Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-31 / 303. szám
2004. DECEMBER 31., PÉNTEK É V F O R DÚLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Huszonöt év hozománya - Salgótarjántól Puerto Ricóig Negved évszázada húzza, a talpalávalót a Dűvő népzenei együttes Fennállásának huszonötödik évét ünnepelte nemrég a Dűvő népzenei együttes. Az egész estét betöltő rendezvényen többen vendégszerepeitek és a színpadon húzták a talpalávalót az egykori dűvős tagok is. NMH-információ- A történet még 1979-ben kezdődött. Néptáncos pályázatot írtak valamivel később a testvérem, Hrúz Szabolcs. A zenekar életében 1987 fordulópont volt. Orbán György és Oszvald György kiváltak a csapatból, viszont menet közben hozzánk csatlakozott még Szabó István. Az elkövetkezendő brácsázik. Andrássy Ferenc cim- balmozik, de tekerőlanton és nagybőgőn is zenél. Hrúz Szabolcs prímás, hegedűn játszik, ugyanúgy, ahogy Hrúz Dénes, vagyis én is.- Milyen díjakkal büszkélkedhetnek?- Az országos díjak közül megkaptuk a Népművészet Ifjú Mestere címet, valamint kétszeres kiváló együttes vagyunk. A megyei Ma- dách-díj mellett a városi Pro Űrbe, valamint Pro Arte-díjakat is nekünk ítélték már. Ehhez kapcsolódva szeretném elmondani: nagyon nagy megtisztelés volt számunkra, hogy a jubileumi ünnepségünkön Puszta Béla, Salgótarján polgármestere mondott köszöntőt. Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy a beszédéből kitűnt, követi a ...és most egy kis sziget vagyunk Európa közepén, de a zenénk, a folklórunk annyira ismert, hogy szinte nincs is a Földnek olyan szeglete, ahová magyar népzene ne jutott volna már el.- Hány hanghordozójuk jelent meg eddig?- A nyolcvanas évek végén volt bakelit nagylemezünk, két kazettánk is megjelent, hat CD-nk, kettő az Egyesült Államokban.- Tanítványok is voltak az évek gyűjteni. Az alkotás ott jelenik meg, hogy színpadra rendezzük, összeválogatjuk a dallamokat. Ezt a zenét nem lehet a boltban kottán megvásárolni. Utazni kell, helyszínekre menni. A mi szakmánkban a művészet, hogy megtanuljuk az úgynevezett „adatközlőktől” a dalokat. Mi például nagyon sokat járunk a felvidékre, Gömörbe, egészen Kassáig. Össze kell gyűjteni azoktól a zenészektől, elsősorban cigány zenészeksomn. A Duvo egykoron... ki, melyet Mlinár Pál és családja megnyert. Zenekar nélkül nem működik a tánc sem, a kettő együtt az igazi - kezdte a visszaemlékezést Hrúz Dénes, a Dűvő vezetője. - Szabó Gáspár zeneiskolai tanár (aki nekem is a tanárom volt), Kodály Zoltán növendéke egy olyan indíttatást érzett, melyből kis idő múlva, 1979 októberében összeállt egy népzenei együttes. Mellészegődött Oszvald György, majd Orbán György, aki Békés megyéből nősült Salgótarjánba. Ő volt az, aki először mutatta meg az erdélyi stílust. Pásztóról Babják György csatlakozott még az együtteshez. Én 1981. március 16-án kerültem a években kialakultak az állandó zenésztársak, csak Szabó István hagyta el a csapatot. A bőgősökkel volt mindig egy kis „problémánk”, mert ők sokszor váltották egymást. Most viszont már azt tudom mondani, hogy tényleg kialakult az együttesünk. Közös céljaink vannak, a Dűvő az életünk és a közeljövőnk. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy egy népzenei együttes 25 évet megélt. Sok támogatást kaptunk többek között Salgótarján megyei jogú várostól is, de a negyed évszázadon keresztül saját magunkat menedzseltük. Ez részben jó, részbe nem. Jó, mert oda megyünk zenélni, ahová mi akaink jó előre megvannak. Már azt is tudjuk, hogy augusztus elején ismét Amerikába megyünk. Január 20-30-a között Hollandiában leszünk egy turnén, ami azért is lényeges, mert a Magyar Állami Népi Együttest is ugyanarra a rendezvényre hívták meg. Együtt dolgozunk a Nóg- rád táncegyüttessel és a Jászsági népi együttessel, így velük is fellépünk majd.- Van olyan esemény, ami kiemelkedik a huszonöt év törté- _ nései közül? 1 % - Igen, van. Több is. Egyik nagy büszkeségem a Népmű- i vészét Ifjú Mes- \ tér cím, melyet még Marti Györgytől k a p Színpadon a Mlinár család csapatba, melynek 1987 óta vagyok a vezetője.- Mindenki részt vett a jubileumi műsoron, aki egykoron az együttes tagja volt?- Negyed évszázad telt el, mióta megalakult a Dűvő. Nagyon nehéz volt összehozni, hiszen október közepén jöttünk haza egy két hónapos turnéról. Mégis úgy gondoltuk, hogy mindenféleképpen 2004-ben kell megünnepelnünk a 25. évfordulónkat. Szinte mindenkit sikerült a jubileumi műsorra összehívni, egyedül Babják György az, akiről semmit sem tudunk. Viszont a többiek, a régi tagok, az egykori növendékek mindmind eljöttek és velük együtt zenéltük át az estét.- Térjünk vissza a 80-as évek elejére!- 1982-83 táján „feldúsult” a csapat. Kibővült Andrássy Ferenccel és Juhász Zsolttal. Őket követte runk, viszont a 25 év alatt nem volt még olyan alkalom, hogy ne fogadtunk volna el felkérést egy- egy városi vagy megyei ünnepségre.- Jelenleg kik a Dűvő tagjai?- Terék József, aki bőgőn játszik, de emellett fúvós hangszeren is. Tóth Gergely saját nevelésünk, ő pályafutásunkat.- Hol, milyen országokban léptek fól a negyed évszázad alatt?- Nagyon sokfelé jártunk. Mondhatnám azt is, hogy Salgótarjántól Puerto Ricóig. Tény, hogy olyan helyeken voltunk, ahová a zene, a Dűvő nélkül nem jutottunk volna el. Rengeteget utaztunk. Magyarországon is sokfelé jártunk, de határon túl is szép számmal léptünk fel. Sokat jártunk Hollandiában, Luxemburgban, de az Egyesült Államokba is már kilencedszer vagyunk meghívva. Érdekes, hogy szinte csak- Igen, voltak. Többek között Lenkó Péter a Kincsér zenekarral, a Tücsök zenekar, valamint a kazári Kabar zenekar. Ők is „bizonyítják”, hogy nagyon komoly munka folyik a Dűvőn belül. Emellett a Váczi Gyula Művészeti Iskolában népzene táncszakon is tanítunk Andrássy Ferenccel. Legutóbbi sikerünk, hogy a művészeti iskolás növendékeink bejutottak a gödöllői országos népzenei versenyre. Ők öten vannak és a legnagyobb korosztályban versengő csapatok között vesznek részt a versenyben. Megemlíteném még, hogy a testvérem, Szabolcs Kazáron tanít, Tóth Gergely Gödöllőn, Terék József pedig Nagykátán.- Vannak saját szerzeményeik? Olyan szempontból, hogy mi „szerezzük be” őket, mi járunk tői, akik még foglalkoznak zenéléssel, ismerik a nótákat. De Erdélybe is járunk, a Maros folyó mentén, Kolozsvár környékén is szoktunk gyűjteni. Ez egy nagyon fontos része az egész népzenemozgalomnak, mert sajnos meghalnak azok, akik még emlékeznek a nótákra. Lassan majd már hozzánk, a mi korosztályunkhoz fognak a fiatalabbak, hogy tőlünk gyűjtsék be a dalokat.- Milyen rendszerességgel próbálnak?- Próbálni otthon kell. Mindenki egyénileg próbál, aztán a táncházban, vagy egy-egy fellépés alkalmával összepróbáljuk a dallamokat. Persze, ha valami alkalomra készülünk, akkor összejövünk, de főleg egyénileg próbálunk.- Milyen új tervek vannak az új évben?- Szeretnénk kiadni egy új CD-t, a hetediket. A programjatunk, aki a leghíresebb és legnagyobb gyűjtője volt Kodály Zoltán, valamint Bartók Béla után a folklórnak. Nagyon jólesett, hogy megkaptuk a Madách-díjat, de a többi elismerésre is büszke a csapat. Legnagyobb élmények viszont az utazások. Mexikó, Puerto Rico, Izrael, Ciprus... Nemcsak világot látunk, de találkozunk érdekes, különleges emberekkel és magyarokkal is. A jubileumi műsor után az emberek fölálltak és tapsoltak. Ez egy igen jó kritika és arra ösztönöz bennünket, hogy még tovább zenéljünk. Számtalan ember állít meg engem is az utcán, olyanok, akiket nem ismerek, hogy gratuláljon. Ezek a nagy élmények, melyeket nem cserélnék fel semmi másra - zárta szavait Hrúz Dénes, a Dűvő prímása. JUHÁSZ ANITA Lenkó Péter és kísérete A Dűvő saját nevelése a Tücsök zenekar
