Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

Z. OLDAL - IN OG RAD MEGYEI HÍRLAP NÓGRÁD MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ Kórház-rekonstrukció és új idősotthon Dóra Ottó, Nógrádi Megye Közgyűlésének elnöke az önkormányzat vállalásairól Nógrád megyében az országos átlagot meghaladó mértékű az időskorúak aránya a lakosságon belül. Ezért a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése fontosnak tartja az idős emberek szociális helyzetének folyamatos javítását, egész­ségük megőrzését az időskori betegségek hatékony gyógyí­tását. Mindezek a tennivalók helyet kaptak a megyei önkor­mányzat négyéves, úgynevezett ciklusprogramjában. Dóra Ottó, a közgyűlés elnöke arról beszélt, elképzeléseik ho­gyan válnak valóra a mindennapokban. A KOR SZÍNVONALÁN- Két év után az önkormány­zat elnöke milyennek látja az idősellátást a megyében ?- Az időskor­ból és a magyar emberek egész­ségi állapotából adódóan is na­gyon fontosnak tartom az egész­ségügyi ellátást, ezért erről szól­nék először. Ami a fekvőbeteg­ellátást illeti, ismeretes, hogy a megye négy kórháza közül ket­tő, a Szent Lázár Kórház Salgó­tarjánban, a nógrádgárdonyi tü­dőgyógyintézet a megyei önkor­mányzat tulajdona. Azt hiszem, hogy a megyék közül Nógrád nagyon jól áll, ha a kórházak re­konstrukcióját nézem. A pász­tói Szent Margit Kórház felújítá­sa befejeződött, a balassagyar­mati Kenessey Albert Kórház rekonstrukciója pedig folyamat­ban van. A kormány elfogadta a címzett támogatást a munkála­tok második ütemére. Remé­lem, 2005-ben a parlament szentesíti ezt és a munka folyta­tódhat. A salgótarjáni kórházban tíz éve zajlik a rekonstrukciós fo­lyamat, amelynek utolsó üteme van hátra. A megyei önkor­mányzat 2003-ban címzett tá­mogatásra adott be pályázatot, amelyet elnyertünk és ez 3,2-3,3 milliárd forintot jelent. A munka ez év márciusában-ápri- lisában indulhat. Módunk van arra, hogy mindazokat az épüle­teket, amelyek eddig nem kerül­tek sorra, most felújítsuk, hogy megfeleljenek a kor színvonalá­nak. Azt gondolom, hogy ez rendkívül nagy felelősséget je­lent. Nem csak azért, mert a fel­használható pénz jelentős. Nem tartom valószínűnek, hogy a kö­vetkező tíz-tizenöt évben a kór­ház hasonló összegű fejlesztési forráshoz jut. A mi felelőssé­günk az, hogy mindent megcsi­náljunk, ami a teljes felújításból még hátravan. MEGÚJUL A RENDELŐINTÉZET- Mit jelent ez konkrétan?- Két nagyon lényeges felada­tot kell megoldanunk a betegel­látásban. Az egyik a rendelőin­tézet felújítása, hiszen naponta mintegy ezer-ezerötszáz beteg fordul meg itt a városból és kör­nyékéről, nem mindegy, hogy milyen ellátásban részesülnek. A másik pedig az ideg- és stroke osztály korszerűsítése. Az épü­letek felújítása mellett szeret­nénk javítani a műszerezettsé­get, az orvosellátottságot.- Hogyan lehetséges ez?- Az önkormányzat szakmai kérdésekbe nem avatkozik, hi­szen ez a kórház dolga. De igyekszünk megfelelő lakást biztosítani az érkező orvosok­nak, segítjük továbbképzésüket a szakápolókéval együtt. Külső támogatók segítségével sikerült inkubátort, EKG-készüléket vá­sárolnunk. S* ígéretet kaptunk arra is, hogy talán lesz egy má­sik inkubátor is. Természetesen mindez azért történik, hogy mi­nél teljesebb ellátást kapjanak a betegek, minél kevesebb ember­nek kelljen elmenni gyógyulást keresni a városon, a megyén kí­vülre. Megoldás itthon is lehet­séges, példa erre a kórház érse­bészeti osztálya. Itt ma már olyan műtéteket is elvégeznek, amit eddig a megyében nem si­került megoldani. A kórház ve­zetése is foglalkozik a gondolat­tal, de mi is célszerűnek tarta­nánk egy ápolási osztály kialakí­tását, amely kifejezetten az idős emberek ellátását szolgálná. Azokét, akik egészségi állapota ugyan szükségessé teszi, hogy huzamosabb ideig kórházi kö­rülmények között legyenek, de nem igényelnek olyan kezelése­ket, amelyeket egy-egy osztá­lyon kaphatnának meg. Erre va­lószínűleg a rekonstrukció má­sodik felében a rendelőintézet és a kórházi osztályok munkála­tainak befejezése után lesz lehe­tőség. De hasznos volna, ha a megye valamennyi kórházában létrejönnének ilyen osztályok.- Végül is mikor indul a ren­delőintézet felújítása?- Az idei évben. Még 2004- ben megtörtént a pályázat kiírá­sa. Azt gondolom ez a szakasz márciusig le is zajlik és megköt­hetjük a szerződést. A betegellá­tás természetesen nem szünetel a rekonstrukciós munkálatok alatt sem. Már most a betegek megértését kérem a kényelmet­lenségért, de minden az ő érde­kükben történik.- Mi lesz a sorsa Nógrádgár- donynak?- Szeretnénk az intézetet részben a balassagyarmati, részben pedig a salgótarjáni kórházzal integrálni. Természe­tesen azzal a feltétellel, hogy a betegellátás színvonala jobb le­gyen és a tüdőgyógyintézet mintegy kilencven dolgozója se maradjon munka nélkül. Hang­súlyozni szeretném, huszonöt intézményünk van és fontos, hogy valamennyi jó színvona­lon lássa el feladatát. A legfon­tosabb azonban, mondhatnám azt is, hogy az első az egyenlők között mégis csak a kórház, az emberek, köztük az idősek egészsége. Azt hiszem, hogy a A nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet kórház, a rendelőintézet felújí­tásával, a több százmilliós mű­szerberuházással, az orvos és a szakember-ellátottság javításá­val olyan ellátás valósulhat meg, amely megnyugtató lesz a betegek számára. „EGY NAGYOBB DOBÁS”- Az idősotthonok jelentik a gondozásra szoruló idős embe­rek ellátásának másik fontos te­rületét. Az otthonokra ma sokan várakoznak.- Valóban sok olyan idős em­ber van a megyében, aki már nem tudja ellátni önmagát, hoz­zátartozója nincs, vagy ha van, akkor dolgozik, családot nevel. Marad tehát az idősotthon, aho­megoldhassuk. Ha az a támoga­tás, amelyet most érzékelek Göncz Kinga és Lamperth Móni­ka miniszter asszonyoknál meg­marad a jövő év tavaszáig, akkor sikerrel vehetjük az akadályt, el­kezdődhet az építkezés. A cik­lusprogramunk nagy vállalása, a Középen a salgótarjáni kórház modern épülete nyitott arra is, hogy a megyéből jelentkezők is otthont és ellátást kapjanak. Tudomásom szerint a bátonyterenyei önkormányzat­nak is van terve az emeltszintű ellátásra. Természetesen mint minden esetben, itt is ügyelni kell arra, hogy a vállalkozók ban juthat hozzá. Ugyancsak fontosnak ítélem a gondozók szakmai felkészültségét, tudá­sát. Ennek megszerzésére itt Salgótarjánban lehetőség van, a népjóléti képzési központban, de a középiskolákban is adott a lehetőség. A magyar szociális el­vá mintegy nyolcszázan vára­koznak. Bizony nem egyszer áll elő olyan drámai helyzet, hogy többéves várakozás után, ami­kor sor kerül az idős emberre, meghal. Jóllehet, ha előbb he­lyet kap, talán meghosszabbít­hatták volna az életét. Ezért is döntött úgy a megyei önkor­mányzat, hogy újabb címzett tá­mogatásra ad be pályázatot, ez­úttal százötven férőhelyes idős­otthon építésére. Reményeink szerint az otthon 2006 második felére elkészülhet.- Hol tartanak most az előké­születek?- Szakembereink a pályázat előkészítésén dolgoznak, rövid a határidő: 2005. április 15. Ez­zel párhuzamosan elkezdtünk lobbyzni az illetékes szaktárcák­nál, hogy támogassák elképzelé­sünket. Ma ugyanis a szakma a kisebb, bentlakásos idősottho­nokat preferálja. Azt gondolom, hogy ez helyes. Az önkormány­zatoknál, az alapítványoknál itt a megyében is több kezdemé­nyezés van kisebb méretű idős­otthonok létesítésére, amelyeket támogatni kell. Hiszen a meglé­vő otthonok Nógrádmegyertől Ceredig, Káliótól Szécsény- felfaluig elhelyezési gondokkal küzdenek, segítségre szorulnak. Ám az is igaz, hogy a megyében kell egy „nagyobb dobás” ah­hoz, hogy az akut problémákat kórház, a szécsényi kastély és a százötven férőhelyes idősott­hon, teljesül.- Korábban a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősotthonban is fel­vetődött egy emeltszintű részleg kialakítása. Most a salgótarjáni önkormányzat Zagyvarónán ter­vez ilyen otthont. Van erre igény?- Bár Nógrád megye szegény, de van olyan réteg, amely kész megfizetni az alapellátáshoz mérten magasabb hozzájárulást azért, hogy igényesebb ellátást kapjon. Én magam is támogatok minden ilyen kezdeményezést, legyen az egy közösségé, vagy magánszemélyé. Zagyvarónán az történik, hogy egy felszaba­dult közintézménynek ad új, na­gyon is pártolandó funkciót az idősotthon és természetesen munkahelyet is teremt. Nagyon remélem, hogy sikeresen zárul a projekt. De tudomásom van ar­ról is, hogy Alsópetényben egy fővárosi fiatalember magánbe­fektetésből nyugdíjasotthont épít, egy apartmanházat. Már háromszázmillió forintot ráköl- tött, de a pénze mostanra elfo­gyott. Igyekszünk segítségére lenni, amiben tudunk. Elsősor­ban azokkal az idős emberekkel számol, akiket annak idején ki­telepítettek Németországba. De minden feltételnek, követel­ménynek megfeleljenek SIKERTÖRTÉNET LEHET- Azok milyen segítségre szá­míthatnak, akik nem jutnak be idősotthonba, vagy nem is sze­retnék elhagyni a sajátjukat?- Magam is jobban örülök an­nak, ha szüléink, nagyszüleink otthoni környezetben, családi körben, vagy a családhoz közel élhetik idős napjaikat. Az ottho­ni ápolás, gondozás azonban akárcsak az országban, a megyé­ben is gyermekcipőben jár. Fel­tételrendszere most van kialaku­lóban, jelentős anyagi lehetősé­gek nyílnak az otthoni gondo­zás, a jelzőrendszeres ellátás előtt. Az Európai Unió 2004 és 2006 között a bentlakásos intéz­mények fejlesztését nem támo­gatja. Ugyanakkor súlyos milliár- dokkal segíti a szociálisan, vagy egészségileg nehéz helyzetben lévő idős emberek otthoni gon­dozását, ápolását. Nálunk ezek az ápolási formák még szokatla­nok, de Európa országaiban már elfogadott, hasznos ellátási for­mának bizonyultak. Úgy tudom, hogy a megyé­ben is pályázatokat készítettek önkormányzati társulások, a jel­zőrendszeres otthonápolási módszer bevezetésére. Ha ezek a pályázatok sikeresek lesznek, akkor itt is elkezdődik egy olyan rendszer kiépítése, amely biz­tonságot ad az idős embereknek saját otthonukban. Ezzel párhu­zamosan bizonyára mérséklő­dik majd az idősotthonra vára­kozók száma. Igaz ugyan, hogy ilyen felmérést még nem készí­tettünk, de tapasztalataink sze­rint a várakozók harmadát „ki­veszi” a sorból.- A rendszer kiépítés nélkü­lözhetetlen, de zavartalan mű­ködésének sok más feltétele is van.- Természetesen. Mindenek­előtt a háziorvosi ellátás szak­mai színvonalának növelését, technikai, orvostechnológiai fej­lesztését tartom ilyennek. Azért, hogy minden olyan ellátást megkapjon az idős ember, ami­re szüksége van és amihez most csak otthonától távol, kórház­látás azonban alapvetően az in­tézményrendszerekre épült. Ez az elmúlt évtizedek hagyomá­nyaiból fakad és abból is, hogy a magyar társadalom infrast­rukturális ellátottsága rosz- szabb, mint a nyugati országo­ké. S még valami: sajnos a la­kosság egészségi állapota is rosszabb. Most lehetőség nyílik a változtatásra. Ha ügyesek va­gyunk, a következő évtized egy sikertörténet lehet. Arról szól­hat, hogy otthon biztosíthatjuk azokat a gondozási-ápolási fel­tételeket a rászoruló idős embe­reknek, amelyekre szükségük van és amelyeket nagyon is megérdemelnek. JÓ PROGRAMOK- Egészségügyi és szociális el­látás... de az idős emberek tár­sas lények is. Ezt mennyire ve­szik figyelembe az önkormány­zatok az idősellátásban?- Valóban, ha az idős embe­rekről esik szó, hajlamosak va­gyunk arra, hogy azt mondjuk, ápolásra, gondozásra szorul­nak. Ez valóban fontos dolog, nagy szükség van rá, de az idős emberek, szüléink, nagyszüle­ink, az én 93 éves nagymamám is pontosan olyan emberek, mint mi. Igényük van a közös­ségre, a kulturálódásra, a szó­rakozásra, arra, hogy könyvtár­ba, múzeumba, színházba menjenek, hogy jól érezzék magukat. Az ilyen feltételek megteremtése jórészt a helyi önkormányzatok dolga, de se­gíthetnek a civilszervezetek és megvan a mi feladatunk is. Tá­mogatnunk kell őket pályáza­tokkal, bizottsági forrásokból, vagy akár az elnöki keretből, hogy pénzhez jussanak. Hálá­sak a támogatásért. Kevés anyagi segítséggel a közössé­gek igényes, jó programokra képesek, elég ha az idősek vi­lágnapjának gáláját, vagy a Községi kincsek sorozatát em­lítem. Ezért az intézményeink vezetőit is arra buzdítom, hogy legyenek kezdeményezőek, le­gyenek hasznosítható ötleteik, hiszen növekvő igények jelent­keznek ezekre, amelyeket kár lenne kielégítetlenül hagyni. V. G. Az oldal a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének támogatásával készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom