Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-22 / 270. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE 2004. NOVEMBER 22., HÉTFŐ NO G R A D Megújul a palóc ház Palóc népdalverseny Nagy munkában volt a zsűri Fülek FOTÓ: GÓCS Balassagyarmat Molnár Ildikó, a Palóc Múze­um igazgatónője elmondta, hogy a palóc ház, mely 1932- ben került jelenlegi helyére, fo­lyamatos megújuláson megy ke­resztül. Restaurátor segítségével a kö­zelmúltban előkészítették a por­tát és istállót az újratapasztásra. Az istállót sikerült ugyan reno­válni, de a tapasztás leverésekor kiderült, hogy a palóc ház alsó gerendáit termeszhangya fertőz­te meg, így azok szivacsos, üre­ges állapotba kerültek. Az épü­let a nyáron zárva tartott, életve­szélyessé nyilvánították, a zsúp­tető tönkrement. Molnár Ildikó beszámolt ar­ról, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram egymillió forintot biztosított a zsúptető helyreho­zatalára, s Csepregi Gyula vár­völgyi vállalkozó október végére elkészítette az új tetőt. A tapasz- tást most verik le az épületről, az alsó gerendákat tölgyfageren­dákra cserélik ki, melyeket az eredeti technikával készítenek el. Az árajánlatok megtétele után kezdődik el a munkálat. A múzeum több helyre pályázik, s remélhetőleg jövő májusra a le- tapasztás és lemeszelés után is­mét látogatható lesz a nagyhírű palóc ház. Az igazgatónőtől megtud­tuk, hogy pályázati pénzből 5000 példányban színes, 60 fo­tóval ellátott prospektus jelent meg, amely a múzeum kiállítá­sait ismerteti. Harth Tamás, Kapros Márta és Lengyel Ágnes muzeológusok ismertetik a tár­latokat. A vezető szövegekhez német és angol nyelvű össze­foglaló kapcsolódik. A kiad­ványt - melynek megjelenteté­sét a Nemzeti Kulturális Alap­program, a Széchenyi-terv és Balassagyarmat önkormányza­ta támogatta, a Tourinform-iro- da is terjeszti Észak- Magyaror­szágon. A jövőbeli programokról szólva Molnár Ildikó szót ejtett az általános iskolásoknak kiírt néprajzi vetélkedőről, valamint a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma által támogatott programso­rozatról, mely 30 gyermek fel­zárkóztatását tűzi ki célul. A mozgássérült fiatalok egészsé­ges társaikkal együtt hét foglal­kozáson vesznek részt. Megis­merik a múzeumot, mézeskalá­csot sütnek, fazekaskodnak, betekintést nyernek a népzené­be, néptáncba, húsvét előtt to­jást festenek, de megtanulják a bőrözést, nemezelést, gyöngy­fűzést is, s mesemondóprog­ramba is bekapcsolódnak. Má­jusban kiállítást terveznek - a múzeumi világnap alkalmából - a gyerekek által készített tár­gyakból. A Palóc Múzeum kará­csonyi képeslapot ad ki, me­lyen archív fotók, valamint a múzeumépületről és a palóc házról készült fényképek látha­tók majd - mondta az intéz­mény igazgatója. ______________________________SZ. A.- A sokféle népdalverseny kö­zött fontosnak tartjuk, hogy ép­pen sajátunkat, a palócot ne fe­lejtsük el, ez a verseny alapvető célja - vallja Benkóné Horkai Tünde a „Hallottad-e hírét...?” el- J nevezésű IV. regionális népdal- verseny idei koordinátora. A pa­lóc vidéket - Nógrád, Gömör, Hont térségeket - felölelő ver­senyt, az Iskolánkért Polgári Tár­sulás és a Szlovákiai Magyar Szü­lők Szövetsége szervezte, amely­nek november 20-án, szombaton a füleki művészeti alapiskola adott otthont. A verseny címe, „Halottad-e hírét...?” egy palóc népdal első sora. A füleki iskolában öt évvel ezelőtt Varga Lia kezdeményezé­sére indult el a népdalverseny, amely ma már nem is annyira versenyszerű, inkább közös éneklést, a múlt, a hagyományok ápolását célozza meg. A résztve­vők díjazása is ezt tükrözi, mivel nem első, második és harmadik helyezetteket jutalmaznak a szer­vezők, hanem arany-, ezüst- és bronzpacsirta díjakat osztanak ki. Idén, hetven résztvevővel in­dult a verseny, akik 23 iskolából közöttük 12 magyarországi isko­lából érkeztek. A Mocsári Lajos Általános Is­kola nyolc tanulója a gyűjtésből származó népviseletben lépett színpadra, például ünneplő gömöri palóc szoknyában.- Magyarországon most már tananyag szinten szerepel a tan­menetben a nép- és honismeret, s most mi is megpróbáltuk valami­lyen szinten beépíteni ezt az okta­tásba. Az idén például kialakítot­tunk az iskolában egy néprajzi tantermet, amelyet gyerekek, szü­lők, nagyszülők gyűjtése, adomá­nyozása révén rendeztünk be. Az iskolában működik a Prücsök ne­vű néptáncegyüttes, amely saját viseletekkel rendelkezik. Az intézmény igazgatójától, Bolla Károlytól megtudtuk, 1994- ben hoztak létre egy alapítványt, amely folyamatosan polgári tár­sulássá alakult. Céljuk, az iskola anyagi helyzetének pályázatok­kal történő javítása, a kulturális élet fellendítése. A losonci járás­ban nincs még egy iskola, amely ilyen rendszerességgel hasonló versenyt rendezett volna - fogal­mazta meg az igazgató, s el­mondta: számukra nagy öröm, hogy a dél-nógrádi iskolák is szép számmal vesznek részt minden évben a versenyeken, Balassa­gyarmattól Karancslapujtőn át egészen Kazárig. Karácsonyáé Kaposi Ida, a Ko­dály Zoltán Általános Iskola pe­dagógusa, valamint a Nógrád Me­gyei Pedagógiai Intézet szakta­nácsadója volt a zsűri elnöke, aki - mint azt az igazgatótól megtud­tuk - sokat segített a rendezvény szervezésében. A zsűri három kategóriában számos arany, ezüst és bronz pa­csirta díjat osztott ki, de a legki­emelkedőbbek közé tartoznak: a bátonyterenyei Hajdú Katalin az első három évfolyamosak között bizonyult a legjobbnak, Rauch Ajna a salgótarjáni Váci Gyula Művészeti Iskola tanulója a 4-6. osztályosok különdíjasa, vala­mint a 7-9. évfolyamosok között a füleki iskola tanulója, Czikó Haj­nalka részesült kiemelt díjban. ________________________SZ.E. Kulturális és politikai nagygyűlés Turjánban- Éljen az egységes 15 milliós magyar nemzet! - hangzott el óriási tapsvihar közepette csütörtök este a salgótarjáni sportcsarnokban, ahol senkit sem kellett meggyőzni arról, hogy december 5-én útlevelet kell adnunk Európához a ha­táron túli magyaroknak. venni, mint a névtelen leveleket. Olyannyira képtelenek az abban foglalt állítások, hogy még készí­tője sem merte nevével, aláírásá­val vállalni azokat. A Katolikus Püspöki Konfe­rencia egyértelmű, határozott ál­lásfoglalásával egy pásztorleve­let adott közre, amelyet minden katolikus templomban felolvas­nak majd. Ezzel a december 5-i népszavazáson való részvételre és az igen szavazatra buzdítják a híveket - fogalmazta meg Hende Csaba, aki utalt továbbá Mádl Ferenc köztársasági elnök szava­ira: sem a hazai, sem a nemzet­közi jogba nem ütközik a kettős állampolgárság megadása. „A határon túli magyaroknak egy történelmi elégtétel lenne, ha mintegy kétmillió igen szavazat születne” - idézte a polgári kö­minisztere pedig Wass Albert szavaival biztatta optimizmusra a jelenlévőket, továbbá Szőcs Gé­za erdélyi költő is megosztotta gondolatait a rendezvény vendé­geivel. Kerényi Imre, az est ren­dezője úgy fogalmazott: Magyar- ország nem akar állampolgársá­got adni fiainak. A szerb, a hor- vát, a román kormány megadta a kettős állampolgárságot az elsza­kított népnek, a magyar kor­mány nem akarja, kormányunk fellázadt a nép ellen. A színpadon a Timbura együt­tes zenei aláfestésével és tánccal köszöntötték a magyar törzsek 14 zászlaját. A rendezvényen felszólalt Bencze Tibor Csíkszeredái könyvkereskedő is, aki elmond­ta: mi székely emberek jobban végezzük a munkánkat, ha jó­Rajznap, a rajz ünnepe- Rajznap van ma, a rajz ün­nepe - foglalta össze egyszerűen Szurcsik József képzőművész a XII. országos rajzbiennálé meg­nyitóján és átadoünnepségén november 20-án, amely Ab- lonczy Keve klarinétművész és Raposa Krisztina hegedűmű­vész játékával kezdődött a Nóg­rádi Történeti Múzeumban. Az országos rendezvény megnyitója előtt, „Az autonóm rajz” címmel a múzeum tanács­kozótermében egy szakmai be­szélgetésen vehettek részt a vendégek. Ott szó esett a rajzbi­ennálé 24 éves múltjáról, a pilzeni IV. nemzetközi rajzbi- ennáléról, az „Arany Ceruza” díj első átadásáról, valamint a rajzoktatásról. Dóra Ottó a megyei közgyű­lés elnöke köszöntötte a jelenlé­vőket, majd pedig Szurcsik Jó­zsef nyitotta meg díjazottak al­kotásaiból készült kiállítást.- A művészet az egyetlen ka­pocs a világban, amely időről időre erőt adni a kultúra alkotó­inak, igénylőinek. Szerintem nem túlzók, ha azt mondom a rajz, a világon talán a legszemé­lyesebb, legérzékenyebb, legsé­rülékenyebb műfaj a művészet világában - fogalmazta meg a képzőművész beszédében. A Nógrád Megyei Önkor­mányzat közgyűlésének díját Dóra Ottó adta át Gallusz Gyön­gyinek, Salgótarján önkormány­zatának díját Méhes András al­polgármester adta át Visnyei Ilo­nának, a Nógrádi Történeti Mú­zeum Csohány-díját Orosz Diá­na kapta, amit dr. Kovács Anna adott át. A megnyitó ünnepélyes pillanatai Kerényi Imre igen szavazatokra buzdította a közönséget Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező műsorvezetésében és rendezésében, ismert előadók közreműködésével - mint példá­ul Kalapács István rockénekes, aki jelenleg a Madách Színház­ban játszik, Amriskó Anett, énekművész, Györgyfy József, operaénekes - zajlott november 18-án, az Útlevél Európához el­nevezésű rendezvény.- Hazám, hazám, te minde­nem! - zengte be Bánk bánt idéz­ve Bubik István hangja a csarno­kot, az operettszínház prima­donnája, Vasvári Mónika pedig Benkóczi Zoltán operetténe­kessel a „Szép város Kolozsvár!”- t énekelték el a jelenlévőknek. Kovács Péter székely mese­mondó legény volt mégis a kö­zönség kedvence, akit a sport- csarnok egyemberként, ott a helyszínen, magyar állampolgár­rá fogadott.- Európai magyar útlevelet és semmi mást nem kérnek tőlünk a határon túli magyarok - hang­súlyozta Hende Csaba, a polgári körök koordinátora, majd hoz­zátette: azt a látszatot próbálja a politikai baloldal kelteni, mintha a december 5-i szavazást köve­tően a határon túli magyarok ugyanazokat a jogokat élvez­nék, mint a ma, Magyarorszá­gon élő magyar állampolgárok. Erről szó nincs, ez csúsztatás, félrevezetés - szögezte le Hende Csaba, s elmondta: nyilvánvaló, hogy sem a nyugdíjból, sem az egészségügyi ellátásból, szociá­lis szolgáltatásokból nem része­sülhetnek azok, akik ezért nem Magyarországon dolgoztak meg, akiket ez nem illet meg. Az Or­szággyűlés fogja megalkotni azt a törvényt, amelyben pontosan meghatározza, hogy melyek azok a jogok, amelyek a határon túli magyarokat megilletik, s me­lyek nem. Azokat a névtelen levélszerű szórólapokat, amelyekkel immár az egész országot beterítették, éppen annyira kell komolyan A közönség rök koordinátora Mádl Ferenc szavait. Orbán Viktor hívószavára 11 ezer polgári kör jött létre, az or­szág több mint 1200 helyiségé­ben, mintegy 163 ezer taggal, s a társadalom sokkal mélyebb réte­gére jutottak el, mint 15 év alatt a pártok - hangsúlyozta Hende Csaba: a kellő muníció rendelke­zésre áll, az önök feladata, hogy házról házra, lélektől lélekig egyenként beszéljenek az embe­rekkel az ügy érdekében. A többórás rendezvényen Szentmihályi Szabó Péter, író ol­vasta fel művét, Mikola István az Orbán-kormány egészségügyi kedvűek vagyunk, ha jó a közér­zetünk. Akkor van bőség, ha jó­kedv van. Közérzetünknek most igazságtételre van szüksége, hi­szen a párizsi békeszerződéskor 1920-ban, a magyarokat nem kérdezték meg arról, hogy mi a véleményük erről. Az első alka­lom - amely a csonka országi magyarokat érinti - most lesz, bízunk önökben. A program zárásaként Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő szólt jelenlévőkhöz: „bízom ben­ne, hogy december 5-én, nem­csak sokan, hanem elegen le­szünk”. _____________________ SZELES ENIKŐ É rdeklődők a rajzbiennálén FOTÓ: GÓCS ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom