot és profi katona akar lenni, így nem csak azt kell megtanulnia, ami tanítani akarnak neki, hanem annál jóval többet! A kiképzőközpontban fokozatosan kapja a terhelést az állomány. Itt nem lehetünk elné­zőek. Hetente felmérjük a fizikai teljesít­ményt, majd havonta összegezzük, és bi­zony az alapkiképzés tizennegyedik hetében az egyhetes vizsgán úgyis minden kiderül. Itt az egyének képzése folyik, függetlenül attól, hogy szervezett alegy­ségekben vannak, de egyének! Az alapkikép­zés alapvetően négy, jól elkü­löníthető cik­lusból áll. (12 hét, 60 kiképzési nap.) Az első há­rom hét a fegyelem­re, a kato­nai sza- bályok betartásá­ra, és a szi­gorú napi­rendi életre szoktatásból, és főleg elméleti képzésekből áll. Bizony, ha valaki nem volt kollégis­ta, akkor ez sem könnyű a számá­ra. A következő három ciklusban már a gyakorlatia­sabb feladatok zajla­nak, és tart a szigorúan visz- szaellenőrzött kiképzés. A negyedik ciklus végén záróvizsgát tesz a katona, ami három részből áll: elméleti, fizikai-állóképességi és a járőitípusú vizsgákból. Az alapkiképzés végén bizonyítványt is kapnak a szerződéses katonák.- Ezt az óramű-precizitást igénylő munkát milyen személyi állománnyal végzik?- A munkát az MH tapolcai kiképzőközpont két kiképzőzászlóalja, egy tanfolyam-parancs­nokság és a támogató alegységek végzik. Az ötszáz fős állománystábbal a tervek szerint évente ezer-ezerkétszáz szerződéses katonát kell tökéletesen kiképeznünk. Akár évi hat be­vonulást is képesnek kell lennünk megfelelően végrehajtani. Az új rendszerű kiképzési program egyéb­ként nem is lenne működőképes egy összehan­goltan működő logisztikai háttér nélkül. Mon­dok egy példát: egy lőkiképzés előkészületeinek megszervezése, a korszerű hadseregekben már nem a kiképzők dolga, hanem a támogatók - a kiszolgálók - feladata. A feladat végrehajtóinak a lőtérre szállításától, a lőtér berendezésén át a biztonsági őrség felállításán keresztül. A katoná­nak itt már nincs más dolga, mint hallgatni a pa­rancsnokára, tökéletesen felkészülni a katonai szolgálatra, és a végrehajtandó feladatra kon­centrálni. A szigorú napirend szerint, mindössze másfél órás pihenő jut egy szerződéses katonának, a kiképzés ideje alatt Az első nógrádi „fecskék”... CSONTOS MÁRIA- Mindenki mondta, hogy a katonáskodás az nekemvaló. Bará­tok, volt munkatársak is csak biztattak és mondták én erre szület­Csontos Mária egyedüli hölgyként vonult be Nógrád megyéből tem. Mindig sportoltam, a labdarúgás állt hozzám a legközelebb. A Salgótarjáni Skorpió csapatát erősítettem sokáig. Öt perce kötöttem meg alakulatommal a szerződést. Szandáról kerültem ide az MH ta­polcai kiképzőközpontba, majd Tatán, a könnyű lövészdandár állo­mányában kezdem meg a szerződéses katonai szolgálatot. KERÉKGYÁRTÓ KRISZTIÁN RÓBERT- Erdélyből települtem át, így nem volt könnyű dolgom mire idekerültem. Öt éve va­gyok magyar állampolgár. Ed­dig vagyonőrként dolgoztam. Mindig sportoltam, főleg a harcművészeteket részesítet­tem előnyben. Az MH 24. Bornemissza Gergely Feldern tő Zászlóaljjal kötöttem meg a szerződést. Ha őszinte akarok lenni midig erre vágytam. Örülök, hogy harminchét éve­sen fizikailag és egészség­ügyileg jól megfeleltem. DOMONKOS GYÖRGY- Legyünk őszinték. Nóg­rád megyében rosszak a mun­kalehetőségek. Ha Salgótar­jánban maradok, csak keres­hettem volna a nekem megfe­lelő munkát. Motivált a biztos anyagi háttér is, és az előre­menetel. Szeretnék egyszer külföldi misszióban is szolgá­latot vállalni. Egyébként ez egy kitűnő pálya, huszonegy évesen így gondolom. A há­rom hónapos alapkiképzés után az MH 25. Klapka György Könnyű Lövészdan­dár lesz a munkáltatóm. KABÁCS KRISZTIÁN- Cserhátszentivánról jöt­tem. Mindig szerettem volna katona lenni. Az egyenruha is tetszik, és a hazámat is sze­retném védelmezni. A család is támogatott a döntésemben, noha az elején voltak vegyes érzéseik is. Húszéves vagyok de azt hiszem helyesen dön­töttem. Szolgálati helyem Ta­tán lesz a könnyű lövészdan­dárnál. Remélem megfelelek minden tekintetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom