Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-28 / 250. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK VILÁG TÜKÖR Egyelőre nem alakult meg a brüsszeli kormány visszavonulás Barroso engedett a képviselők nyomásának Nem terjesztette az Euró­pai Parlament tegnapi ülése elé Jósé Manuel Barroso a feladatkörök elosztására tett elképzelé­seit. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a képvise­lők többsége az új bizott­ság ellen szavazna. Toronyi Attila Újrakezdi tárgyalásait a tag­államok kormányaival és a par­lament politikai erőivel a majda­ni EU-kormányfő. jósé manuel durao barroso döntését taps­viharral fogadták az Európai Parlament (EP) képviselői. A kijelölt bizottsági elnök elő­ször az EU állam- és kormányfői­vel egyeztet Rómában. Egyelőre kérdéses, vajon lesznek-e továb­bi cserék is a vitatott olasz biz­tosjelöltön kívül a 24 fős csapat­ban. Buttiglione a homoszexua- litásról és a nők társadalmi sze­repéről vallott nézeteivel botrán- koztatta meg az EP számos - főként szocialista és liberális - képviselőjét. Berlusconi olasz kormányfő a napokban vissza­lépésre szólította föl Buttiglionét, ám az igazságügyi biztosjelölt nem tett eleget kérésének. Az is elképzelhető, hogy nem kerülnek új arcok az Európai Unió leendő bizottságába, bár több poszt várományosát, így Kovács Lászlót is erősen bírál­ták. Barroso esetleg csupán másként osztja el az ügyköröket az eredetileg jelölt tagok között. Ám az új tagoknak vagy azok­nak, akik más tárcát kapnak, újrakezdődik az elmúlt hetek „vesszőfutása”, azaz részt kell venniük a parla­menti bizottságok meghallgatásain. A tegnapi fordulat járatlan útra viszi a közösséget: az EU- szabályok ugyanis előírják, hogy az új bizottságnak novem­ber elsején meg kell kezdenie tevékenysé­gét. Ráadásul ha a Bar- roso-bizottság nem lép hivatalba, akkor a mostani EU-kormánynak túlóráznia kell. A Romano Prodi vezette jelenlegi tes­tület ügyvezetőként addig marad hivatal­ban, ameddig az EP el nem fogadja az új bizottságot. Fontos posztoknál döntsön a képesség NEM KELLENE RAGASZKODNI OZ egy Ország, egy biztos elvhez - jelentette ki balázs Péter. Az Európai Bizottság első magyar biztosának ha­marosan lejár a megbízatása. A politikus célsze­rűbbnek tartaná, ha a fontosabb posztokat a ké­pességek alapján osztanák el A bővítést követő átmeneti időre azonban jó megoldás volt a felosztás, mert lehetővé tette az új biztosok zökkenőmentes betanulását. A bizottsági munkában magyarságát közvetlenül nem érvényesíthette, mert nyilatkoz­nia kellett, hogy sem vállalkozói, sem nemzeti, sem politikai elkötelezettsége nincs. „Európai fejjel és magyar szívvel próbáltam dolgozni.”Fél­éves munkája legna­gyobb teljesítményé nek Balázs Péter az új regionális politika alapszabályainak kidolgozását tartja. Mádl Ferenc látogatása a brit királynőnél kapcsolatok A brit uralko­dónál tett látogatást szerda délután Mádl Ferenc köz- társasági elnök. A magyar államfő és II. Erzsébet közö­sen vállalt fővédnökséget a Nagy-Britanniában tavaly november óta zajló, egy tel­jes évig tartó magyar kultu­rális rendezvénysorozat, a Magyar Magic felett. Tankelhárító rakéták Prága központjában búvárlelet A cseh elhárítás azt vizsgálja, hogy lehet-e köze a terrorizmushoz annak a három tankelhárító rakétá­nak, amelyet Prága központ­jában találtak. A jó állapot­ban lévő rakétákra véletlenül bukkantak rá búvárok a Moldva folyóban. A pápa szorgalmazza az iraki megbékélést RÉSZVÉT Az iraki megbéké­lést és újjá­építést szorgal­mazta szerdai általános ki­hallgatásán ii. János Pál. A pápa egyúttal részvétét nyilvánította a ter­rorcselekmények áldozatai és a túszok hozzátartozóinak. A rendőrség kihallgatta Bunyik Zoltánt NYOMÁSGYAKORLÁS Bunyik Zoltán vajdasági oktatási mi­nisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét is kihall­gatta szerdán a szerb rendőr­ség a májusi újvidéki honvéd­találkozó miatt Bunyik a tör­ténteket a VMSZ-re való nyo­másgyakorlásnak minősítette. Romaszakértők európai összefogása függetlenül A kirekesztettség ellen Pártoktól és nemzeti hovatarto­zástól független testületet hoz­nak létre az Európai Parlament­ben. Feladata az EU területén élő roma lakosságot sújtó kirekesz­tettség és az emberi jogok meg­sértése elleni fellépés lesz. Lévai Katalin, a ma megalaku­ló csoport szocialista vezetője ki­fejtette: több uniós tagállam is sa­ját akciótervet dolgozott ki a prob­lémák -megoldása érdekében. A romakérdés azonban összefo­gást igényel. A magyar képviselő asszony szerint tényfeltáró mun­kára és együttműködésre van szükség az unióval, szervezetei­vel és a tagállamok kormányaival. Újabb kínzásokra derült fény hadifoglyok Levetkőztették és megláncolták a rabokat Az Egyesült Államok több mint száz éve használja a támaszpontot Példátlan orosz elnöki látogatás Ukrajnában kampány A Kreml által kiszemelt jelölt A guantánamói támasz­ponton is megkínozták az amerikai katonák a terrorizmus vádjával fogvatartottakat - állítja egy újságcikk szem­tanúkra hivatkozva. Gyulay Zoltán A New York Times új adatokat hozott nyilvánosságra az ameri­kai katonák kegyetlenkedéseiről háborús foglyaikkal szemben. A lap állítása szerint az irakihoz hasonló kegyetlenkedések tör­téntek az Egyesült Államok ku­bai támaszpontján, Guantá- namóban is. A tudósítás közli, hogy áprilisig brutálisan kegyet- lenkedtek számos terrorista­gyanús rabbal. A módszerek sokszor a megkínzással voltak azonosak. Az „együttműködést elutasí­tó” fogvatartottakat például arra kényszerítették, hogy vetkőzze­nek le, leültették őket egy szék­re, kezüket és lábukat pedig lánccal összekötözték. Egy ré­szüknek tizennégy órán keresz­tül elviselhetetlenül hangos ze­nét kellett hallgatni, miközben vallatólámpát irányítottak rájuk, alvásmegvonást alkalmaztak ve­lük szemben, a klímaberende­zést pedig a legnagyobb hidegre kapcsolták. Egy szemtanú el­mondta, hogy az ilyen kegyet­lenkedések után az áldozatok alig tudtak megállni a lábukon, mert teljesen kikészültek. Az amerikai védelmi minisz­térium a közelmúltban ismétel­ten hangsúlyozta, hogy a fog­lyok kínzása sajnálatos egyedi eseteknek számít. Ezzel szem­ben a miniszter, Donald Rums­feld olyan kézikönyvet állítta­tott össze, amely „erőteljes ki­hallgatási módszereket” ír elő. A New York Times szerint a guantánamói kínzások mesz- sze túlhaladták még ezt a „meg­engedett” mértéket is. Csak ak­kor hagyták abba az alkalmazá­sukat, amikor áprilisban ki­robbant az iraki botrány. A szlovák elnök vádolja Csákyt Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint csáky Pál, a szlovák kor­mány Magyar Koalíció Pártjá­hoz (MKP) tartozó miniszter­elnök-helyettes információkat szolgáltat ki Budapestnek a pozsonyi kor­mány tanácsko­zásairól. Szerdai lapértesülések sze­rint kedden Túrócszentmárton- ban, a Matica Slovenská nevű intézményben a szlovák állam­fő terhelőén nyilatkozott a MKP- ról és annak alelnökéről, Csáky Pálról. „Nem tetszik nekem, hogy a kormány egyik alelnöke három órával a kormányülés után már Budapesten számol be az ülésen elhangzottakról, de hát erről mi magunk tehetünk, amiért beválasztottuk őket a kormányba” - mondta Gas­parovic. Az elnök „példaként” is állította a hazafias intézmény elé a szlovákiai magyarok párt­ját, merthogy az - tudomása szerint - olyan lobbicsoportot hozott létre, amely az Egyesült Államok 26 szenátorának támo­gatását élvezi. Csáky a szlovák közszolgálati rádió magyar adásában, a Patria Rádióban utasította vissza a vá­dat, amelyet „őszintén szólva butaságnak” tart. „Szeretném felhívni az elnök úr figyelmét arra, hogy a Magyar Köztár­saság és a Szlovák Köztársaság egyként tagja az Európai Unió­nak és a NATO-nak is, tehát baráti, szövetséges országról van szó” - jelentette ki. Közvetlenül az ukrajnai elnökválasztás előtt háromnapos látogatáson tartózkodik Kijevben Vlagyimir Putyin. Csák Elemér Hivatalos indoklás szerint az orosz államfő a második világhá­borús felszabadulás 60. évfordu­lójának rendezvényein vesz részt több szovjet utódállam vezetői­vel. Megfigyelők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy utazá­sának fő célja a Kreml által ki­szemelt elnökjelölt támogatása. Vlagyimir putyin ritka tévé- szereplésre vállalkozott: egyenes adásban válaszolt a nézők kérdé­seire. Ukrajna történetében erre még nem volt példa, de az elnök odahaza sem ad gyakran élő in­terjút. Az érdeklődés ennek megfelelően hatalmas volt. A há­romnegyedórás adás alatt per­cenként 600 hívás futott be a stú­dióba. Putyin kitért a kérdés elől, hogy kire szavazna az uk­rán elnökválasztáson, de később nyíltan dicsérte a Janukovics kormányzása alatt elért sikere­ket. Az elnök kijelentette: elvben híve az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok kölcsönös, ket­tős állampolgár­ságának, de „ezt még végig kell gondolni”. Megígérte azonban az ukránoknak, hogy a korábbi tervvel ellentétben 2005-ben is beutazhatnak Oroszországba személyi igazolványukkal. Nemzetközi kérdésekről szól­va Putyin figyelmeztetett „az egypólusú világrend veszélyei­re”. Hangsúlyozta viszont, hogy Oroszország szövetségesi vi­szony kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal a terro­rizmus elleni harcban. Nem érvényesek a törvények a támaszponton a guantánamói bázist a 19. század végén hozták létre, amikor az Egyesült Államok átvette a hatalmat a spanyoloktól Kuba felett. A támaszpont jogilag nem tartozik az Egyesült Államok­hoz, így az öbölben az amerikai alkotmány sincs hatályban. Kettős mércét alkalmaznak a kínzások esetében az egyesült államok nem tartotta magát ígéretéhez, hogy nem alkalmaz kínzást, embertelen és megalázó bánásmódot - állapította meg az Amnesty International abban a szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben, amelyet a terrorizmus elleni háború és az emberi jogok kapcsolatáról adtak ki. A londoni központú emberi jogi szervezet azzal vádolja Washingtont, hogy cselekedetei során semmibe vette a hadviselést szabályo­zó jogot, és semmibe vette az emberi jogi elveket. Az Amnesty International azt is felrója Washingtonnak, hogy kettős mércét alkalmaz: elítéli azokat az országokat, ahol embereket kínoz­nak, de megpróbálja élét venni azoknak az ügyeknek, ame­lyekben amerikaiak érintettek. Moszkva befolyásának erősítése a cél putyin kijevi látogatása néhány nappal a választások előtt Viktor Janukovics kormányfő elnökké választását szolgálja - írja a Gazeta című lap. Az ellenfél, Viktor Juscsenko szóvivője szerint az ukrán politikai elit egy része showmanként akarja felhasznál­ni az orosz elnököt A Kommerszant úgy véli: Putyin gyakorlati­lag bekapcsolódott a választási előharcokba. A legutóbbi köz­vélemény-kutatások szerint Janukovics előnye nem jelentős; az orosz államfő ezt az egyensúlyi helyzetet akarja elbillenteni pártfogolja javára. Putyin végső szándéka az ellenzék állítása szerint az, hogy olyan politikust segítsen az elnöki posztra, aki nem kívánatos a Nyugat szemében. Ezzel értelemszerűen megnő a lehetőség az orosz befolyás erősítésére Ukrajnában. m Gy. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom