Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-28 / 250. szám

2004. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Ideiglenes lepel, vagy kegyes szemfedő Országunk kis előszobája... Új helyen a bevándorlási és állampolgársági ügyek irodája (Folytatás az 1. oldalról) teszik - örökségvédelmi szempont­ból - a Hild-érmes városközpont épületegyüttesének védetté nyilvá­nítását, nem csak építészeti, ha­nem funkcionális szempontból is. Magyarán: nem akarják, hogy a szálloda apartmanház legyen! A rendeletmódosítást a képvise­lők többsége elfogadta. Ezzel gya­korlatilag megakadályozták a Karancs Szálloda tulajdonosait, hogy az adott gazdasági környe­zetben a szinte egyetlen kínálkozó megoldást megvalósítsák. Molnár Arnold egy újabb dokumentumot tesz elém, amely az általános ren­dezési terv alapján a Karancs Szál­ló környezetét tömbházas lakó­épületi területként tünteti fel, funk­cionális kötelezettség nélkül. Va­gyis, eszerint akár egy lakóházzá is átalakíthatták volna az épületet. [Volt is egy izraeli befektető, aki tá­mogatta volna ezt az elképzelést.)- Az mégis csak elképesztő, hogy a város vezetőjének utasítá­sára csak azért módosítanak egy rendeletet, hogy megakadályozza­nak egy vállalkozót terve végrehaj­tásában. Nem én vagyok az egyet­len vállalkozó, aki elszenvedi a hi­vatal packázását, de úgy érzem, itt az idő, hogy kimondjuk: Salgótar­jánban nem érvényesülnek a de­mokrácia alapszabályai, kiskirá­lyok döntik el, mi a jó és mi a rossz! - mondja. Pedig - teszi hozzá - maximá­lis kompromisszumkészségükről tettek tanúbizonyságot. Amikor a város észbe kapott, hogy a konfe­renciaközpont mellett nem lesz szállodakapacitás, a Rico Casa felajánlotta a városnak, hogy ve­gye meg a létesítményt. Amikor pedig az apartmanház ötletére néztek ferde szemmel az építés- hatóságiak, vállalták, hogy né­hány szinten mégis megtartják az eredeti funkciót. Azt azonban senki nem kérheti tőlük, hogy egy eleve veszteséges vállalko­zást elindítsanak - vélekedik az ügyvezető. Molnár Arnold ezért kérte az ügyben a „tervzsűri” és a me­gyei közigazgatási hivatal véle­ményét is. Az utóbbinak címzett levelében a társaság jogi képvi­selője felhívja a figyelmet, hogy a salgótarjáni közgyűlés rende­leté - nyilván a módosított para­grafusok - törvénysértők. Mint hivatkozási alapul idézi: a jog­szabály hatályba lépésének idő­pontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jog­szabály alkalmazására való fel­készülésre. A Rico Casa 2004. április 16-án nyújtotta be kérelmét, a rendelet módosítását a testület április 29-én fogadta el. Ha nem élünk a gyanú­perrel, hogy ok-okozati összefüg­gésről van szó, akkor is szokatlan, hogy a módosított rendelet már május 1-jén hatályos. Dr. Szondái László közigazga­tási hivatalvezető a törvényességi felülvizsgálat során megállapítot­ta, hogy a közgyűlés e tárgyban el­fogadott rendelkezése több pon­ton is jogszabálysértő. Hivatkozik egyrészt a magántulajdon egyen­jogúságának és egyenlő védelmé­nek elvére, valamint arra, hogy a majdani főtéri rekonstrukciós munkálatok, illetve az erre hivat­kozásul előcitált örökségvédelmi kutatás összefüggésben lenne egymással, pontosabban: ezen munkálatok sem korlátozhatják a Rico Casa Kft. vállalkozási szabad­ságát. „Nem helytálló az indoklás azon része sem, amely szerint a főtéri épületek, mint “funkcionális egység" megőrzendő értéket je­lentenek a város számára, ugyanis a szálloda, művelődési központ, lakóépület, áruház nem alkotnak funkcionális egységet” - írja a köz- igazgatási hivatalvezető. Az építé­szeti örökség helyi védelméről szóló szakmai szabályok sem te­szik kötelezővé a rendeltetés meg­tartását (szállodafunkció), hanem úgy fogalmaznak: törekedni kell az eredeti, vagy ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő haszná­latra. Ezt a véleményt támasztja alá a tervtanács szaktekintélyekből álló grémiuma is, amelynek elnöke a mindenkori főépítész. Szakvéle­ményükben elismerik azt is, hogy a 40 évvel ezelőtt épült szálloda teljes belső- és épületgépészeti fel­újításra szorul, s bár fenntartások­kal, de tudomásul veszik a Rico Casa Kft. apartmanházas elképze­lését. Már a nyár közepén járunk, va­gyis, az az időszak következett, amikor még Isten malmai sem őrölnek. Szeptember 30-i keltezé­sű a következő dokumentum, amelyben a város aljegyzője és az építéshatósági iroda helyettes ve­zetője reagál a közigazgatási hiva­tal vezetőjének észrevételére. Eb­ben öt oldalon keresztül taglalják a kérdést jogi oldalról, majd arra a kétmondatos határozati javaslatra jutnak, hogy a két rendelet módo­sítására tett észrevételben foglal­takkal nem értenek egyet, s felké­rik a polgármestert, hogy minder­ről tájékoztassa a hivatalvezetőt. Nos, itt tartunk most. A patt­helyzet megoldása nyilván fel­sőbb fórum (az Alkotmánybíró­ság) feladata lesz, addig meg itt fog csúfoskodni a város főterén egy kihalt épület.- Annak idején elegendő volt egy párthatározat, s ledózerolták Salgótarján műemlékjellegű főut­cáját, egyetlen zsinagógáját. Mi élettel szeretnénk megtölteni a Hüd-érmes városközpont legmar­kánsabb épületét, igaz, nem szál­lodaként, mivel ennek nincs reális gazdasági alapja, hanem egy haj­szálnyival eltérő funkcióváltással, apartmanházként, s nem hagyják. Ráadásul kiküldtek rám egy közte­rület-felügyelőt, hogy takarjam le a szálló feliratot, mert megbüntet­nek százezer forintra. Ön mire gondolna? - zárta költői kérdéssel a beszélgetést Molnár Arnold. TNL Salgótarján Segítő, szolgáltató, állampol­gár-központú ügyintézéssel kí­vánja ellátni feladatait a Belügy­minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak- magyarországi Regionális Igaz­gatóság salgótarjáni ügyfélszol­gálati irodája, amely tegnap a salgótarjáni Álba Üzletházban ünnepélyesen megnyílt. Baróczi Andrásáé regionális igazgató üdvözölte a megjelen­teket, s az előző iroda munkájá­ról, körülményeiről is szólt be­vezetőjében: két éve a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épületében a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Igazgató­ság regionális irányítása alá tar­tozó, új szervezeti egységként, kezdte meg működését, beván­dorlási és menekültügyi felada­tokat látott el. Munkatársai ott meglehetősen szűkös körülmé­nyek között végezték munkáju­kat. Az új létesítménnyel kap­csolatban azt hangsúlyozta: - „tisztában vagyunk azzal, hogy minden egyes külföldi vélemé­nye, az ügyfélfogadáson szer­zett benyomása rendkívüli je­lentőségű nem csak a hivatal, hanem a város, a megye, az egész ország megítélése szem­pontjából.” Baróczi Andrásné végül köszönetét mondott az együttműködésért dr. Havasi Zoltán rendőr dandártábornok­nak, megyei főkapitánynak. Juhász Gábor, a Belügymi­nisztérium politikai államtitkára beszédében egyebek közt hang­súlyozta, jó érzés számára, hogy méltó, a mai magyar közigazga­tás szolgáltató jellegéhez alkal­mazkodó, új helyszínen fogad­ják az érkezőket, ahol - mint fo­galmazott - immáron abszolút civil módon, egy üzletközpont­ban, szép környezetben, mo­dern eszközökkel intézik az ügyeket. Rámutatott arra is, hogy minden ide települő itt szerzi az első élményt az orszá­gunkról, s nem mindegy, hogy milyet. Fontos, hogy segítő, szolgáltató, állampolgár-köz­pontú jellegű szolgáltatással, s ne pedig rendkívül kellemetlen hivatali procedúrával találja szemben magát. Úgy gondolom, hogy ez előbbi vonás lesz egyre inkább jellemző” - tette hozzá. Juhász Gábor ezután a szalag átvágásával átadta az új irodát, ahol három ügyintéző dolgozik, vezetője pedig Orosz Jánosné, aki a jelenlévőknek megmutatta az irodai helyiségeket. Az átadási ünnepség utáni sajtótájékoztatón az államtitkár a létesítmény igényességéről, korszerűségéről szólva jelezte: negyvenhárom nyelven történ­het itt az ügyek intézése. Dr. Végh Zsuzsanna főigazgató, (Belügyminisztérium Bevándor­lási és Állampolgársági Hivatal) kérdésre válaszolva azt is el­mondta, hogy nem a teljes ha­táskörét gyakorolja az idegen- rendészeti hatósági feladatok­nak ez az iroda. Meghívólevele­ket intéz, tehát, amikor magyar állampolgárok külföldieket hív­nak meg, lefolytatja az ehhez szükséges eljárásokat. Ezen kí­vül a megyében tartózkodni vagy letelepedni kívánó külföl­dieknek nyújt segítséget kérel­meik átvételéhez, okmányok ki­adásához. Közölte azt is: termé­szetesen nem minden itt, ebben az irodában történik, hiszen a biztonsági okmányok kiállításá­nak komoly infrastrukturális fel­tételrendszere van. S ma ugyan ezzel ez az iroda még nem ren­delkezik, de terveik között sze­repel, hogy hosszú távon ezek is meglegyenek a még gyorsabb ügyintézés érdekében. Földesi László vezető közterület-felügyelő így indokolta a szankció kilá­tásba helyezését:- A hirdetményekkel kapcsolatos kormányrendelet világosan kimondja, hogy a tevékenységre utaló cégtáblát a tevékenység szüneteltetése alatt, vagy megszűnését követően haladéktalanul le kell venni, ellenkező esetben büntetést szabhatunk ki. Bárki beláthatja, ha fennmarad az ere­deti Karancs Szálló felirat, alaposan félretájékoztatja azokat, akik először járnak Salgótarjánban. Nem példa nélküli eset ez városunkban, koráb­ban is előfordult már, és a jövőben is le fogjuk vetetni a jogtalanul kihe­lyezett cégfeliratokat. Dr. Varga Tamás aljegyző véleménye.- Megítélésünk szerint a két rendeletmódosítás törvénybe nem ütközik. Ezen álláspontunkat a közgyűlés is elfogadta. Az önkormányzatnak jogá­ban áll egy területet, vagy egy épületet védetté nyilvánítani, ráadásul a Karancs Szálló környezete már korábban is annak számított. A legutóbbi határozat konkrétan előírja az építési hatóság számára, hogy ezen védett épületek esetében a rendeltetés módosítása sem javasolt. A Karancs tu­lajdonosai szállórendeltetéssel vásárolták meg az ingatlant, nyilván annak teljes tudatában, hogy védettnek számit.- Álláspontunk szerint a közgyűlés által elfogadott rendelet indokolatlanul korlátozza a magántulajdonhoz való jogot, illetve a vállalkozás szabadsá­gát - mondta el érdeklődésünkre dr. Szandai László közigazgatási hiva­talvezető. - A kérdés eldöntése az Alkotmánybíróság feladata lesz. Ez azonban évekig is elhúzódhat. Nem értem: kinek az érdeke, hogy ennyi időn keresztül üresen, funkció nélkül álljon az épület? Egy önkormány­zatnak a várospolitikát kellene képviselnie, ez esetben azonban ennek nyomait sem látom... Szerettük volna megszólaltatni Kenyeres István városi főépítészt is, őt azonban nem sikerült elérnünk. Helyettese, Szépné Diószegi Éva - el­mondása szerint - nem ismeri teljes mélységében sem az ügy előzmé­nyeit, sem annak részleteit, így nem kívánt lapunknak nyilatkozni. SCHVEICZER KRISZTIÁN M. J. Juhász Gábor államtitkár (középen) megnyitja az irodát F0T(>. B. t. Össze kell nőnie annak, ami összetartozik - Füleki bemutatkozó Egyszerű baráti beszélgetésnek indult, de annál több lett az a bemutat­kozó és ismerkedő találkozó, amit Füleken, a kultúrházban tartott la­punk kedden délután. A Nógrád Megyei Hírlap képviseletében Kopka Miklós felelős kiadó és főszerkesztő, Faragó Zoltán főszerkesztő-helyet­tes, Plachy György kereskedelmi igazgató, id. Sipos Antal hirdetési ta­nácsadó és Gyurián Tibor fotóriporter találkozott azokkal a fülekiekkel, akik érdeklődnek a lap iránt - hiszen a történelmi vármegye, bár ország­határ vágja ketté, azért csak egy földrajzi egységnek tekinthető! A terem megtelt vendégekkel és a helybeli pedagógus Somogyi Alfrédné köszöntő szavai után Kopka Miklós adott részletes tájékoztatást a Nógrád Megyei Hírlap működéséről, terjesztésé­ről, szerkesztőségéről, olvasótáboráról és terveiről.- Diplomataként 1995 és '97 között a pozsonyi magyar nagykövetségen dol­goztam harmadtitkárként - mondta Kopka Miklós. - Gyakran képviseltem a követséget kisebb-nagyobb magyarlakta települések ünnepein, amelyeken nem lehetett érzelmek nélkül részt venni. Itt megtapasztalta az ember, milyen is a ha­táron túli magyar lét. Lapunk ez év május 1-jei, az európai uniós csatlakozásra készített számát fel­mutatva szólt a történelmi Nógrád vár­megye térképéről:- Észre kell venni, hogy ez itt Észak- Nógrád, ahol pedig mi élünk, az Dél-Nóg- rád - mondta. - Salgótarján és Fülek eh­hez képest középen van! Nem áll szándé­komban politizálni, de az uniós csatla­kozás után kialakuló helyzetben, remé­lem, nem is a politikáé lesz a főszerep, hanem a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködésé, a személyes kapcsolatoké.- Össze kell nőnie annak, ami összetar­tozik - folytatta Kopka Miklós. - Nem meggazdagodni akar a Nógrád Megyei Hírlap Füleken és környékén, de tudjuk, hogy a tekintélyes lélekszámú Fülek környéki és az Ipoly-völgyben élő magyar­ság így juthat naprakész információldioz, s találkozhat szűkebb környezetét érintő cikkekkel a magyar nyelvű sajtóban. is nehezebb körülmények között élő ma­gyarság iránt éreznek, mindannyiünk ne­vében mondhatjuk: lapunk csak érdeke­sebb és színesebb lesz azáltal, ha Fülek és térsége is helyet kap hasábjain! Farkas Ottó, aki a medvesaljai Tajti községben él, s az 1990-es évek első felé­ben lapunk tudósítója is volt, a magyar nyelvű sajtó szlovákiai helyzetéről adott tájékoztatást. Bolla Károly, az egyik füleki magyar alapiskola igazgatója elmondta: számára korábban sem volt ismeretlen a Nógrád Megyei Hírlap, legalábbis az on line vál­tozat:- Ünnepek előtt mindig megnézem, hogy milyen rendezvény van Salgótarján­ban, meg azt is, hogy mi a ceredi SzeptEmber Feszt programja - mondta. Á jelenlévők, hogy segítőkészsé­güket bizonyítsák, máris több témaja­vaslatot, tudósításra érdemes eseményt említettek - s nem csak Fülekről. A nap­jainkra már szlovák többségű Losonc­ról is érkezett vendég, a neves felvidéki magyar politikus, Duray Miklós nővére, Duray Éva, a Lo­sonci Magyar Kulturális Központ vezetője, aki el­mondta: a december 4-i Márton-napi népi ipar- művészeti vásáron szí­vesen látják lapunk munkatársait. Egyszerű baráti be­szélgetésnek indult tehát, de annál azért több lett a füleki találkozó: magyar­magyar egymásra találás, - aminek azonban folya­matosan gazdasági alapot is kell teremteni. A lehető­ségek pedig biztatók! A tájékoztató w után számos kérdés vetődött fel, például az is, hogy nem bőszíti-e fel a határon " inneni Nógrádban élő olvasót az, mmmm/r hogy a közeljövőben a történelmi várme- WT gye magyarlakta területei is helyet kapnak a lap hasábjain? Nos, ismerve olvasóink emberségét és azt a felelősséget, amit a határainkon túl, még a hazainál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom