Nógrád Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 278-303. szám)
2004-12-13 / 288. szám
2004. DECEMBER 13., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Új egészségügyi mikrocentrum a falunak, a térségnek Fogászati és körzeti orvosi rendelőt is magában foglal a most átadott új épületegyüttes Jelentős pályázati támogatásokkal az elmúlt időszakban két új létesítménnyel gyarapodhatott Héhalom, illetve a kistérség. A mintegy huszonnégymilliós, vadonatúj egészségügyi mikrocentrumot és a tizenötmillióból létesített sportöltözőt pénteken avatták a faluban. Héhalom A mikrocentrum előtti téren tartott ünnepségen elsőként Szilágyi Albert, a község polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, Beszédében több ízben is hangsúlyt kapott az, hogyan próbálnak fejleszteni, terveket, elképzeléseket valóra váltani a nehezebb helyzetben lévő kistelepülések. Más falvakhoz hasonlóan Héhalom is az elsődleges szempontok meghatározása alapján igyekszik terveket kovácsolni, s ezeket megvalósítani. S mert az egészséget a legfőbb értéknek tartja, ennek megfelelően, kezdték el az egészségügyi központ megépítésének előkészületeit, a forráskutatást, a pályázati lehetőségek fel- térképezését. Pályáztak, s a mikrocentrum kialakítására vonatkozó elképzeléseiket tizen- négymillió forinttal támogatta az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. A sportlétesítmény esetében a szakminisztérium adott több mint nyolcmilliót az összesen tizenötmilliós ráfordításhoz. Szilágyi Albert kiemelte a mikrotérségi összefogás jelentőségét, köszönetét mondott a pályázati segítségekért, s a kivitelezőnek is a munkáért. Juhász Gábor politikai államtitkár is elismeréssel szólt a településcsoport célirányos együttműködéséről, ennek hasznáról. A fogászati rendelőt, körzeti orvosi rendelőt, az orvosi ügyeletet (az emeleti, még nem teljesen kész szolgálati lakásokat is) magában foglaló új központ létesítését, ennek fontosságát is mérlegelte. S egyebek mellett arra mutatott rá: az érintetteknek már nem kell legkevesebb harminc kilométert megtenniük azért, hogy találjanak egy fogorvost, az itt működő ügyelet pedig gondoskodik arról, hogy hamarabb megkapja a beteg a szakszerű segítséget. Ezután Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke adott hangot a sokak javát szolgáló jó ötleteknek, s a megvalósításuknak szóló elismerésének. S miután Orbán Sándor katolikus pap megáldotta az épületet, a szalag átvágásával átadták az egészség- ügyi mikrocentrumot, ezt követően pedig a település másik pontján lévő sportlétesítményt. MIHALIK J. A helyi és környékbeli polgármestereken kívül megyénk vezetői is körbejárták a rendelőket Tizenhét éve a világ öröksége (Folytatás az 1. oldalról) is elmesélhetném e helyen, hiszen nagyon fiatalon kerültem ide, már a vár ásatási munkálatainál is részt vettem. Keveseknek adatik meg, hogy a befejezését is lássák munkájuknak. Mi mindig úgy éreztük, hogy Hollókői egyedi falu, amit az országnak védeni, óvni kell. Ennek bizonyítéka született meg szobor formájában. Ezt követően Komjáthyné Kremnicsán Ilona leleplezte, majd Urus Attila plébános megáldotta Hollókő első köztéri szobrát, a vár stilizált másolatát, amely a település születésének legendáját is „elmeséli”. Székó Gábor Várlegenda című szoboralkotása a verőcei alkotótáborban készült. A Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus anyagi támogatásával is segítette, hogy 12 településre köztéri szobor kerüljön (Nógrád megyéből még Rimócra és Alsótoldra). A millenniumi parkból a művelődési házba vonultak a jelenlévők, ahol bejelentették, hogy Hollókő kulturális és épített hagyományának megőrzéséért, a világörökségi felterjesztésben való munkájáért díszpolgári címet adományoznak dr. Román Andrásnak. Hollókő Községért-díjban részesült Iszkra Ferenc, Kelemen Istvánná és Szabó Ferencné. A kulturális műsor különlegessége az volt, hogy a helyi iskolások mellett a településről elszármazott családok tehetséges fiataljai is bemutatkoztak: többek között nép- és szalontáncot, valamint verseket adtak elő és pantomimbemutatót is tartottak. SCHVEICZER KRISZTIÁN Kultúrtörténeti kincsek A világörökség része listát az UNESCO 17. rendes ülésszakán, 1972 novemberében alapította a világ természeti és kulturális örökségének védelmére létrehozott konvenció. Hazánk kitüntetett helyszínei a következők: Hollókő ófalu és táji környezete; Budapest Duna-parti látképe, a budai várnegyed, az András- sy út és történelmi környezete; a pannonhalmi bencés főapátság és természeti környezete; a Hortobágyi Nemzeti Park, a puszta; a pécsi ókeresztény sírkamrák; a Fertő- kultúrtáj; valamint a tokaji történelmi borvidék. Szlovákiával közösen lehetünk büszkék az aggteleki csepp- kőbarlang-rendszerre. „Szülinapos” kultúrház Magyarnandor- Csakúgy, mint napjainkban, 1969-ben is az összefogás volt a fejlődés alapja - hangsúlyozta Sándor István polgármester, a magyamándori művelődési ház fennállásának 35. évfordulója alkalmából vasárnap rendezett ünnepségen. A programok sorát csuhé- és szalmafonó-kiállítással egybekötött vásár nyitotta.- A művelődési ház volt településünk első megépült intézménye mondta Sándor István, aki kitért arra is, hogy 1969-ben a Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény alkotta közös tanács kétmillió forintot költött a kultúrház megépítésére, amelynek több mint a fele társadalmi munkából jött össze. A három település összköltségvetése akkor 1,8 millió forint volt. A polgármester köszöntőjében megemlékezett az intézmény elhunyt vezetőiről, majd köszönetét fejezte ki valamennyi dolgozó áldozatos munkájáért.- A művelődési ház megmaradása nagy eredmény, hiszen mindig is kistérségi szerepkört töltött be - zárta gondolatait Sándor István, emlékeztetve arra, hogy Nógrád megye két Déryné Színháza közül az egyik itt működött, s a Nyitott ház program is országos eredményeket ért el. Ezt követően a magyarnán- dori általános iskola színjátszó csoportjának fellépését csodálhatta meg a közönség. Végül este hattól kezdetét vehette a születésnapi buli: az amúgy is jó hangulatot Korda György és Balázs Klári gálaműsora fokozta. Összefogtak a kistelepülések A Cserhát vidékén, a Palócföld szívében fekvő kistelepülések - Becske, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Herencsény, Hollókő, Kutasó, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány - önkormányzati, civil és vállalkozói szférájának képviselőiből idén szeptember 24-én megalakult egy helyi vidékfejlesztési munkacsoport, amelyet valamennyi polgármester megerősített az együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával. Herencsény Mint azt Szandai Józseftől, a LEADER Akciócsoport elnökétől megtudtuk: céljuk az ország egyik legelmaradottabb térségének fejlesztése volt a közös tervezésre alapozott munkával. A Belső-Cserhát öt települése - Buják, Szanda, Herencsény, Terény és Cserhátsurány - előzőleg már részt vett a LEADER- jellegű nemzeti kísérleti programban, amelybe az ország 12 kistérsége került be. Az öt község szövetsége 25,5 millió forintos támogatást kapott vidékfejlesztési céljaira. E magból jött létre a december 10-én megalakított „Cserfa”, a Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Egyesület. Az eddigi tapasztalatok megerősítették a feleket abban, hogy területi nagyságban és szellemi kapacitásokban kibővülve vegyenek részt az európai uniós LEADER-programban kilenc új település bekapcsolódásával - mondta Szandai József, aki hozzátette, hogy az uniós követelmények alapján tízezer lakost kell egy kistérségnek lefednie. A Cserhát vidéke homogén egészt alkot, amelynek települései azonos módon látják a fejlődés útját és készek az összefogásra.- Csak az alulról jövő kezdeményezések hozhatnak sikereket. Az uniós vidékfejlesztési program a hagyományőrzést is biztosítja, s egy alapos helyzetfeltáró munkára alapozott jövőképet, egy hosszú távú vidékfejlesztési stratégiát szeretnénk megvalósítani - hangsúlyozta az elnök. Pénteken a herencsényi fonóban, a Palóc Hagyományok és Kultúra Házában a 14 társult település önkormányzati, civil és vállalkozói szférájának képviselői ünnepélyes keretek között alakították meg a „Cserfa” szövetséget, aláírták a helyi akció- csoport konzorciumi szerződését, valamint megállapodást kötöttek a megválasztott gesztor- szervezet, az Ökoherba Kft. képviselőjével. SZABÓ ANDREA Centrumban a tanulni vágyók A Centrum Autósiskola 1994-től működik Balassagyarmat városában és vonzáskörzetében. Az iskolában Al-Akorl. -A-B-D-M kategóriákra kiterjedő, teljes körű elméleti és gyakorlati oktatást, valamint az ezzel kapcsolatos ügyintézést és szaktanfolyami képzést folytatnak. Legtöbb ügyfelük a lakosság köréből kerül ki, de megrendelőik a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, valamint több kisebb-nagyobb vállalkozás, illetve cég is. Az autósiskola és az NMMK közötti együttműködés több évre tekint vissza. 1997-től folyamatosan teljesítettek - a vizsgákat tekintve igen eredményes - programokat. Szaktanfolyami képzések:- Autóbusz-vezető- Belföldi árufuvarozó- Árufuvarozó (autómentő) szolgáltató- Belföldi személyszállító- Nemzetközi árufuvarozó- Nemzetközi autóbusz-vezető- Könnyű- és nehézgépkezelő- OKJ-s szakképesítést adó könnyű-, és nehézgépkezelő Az autósiskola 2003. július másodikától akkreditált felnőtt- képzési intézmény. Ugyancsak az elmúlt esztendőben kezdődött meg a saját tulajdonú tanpálya kialakítása, amelyre a képzési és vizsgáztatási engedélyt - valamennyi kategóriára - 2004. szeptember hónapban adta meg a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet. Az elméleti és gyakorlati oktatók közép-, illetve felsőfokú végzettséggel és többéves oktatói tapasztalattal rendelkeznek. A képzések megvalósításához, volumenének növeléséhez, a technikai és tananyag fejlesztéséhez, a működés fenntartásához mindvégig saját tőkét használt fel az iskola. Tíz éve, 1994- től folyamatosan növekszik a képzésben részt vevők száma. A Balassagyarmaton és környékén működő vállalkozásokkal és vállalkozókkal évek óta jó kapcsolatot tartanak, s igyekeznek ezen kapcsolatokat felhasználni ahhoz, hogy a szaktanfolyamot végzett tanulók elhelyezkedhessenek. írásunk a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával készült. Korszerű tanpályán akkreditált felnőttképzést is vállalnak a Centrum Autósiskolánál FOTÓK: RIGÓ TIBOR