Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-22 / 18. szám
Palóc Parnasszus: élő irodalom pódiumújságban „Vajon mi lesz a hanggal a papíron? - kérdezte Esterházy Péter, amikor el- bűvölten hallgatta Tolnai Ottó rádiós „mesedélutánjait”... A hangot a papíron meg kell teremteni, „mintha” valaki beszélne... Esterházy elégedett lehet: a hang könyvben is él” - állapította meg Reményi József Tamás recenziója. Nógrádban néhányan a minap a fordítottjára szövetkeztünk: azt szeretnénk, hogy a megyei írók, költők könyvben, folyóiratban, újságban napvilágot látott, netán szekrények, íróasztalfiókok mélyén, számítógépek memóriájában megjelenésre váró írásai élő beszéd formájában, egy pódiumújság keretében jussanak el a közönséghez. Vajon mi lesz a szöveggel hangban? Itt most ez a tét, kérdés azonban van több is. Sikeresen mutatkozott be az újszerű kezdeményezés A legfontosabb így hangzik: van-e megyei, nógrádi irodalom egyáltalán, azzal együtt, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan születtek és napjainkban is születnek művek, jelentek meg kötetek, amelyek mögött hús-vér szerzők, szuverén alkotói egyéniségek állnak? Ez azért lehet kérdés, mert eleddig a megyei irodalom fogalma nem ha- tároztatott meg, nincs definiálva. Az közismert, hogy oly gazdag örökséggel, munícióval rendelkezik e tájegység, amellyel kevés másik szerte e hazában. Praznovszky Mihály irodalomtörténész találó szóhasználatával élve „tájirodalmunk” múltját olyan szellemi nagyságok képezik, mint Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Komjáthy Jenő, Szabó Lőrinc, hogy csak né- hányukat említsük a tekintélyes névsorból. A rájuk emlékezés - különösen Madách és Mikszáth esetében - valóságos kultuszt teremtett, olyat, amely szintén példaszerű országos viszonylatban. Az is vitathatatlan, hogy a megye irodalmi folyóirata, a Palócföld - amely tavaly, 2004-ben már megalapítása fél évszázadik évfordulóját ünnepelhette - sok helyi értéket is felszínre hozott az elmúlt öt évtized során, még akkor is, ha mindenkor tágra nyitotta kapuit - pontosabban lapjait - a máshol élő szépírók előtt. Mindezek ellenére mégis miért lehet gond a megyei irodalom meghatározása? Azért mert hiányzik az irodalom egységes folyamatként való értelmezése, az alkotók és művek nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz és más alkotókhoz, müvekhez, az országos áramlatokhoz. Hiányzik az ön- és társismeret összekapcsoló ereje. Nem tekinthető rendszeresnek az irodalomról szóló irodalom, azaz nincs elég ismeret arról ami megszületik, ami értéknek tekinthető. Semmiesetre sincs tudatos egymásra épülés, egymásnak felelgetés, termékeny vita. Talán még az írók sem olvassák egymást, miként várható akkor el az igazi cél - a széles körű érdeklődés - kibontakoztatása? Nem tudni ki, hová sorolja magát és sorolható e egyáltalán, mondjuk a klasszikus hagyományt követőkhöz vagy inkább az újító kedvűekhez. S ha vannak is alkotóműhelynek nevezhető csoportosulások, nem elég hatékony a működésük. Hová soroltatnak az elszármazottak, miért nincs elevenebb kapcsolat Nagy Pállal és másokkal? Sok kísérlet zátonyra futott, megany- nyi jó szándék meghiúsult már a toliforgatók akárcsak laza szervezeti kereteinek megteremtése ügyében. Mégis az alaphelyzetből - az írók létének tényéből - kiindulva nem látszik lehetetlennek a kibontakozás, a megye irodalmi életének felépítése. Ennek számos módja közül az egyik a január 20-án, a magyar kultúra ünnepi rendezvényei sorában a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban útjára indult élő folyóirat, a Palóc Parnasszus lehet. A pódiumújság, amely egyrészt rendszeresen teret ad, bemutatkozási alkalmat, fórumot biztosít az alkotóknak, megteremti egymás rendszeres megismerésének, az egymáshoz való kötődésnek a lehetőségét, másrészt újszerű, közvetlen kapcsolatot eredményez a potenciális olvasókkal, a közönséggel. Persze ez nem megy egyik napról a másikra, az élő irodalmi lap fokozatosan, önmagát alakítva, a hallgatók, a nézők igényeit figyelembe véve nyerheti el adekvát formáját és hosszú folyamat eredményeként érheti el végső célját: a nógrádi irodalom definiálását, felmutatását. A Palóc Parnasszus - amely bázisát jelentheti a József Attila Művelődési Központ átalakításával kialakítandó irodalmi kávéháznak is - feltételezi a Palócfölddel, a Komjáthy Jenő Társasággal és minden más művészeti műhellyel való szoros együttműködést, szakmai és baráti kapcsolatot. És ha minden a tervek szerint alakul, akkor az eredetileg papírra, olvasásra szánt szövegek nemcsak hogy megállják a helyüket hangban, élő szóban, hanem az audiovizualitás, a sokszínű interpretálás révén meg is sokszorozódik hatásuk. Az első este tapasztalatai ezt igazolták. A premieren bemutatkoztak a rovatok (líra, próza, néprajz, könyvismertetés, interjú, kitekintés, évforduló) meg- hirdettetett az irodalmi szépségverseny - amely a szövegeket méri össze - a cserére épülő könyvbolhapiac, s Turczi István költő, lapszerkesztő jóvoltából volt játék is jutalomkönyvekkel. Tartalmilag - híven a lap címéhez - nagy hangsúlyt kaptak a palócság jellemzői. Az alkotók közül az első alkalommal Bódi Tóth Elemér költő, Dukay Nagy Ádám költő, Kiscseri Mihály (Pál József) író, költő és Turczi István működött közre, s jelen sorok írója is elmondta gondolatait. Az irodalmi újság bemutatkozása során fellépett a balassagyarmati Varietas Pódiumszínház két tagja, Csábi István és Tibay András s szerepeltek a salgótarjáni Vertich Színpad és a Pódium Stúdió tehetséges fiataljai. (Mű)sorvezető P. Kemer Edit volt. A szerkesztés és a rendezés munkája T. Pataki László és Sándor Zoltán nevéhez fűződik. Ők egyébiránt az ötletadói, kezdeményezői is voltak a Palóc Parnasszusnak. A műsort Marschalkó Zsolt megzenésített sorai keretezték, mintegy állandó mottóként. A hangulatot jelzi és komoly biztatást jelent a jövőre nézvést, hogy a „Nem a művész, hanem a mű... Nem a cél hanem az át" refrént a közönség együtt énekelte a fellépőkkel. CSONGRÁDY BÉLA Forrai Katalinra emlékezve Ver minket a sors. Alig sirattuk el nemzetünk egyik vezető színészét, máris megdöbbenve értesültünk kiváló élsportolónk tragikus haláláról, s íme, itt a szomorú új információ: életének 78. évében elhunyt Vikárné Forrai Katalin, a magyar zene- pedagógia kiemelkedő egyénisége. Utóbbi személyiség neve sokak számára nem jelent túl sokat. Ki volt ő? Pedagógus volt és személye még így sem feltételez általános ismertséget. Mégis, mi késztet hát ezen emléksorok megírására? Működött Balassagyarmaton az egykori Szántó Kovács János Szak- középiskola egyik tagozataként az óvónői szak, Tóth Lajos igazgatósága és dr. Molnár János, majd Kovács Ferencné tagozatvezetésével. Az intézmény képezte Nógrád megye több mint 400 fő leendő óvónőjét a IV. számú gyakorlóóvoda pedagógusaival karöltve. Az intézményben folyó munka szakmai részének egyik meghatározó tantárgya az ének-zene volt. Szakmai tankönyveik közül a legfontosabb szerkesztője Forrai Katalin volt. Munkája az Ének-zene az óvodában tartalmazta a 3-6 éves korosztály mondókáit, játékait, játékdalait és gyermekdalait. Az óvodai gyakorló foglalkozások során az óvónőjelöltek ezen könyv anyagából vezették foglalkozásaikat színesítve hangszerjátékukkal. (E sorok írójaként részese lehettem a jelöltek felkészítésének.) Forrai Katalin a szakma nemzetközi hírű tekintélye volt. Budapesti bemutatóóvodájában szinte naponkénti rendszerességgel tartott foglalkozásokat kis-, középső és nagycsoportos gyerekekkel. Látogatói külföldi, elsősorban amerikai és japán óvónők voltak. Egy életre szóló élményt jelentett számukra, hogy a balassagyarmati képzővel kivételt téve, egyik délutánját ránk szentelve, hazai csoportot fogadott. A mintegy 50 főnyi diák és pedagógus számára óriási, emberi és szakmai jelentőségű bemutató részesei voltunk. Láthattuk, miként tud egy tudós egyéniség a szó szoros értelmében leereszkedni a kicsikhez és velük játszva, énekelve, vidáman kacagva eltölteni felejthetetlen, embert és tudást formáló órákat. Akik részesei lehettünk ennek a csodának, nem feledjük Forrai Katalin szellemi nagyságát. Ők és az egykori „szántós” óvónők túlnyomó többsége alkotják a mai Nógrád megye óvodapedagógusainak derékhadát. Felelősségük az embernevelés kezdeti folyamatában felbecsülhe- tetlén. Reméljük, hogy a felnövekvő nemzedék tőlük olyan indíttatást kap, amely méltó Forrai Katalin és az általa kisugárzott szellemiség hagyományaihoz. A magyar zenepedagógia kiemelkedő alakjának búcsúztatása 2005. január 29-én, szombaton 14 órakor a Szent István-bazilikában történik. Emlékét megőrizzük. _____________ KALOCSAY FRIGYES a Gagarinban pék - a szerző egyéniségének jól felismerhető jegyein túl - épület- együtteseket, természeti érdekességeket is felfednek, s megjelenik általuk a letűnt korok, kultúrák népi építészete. A megnyitót követően Simon Tibor, az iskola igazgatója emléklapot adott át az alkotónak, így fejezve ki köszönetét azért, hogy tárlatával emelte az esztétikai nevelés színvonalát. Emlékműsor Emlékműsort rendeztek a magyar kultúra napja alkalmából a salgótarjáni Gagarin Általános Iskolában tegnap délelőtt. Az ünnepség során Pálkovács Margit rajz szakos pedagógus megnyitotta Horváth József fotóművész kiállítását, amely még egy fél éven keresztül megtekinthető lesz az intézményben. Salgótarján- A művész képei halk, megkapó költőiséggel hívják fel magukra a figyelmet, s végigvezetnek bennünket azokon a helyszíneken, ahol ő maga is járt, így a cseh főváros, az „arany Prága” utcáin, továbbá Erdély gyönyörű tájai, történelmi városai között - hangsúlyozta a tanárnő, aki hozzátette, hogy a képmarni, fcr A***4m* In Arw* Szakmai könyvek őrzik a nevét JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Borzasztó, hogy már megint milyen kócos vagyok!" Szerencsés nyertesünk: Danyiné Hegyi Rozália Dorogháza, Malom u. 20. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb január 27-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! nr~ AZ AMPER JELE r~ MADÁR SZÁJA KÖNYVET MEGJELENTET ROHAM BORÍT, FED KATAPULTÁL ~y MÓZES ÖT KÖNYVE ELEDEL TEJTERMÉK ELEKTRON- VOLT, R. ...TOP; ZENEKAR GYAKORI KÖRET KARÁM SZÉLE LEHET ► T y y y y y y y r REPÜLŐVEZETŐ ■F ► BOLDOGGÁ TESZ ► HÚST TARTÓSÍTÓ SÚROLÓSZER ► NESZ, ZAJ ► RÓMAI EGYES HEVESI KÖZSÉG NÉMA GÁLA ! T SZÖVEGÍRÓ (ANNA) BELÉPŐJEGY ► T NŐI HANGNEM ► TAKAROS T SZABADBA ►-------------------------------------------------E MESE, BECÉZVE 1000- (ÄS /, • / ' / L y GIGA, RÖV. OLASZORSZÁG ► 7 / / / / / TRÉFÁL y KEDVELI A NITROGÉN RÉGIES NEVE ► L IRÁNYRÉSZ! CSÖKKENÉS ►- f V ^ i" \//U: j PP UGYAN ! ► A TANTÁL VEGYJELE >? ALULRA PLUSZ HAZAI ZENEKAR ELEM ! ► T ELSŐHEGEDŰ ► y fi* \ PEDAGÓGUS NEM ISMER BE f I ELÉGEDETLENKEDIK NÉMA BÓK ! KOPPENHÁGA LAKÓJA ABLAKKERET ! r~ TENGER ÉS HEGYSÉG RÉSZE IS LEHET fl_ GEDEON, BECÉZVE snr y y •mm .E CSÁRDA, VENDÉGLŐ NÁSZ KEZDETE ! ► KÖLTŐI KÉRDŐSZÓ y KÖSZÖRÚLI^A ► y KELET, RÖV.. TOVA ELIJED BŰNT BEVALL ► ! y y CIN ► A RÉNIUM VEGYJELE ► MOLETT, KÖVÉRKES VÁLYÚ MAGAD L ...-ÓRÁIG AZ ÖSSZES ► y LAKOMA ...WEST; SZÍNÉSZNŐ ►y HATÁROZOTT NÉVELŐ TOJÁSLEPÉNY ► y KITALÁLT TÖRTÉNET ^y AZ ELTE KARA ÓCSKA BETÉTI TÁRSASÁG, RÖV. ? ILINY HATÁRAI ! ► ÖREG BÁCSI ► y ASSZONYA KÁLIUM VEGYJELE ► AZONOS BETŰK A PASCAL JELE NÉVKÉPZŐ A KRÓM VEGYJELE r I f RAKÁS TAKARMÁNYBÓL FÉLBE ! ►y y y AZ ÖRDÖG I—] R ► y ÉSSZEL FELFOG ►
