Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-22 / 18. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2005. JANUÁR 22., SZOMBAT Dr. Csongrády Béla (balra), lapunk korábbi felelős szerkesztője, publicistája, színikritikusa G. Mészáros Erzsébet Emma gobelin- és festőművész a „Visszatekintő" című kiállítás Salgótarján díszpolgára lett * a brosúráit dedikálja B ünnepséget. Az íróra Horváthné Szabó Agnes, a Madách Imre Gimnázium tanára, a Madách- hagyomány Ápoló Egyesület tagja emlékezett. Képünkön Méhes András alpolgármester és Sándor Zoltán helyez el koszorút a drámaíró szobránál TOTÓ. 0YumÁN tibor Ha nincs 1 1 (Folytatás az 1. oldalról) és húség ehhez a városhoz: noha Horváth István csak 1963 óta él itt, a másik szerző tősgyökeres salgótarjáni, de már régóta nem él a városban. A könyvbemutató végén Kovácsáé Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere kért szót. Mint mondta, ez a nap alkalmas arra, hogy minél több olyan ember kapjon figyelmet, aki a város kulturális életéért időt és fáradságot nem kímélve dolgozik. A közelmúltban ünnepelték a nógrádi fotóklub negyvenéves fennállását, s most egy olyan ember munkáját szeretnék elismerni, aki sokat tett a kultúra vizuális megjelenítéséért: több évtizedes munkájáért „Salgótarján” emlékérmet vehetett át a fotókhib tagja, P. Tóth László színházi fotográfus, lapunk munkatársa. A József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában G. Mészáros Erzsébet Emma gobelin- és festőművész „Visszatekintő” című kiállítását T. Pataki László író, rendező nyitotta meg. Mint mondta, a magyar kultúra napi ünnepség küszöbén igazi öröm a város támogatásával kiállító művésszel, alkotásaival és a közönség figyelmével találkozni. Kuriózum a tökéletességre törő akarat, amely engedelmességre kényszeríti az anyagot, s kibontakozik a forma, a szín, a motívum és tartalom egységében. A Salgótarján várossá nyilvánításának és a magyar kultúra napjának ünnepsége rendhagyó módon kezdődött: a közelmúltban tragikusan elhunyt színművészre, Bubik Istvánra emlékeztek azzal a verssel, amelyet éppen egy évvel ezelőtt a színművész adott elő a József Attila Művelődési Központ színpadán. Wass Albert A láthatatlan lobogó című versét egy fiatal, tehetséges diák, Sándor János Zsombor szólaltatta meg, aki a közelmúltban megrendezett József Attila versmondóverseny regionális döntőjéből jutott az országos fináléba.- Városunkban már hagyománnyá nemesedett, hogy évről évre januárban együtt ünnepeljük a magyar kultúra napját és a várossá nyilvánítás soros évfordulóját - kezdte ünnepi köszöntőjét Puszta Béla polgármester, országgyűlési képviselő. - Ennek a kettős ünnepnek egyre inkább mélyül a jelentése: a városi lét és a kultúra egymást feltételező, egymás nélkül nem létező fogalmak. Ha végigtekintjük Salgótarján 83 éves fejlődését, láthatjuk, hogy a városfejlődés, a városfejlesztés nagy időszakai mindig egybeestek a kulturális szempontból is kiemelkedő időszakokkal, ebből következik, hogy gazdasági és kulturális hullámvölgyek is időbeni egybeesést mutatnak. A polgármester emlékezett az első városfejlesztőre, dr. Förster Kálmán polgármesterre, akinek munkásságában különös fontosságot kapott a kultúra. Azt vallotta: az épített környezet önmagában nem elég, a városi létet, a városi élet kötőszövetét, minőségét annak kultúrája jelenti. Hathatós közreműködésével alakult meg a Balassi Bálint Asztaltársaság, amelynek programját akár a város első kulturális koncepciójának is lehet nevezni. Szervesen összefonódott tehát a város tárgyi és szellemi környezetének építése. Puszta Béla meggyőződését fejezte ki, hogy ez a legjelentősebb, leghatékonyabb hajtóereje volt az akkori fejlődésnek. A polgármester szólt a városfejlesztés második legjelentősebb időszakáról: a hatvanas években megindult városrekonstrukcióval együtt színvonalas, pezsgő kulturális élet bontakozott ki a városban. Ekkor kezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként új művelődési központja, mozija, múzeuma, zeneiskolája, könyvtára épült a városnak, és új helyet kapott a levéltár is. A kulturális tevékenységek tartalmát vizsgálva sokszínű, nyitott és igényes kínálattal találkozhattak, amely többször is országos figyelmet és elismerést kapott.- Ekkor, már Salgótarján egyértelműen a térség kulturális központja - emelte ki. - Ezután hullámvölgy következett: a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek első feléig Salgótarján talán történetének legnehezebb korszakát élte. A hagyományos nagyipar válsága az élet minden területén, így a kultúrában is komoly gondokat okozott. A legfontosabb feladat az értékmentés volt, amely több-kevesebb sikerrel járt. Amikor a város az itt élők kitartó munkája révén a válság kezelése után kezdett magához térni, takaréklángon ugyan, de még működtek a kulturális intézmények, és jó néhány alkotóközösség is túlélte ezt a nehéz időszakot. Hol tartunk most? Az elmúlt év hozott sikereket, de számos új nehézséggel is szembe kell néznünk: az egyik legnagyobb eredmény, hogy megőriztük a város működőképességét, a szolgáltatások, a közfeladat-ellátások színvonalát. Fejlesztések, felújítások vonatkozásában is jelentős volt az elmúlt időszak, de számos gond is akadt: továbbra is magas a munkanélküliség, a város tisztasága, közútjainak állapota is bőven hagy kívánnivalót maga után, s az egyébként sikeres óvo- dai-iskolai területen fájdalmas intézményszűkítésekre is rákényszerültünk a gyermeklétszám csökkenése miatt. S a kulturális szférában - remélem, csak átmenetileg - veszteséglistára került a soros szabadtéri szoborkiállítás és az ifjúsági nyári egyetem. A polgármester bizakodását fejezte ki, hogy 2005 eredményes és sikeres év lesz, ha nem is oldanak meg mindent, Salgótarján előbbre jut gazdasági és kulturális téren egyaránt. Kiemelte: a város fejlődésének harmadik jelentős szakaszát éli: mindig is voltak és vannak itt olyan polgárok, akik pártállástól függetlenül érdemi teljesítményekkel járulnak hozzá a település fejlődéséhez, akik közül jó néhányuk munkáját ismerik el a mai napon kitüntető címekkel. Mint mondta, reméli, hogy az ő példájuk válik követendővé.- Hiszem, hogy a városunkba vetett hit, a közös munka révén elérhető eredmények összeköthetik Salgótarján lakóit, és erősíthetik azt a kohéziót, nem utolsósorban a kultúra révén, ami nélkülözhetetlen lesz a 2005-ös év sikeréhez A város és a kultúra egyet jelent: úgy is fogalmazhatunk, ha nincs kultúra, nincsen város sem - zárta gondolatait Puszta Béla. Az ünnepi köszöntő után Puszta Béla polgármester, Kovácsné Czene Csilla és Méhes András alpolgármesterek átadták a városi kitüntető címeket és díjakat. A városi rendezvényt Edvin Marton kétszeres hegedűszólista-világbajnok koncertje zárta. HEGEDŰS ERZSÉBET Salgótarján kitüntetettjei Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a várossá nyilvánítás 83. évfordulója és a magyar kultúra napja alkalmából az alábbi kitüntető címet, emlékérmeket és díjakat adományozta: „Salgótarján Díszpolgára” kitüntető címben részesült dr. Csongrády Béla több évtizeden át végzett kiemelkedő színvonalú közírói, szerkesztői, művészeti írói és közéleti tevékenységéért. „Pro Űrbe” kitüntető emlékéremben részesült a Palócföld című folyóirat szerkesztősége a város kulturális, művészeti, szellemi élete fejlődésében betöltött szerepéért. „Pro Arte” művészeti díjban részesült Braun Miklós több évtizeden át végzett magas színvonalú néptánc-pedagógiai, művészetpedagógiai és folklorisztikai tevékenységéért. „Salgótarjánért Emlékérem” kitüntetésben részesült: Vincze István hosszú időn át végzett, a város hírnevét növelő magas színvonalú síoktatói, vezető edzői tevékenységéért; Szilasi András huzamosabb időn át végzett magas színvonalú közművelődési és közéleti tevékenységéért. „Kultúráért” díjban részesült Kovács Bodor Sándor több évtizeden át folytatott magas színvonalú dokumentumfilmes munkássága, a vizuális és mozgóképkultúra oktatása terén nyújtott tevékenységéért. „Egészségügyért” díjban részesült dr. Kovács Katalin a város egészségügye terén végzett magas színvonalú gyermekgyógyászati tevékenységéért. „Salgótarján Közszolgáltatásáért” díjban részesült Monori Mária huzamosabb időn át végzett magas színvonalú köztisztviselői munkájáért. „Salgótarján Sportjáért” díjban részesült Botos Tibor sikeres sportolói pályafutásáért és a város ökölvívósportjában kifejtett magas színvonalú nevelői munkájáért. „Salgótarján Gyermekeiért és Ifjúságáért” díjban részesül a Virág Mozgatom szervező közössége a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, beilleszkedésük segítésében végzett eredményes munkájáért. „Szociálpolitikáért” díjban részesül Serfózó Tamás a város és kistérsége szociális ellátásában folytatott magas színvonalú vezetői tevékenységéért. „Salgótarján Közoktatásáért” díjban részesül: Karakasevné Persik Magdolna az egészségügyi szakember-utánpótlás területén végzett több évtizedes magas színvonalú oktató-nevelő tevékenységéért; Keléné Szabó Agnes rajztanári, művészetpedagógiai, a város kulturális élete fejlődését elősegítő közösségi és társadalmi tevékenységéért. „Salgótarján Közbiztonságáért” díjban részesül Dénes Sándor Salgótarján közbiztonsága érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért. „Nemzetiségért és Kisebbségért” díjban részesül Pribisán Terézia a salgótarjáni kistérség szlovák nemzetiségű polgárai anyanyeM kultúrája és kisebbségi jogai érvényesítése érdekében kifejtett munkájáért.
