Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-22 / 296. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2004. DECEMBER 22., SZERDA Ma már a legcsekélyebb kétség sem férhet ahhoz, hogy lemarad és előbb-utóbb menthetetlenül lehanyatlik az az ország, az az iparág, az a cég, amely nem tesz meg minden szükségeset innovációs képességének és főként innovációs teljesítményének a fenntartásáért és fejlesztéséért. Az innováció, az azt támogató technológiai fejlődés és a mindezt megalapozó tudomány sorsdöntő gazdasági jelentőségét mindennél világosabban mutatják a világgazdaságban végbemenő változások. Mintegy ez lehetne az alapgondolata annak a minap „Jövőnk kapuja az innováció” című, Salgótarjánban rendezett kerekasztal-konfe- renciának, mely az innováció általános fontossága mellett annak Nógrád megyei helyzetével, stratégiájával foglalkozott. Jövőnk kapuja az innováció Kerekasztal-konferencia a tudás alapú gazdaságról A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NKIK), a kamara mellett működő Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád Megyei Szervezetének (METESZ) közös szervezésű rendezvényére hiába várták a meghívott kistérségi vezetőket, kistérségi menedzsereket, megyei politikusokat, számos intézményvezetőt, közülük senki sem tartotta fontosnak a témát, így azok a szakemberek és kutatás-fejlesztéssel (K+F) foglalkozó cégvezetők tanácskoztak, akik ezt - a legérintettebbek - többször megteszik a mindennapokban. Ha azt a tényt tekintjük, hogy megyénk az innovációban évek óta abszolút utolsó az országos rangsorban, s hogy ma már az Európai Unió állásfoglalása szerint fejlett gazdaságot, fejlett társadalmat innovációs kultúra nélkül nem lehet építeni, az érdektelenség több, mint meglepő... De erről majd később. A TUDÁS A KULCSSZÓ Egy régiónak milyen lehetőségei vannak arra, hogy az innovációval hozzájáruljon a fejlettebb társadalom építéséhez, adott esetben egy elmaradott térséget előre mozdítson? Melyek a kitörési pontok, mi a teendő Nógrád megye „alig” innovációját javítani? Mit tehet mindezért a régióban létrehozott innovációs ügynökség és innovációs tanács? Egyáltalán miért van szükség innovációra? A konferencia ezen alapkérdéseit előtérbe helyezve tartott elsőként előadást „Az innováció a jövő fejlett társadalmának alapkérdése” címmel dr. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese. Ő közölte a jelenlévőkkel, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése percekkel a salgótarjáni konferencia kezdete előtt (2004. december 20. - a szerk.) fogadta el az innovációs törvényt, mely további impulzust adhat a vállalkozások ez irányú tevékenységéhez. A neves szakember kiemelte: az innovációhoz ma tudás, kreativitás, kockázatvállalás és némi tőke szükséges a vállalkozások részéről. E folyamatban a tudás a kulcsszó, mert az innováció a tudásközpontú társadalmakról és gazdaságról „szól”. Napjainkban gyakran találkozunk a tudáshoz kapcsolódó fogalmakkal, jelenségekkel: tudásgazdaság, tudástechnológia, tudástársadalom, tudástermelés, tudás- áramlás, tudásipar, tudásbróker, tudásmémök. A szakember úgy fogalmazott, hogy a piacra vitt tudás az egyetemeken kezdődik, s az új tudás létrehozása ‘ után a meglévőt kell tömegesíte- ni, hogy annak minél többen birtokába jussanak. S ha már a salgótarjáni konferencia napján fogadta el a Parlament az innovációs törvényt, annak várható, élénkítő hatásairól is tájékoztatott dr. Lippényi. Mint az NKTH elnökhelyettese elmondta: a törvény a tudás alapú termelésre, a versenyképesség és az életminőség javítására helyezi a fő hangsúlyt. Javítani kívánja a K+F tevékenység feltételeit, a K+F tevékenységek hasznosítását, keresletének ösztönzését. A törvény alapelvei megfogalmazzák a nyílt pályázati rendszer fontosságát, a kis- és közepes vállalkozások K+F tevékenységének preferálását, a szellemi tulajdon védelmét, hasznosításának támogatását és az innovációt segítő szolgáltatások bővítését. S ha a célok valóra válnak, igaz lehet McCarthy tábornok nagy mondása: „Minden'sikeres vállalkozásnak három emberre van szüksége: egy álmodóra, egy üzletemberre és egy gazdag emberre.” Svecz István, Európa-szakértő előadásában Nógrád megye innovációs potenciálját tekintette át, s a salgótarjáni szakember előadása lehangoló képet mutatott. Az 1995-2002 közötti időszakot vizsgálva mindössze két kutatóhelyet regisztráltak megyénkben, bár ma ez a szám már négyre bővült... A szakember egy, a közelmúltban a Miskolci Egyetem égisze alatt lebonyolított, Heves és Nógrád megyék kistérségeinek innovációs potenciálját elemző tanulmány mentén említett néhány jellemző adatot Nógrádról. E szerint a megkérdezett vállalkozók 65 %- a nem gondolkodik termékfejlesztésben, kutatás-fejlesztésben, többségük nem tartja elegendőnek az innovációt támogató politikát. Svecz István is kitért arra, hogy Nógrád megye több „összevetésben” is abszolút utolsó az országos rangsorokban - ha csupán az innovációval kapcsolatos mutatókat tekintjük.... MEGYEI STRATÉGIA KÉSZÜL Némi remény persze mutatkozik. Legalábbis erre utal Nógrád megye innovációs stratégiájának kidolgozása, melynek körvonalairól Szántó Zoltán, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese tájékoztatta a jelenlévőket. A szakember a gazdaság 1994- 2003 közötti összehasonlításában érzékeltette Nógrád megye innovációs helyzetét, ami röviden összegezve ebben a megközelítésben is lehangoló. Ám éppen ezért szükséges a megyei stratégia kidolgozása, s e folyamat nemrégiben kezdődött. Munkacsoport alakult, melynek feladata, hogy a tények feltárására alapozva olyan programot dolgozzon ki, amely alapja lehet a térség vállalkozásai verseny- képességének növelésére. Szántó Zoltán arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a stratégiai célokat a térség felzárkóztatása és az innováció növelése céljából kell megfogalmazni. E szerint a tudásbázis megteremtése, a tudás alapú vállalkozások létrehozása, az innovatív gondolkodásmód vállalkozásokba történő beágyazása, az innovációt segítő intézményrendszer kialakítása alapvető feladat. Ezen elképzelés feltétele, hogy a vállalkozások légkörét sikervággyal, a kreativitással való törekvéssel kellene „megtölteni”, az innovációs igényt pedig „felébreszteni”. KRITIKUS VÉLEMÉNYEK A vitaindítóként elhangzott előadások után olyan hozzászólások követték egymást, melyek mindegyike „építően” és kritikusan szólt a megye innovációs potenciálja növelésének szükségességéről, problémákról, tennivalókról. A véleményekben egyebek között elhangzott: úgy tűnik, a legtöbb esetben megyénkben nincs meg a képesség az innovációra, pedig nagy lemaradásunk van, s ez gondolkodásbeli hiányosságokra utal. Ezzel összefüggésben kell nagyobb hangsúlyt fektetni az innováció utáni keresletre, a tudásközpontokhoz való kapcsolódásra, az oktatásra, a szervezettség növelésére, a megszerezhető források feltárására. Elhangzott: bár általánosságban ismert a stratégia, de a megoldás gyakran általánosságokat tartalmaz. Ezért szükséges egy valóban konkrét és megyei terv elkészítése és végrehajtása, mely- lyel meg kell találni azt a „kritikus tömeget”, amely a tudást megszerzi, hasznosítja és az innovációban érvényesíti. Külön vitatémát szolgáltatott az oktatás, képzés fontossága: akadt, aki a megyében megvalósítható felsőfokú műszaki képzés lehetősége mellett érvelt, mások ezt - több közeli oktatási intézményt emlegetve - nem szorgalmazták. Abban viszont megegyezett a hozzászólók és minden résztvevő véleménye: a tudás alapú társadalom alapja a tanulás, a kreativitás, a gazdasági jövőkép megfogalmazása - az innováció jegyében. A házigazda Bmnda Gusztáv, a Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. ügyvezető igazgatója ösz- szegzésében - több hozzászóló véleményét megerősítve - úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a témában érintett, azért tenni tudó meghívottak nem tartották fontosnak a megyét, a régiót és a vállalkozásokat érzékenyen érintő konferencián való részvételüket. Az ügyvezető kifejtette: határozott jövőkép, intézményi háttér, az innovációra való fogékonyság hiányában összetett probléma kezeléssel lehet előre lépni. Brunda Gusztáv a konkrét megoldásokra és a továbbgondolkodásra - dr. Béres István METESZ ügyvezető javaslatát ismertetve - egy megyei innovációs konzorcium létrehozását szorgalmazta, mely a segítő szakemberek mellett az érintett vállalkozókkal kibővítve segíthetne a problémák megoldásában, a megye innovációs potenciáljának javításában. A konferenciát elemző hozzászólásával segítette: Csollák Gábor (Innocenter Kht. - Miskolc - ügyvezetője) Fodor Tibor (Salgótarján- Bátonyterenye Térségi Önkormányzatok Egyesülete ügyvezető igazgatója) Gazsi Ferenc (VOSZ Nógrád megyei elnöke, a GF- PRIMUS Mérnökiroda tulajdonosa) dr. Simonyi Sándor (TRIGON Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Tanács alelnöke) dr. Szabó István (SKÜ és SILCO volt vezérigazgatója) Tan Miklós (NKIK elnökségi tagja, az ÉGYOSZ megyei képviselője, a Mátrafűtőber Kft. ügyvezető igazgatója) Tordai Péter (NKIK elnöke, a Styl-Bau Kft. tulajdonos-ügyvezetője) ÍRÁSUNK MEGJELENÉSÉT A NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL TÁMOGATTA. NKTH Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Egyre jobb az Ágas vár együttes Részlet az együttes műsorából PÁSZTÓ Az Ágasvár néptáncegyüttes a lengyelországi sikeres szereplés után az ősz folyamán hazai településeken örvendeztette meg műsorával a közönséget. A táncok mellett a hagyományőrzést is programjukba vették. Ezt jól bizonyítja, hogy a táncosok részt vettek a pásztói szüreti felvonulás megszervezésében és lebonyolításában is. Több környező településen is felléptek a szüreti rendezvényeken. Jelenleg a karácsonyi műsorukra készülnek, amit Pásztón, Hasznoson és Mátrakeresztesen mutatnak be. Az együttes továbbra is várja a néptáncot szerető fiatalok jelentkezését. __________________________ ESLA A z információszerzés szolgálatában PÁSZTÓ Sikeres évet tudhat maga mögött a pásztói Teleki László Könyvtár az informatikai ismeretek bővítése terén. Az információs társadalom legfontosabb jellemzője az információ. Az információt tároló, szétsugárzó intézményeknek, mint a könyvtár, lehetőséget kell biztosítani olvasóinak az információhoz való gyors hozzáféréshez - mondja Sándor Gábomé könyvtáros, aki az internetezéssel kapcsolatos tanfolyamot szervezte és vezette. A pásztói Teleki László Könyvtár 2003-2004-re ingyenes internet-használatot biztosított beiratkozott olvasói számára. Egy éven át 7628 olvasó hat számítógépen vehette és vette igénybe ezt a szolgáltatást. A statisztikai adatokból is következtethetünk arra, hogy mennyire nagy az igény a számítógépes szolgáltatás iránt, ami nemcsak az internet-használatot jelenti, hanem az egyéb szolgáltatásokat is, mint a nyomtatás, az adatbázisokban való kereskedés (CD- ROM), szkennelés, office használata stb. Összességében elmondható, hogy az igény nagyon nagy, ehhez fontos, hogy információk naprakészen az olvasók rendelkezésére álljanak és a könyvtáraknak ehhez biztosítani kell a megfelelő hátteret. A mi könyvtárunkban ezért dolgozunk, hogy ennek megfeleljünk. t wwli
