Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-27 / 275. szám

„...s alku nélkül mindig szeretni, szeretni” Balassagyarmaton az utóbbi két és fél évtizedben az idén jubiláló Komjáthy Jenő Iro­dalmi és Művészeti Társaság tagsága, illetve a Röpke ívek szerzőgárdája gazdagította to­vább a maga módján a veretes irodalmi hagyományt. Napja­ink lírikusainak egyike dr. Bácsik Katalin, az 1966 óta ott élő pszichiáter is, aki a minap bemutatott, immáron ötödik, a „Körforgásban” című verses­kötetével igazolja, hogy a hi­vatásszerűen végzett sikeres orvosi pályán, az eredményes tudományos munkásságon túl figyelemre és elismerésre mél­tó költészetet is produkál. A rendszerváltást követően a művészet - és benne az irodalom - szerepe is átértékelődött, s a szabad véleménynyilvánítás ide­jén immár feleslegesnek tetszik a dráma, a líra nyelvén áttételesen kifejezni azt, ami a demokrácia fórumain, a média közvetítésével direkten (sajnos nyersen, dur­ván) is megfogalmazható. Csak­hogy az érdekközpontú piacgaz­daság nem kívánatos erkölcsi kö­vetkezményekkel is járt, amelyek ellen nem lehet törvényekkel fel­lépni. S a megváltozott viszo­nyok között kell az örök emberi értékek - a hit, a szeretet, a biza­lom, a becsület, a tisztesség, a szolidaritás - az etikai parancsok mellett szót emelni, s az újonnan felmerülő kérdésekre is elfogad­ható, árnyalt megoldásokat adni, javasolni. Maradt hát - és marad­ni is fog - a művészetek számára hely a világban, hogy mások he­lyett is legalább megfogalmazzák a kérdőjeleket a mérhetetlen gyorsaságú technicizálódással, a globalizáció megannyi - egyszer­Sárközy Iván grafikája az új verseskötet címlapján re áldásos és átkos - hatásával, a társadalom, valamint az egyén boldogulásával, a nemzetközi és nemzeti érdekek bonyolult, szö­vevényes kapcsolatrendszerével összefüggésben legalább jó ta­náccsal szolgáljanak a helytállás­hoz, a követendő magatartáshoz. Nos, Bácsik Katalin ízig-vérig humanista, őszinte költészete éppen ezt teszi, amikor lelki tá­maszul igyekszik szolgálni. Kitá­rulkozik, beavat gondolkodása legmélyebb titkaiba, meri vállal­ni azt, hogy - mint legtöbben, ha bevalljuk, ha nem - „Kételyek között” élünk. Ez egy versének címe is, amely legalább olyan jó lett volna köteteimnek, mint a „Körforgásban”, hiszen valójá­ban az összes írása ezekről az oly sok embert foglalkoztató - csak tehetség híján ki nem fejezett - kétségekről szól. De nála ez nem csupán a személyes gondok megéneklését jelenti, úgyneve­zett intellektuális merengést eredményez. Érzékeli ő is a társa­dalmi léptékű aktuális bajokat, csak mívesen, mondhatni nőies finomsággal, eleganciával jeleníti meg azokat. Példa erre többek között a „Kiábrándultság” című vers, amelyben a következőket írja: „Aki nem érti mások örömét / és minden percben nyerni sze­retne, / abban penészessé válik a vágy, /... /Minden mozdulata a pénz körül forog, / összegyűjti az elszórt magvakat, / mások gond­jától futva menekül, / - jól műkö­dik az ősi akarat. ” De érzékeli és meg is verseli a még nagyobb horderejű traumákat is, például a „Háborús gondolatokéban: „Ad­dig erősítik a békét, / míg fölrob­ban a békepalack, /.../a „kisem­ber” is mohón kapkod, / pedig ő mindig vesztes marad. /.../Föld­részek gabalyodnak össze, / min­denki a maga igazát / hirdeti - üvölt a hangszóró - s a végső szó vajon kire vár?” A már említett „Körforgásban” azért lett a kötet és a vezető vers címe is, mert ebben összegződik Bácsik Katalin minden eddigi élménye, tapasztalata, életigaz­sága, az összes többi vers mon­dandója. „Mindenki hajszolja magát, / többre vágyik, / s néha igaz, emberi szóra, / elnehezült testét bozótba fúrva. /... /Ó, az ember konok. / Szüntelenül si­kert, dicsőséget kerget, /sa hét­köznapok foszló gyökerei szár­nyaló lelkét kötözik meg! /... / Az éjszaka csöndjében döbben rá, / hogy minden út, / amit egykor gömyedten bejárt, / örök körforgásban hozzá ért vissza, / s közben maga is úttá vált...” Innen származik tehát a dilem­ma, ez a forrása kételyeinek: a lelkes, reményekkel, „kavargó színekkel”, „sistergő vággyal” teli fiatalkor, a leélt évtizedek után, „a befelé nézés vallató év­Bácsik Katalin, a verset író orvosnő szakádban, az elmúlás elhárít­hatatlan közelségét érzékelvén érdemes e még létezni, tenni, szeretni, alkotni? Bizony gyak­ran a „nem” válasz is erőteljes hangsúlyt kap. Talán leginkább „A hétköznapok léptei”-ben, de- mint a cím mutatja - a „Re­ményvesztett gondolatokéban is. A lemondó hangulatú, el-el- bizonytalanító gondolatok fe­lett azonban az egészséges életösztön, az emberszeretet végül is mindig felülkerekedik. Példának okáért a „Kitörés”- ben, vagy a „Múlandóság fé- nyei”-ben. Az utóbbiban olvas­ni: „Szeretném száműzni agyamból a lehúzó, hínáros gondokat, / csak csendben tű­nődni / a szendergő öntudat / horpadt peremén...”, vagy még erőteljesebben a „Védőhálót fonva” című versben: „Az em­ber hibázik, gyakran téved / s olykor elhagyja a remény, / de ha önmagában bízni tud, / e hit védőhálót fon köré a szen­dergő öntudat / horpadt peremén...” S rátalál a megol­dásra is: „Mosolyogj, amíg ar­cod ráncai / üzenni tudnak va­laki másnak /... / Vidd el ösz- szegyűjtött vigaszod annak, / aki vacogó rettegésben didereg, / - lelked rajza szád sarkában pihen - / üzenjen másoknak derűs mosolyod!” („Mosoly­vers”) Biztatóak, optimista ki- csengésűek a „Fáklya” sorai is, de leghatározottabban az „Al­ku nélkül” című versben üzen hadat a költő önmaga pesszi­mizmusának is: „Elsorvad az ember, ha magára marad / és kialszik fölötte a tűzcsóvás nap. / ... / Szüntelenül egy­mást bíztatva kell élni, / ... / végső erővel az embert keresni, / s alku nélkül mindig szeretni, szeretni. ” Ez a kötet kulcsmon­data, amely feléje magasodik minden rosszkedvnek, búnak, bajnak, szorongásnak. De nem hiába ég a költő fák­lyája akkor sem, amikor szülő­anyjára gondol, amikor a kü­lönböző évszakokat („Téli tré­fa”, „Mogorva március”, „Nyári dúdoló”, „Csönget az ősz) a természet, vagy a karácsony csodáit idézi meg („Futó han­gulat”, „Hanyatló Nap”, „Kará­csonyi pillanatok”, „A Nap szü­letése”). Bácsik Katalin nem ta­gadja meg szakmai mivoltát sem, mint ahogyan az „Orvosi látletet” vagy a „Bizonyosság” című verse igazolja. Mindkettő igazságait kénytelenek va­gyunk belátni, átélni, mi, vele együtt hétköznapi halandók. A szerző gazdag nyelvi esz­köztára a kötet minden lapján tetten érhető, szinte minden versben felfedezhető, de talán az „Énekel a mező”-ben, a „Gördülő évszakokéban, a „Torzó”-ban és a „Tájképében a legszebb, legkifejezőbb. Va­lóságos bravúrként értékelhe­tők az „Énekel a mező” alábbi sorai: „A kamasz arcú tavasz / szirmaival rám havaz... ” Az új kötet - amely kiadóját, a Madách Imre Városi Könyvtá­rat is dicséri - ismeretében az kívánható Bácsik Katalinnak, hogy önmagára nézve is érezze kötelezőnek megidézett latin­tanárnője, dr. Baranyi Irén Ma- dáchra hajazó buzdító szavait: „Úgy jó, ha küzdeni kell / ... / mert ettől nő ég felé a cél!" CSONGRÁDY BÉLA Magyarország, Hollókő élőben, a japán állami televízióban Az NHK japán állami televízió „Utazás a Kék Dunán - Világ- örökségek” címmel három napon keresztül élő adásban je­lentkezik Magyarországról. A forgatócsoport a Parlamentet is birtokba veszi, és egy ismert japán zongoraművésznő, a Vadászteremben felállított zongorán játszik majd élőben, több mint százmillió japán nézőnek. £ ♦ Első ízben jelentkezik élőben Magyarországról a japán állami televízió egyik legismertebb tu­risztikai magazinműsora. A több mint ötvenfős stáb, a Ma­gyar Turizmus Rt. segítségével két csapatban, 2004. november huszonnyolcadika és harminca­dika között, három napon ke­resztül számos magyarországi helyszínről tudósít - japán idő szerinti - főműsoridőben, este fél nyolc és kilenc óra között. A távol-keletiek egy dunai hajó­ról nyitnak panorámával, majd többek között bemutatják a Lánc­hidat, a királyi palotát, Mátyás templomot, a Halászbástyát, a Gellért fürdőt, és a Parlamentet. Rendkívül örömteli hír nekünk itt Palócföldön, hogy november har- mincadikán, kedden, Hollókőre is ellátogatnak a japán tévések és az egyedülálló nógrádi világörökség helyszínéről ugyancsak élőben közvetítenek. Óriási és egyedüli le­hetőség tehát ez a falunak a bemu­tatkozásra egy olyan országban, mely közismerten „ontja” a turis­tákat a világ minden tája felé. így minden bizonnyal megragadják ezt a ritka lehetőséget a helyiek, és nagyon készülnek rá, hisz ennyi csodálója egyenesben nemigen lesz egyhamar Hollókőnek. Mint a vendéglátók nevében Sztrémi Zsu­zsanna, a Hollókőért Közalapít­vány elnöke lapunknak elmondta: a japán rendező előzetes elképze­lése szerint a faluba érkező turista szemével szeretnének láttatni mindent közönségük felé. Gyere­kek fogadják a „kamerát” - azaz a mögötte lévő számtalan potenciá­lis távol-keleti látogatót - és „csalo­gatják” a nevezetességekhez, mu­tatják be a világörökség részét képző falut. A híres fatomyú templom mellett, az ófaluban nem csak a múltat, a skanzent, ha­nem a még mindig fellelhető - ma is lakott - régi házikókat fogják be­mutatni. Ennek keretében meglá- togaürak egy idős helybélit, aki a kamerák előtt a rég megszokott hétköznapi életét éli: hímez, babát készít, de a realitás jegyében a gondokat is megemlíti. Természe­tesen nem fog hiányozni a népi tánc, és a gyermekek kézműves bemutatója sem, majd végül a pa­lóc gasztronómia, kemencében sütött finomságaival fokozzák a ja­pánok étvágyát. ___________ MÁRTON (SATISHSTVÁN J Ó MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Tudom, hogy az alkohol lassan ölő méreg, de én úgyis rá­érek. ” Szerencsés nyertesünk: Nagy Péter Hasznos, Vár út 145. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb december 2-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! LILÁS VIRÁGÚ GYOM NÖVÉNY 1 TÜSKÖT SZÉT­FESZÍT GYILKOS GOMBA FAJTA A KÉN VEGYJELE A -ZET PÁRJA MESSZIRE NEM ÁRTANA NEKI TÍZSZER SZÁZ ANGOL TAGADÁS A COULOMB JELE MAGÁVAL RAGAD V A DROME- DÁR IS EZ 1 Hsi t £ fc 4 % ♦ £ k t £ ♦ u i q Í 1H KÖRÜL­MÉNY INDÍTÉKA ^0 K MEGSZÉ­GYENÍTŐ £ L h l 0 VÉDEL­MEZŐ ^ 0 lJ P FOGADÁ­SÁRA ISTEN­SZOBOR ÁSATÁS­KOR KERÜL ELŐ F L t £ r AVAS VEGYJELE ► P F AZ ÍJ HÚRJA-♦/ £ £ <s TESTRÉSZ PARÁNYI RÉSZ VALAMI ALATTI HELYRŐL P t 0 L DONOR ► t V &' l 5 Ö IPSZILON ! FAGGYÚ KOBOLD ANYA PÁRJA “T“ CSÁSZÁR t % R. KONYHA­KERTI NÖVÉNY-r ö k A~ KÁRTYA­CSOMAG GÜRCÖLÉS ¥> 4 ESEL ! "I 4 A -RÖL PÁRJA i, 0 l HATÁRO­ZOTT NÉVELŐ V LOBOG A ZÁSZLÓ SPECIÁLIS IGE 60 PERC OROSZ HELYES­LÉS 4­ILLATOS VIRÁG ► t i / 4 t / 0 ... STEP; TÁNC 0 kJ BATU RANGJA BORÓKA­PÁLINKA SÁRGÁS SZÍN 0 K t < e KÁBÉ ! £ FORRÓ KOKTÉL C K o 6 MAGATOK KAPURA RÚG FILMES SZAKSZÓ V| L b AJ ELMÉLET i t 0 l i Pr ÉSZAK, RÖV. ^ t E LONGI­TUDO, RÖV. ÉTELT ÍZESÍTŐ I­► í k) 6 t /. 1 & r b N) A STRON- CIUM JELE-Y z P CSALIT LENYEL r a ] LUXEM­BURGI AUTÓ JEL-L KÖTELEZ­VÉNY 0 Kj 5 NYÍLÓ, VIRÁGZÓ KÖRÜL­VESZI i V ^0 t V F 1 á ^P( /- - • V­A LISZTNÉL DURVÁBB ŐRLE­MÉNY SZENTKÉP r ö kJ m NEM FELETT ^rvTP \ T í /V R b CURIE. RÖV.-c­VIDÉKI KASTÉLY . --á ~~ 9” eflwfcWf _1 F ARKAS, LATINUL t 1 r t 5 m-—’ ‘ ..__. f D UNYHA, NÉPIESEN 1 FIATAL NÖVÉNYI HAJTÁS PÉNZZEL TARTOZIK CSELEK­SZIK RÖGZÍTŐ­ELEM ÁGYVÉG! KIS TER­JEDELMŰ LÍRAI KÖL­TEMÉNY t £ t ORRVÉG! LOVACSKA CSENE­VÉSZ l i T k i Y *. R ÁBRÁN­DOS TERV T 0 t P / [b OSZLOP FAJTA A TAVALYIT KŐVETŐ ÉVI- / £ E. i ÜR­MÉRTÉK ^P i / KJ T NŐI SZOKNYA L­BALZSAM AUTONÓM TERÜIJTT. R. FILCTOLL í 0 £ T £ KJ GYOM­NÖVÉNY "V o ft­• "J* . U TCA, RÖV. ŰR­HAJÓZÁS £ r K t 0 KJ fb t _L£ r 1 Pr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom