Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-03 / 1. szám
Z. OLDAL - IN OG RAD MEGYEI HÍRLAP NÓGRÁD MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ Kórház-rekonstrukció és új idősotthon Dóra Ottó, Nógrádi Megye Közgyűlésének elnöke az önkormányzat vállalásairól Nógrád megyében az országos átlagot meghaladó mértékű az időskorúak aránya a lakosságon belül. Ezért a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése fontosnak tartja az idős emberek szociális helyzetének folyamatos javítását, egészségük megőrzését az időskori betegségek hatékony gyógyítását. Mindezek a tennivalók helyet kaptak a megyei önkormányzat négyéves, úgynevezett ciklusprogramjában. Dóra Ottó, a közgyűlés elnöke arról beszélt, elképzeléseik hogyan válnak valóra a mindennapokban. A KOR SZÍNVONALÁN- Két év után az önkormányzat elnöke milyennek látja az idősellátást a megyében ?- Az időskorból és a magyar emberek egészségi állapotából adódóan is nagyon fontosnak tartom az egészségügyi ellátást, ezért erről szólnék először. Ami a fekvőbetegellátást illeti, ismeretes, hogy a megye négy kórháza közül kettő, a Szent Lázár Kórház Salgótarjánban, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet a megyei önkormányzat tulajdona. Azt hiszem, hogy a megyék közül Nógrád nagyon jól áll, ha a kórházak rekonstrukcióját nézem. A pásztói Szent Margit Kórház felújítása befejeződött, a balassagyarmati Kenessey Albert Kórház rekonstrukciója pedig folyamatban van. A kormány elfogadta a címzett támogatást a munkálatok második ütemére. Remélem, 2005-ben a parlament szentesíti ezt és a munka folytatódhat. A salgótarjáni kórházban tíz éve zajlik a rekonstrukciós folyamat, amelynek utolsó üteme van hátra. A megyei önkormányzat 2003-ban címzett támogatásra adott be pályázatot, amelyet elnyertünk és ez 3,2-3,3 milliárd forintot jelent. A munka ez év márciusában-ápri- lisában indulhat. Módunk van arra, hogy mindazokat az épületeket, amelyek eddig nem kerültek sorra, most felújítsuk, hogy megfeleljenek a kor színvonalának. Azt gondolom, hogy ez rendkívül nagy felelősséget jelent. Nem csak azért, mert a felhasználható pénz jelentős. Nem tartom valószínűnek, hogy a következő tíz-tizenöt évben a kórház hasonló összegű fejlesztési forráshoz jut. A mi felelősségünk az, hogy mindent megcsináljunk, ami a teljes felújításból még hátravan. MEGÚJUL A RENDELŐINTÉZET- Mit jelent ez konkrétan?- Két nagyon lényeges feladatot kell megoldanunk a betegellátásban. Az egyik a rendelőintézet felújítása, hiszen naponta mintegy ezer-ezerötszáz beteg fordul meg itt a városból és környékéről, nem mindegy, hogy milyen ellátásban részesülnek. A másik pedig az ideg- és stroke osztály korszerűsítése. Az épületek felújítása mellett szeretnénk javítani a műszerezettséget, az orvosellátottságot.- Hogyan lehetséges ez?- Az önkormányzat szakmai kérdésekbe nem avatkozik, hiszen ez a kórház dolga. De igyekszünk megfelelő lakást biztosítani az érkező orvosoknak, segítjük továbbképzésüket a szakápolókéval együtt. Külső támogatók segítségével sikerült inkubátort, EKG-készüléket vásárolnunk. S* ígéretet kaptunk arra is, hogy talán lesz egy másik inkubátor is. Természetesen mindez azért történik, hogy minél teljesebb ellátást kapjanak a betegek, minél kevesebb embernek kelljen elmenni gyógyulást keresni a városon, a megyén kívülre. Megoldás itthon is lehetséges, példa erre a kórház érsebészeti osztálya. Itt ma már olyan műtéteket is elvégeznek, amit eddig a megyében nem sikerült megoldani. A kórház vezetése is foglalkozik a gondolattal, de mi is célszerűnek tartanánk egy ápolási osztály kialakítását, amely kifejezetten az idős emberek ellátását szolgálná. Azokét, akik egészségi állapota ugyan szükségessé teszi, hogy huzamosabb ideig kórházi körülmények között legyenek, de nem igényelnek olyan kezeléseket, amelyeket egy-egy osztályon kaphatnának meg. Erre valószínűleg a rekonstrukció második felében a rendelőintézet és a kórházi osztályok munkálatainak befejezése után lesz lehetőség. De hasznos volna, ha a megye valamennyi kórházában létrejönnének ilyen osztályok.- Végül is mikor indul a rendelőintézet felújítása?- Az idei évben. Még 2004- ben megtörtént a pályázat kiírása. Azt gondolom ez a szakasz márciusig le is zajlik és megköthetjük a szerződést. A betegellátás természetesen nem szünetel a rekonstrukciós munkálatok alatt sem. Már most a betegek megértését kérem a kényelmetlenségért, de minden az ő érdekükben történik.- Mi lesz a sorsa Nógrádgár- donynak?- Szeretnénk az intézetet részben a balassagyarmati, részben pedig a salgótarjáni kórházzal integrálni. Természetesen azzal a feltétellel, hogy a betegellátás színvonala jobb legyen és a tüdőgyógyintézet mintegy kilencven dolgozója se maradjon munka nélkül. Hangsúlyozni szeretném, huszonöt intézményünk van és fontos, hogy valamennyi jó színvonalon lássa el feladatát. A legfontosabb azonban, mondhatnám azt is, hogy az első az egyenlők között mégis csak a kórház, az emberek, köztük az idősek egészsége. Azt hiszem, hogy a A nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet kórház, a rendelőintézet felújításával, a több százmilliós műszerberuházással, az orvos és a szakember-ellátottság javításával olyan ellátás valósulhat meg, amely megnyugtató lesz a betegek számára. „EGY NAGYOBB DOBÁS”- Az idősotthonok jelentik a gondozásra szoruló idős emberek ellátásának másik fontos területét. Az otthonokra ma sokan várakoznak.- Valóban sok olyan idős ember van a megyében, aki már nem tudja ellátni önmagát, hozzátartozója nincs, vagy ha van, akkor dolgozik, családot nevel. Marad tehát az idősotthon, ahomegoldhassuk. Ha az a támogatás, amelyet most érzékelek Göncz Kinga és Lamperth Mónika miniszter asszonyoknál megmarad a jövő év tavaszáig, akkor sikerrel vehetjük az akadályt, elkezdődhet az építkezés. A ciklusprogramunk nagy vállalása, a Középen a salgótarjáni kórház modern épülete nyitott arra is, hogy a megyéből jelentkezők is otthont és ellátást kapjanak. Tudomásom szerint a bátonyterenyei önkormányzatnak is van terve az emeltszintű ellátásra. Természetesen mint minden esetben, itt is ügyelni kell arra, hogy a vállalkozók ban juthat hozzá. Ugyancsak fontosnak ítélem a gondozók szakmai felkészültségét, tudását. Ennek megszerzésére itt Salgótarjánban lehetőség van, a népjóléti képzési központban, de a középiskolákban is adott a lehetőség. A magyar szociális elvá mintegy nyolcszázan várakoznak. Bizony nem egyszer áll elő olyan drámai helyzet, hogy többéves várakozás után, amikor sor kerül az idős emberre, meghal. Jóllehet, ha előbb helyet kap, talán meghosszabbíthatták volna az életét. Ezért is döntött úgy a megyei önkormányzat, hogy újabb címzett támogatásra ad be pályázatot, ezúttal százötven férőhelyes idősotthon építésére. Reményeink szerint az otthon 2006 második felére elkészülhet.- Hol tartanak most az előkészületek?- Szakembereink a pályázat előkészítésén dolgoznak, rövid a határidő: 2005. április 15. Ezzel párhuzamosan elkezdtünk lobbyzni az illetékes szaktárcáknál, hogy támogassák elképzelésünket. Ma ugyanis a szakma a kisebb, bentlakásos idősotthonokat preferálja. Azt gondolom, hogy ez helyes. Az önkormányzatoknál, az alapítványoknál itt a megyében is több kezdeményezés van kisebb méretű idősotthonok létesítésére, amelyeket támogatni kell. Hiszen a meglévő otthonok Nógrádmegyertől Ceredig, Káliótól Szécsény- felfaluig elhelyezési gondokkal küzdenek, segítségre szorulnak. Ám az is igaz, hogy a megyében kell egy „nagyobb dobás” ahhoz, hogy az akut problémákat kórház, a szécsényi kastély és a százötven férőhelyes idősotthon, teljesül.- Korábban a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősotthonban is felvetődött egy emeltszintű részleg kialakítása. Most a salgótarjáni önkormányzat Zagyvarónán tervez ilyen otthont. Van erre igény?- Bár Nógrád megye szegény, de van olyan réteg, amely kész megfizetni az alapellátáshoz mérten magasabb hozzájárulást azért, hogy igényesebb ellátást kapjon. Én magam is támogatok minden ilyen kezdeményezést, legyen az egy közösségé, vagy magánszemélyé. Zagyvarónán az történik, hogy egy felszabadult közintézménynek ad új, nagyon is pártolandó funkciót az idősotthon és természetesen munkahelyet is teremt. Nagyon remélem, hogy sikeresen zárul a projekt. De tudomásom van arról is, hogy Alsópetényben egy fővárosi fiatalember magánbefektetésből nyugdíjasotthont épít, egy apartmanházat. Már háromszázmillió forintot ráköl- tött, de a pénze mostanra elfogyott. Igyekszünk segítségére lenni, amiben tudunk. Elsősorban azokkal az idős emberekkel számol, akiket annak idején kitelepítettek Németországba. De minden feltételnek, követelménynek megfeleljenek SIKERTÖRTÉNET LEHET- Azok milyen segítségre számíthatnak, akik nem jutnak be idősotthonba, vagy nem is szeretnék elhagyni a sajátjukat?- Magam is jobban örülök annak, ha szüléink, nagyszüleink otthoni környezetben, családi körben, vagy a családhoz közel élhetik idős napjaikat. Az otthoni ápolás, gondozás azonban akárcsak az országban, a megyében is gyermekcipőben jár. Feltételrendszere most van kialakulóban, jelentős anyagi lehetőségek nyílnak az otthoni gondozás, a jelzőrendszeres ellátás előtt. Az Európai Unió 2004 és 2006 között a bentlakásos intézmények fejlesztését nem támogatja. Ugyanakkor súlyos milliár- dokkal segíti a szociálisan, vagy egészségileg nehéz helyzetben lévő idős emberek otthoni gondozását, ápolását. Nálunk ezek az ápolási formák még szokatlanok, de Európa országaiban már elfogadott, hasznos ellátási formának bizonyultak. Úgy tudom, hogy a megyében is pályázatokat készítettek önkormányzati társulások, a jelzőrendszeres otthonápolási módszer bevezetésére. Ha ezek a pályázatok sikeresek lesznek, akkor itt is elkezdődik egy olyan rendszer kiépítése, amely biztonságot ad az idős embereknek saját otthonukban. Ezzel párhuzamosan bizonyára mérséklődik majd az idősotthonra várakozók száma. Igaz ugyan, hogy ilyen felmérést még nem készítettünk, de tapasztalataink szerint a várakozók harmadát „kiveszi” a sorból.- A rendszer kiépítés nélkülözhetetlen, de zavartalan működésének sok más feltétele is van.- Természetesen. Mindenekelőtt a háziorvosi ellátás szakmai színvonalának növelését, technikai, orvostechnológiai fejlesztését tartom ilyennek. Azért, hogy minden olyan ellátást megkapjon az idős ember, amire szüksége van és amihez most csak otthonától távol, kórházlátás azonban alapvetően az intézményrendszerekre épült. Ez az elmúlt évtizedek hagyományaiból fakad és abból is, hogy a magyar társadalom infrastrukturális ellátottsága rosz- szabb, mint a nyugati országoké. S még valami: sajnos a lakosság egészségi állapota is rosszabb. Most lehetőség nyílik a változtatásra. Ha ügyesek vagyunk, a következő évtized egy sikertörténet lehet. Arról szólhat, hogy otthon biztosíthatjuk azokat a gondozási-ápolási feltételeket a rászoruló idős embereknek, amelyekre szükségük van és amelyeket nagyon is megérdemelnek. JÓ PROGRAMOK- Egészségügyi és szociális ellátás... de az idős emberek társas lények is. Ezt mennyire veszik figyelembe az önkormányzatok az idősellátásban?- Valóban, ha az idős emberekről esik szó, hajlamosak vagyunk arra, hogy azt mondjuk, ápolásra, gondozásra szorulnak. Ez valóban fontos dolog, nagy szükség van rá, de az idős emberek, szüléink, nagyszüleink, az én 93 éves nagymamám is pontosan olyan emberek, mint mi. Igényük van a közösségre, a kulturálódásra, a szórakozásra, arra, hogy könyvtárba, múzeumba, színházba menjenek, hogy jól érezzék magukat. Az ilyen feltételek megteremtése jórészt a helyi önkormányzatok dolga, de segíthetnek a civilszervezetek és megvan a mi feladatunk is. Támogatnunk kell őket pályázatokkal, bizottsági forrásokból, vagy akár az elnöki keretből, hogy pénzhez jussanak. Hálásak a támogatásért. Kevés anyagi segítséggel a közösségek igényes, jó programokra képesek, elég ha az idősek világnapjának gáláját, vagy a Községi kincsek sorozatát említem. Ezért az intézményeink vezetőit is arra buzdítom, hogy legyenek kezdeményezőek, legyenek hasznosítható ötleteik, hiszen növekvő igények jelentkeznek ezekre, amelyeket kár lenne kielégítetlenül hagyni. V. G. Az oldal a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének támogatásával készült
