Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-06 / 282. szám
2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Népszavazás: igen vagy nem? (Folytatás az 1. oldalról) e körül mozogtak - tudtuk meg dr. Barta Lászlótól, aki további részeredményeket is közölt.- A fővárosban 13 óráig 25,45 százalékos volt a részvétel. A legalacsonyabb Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében volt, 13,64 százalék. A régiókat tekintve Észak-Magyarországon a választók 16,68 százaléka szavazott, míg például Közép-Magyarországon 23,55 százalék - ismertette a területi választási iroda vezetője, majd a megyei adatokról beszélt.- Balassagyarmat és körzetében a választók 19,53 százaléka, Bátonyterenyén 15,28, Pásztó és vonzáskörzetében 15,61, Rétságon 20,37, Salgótarján és környékén 19,17, míg Szécsény és körzetében a jogosultak 16,9 százaléka szavazott délután egy Pillanatkép Rákóczibányáról Zajlik az élet Mátraszele egyetlen szavazókörében óráig - összegezte a megyei főjegyző. Számos településen mozgóumát kértek azok, akik nem tudnak elmenni egy-egy szavazókörbe. A balassagyarmati börtönben szintén így történt. Dr. Barta László kérdésünkre elmondta: ösz- szesen heten szavaznak a balassagyarmati büntetésvégrehajtási intézet lakói közül. Mozgóumát vittek a börtönbe, s akik kérték, illetve a közügyektől nincsenek eltiltva, azok élhettek is állam- polgári jogukkal. Rákóczibányán Kopácsi Antal, a szavazókor elnöke elmondta: pontban reggel hat órakor érkezett meg az első szavazó. Az 540 választásra jogosult közül körülbelül 100-an szavaztak 13 óráig. A 13-as számú választókörzetben, Bátonyterenyén tegnap 865-en voksolhattak. Kiss Bamabásné elnök lapunkat arról tájékoztatta, hogy reggel háromnegyed hét előtt egy perccel érkezett az első szavazó, és 13 óra 30 percig összesen 99-en éltek szavazati jogukkal. Nádasdi András bátonytere- nyei lakos kérdésünkre válaszolt és elmondta, hogy ő két igent húzott be a lapon.- Ennek így kell lennie - kommentálta röviden döntését. Kisebbségi önkormányzatok tájékoztatása A Belügyminisztérium és a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal szervezésében Salgótarjánban, a megyeházán tartottak tájékoztatót a kisebbségi önkormányzatok számára. A Belügyminisztérium szakmai programjában is szerepel a nyitottabb, közvetlenebb kapcsolat kialakítása a helyi önkormányzatok mellett a kisebbségi önkormányzatokkal is. Ez is érzékelteti, hogy mindkét önkormányzatot fontosnak tartja a tárca a települési közügyek feladatainak megoldásában, hangsúlyozva azokat az együttműködései lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a lakosok életminőségének javításához. E célkitűzések megvalósítása érdekében a Belügyminisztérium szándéka, hogy a tanácskozássorozat programjában fontos szakmai információkhoz juttassa a helyi kisebbségi önkormányzatokat. Az első tanácskozás során a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium közös együttműködés keretében kívánja a kisebbségi közélet szereplőit hasznos és időszerű szakmai információkhoz juttatni. A tanácskozás lehetőséget ad arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok működésének kérdései mellett a résztvevők mélyebben megismerhessék a nemzeti népegészségügyi programot, illetve a figyelmet ráirányítsa a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának célkitűzéseire, különösen a programok végrehajtásának helyi feladataira, a települési és kisebbségi önkormányzat közötti együttműködés lehetőségeire. Rendőr Mikulás Cereden Pásztón nagy bottal a kezében járta az utcákat a Mikulás... ...Kisterenye központjában pedig az autó ablakából integetett Hetven, hátrányos helyzetű családból származó gyermekhez látogatott el a ceredi faluházba pénteken este a salgótarjáni rendőrkapitányság Mikulása. Az apróságokat Juhász István ezredes, kapitányságvezető köszöntötte. A kicsik egyre hangosabban énekelték: „Télapó itt van, hó a subája...”. Nagy volt a meglepetés, amikor a rendőr Mikulást bilincsben vezette be a terembe Bóka László zászlós, a település körzeti megbízottja (kmb): mint mondták, a „biztonsági intézkedésre” azért volt szükség, nehbgy másik faluba vigye az ajándékokat a Télapó. S mivel bilinccsel a kézen nehéz lett volna a megrakott puttonyt cipelni, azt a másik kmb-s hozta a Mikulás után. Az első megszeppenés után a gyerekek gyorsan magukhoz tértek: egyhangúan azt kérték, engedjék szabadon a Télapót. A bilincs tehát lekerült a kézről, s a Mikulás hozzálátott az ajándékok kiosztásához. Volt, aki sírásra görbült szájjal vette el a piros zsákocskát, volt, aki verset is mondott, sőt énekelt is - igaz, némi nagymamái segédlettel - a finom édességekért cserébe. A gyerekek megajándékozását a Salgótarján és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány tette lehetővé, a szervezésben és lebonyolításban a kisebbség- védelmi munkacsoport segédkezett. _________ H. E. B odnár Benedek tájékoztatott Lapunkban tévesen jelent meg, hogy a legutóbbi salgótarjáni közgyűlésen a VGÜ Kft. gazdálkodásáról, és az éves terv időarányos teljesítéséről készült beszámoló előterjesztője Konti Ferenc, a felügyelőbizottság elnöke volt. Az eredményekről valójában Bodnár Benedek, a cég ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást. „Mindig a szívem csücske volt a közlekedés” Harmincnyolc éves munkaviszonnyal, 36 évi szolgálat után 57 éves korában nyugdíjba vonult dr. Máthé István ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója. Folyamatosan tizenegy éven keresztül látta el feladatát ezen a poszton, mint mondja, életét kitöltötte a rendőrség: a hivatást, a szakmát, a hobbit egyaránt a munka jelentette számára. 1968-ban a salgótarjáni rendőrkapitányságon kezdett tiszthelyettesként, végigjárta a ranglétrát, dolgozott, tanult, s 2004-ben ezredesként vonult vissza. Dr. Máthé István Karancske- sziben született, szülőfalujában végezte általános iskolai tanulmányait. A gimnáziumi évek már Salgótarjánhoz kötötték, a Madách gimnáziumban érettségizett. A középiskola után két év katonáskodás következett: az első évben Nyíregyházán a tartalékos tiszti iskola, a második évben a rétsági harckocsizó ezredhez került, mint a géppisztolyos század parancsnokhelyettese. Eredeti terve szerint katonatiszt szeretett volna lenni, aztán mégis a rendőrséget választotta: mint mondja, mindig szerette a rendet, a fegyelmet, amit az egyenruha megtestesített.- A katonaságtól alhadnagyként szereltem le 1968-ban, és még abban az évben jelentkeztem a rendőrséghez, de ott akkoriban még nem respektálták a katonai rangot - emlékszik visz- sza pályája kezdetére dr. Máthé István. - Tiszthelyettesként vettek fel a salgótarjáni rendőrkapitányságra, ahol voltam objektumőr, URH-s járőr, majd nyomozó tiszthelyettes, egészen 1970-ig. Ezt követően a megyei rendőr-főkapitányságra kerültem, a társadalmi tulajdonvédelmi osztályra nyomozóként. 1971-ben indult a Rendőrtiszti Főiskola, ahol nappali tagozaton, bűnügyi szakon jelessel diplomáztam 1974-ben. A közlekedésrendészeti osztályra kerültem, de nem bántam meg egy percig sem: mindig a „szívem csücske” volt és ma is az a közlekedés. Négy évig volt a baleseti helyszínelők vezetője: talán a sok látott tragédia állította át arra, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a balesetek megelőzéséért. Hangsúlyozza: aki nem csinálta, nem tudja, milyen megrendítő a hozzátartozót arról értesíteni, hogy családtagjuk halálos baleset áldozata. S nem lehetett csak úgy odaállítani: tájékozódni kellett arról is, hogy a hozzátartozó nem szenved-e valamilyen betegségben, mert ilyen esetben orvost is kellett magukkal vinni. Ma is élénken él emlékezetében az az egyházasgergei motorkerékpáros-baleset, amelyben a nagyapa és az unoka vesztette életét, s ezt a hírt kellett közölni a családdal. Szolgálati idejének utolsó tíz évében visszatért az „egyenruhástáborba”, ezzel egyidejűleg a megyei balesetmegelőzési bizottság elnöke lett, s azon volt, hogy minél többet tegyenek a balesetek megelőzése érdekében.- Igaz, hogy a '70-es évekhez képest mintegy hatszor annyi gépkocsi fut az utakon, de mindig azt mondtam: nem szükségszerű, hogy a több jármű több balesetet is jelentsen - summázza határozottan. - Példázza ezt a statisztika is: a balesetek száma nem emelkedett azóta számottevően, sőt a halálos kimenetelű balesetek száma talán még csökkent is: a hetvenes években például volt olyan év, amikor 43 halálos történt, azóta viszont-több olyan év is volt, amikor ez az éves adat 15-20 között volt. A munkával töltött évek alatt elvégezte az ELTE jogtudományi karát a nyolcvanas évek közepén, ügyészi-bírói szakon szakvizsgázott. Köz- biztonsági igazgató kétszer is volt, először 1990-91-ig, majd ezután visszatért a vizsgálati osztályra, majd 1993-ban nevezték ki újra: tizenegy évig dolgozott igazgatóként és a rendőrfőkapitány helyetteseként. Többször is kiemeli: soha nem bánta meg, hogy rendőr lett, nem is igazán foglalkozott azzal, hogy a bűnüldözésen kívül mást is csinálhatna, hiszen munkája során mindig az élet sötét oldalát látták.- Szerencsésnek is mondhatom magam, hiszen családom mindig mellettem állt: jól tűrték az éjszakai telefonokat, a hosz- szúra nyúlt munkaidőt - mondja az ezredes. - És ez nagyon fontos, hiszen nem mindenki ilyen szerencsés, sok rendőrházasság ment már tönkre a munkaidő-beosztás miatt. Feleségem a közigazgatási hivatal törvényességi-ellenőrzési főosztályának vezetője, fiam most államvizsgázott, jogász: már családos, van egy másodikos, tündén unokám, akit imádok. Lányom kinn él Amerikában, oda ment férjhez. Szót ejtünk a búcsúzásról is: megviselte a távozás. Soha nem tudta elképzelni, hogy egyszer, amikor a reggeli készülődésnél a megszokott mozdulattal megtapogatja a zsebét „igazolványellenőrzés” címén, és egyszer csak nem lesz ott a rendöriga- zolvány. S ezen a helyzeten talán az segít majd, ha az eddigi tervek szerint január elsejétől jogtanácsosként tér vissza nyugdíj mellett a régi, ismerős kollégák közé. _____________ HEGEDŰS ERZSÉBET M unkatársunk Kisterenyén a szavazókor előtt elegyedett szóba a voksolókkal Kazáron három helyen voksolt a lakosság FOTÓ! GÓCS ÉVA Balról jobbra: Berki Judit, dr. Szandai László, dr. Máthéné dr. Laczkó Mária, a tanácskozás előadói
