Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)

2004-12-21 / 295. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. DECEMBER 21., KEDD Jövőnk kapuja az innováció TRIGON Kft.: korszerű termékkör, típusgazdagság, folyamatos fejlesztések 1993. november 15-én talán a tulaj­donosok sem gondolták, hogy az ál­taluk alapított TRIGON Electronica Kft. a kutatás-fejlesztés területén Nógrád megye nemzetközileg is el­ismert társasága lesz. Ez ma már vi­tathatatlan tény. Egyik termékcsa­ládjuk a Közlekedési Főfelügyelet­től már 1999-ben megkapta az „EU- jelét”. Vásári nagydíjat nyertek a Palócország 2002 Kiállításon , a Ré­gió legjobbjai díj átadásán 2003- ban a „Leginnovatívabb fejleszté­sért” különdíjat vehettek át, Mis­kolcon díszserleggel, a Parlament­ben pedig oklevéllel ismerték el a cég tevékenységét. Dr. Simonyi Sán­dor, a TRIGON Kft. társtulajdonos ügyvezetője személy szerint sem maradt ki az elismerésekből: 2003- ban a VOSZ az „Év Nógrád megyei vállalkozója” díjjal tüntette ki, idén pedig a megyei közgyűlés által ado­mányozott „Nógrád megye gazdasá­gáért díj”-at vehette át. A cégvezető­vel munkájukról, az innováció fon­tosságáról beszélgettünk.- A TRIGON jól hangzó név a gazda­sági életben, de mit tudhat a társaságról az egyszerű olvasó?- Cégünk közúti műszaki kutatás-fej­lesztéssel, járműelektronikai rendsze­rek, rendszerelemek, fejlesztésével, gyártásával, automatizálással, illetve pótlólagos automatizálással foglalko­zik. Dolgozóink száma 18. Szakembe­reink magas szintű fejlesztési és gyártá­si gyakorlattal rendelkeznek. Terméke­ink a közúti és a vasúti, valamint speci­ális harcászati járművekbe épülnek be. Több mint kétezer autóbusz rója a világ útjait TRIGON vezérlőrendszerrel. A Magyarországon közlekedő összes Bz vasúti motorkocsi szintén a mi vezérlő- rendszerünkkel működik.- Társaságuk nemzetközileg ismert és elismert. Salgótarjánban végzik tevé­kenységüket, multi cégekkel állnak si­kereken alapuló üzleti kapcsolatban. Van ennek titka?- Azt gondolom, hogy semmi külö­nös nincsen. A piackutatást, fejlesztést, a próbadarabok, prototípusok előállítá­sát, a termékek összeszerelését, vala­mint a kereskedelmi és vevőszolgálati tevékenységet mi magunk végezzük. A TRIGON által gyártott elektronikus sza­bályozó és vezérlő egységek mindegyi­ke „nagy” megrendelők, így gyártók, közlekedési vállalatok, vagy éppen a honvédség igényei alapján - zömmel megbízásukból - végzett saját, vagy kö­zös fejlesztési munkánk eredménye. Fejlesztéseink fő iránya a mechanikus hajtáslánc és elemeinek elektronikus vezérléssel történő ellátása.- Azt mondta, hogy a sikereknek nin­csen különösebb titka. Mégis, milyen út vezetett odáig, hogy ma már Európa né­hány járműipari nagyvállalatának együttműködő partnerei közé tartoz­nak?- A siker relatív dolog, hiszen mérő­száma nincs. A mi „sikereink” figye­lemre méltók, de piaci rádiuszunk nem mérhető a multinacionális cégekéhez. Azt persze vallom, hogy egységnyi eredmény eléréséhez többet kell nyúj­tani, mint az úgynevezett nagyoknak. A tőke koncentrálja a tudást, csúcstechni­kával dolgozik, korszerű gyártósoron NÓGRÁD MEGYE állít elő terméket. Nekik a piacra általá­ban nem betörni kell, hanem a jelenlé­tet megőrizni, megerősíteni. Nekünk, feltörekvő kicsiknek nem a lehetetlent kell célul kitűzni, hanem fel kell ismer­ni lehetőségeinket és el kell fogadni le- bonthatatlan korlátáinkat. Ha képesek vagyunk multinacionális vállalatokkal olyan együttműködéseket kiépíteni, amelyben érvényesülhet az általuk is elismert szellemi érték - és nem „gya­potszedésre” vagyunk kárhoztatva -, akkor célhoz értünk. Cégünk vonatko­zásában ez a nyitás egyszerűen a tal­pon maradás eszköze, hiszen ma a ha­zai piacon árbevételünk 50-60 %-át rea­lizáljuk. Partnereink egyike egy írásos értékelés nemrégiben így jellemezte társaságunkat: problémamentes műkö­dés, korszerű termékkör, állandó inno­vációs képesség, típusgazdagság. Tehát a mi „sikerünk” titka a folyamatos tanu­lás, a kreatív gondolkodás, a nyitottság és a korrekt üzleti magatartás.- Szűkebb pátriánk innovációs poten­ciálját tekintve az elmondottak azért el­gondolkodtatóak, mert a megyében fo­lyó kutatás-fejlesztés országos összeha­sonlításban utolsó, lenne tehát mit javí­tani. A TRIGON-ban folyó munka példa értékű, de vajon ön, mint az Észak-ma­gyarországi Regionális Innovációs Ta­nács alelnöke miként látja az előrelépés lehetőségeit?- Nógrád megye innovációs stratégi­ája kidolgozás alatt áll. Minden bizony­nyal ez egy terjedelmes anyag lesz. Sze­rény véleményem szerint az innovációs potenciál növelésében alapvetően két alappillérre kell építkezni. A humán fel­tételek javítása az egyik kitörési pont. A célirányos, főleg műszaki tudással ren­delkező emberfők számának növelése és tudásszintjének emelése elengedhe­tetlen. A szakmunkásképzéstől a felső­fokú szakemberképzésig bőséggel van­nak feladataink. A helyi szakmunkás- képzés, a középszintű képzés, a Mis­kolci Egyetem által kínált lehetőségek, a tudáscentrumokhoz történő kapcso­lódás mind a szellemi tényezők javítá­sának eszközei. Örvendetes lenne pél­dául, ha felsőfokú műszaki képzés is folyna a megyében. A kritikus tudástö­meget el kell érni. Emellett látni kell, hogy szakembereink elvándorlása óriá­si veszteség. A másik fontos alappillér a fejlesztési források és a források fedeze­tének biztosítása. Hazánk uniós csatla­kozásával olyan pályázati lehetőségek teremtődtek meg, melyek a K+F tevé­kenység további eredményességét segí­tik. A TRIGON Kft. például sikerrel pá­lyázott 2004-ben a GVOP 2.11 pályázati szektorában. A közelmúltban a Miskolci Egyete­men rendezett tudomány napi konfe­rencián tartott előadásban vázoltam fel a Nógrád megye innovációs felzárkóz­tatását segítő intézkedésekről beszél­tem. Elmondtam, hogy áz innovatív cé­gek együttműködését és hatékonysá­guk növelését segíteni kell. Szükség van tudáscentrumokhoz való kapcsoló­dásra, az oktatás hatékonyságának emelésére, a helyi ipart jobban kiszol­NÉVJEGY Or. Simonyi Sándor okleveles gépészmérnök 1976-ban a Miskolci Egyetemen szerezte diplo­máját. Már egyetemi hallgatóként bekapcsoló­dott az intézményben folyó kutatási munkála­tokba, melyek során elektromágneses portörlé­st] súrlódó tengelykapcsolók méretezésével foglalkozott. E témából készítette doktori érte­kezését is, melyet „Summa cum laude” minősí­téssel védett meg. Gépészmérnöki pályáját a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban kezdte. A Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszé­kén műszaki tanácsadóként dolgozott. A Cse­pel Autógyár elektronikai fejlesztéseit vezette 1985-1991-ig. Társtulajdonosa és ügyvezetője a salgótarjáni TRIGON Electronic Kft.-nek. Ti­zennégy hajtásvezérlési szoftver és 21 talál­mány kidolgozása fűződik nevéhez. Eddigi munkássága során több konferencián tartott előadást és számos helyen publikálta kutató­fejlesztő tevékenységének eredményeit. Dr. Simonyi Sándor 54 éves, nős, két felnőtt gyermek édesapja. (Forrás: Műszaki és természettudo­mányi ki kicsoda) gáló oktatási struktúra kialakítására. Az innovációval foglalkozó cégek követen­dő, példa értékű tevékenységét, a ki­emelkedő eredményű fejlesztéseket és fejlesztőket meg kell ismertetni a gaz­daság más szereplőivel. S ami nagyon fontos: az innovációról beszélni kell. Gondolatokat megfogalmazni és gon­dolatokat indukálni, a problémákat fel­ismerni és mások tapasztalataiból a ta­nulságokat leszűrni. A kérdéseket tény­szerűen, őszintén kell felvetni, hiszen már Széchenyi István megfogalmazta: „a kérdések helyes felvetése fél út a megoldáshoz.” Folytonos megújulás Dr. Simonyi Sándor kutató-fejlesztő munkája révén a járműelektronikában elismert és megbe­csült szakembernek számít. Az okleveles gépész- mérnök jelenleg az Észak-magyarországi Regioná­lis Innovációs Tanács alelnöke. Az alábbiakban idézett vélemények jól érzékeltetik az általa és a TRIGON Kft.-ben végzett munka minőségét is. „Minden feladatra a részletekbe menő teljes ki­munkálás szándékával tekint. Ennek eredménye­ként az általa létrehozott alkotások messze túlha­ladják a puszta koncepció alkotás szintjét és mű­ködő, optimalizált szerkezetként épülnek be a közúti és vasúti járművekbe.” (Dr. Döbröczöni Ádám tanszékvezető egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja) „A magyar haszonjármű-ipar potenciáljának csökkenése idején dr. Simonyi Sándor felismerte, hogy a megkezdett fejlesztő munkát vállalkozási formában, a nagy járműgyártók tevékenységét ki­egészítő módon, a végfelhasználó - az üzemeltető - igényét szem előtt tartva kell és érdemes folytatni. Személyé­ben magas szintű, tu­dományosan megala­pozott műszaki isme­retekkel rendelkező mérnököt ismertem meg, aki felismeri az új műszaki kihíváso­kat és azokat újszerű megoldások alkalma­zásával képes megol­dani.” (Lepsényi István ve­zérigazgató, KNORR- BREMSE Fékrendsze­rek Kft.) A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. sikeres pályázatának eredményeként a miskolci INNOCENTER Innovációs Központ Kht.-vel karöltve előadásso­rozatot szervezett. Ennek során a kis- és középvállalkozások megismerkedhettek az innováció jelentősé­gével, menedzselésével, a fejlesztésekhez kapcsolódó forrásszerzési lehetőségekkel - az Európai Unió versenykörnyezetében történő eredményes alkalmazkodás segítésére. ÍRÁSUNK MEGJELENÉSÉT A NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL TÁMOGATTA Évzáró ügyfél-tájékoztató a Budapest Banknál A Budapest Bank évzáró ügyfél-találkozó keretében tájékoz­tatta Balassagyarmat és Nógrád megye kis- és középvállalko­zóit (KKV) az ország aktuális makrogazdasági folyamatairól, valamint a hazai és európai uniós támogatási források elnye­résének lehetőségeiről. Balassagyarmat Thaly Csaba, treasury üzlet­kötő a gazdasági folyamatokról tartott előadásában hangsúlyoz­ta, hogy az EU gazdasági növe­kedése 2005-ben nem gyorsul, Japáné és az Egyesült Államoké mérséklődik, ezért a külpiacok oldaláról növekedésélénkítő ha­tásokkal nem számolhat a ma­gyar gazdaság 2005-ben. Amint a két számjeggyel nö­vekvő export is mutatja, az erős forintot a gazdaság jól viseli, bár számos vállalatnak komoly ered­ménykiesést okoz az erős hazai deviza. A várakozások szerint a forint körülbelül 2005 első ne­gyedévéig erős marad, de nem kizárt, hogy a jelentős külkeres­kedelmi egyensúlytalanság (és a folyó fizetésimérleg-hiány) miatt 2005 egészében gyengülő pályá­ra lép. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan tovább folytatja ka­matcsökkentést; így 2005-ben nyolc százalékon vagy kevéssel az alatt alakulhat az alapkamat. Ha piaci nyomásra a jegybank egy komolyabb kamatvágási hullámba kényszerül és a kama­tok túl sokat esnek, akkor 2005 közepén, második felében fel­gyorsulhat a forintgyengülés. Ennek kapcsán a vállalkozások­nak komolyan át kell gondolni­uk devizahitelek felvételét, még akkor is, ha a kamatkülönbözet hosszú távon kompenzálná a le­értékelődést. Az inflációcsökkenés 2005 elején felgyorsul, majd az év hátralévő részében az árindex csak lassan mérséklődik. A jövő év végére van esély a jegybank által kitűzött inflációs cél eléré­sére. Ez a pálya bátrabb jegy­banki kamatcsökkentést tesz le­hetővé. Lévay Erika, a Budapest Bank vezető termékmenedzse­re felhívta a tájékoztatón meg­jelent vállalkozók figyelmét a pályázati hajlandóság fontossá­gára és a lehetőségek kihaszná­lására bátorította a jelenlévő­ket, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében 2007-ig rendelkezésre álló mintegy 2,7 milliárd euró fel nem használt részét az ország elveszíti. Álta­lános elvként elhangzott, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázati rendszer keretében az Európai Unió a KKV-k beruházási projektjei­hez a pénzügyi igények maxi­mum 50 százalékáig biztosít vissza nem térítendő, utófinan­szírozott forrásokat:- Számos konkrét pályázati cél közül technológiai fejlesztés céljából a KKV-k új és használt gép vásárlására, ingatlan építés­re, átalakításra vagy bővítésre, know-how és licence vásárlásra az uniós pályázati alapokból évente 6,4 milliárd forintot ve­hetnek igénybe.- Az unió kiemelten támogat­ja a kutatás-fejlesztés jellegű be­ruházásokat, így új termék elő­állítására, a kutatás feltételeinek javítására, kutató központok lét­rehozására, vállalati kutatómun­ka ösztönzésére, új kutatómun­ka-helyek kialakítására 15 milli­árd forint áll rendelkezésre.- Az ipari és innovációs inf­rastruktúrafejlesztéseket: víz, gáz, elektromos hálózat fejlesz­tésre, ipari parkok szolgáltatásá­nak és minőségének fejlesztésé­re, innovatív vállalkozások bete­lepülésének fejlesztése, innová­ciós központok és inkubátor há­zak kialakítására a vállalatok összesen 7,1 milliárd forintos keretből igényelhetnek.- Informatikai fejlesztések (integrált vállalatirányítási rend­szerek bevezetése, (hardware, software), döntéshozatali rend­szerek támogatása, e-kapcsolat, e-gazdaság fejlesztés, internetes szolgáltatások, üzleti célú vagy közcélú tartalomszolgáltatás megjelenítése, e-közigazgatás, önkormányzati adatbázis létre­hozása) megvalósítását az unió 7,1 milliárd forinttal támogatja.- A felsoroltakon kívül több milliárd forintos keret áll rendel­kezésre KKV-k közötti együttmű­ködés szervezésére, közös beru­házások megvalósítására, minő­ségi menedzsment kialakítására, a vállalkozói kultúra és vállalati logisztika fejlesztésére, valamint magas minőségű feldolgozó ipari termék előállítására. A pályázati hatékonyság nö­velése érdekében a Budapest Bank célja, hogy meghatározó ügyfélkörének számító KKV szektort csomagszintű, teljes körű szolgáltatásokkal - a pályá­zatfigyelésen, a projekt lebonyo­lításán és finanszírozásán ke­resztül - - a pályázati pénzek megszerzéséhez segítse. A bank pályázat-figyelő informatikai rendszer segítségével proaktív módon felhívja ügyfelei figyel­mét konkrét támogatási pályá­zatokon való részvételi lehetősé­gekre és bemutatja számukra azokat a referenciával rendelke­ző pályázatíró, tanácsadó cége­ket, amelyekkel közösen részt vesz a KKV-k sikeres pályázati dokumentációinak összeállítá­sában és igény szerint a projekt­jeik megvalósításában. Az álla­mi és uniós támogatási formák célba juttatása során a bank a pályázat kiválasztásától a pro­jektek lezárásáig partnere ma­rad mind a pályázóknak, mind a pályázatok generálta beruházá­sok kivitelezőinek a garanciák, forgóeszköz- és beruházási igé­nyeik finanszírozásában, vala­mint árfolyam kockázataik kivé­désében. A Budapest Bank - aktív gaz­dasági szerepvállalása mellett - kiemelt feladatának tekinti a he­lyi civil társadalom, a hátrányos helyzetűek és a gyermekek tá­mogatását. Ennek jegyében az ügyféltalálkozón a bank négy- százezer forintot adományozott a Nógrád Megyei Takarékszö­vetkezet és Vállalkozók Sebé­szeti Alapítvány javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom