Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-13 / 263. szám

Idén Salgótarjánban mutatják be elsőként alkotásaikat az észak-magyarországi fotóművészeti szemle résztvevői. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei fotósok képeit a november 13-tól, szombattól tekinthetik meg az érdeklő­dők a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ fotógalériájában. Összeállításunkat a pályázatra benyújtott felvéte­lekből válogattuk össze. Szathmáry-Király Adám: A nagyszájú Bővíz Sándorné: Szomorú múlt F. Csaba Mária: Elhagyott otthon Fehér Miklós: Rozsdafarkú szöcskével Homoga József: Tavasz van Herbst Rudolf: Iskolában Juhász Miklós: Lovász Tisztelgés Balassi emléke előtt Kevés olyan, átlagosan tájékozott ember van már így év vé­ge felé, aki ne tudná, hogy a 2004-es esztendő Magyarorszá­gon a Balassi-emlékév jegyében telik. Számos rendezvény utalt ugyanis a kettős jubileumra: Balassi Bálint születésé­nek 450. és halálának 410. évfordulójára. A megemlékezé­sek sorában a Magyar Irodalomtörténeti Társaság éppen ma, november 13-án tart emlékülést Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Nógrádban - amelyhez szoro­san kötődik a Balassik története - is jó néhány, az 1554. október 20-án Zólyomban született és a negyvenévesen Esztergomnál el­hunyt költő szellemi örökségé­hez méltó esemény, olvasmány idézte meg alakját, életművét. A Palócföld a minap gazdag tartal­mú, elegáns kivitelű különszá- mot jelentetett meg, amelyet a Nógrád Megyei Hírlap 2004. no­vember 6-i számában mutattunk be. A költőről elnevezett salgó­tarjáni megyei könyvtárban ren­dezett szoboravatóra mintegy meglepetésként jelent meg Marschalkó Zsolt „Ostromálla­pot” című fiktív Balassi-mono- lógja. A Polar Stúdióban sokszo­rosított tetszetős formátumú ki­advány a megyeszékhelyen élő drámaíró 1991-ben megjelent kö­tete címadó darabjának hason­más különlenyomata, amellyel a szerző és a kiadó, a B-Humanitas Stúdió tiszteleg a XVI. századi lí­rikus, az első igazán jelentős ma­gyar költő emléke előtt. Marschalkó Zsoltot - mint munkássága igazolja - érdekli a történelem, ennélfogva igencsak jártas is benne. Több korszakot, nációt, hőst idéz meg írásaiban a távoli múltból. Az „Ostromálla- pot”-ban írói képzelőereje révén magát Balassi Bálintot szólaltatja meg 1594 pünkösd havában az esztergomi vár elleni negyedik roham „előestéjén”, közvetlenül halálát megelőzően. Amolyan, az egész életével számot vető önvallomás ez, amelyben a költő A címlapterv Orbán György János munkája s még inkább a katona, de egyál­talán az ember végigtekint az el­telt évein, a sok-sok élményen, tapasztaláson. A Mindenható­hoz, az Úrhoz fordulva tesz számvetést sorsával, tisztában lévén személyisége erényeivel - soha „el nem gyávuló”, „hitét szét nem szóró” jellemével - és gyengéivel - forrófejűségével, nyughatatlanságával, mértékte- lenségével. Őszintén szól buja természetéről, a hölgyek iránti nagy vonzalmáról, megszólt há­zasságáról éppúgy, mint a teli borospohár szeretetéről. Sokat állt perben még saját „atyjafiai”, rokonai ellen is, annak ellenére, hogy „sunyi fiskálisokkal pak- tálni, prókátorokkal egyezkedni, papirosokat nyomozni..." nem az ő világa volt. „Inkább a végek... Én Uram, magam is elc­sodálkoznék, ha ingemet (enge- met: Cs. B.) rendelnének egy apáczazárda, avagy egy csap­szék őrizetére” - mondja Balassi önironikusan - majd hozzáteszi: „de várat védeni még tudok". De hiába, „kétszáz lovasnál na­gyobb ármádiát soha nem bíztak rám... Még mit nem? Egy várat?” ...Persze „könnyű az messzi Bécsbül ítélkezni a végváriak felett...” - nyugtázza keserűen. Nemcsak önmaga, édes hazája, népe - amelyet „szeretni taní­tott”, amelyet nemcsak „nyelve élivei”, de „karja erejével” is foly­vást védelmezett - helyzete is foglalkoztatja. Vajon megéli-e az áhított szabadságot, s ha igen, nem kell-e érte kemény árat fi­zetnie? „Jobb és szerencsésebb korok embere talán majd nem fegyverrel, de szóval és két keze munkájával harcol ezért a népért... De én Istenem, felépül-e a törvények faragott köveiből az igazság Iustitia-temploma?... mert minden törvénynek palást­ja van és udvara, u mint a Holdnak.fejti ki reményét és kétségeit. „Én Uram, mégis kö­szönöm Tenéked, hogy itt élhet­tem, ezen a földön, ebben az országban... A Te katonád vol­tam Uram, és a Te seregedben jártam” - zárja elmélkedését Ba­lassi Bálint. E mindössze harmincoldalnyi elképzelt, de hiteles tényeken alapuló szövegből jobban megis­merni őt, mint megannyi más le­írásból. Ez Marschalkó Zsolt nagy érdeme. És a kiadóé, ame­lyik újra napvilágra hozta művét Tóth Sándor művészeti vezető közreműködésével. A különle­nyomat megjelentetését Nógrád Megye Közgyűlése és Salgótar­ján Megyei Jogú Város Önkor­mányzata támogatta. CSONGRÁDY BÉLA ___________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________________ M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Biztos, hogy a fájdalomcsillapítód vetted be?”. Szerencsés nyertesünk: Papp László Hasznos, Dobó út 27. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb no­vember 18-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! TENGERI HAL ­TEST­MÉRET ... STEP; TÁNC ~X £> KEZEIT KITÁRJA KIVÁLT­SÁGLEVÉL VÉGIG­ÉNEKEL V* j n »-Sr-’« Lp ff t ~r t i dJ, INT P t L c t ) ) íiiííl ifMM v VÍVÓ­FEGYVER ik ÍL D ÉSZAK. RÖV. —t E S. ÉRDES A HANGJA __ ÉPÜLET­SZINT VÍZMOSTA PART th l T" DÍSZ­NÖVÉNY IRÁNY NÉLKÜLI DURVA SZÖVET NEM HIÁBA KERES CIPÉSZ SZER­SZÁMA A SUGÁR JELE ITTA MÉLYBEN. NÉPIESEN IHLETET AD h E JP E r L T t ♦ u f k f K E FINOM NEDŰ i-r O < fh KESERŰ DARAB ! FIGYELŐ £ £ K ÁGYÚ­HANG h. V É SÜTŐ. NÉPIESEN e £ HATALMÁ­BAN TART „SZÓL" ATEHÉN SZÓFAJ ÍL L FEJBE CSAPJA i E C u ~r ♦ l DRÓT­VÉGEK ! "d T~ KISSÉ PÁRNÁTOK EPER­SZEM ! p DÍSZ­TEREM (A L 0r JELEZ A KUTYA Q> V T JUTTATÓ, ADÓ LINZ HATÁRAI ! OROSZ URALKODÓ LÁGY HANGSOR h o t u u OROZ *~F u fc s —•* * /­AJ KÖTÖ­SZÓCSKA DURMOL HORDÓT TISZTÍT KÉK SZÍN i Er 1 t < HÖEMEL­KEDÉS k' p GYOM l A .MAGYAR TENGER” HAZAI RÖTVAD w 0 APRÓ HAL <o E J RÁDIUSZ. RÖV. KÖVÉ­REDÖ "V / c> IRAT ANNO. RÖV. VIDÁM, DERÚS VÉRTES - HAL Hr K r t h­A -NEK PÁRJA KJ fE \ MENETEL ► t u o M Et U ÁSVÁNY­FAJTA KARCOL. VÉS MEGFE­LELŐ t 0 KÖPENY­FAJTA-V E L E < ( K> NÉMÁN RÁGÓ ! H £ FELNŐTT FIÚ SZÖGLET­RÚGÁS SZEMÉ­LYES NÉVMÁS . * fi ■ ELÉGE­DETLEN­KEDIK ► t tr •r-2r P P I 0 Z­/ t K UGYAN ! NŐI NÉV SZÓSZ TOTYOG L H V £ ~r TÉTEL­KEZDET ! ( t '■ OSZTRÁK AUTÓJEL t OKLEVÉL, RÖV. t u A FARAD JÉLE TÓBAN ÉLŐ PEST M.-I HELYSÉG AMELY IDEIG fh PACA E (0 L k SZIGET­ORSZÁGI L f r AKÁR AZ ALFÖLD TISZTÁS SZAR­KASZ­TIKUS P £' t £> MINDEN JÚ­NIUSBAN y I fh t £ ÍP­P-r Ph HAVON SIKLIK r/ E o I t s EZÉRT u P & £ T r' A SZÉN VEGYJELE SZOLGÁ­LATKÉSZ VÁLASZ E “(S r K. _L_ s r r FOLYÓ. SPANYO­LUL / V Megnyílt az észak-magyarországi fotóművészeti szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom