Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-27 / 249. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE GAZDASAG 2004. OKTÓBER 27., SZERDA Gyarapodnak szövetkezeti hitelintézeteink Takarékossági világnap 2004 Immár hagyomány, hogy takarékszövetkezeteink ilyentájt - a takarékossá­gi világnap, azaz, október 31-e előtt - megállnak egy pillanatra, s visszate­kintenek az eltelt évre, számba veszik eredményeiket, s elismerik a legjob­bak munkáját. Idén október 25-én Szécsényben, a Gesztenyéskert étterem­ben találkoztak szövetkezeti hitelintézeteink vezetői. A megjelenteket Balázs Nándomé, a házigazda Szécsény és Környéke Ta­karékszövetkezet elnök-igazgatója kö­szöntötte. A takarékossági világnap kapcsán Váradi Lajos, az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség elnöki ta­nácsadója mondta el időszerű gondo­latait. Az előadó utalt rá, hogy 1920 óta ün­nepük szerte a világon a takarékosság napját, nálunk 14-15 éve ad alkalmat közös számvetésre a világnap, amely a takarékszövetkezetek életében a legje­lentősebb ünnep. Takarékosság nélkül nincs semmi a világon - hangsúlyozta - se család, se gazdaság. Takarékosság nélkül nem va­lósulhatna meg az otthonteremtés a családok többsége életében, s ugyanígy van a gazdaságban is, ha nincs megta­karítás, nincs miből hitelezni, nincs mi­ből fejlesztem. Ebből élnek a pénzinté­zetek is: begyűjtik a lakosság, a vállal­kozók, az önkormányzatok pénzét és azt forgatják, kezelik, az ország közös gyarapodása javára. A hazai takarékszövetkezetek az első fél év végére 830 milliárd forintos mér­legfőösszeget kezelnek, csúcsbankjuk­kal, a Takarékbankkal együtt pedig ez a szám megközelíti az ezermilliárd forin­tot! Nógrád megye 20 milliárddal része­sedik az összegből. Összes betétállomá­nyuk 17 milliárd forint, melynek közel 60%-a a kihelyezett hitel, elsősorban a kis- és középvállalkozókhoz, mezőgaz­dasági vállalkozókhoz, a vidéki lakos­sághoz. Bejelentette: örvendetesen gyarapo­dik mind a vállalkozói, mind a lakossá­gi folyószámlák száma. Egyre több ön- kormányzat dönt úgy, hogy a helyi pénzintézetnél vezeti a számláját. Ez­zel minőségi fordulat következett be az elmúlt 4-5 évben - hangsúlyozta. Az ezredfordulón épültek ki a szolgál­tatás színvonalát jelentősen emelő bankjegykiadó automaták, bankkár­tyák, az elektronikus adatátvitel rend­szere stb. Váradi Lajos európai példákkal mu­tatta be a szövetkezeti hitelintézetek fontosságát. Nyugat-Európában e szek­tor piaci részesedése eléri a 20%-ot. Az unió 4500 autonóm szövetkezeti pénz­intézetének 45 millió tagja és 100 millió ügyfele van és 50 ezer kirendeltséggel várja ügyfeleit. Hazánkban a takarékszövetkezeti te­vékenység - s ezt kevesen tudják - a múlt századra nyúlik vissza, amikor is 1855-ben az első ilyen pénzintézet megalakult, a mai Burgenland terüle­tén. A XIX. század végétől a hitelszövet­kezetek gomba mód szaporodtak és a második világháború végéig igen aktív életet éltek. 1947-től 1951-ig hatalmi szóval megszüntették ezt a pénzintéze­ti formát, majd '56-ban újra megalakult az első hazai takarékszövetkezet, köz­vetlenül a forradalom előtt. Mivel a tevékenységük a rendszer- váltásig meglehetősen korlátozott volt, a takarékszövetkezetek még nem elég tőkeerősek Magyarországon - emelte ki Váradi Lajos. Még akkor sem, ha az el­múlt tíz évben a mérlegfőösszeg meg­sokszorozódott, a betétállomány meg­tízszereződött, s a saját tőke is tízszere­sére nőtt. Éppen emiatt a pénzintézetek adóztatására bejelentett tervek - akár kamatadó, akár társasági adó formájá­ban - érzékenyen hatnának ki a taka­rékszövetkezetek fejlődésére. A nyugat-európai szövetkezeti hitel- intézetek 60-70 évig élveztek adómen­tességet, annak érdekében, hogy ver­senyképesek legyenek a kereskedelmi bankokkal szemben - emelte ki az el­Az érsekvadkerti Szabó János elnök-igazgató ugyancsak országos díjat vehetett át nöki tanácsadó. Emiatt bejelentette: Brüsszelhez fordulnak annak érdeké­ben, hogy érdekszövetségük lépjen fel a diszkriminatív intézkedéssel szem­ben. Emlékeztetett rá, hogy az év egyik legjelentősebb fejleménye az volt, hogy sikerült visszaszerezniük a többségi tu­lajdonukat a Takarékbankban. Ez év végéig a részesedésük elérheti a 75%- ot. Nálunk nem a profit maximalizálása a cél, hanem hogy megfelelő színvona­lú banki szolgáltatást kínáljunk, elfo­gadható áron - hangoztatta. Végezetül ni az ügyfélkiszolgálásuk szintjét. Ki­emelte: a Háromkő Takarékszövetkezet e téren már korábban befejezte a rend­szer telepítését, a többiek év végéig épí­tik ki teljeskörűen. Ezt követően Lukács István, a Drégelypalánk és Vidéke Takarékszö­vetkezet elnök-igazgatója, az országos elnökség tagja kitüntetéseket, elismeré­seket adott át. Elismerésben részesült Jakus Árpádné, Kiss Istvánná (Ecseg és Vidéke Tksz.), Kollár Györgyné, Ragács Józsefné, Gyuris Zsoltné, Kalácska Károlyné (Drégelypalánk és Vidéke Az ecsegi takarékszövetkezet belső ellenőre, Sánta Lászlóné országos elismerést kapott sikereket kívánt a megjelenteknek, s azt, hogy tevékenységükkel járuljanak hozzá Nógrád megye fejlődéséhez. Balázs Nándorné ehhez hozzátette: megyénk takarékjai az elmúlt évben óriási összeget fordítottak informatikai fejlesztésre, a komplex kisbanki rend­szer alapjainak megteremtésére. Mind­ez elengedhetetlen volt annak érdeké­ben, hogy fel tudják venni a versenyt a kereskedelmi pénzintézetekkel, hogy európai szintre legyenek képesek emel­Tksz.), Filip Jánosné, Gál Gábomé, Ko­vács Józsefné (Érsekvadkert és Vidéke Tksz.), Dudák Jánosné, Nagy Endréné és Királyné Tóth Mária (Szécsény és Környéke Tksz.). Az országos ünnepségen vehetik át elismerésüket: Sánta Lászlóné, az ecse­gi takarék belső ellenőre és Szabó Já­nos, az érsekvadkerti takarék elnök­igazgatója. A résztvevők ezt követően közös ebéden vettek részt. PR-TNL HUNGARY Nemzetközi kooperációs fórumra kerül sor november 24-26 között a németországi Hóiban, az EU Bővítési Bizottságának támogatásával. A nyolc tagország részvételével zajló konferen­ciasorozat célja az újonnan csatlakozott országok vállalkozói­nak felkészítése üzleti partnerkapcsolatok kialakítására. E so­rozat előkészítő szemináriumára került sor Salgótarjánban tegnap, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Szájharmonikások sikere Mihálygerge-Hódmezövásárhely ___ A mihálygergei szájharmonika-együttes Egyed János vezetésével az 53 000 lakosú dél-alföldi vá­rosban, Hódmezővásárhelyen vendégszerepeit a közelmúltban. A csoport az V. vásárhelyi népzenei fesztiválon Nógrád megye egyetlen résztvevője­ként lépett színpadra. A fesztivál hangulatát meghatározta, hogy a vendéglátó Búzavirág együttes fennállásának tíz­éves jubileumát is ezen a rendezvényen ünnepel­te, valamint a magyar kórusok és zenekarok szö­vetsége (KÓTA) minősítő versenyének csoportjai is itt mérték össze tudásukat. A minősítő verseny színvonalát jelzik a 17 együttes által elért eredmé­nyek - egy bronz, öt ezüst, hét arany minősítést és négy Arany Páva-díjat adományozott a neves szak­emberekből álló zsűri. A mihálygergei szájharmonika-együttes a dél­utáni gálaműsorban lépett a Fekete Sas Kultúrpalo­ta színpadjára. A város önkormányzatának nevé­ben az együttest köszöntő képviselő beszédében kiemelte a hangszer egyediségét, utalt arra, hogy a Fellépés közben a kilenctagú gergei szájharmonikás együttes gergei csoport az országban az egyetlen szájhar­monika-együttes. A közönség fergeteges tapsvi­harral jutalmazta a kilenctagú együttes előadását, amelyben népdalcsokor és egy bordal szerepelt. A csodálatos környezet, a nagyszerű közönség és az óriási siker méltán tette feledhetetlenné a fellépők számára ezt a fesztivált. A búcsúzásnál a vendég­látók részéről elhangzott szavak mindennél többet mondanak: „visszavárunk benneteket!” FENESNÉ TÓTH ÁGNES Új ivóvíz-fertőtlenítési eljárás Tála sikeres próbaüzemen a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft.-nél A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. vezetése 2004 elején arra az el­határozásra jutott, hogy a vízminőség további javítása érde­kében a dejtári vízbázis talajvizével ellátott rendszeren a víz klórgázas fertőtlenítésről áttér az ún. klórdioxidos fer­tőtlenítésre. Ez a technológia világszerte elterjedt, az Euró­pai Unió területén leginkább preferált eljárás arra, hogy a víztisztítás után a hosszú vezetékhálózatokba kerülő ivóvíz a jó minőségét megőrizze. A szemináriumot a West-East Business Partnership projekt szervezői, a Nógrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara mel­lett működő Euro Info Központ, és az ITD Hungary Nógrád me­gyei irodája szervezte. Ezúttal a A műanyagiparban tapasztalható tendenciá­kat Gyimesi Györgyné szakértő ismertette m nemzetközi és hazai műanyag­ipar és textilipar helyzetét tekin­teték át. A műanyagiparban ta­pasztalható tendenciákat Gyi­mesi Györgyné, a Magyar Mű- anyagipari Szövetség szakértője ismertette, a textilipar előtt áüó feladatokról pedig Lukács Jánosné, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület főtit­kárhelyettese szólt. A jelenlévő vállalkozók, gaz­dasági szakemberek megtud­hatták, hogy a műanyag-fel­használás óriási mértékben megnövekedett az elmúlt évti­zedben. Jelenleg az EU-ban kb. 40 millió tonna plasztiktermé­ket állítanak elő. Különösen nagy felhasználó Belgium és Németország. Hazánkban a rendszerváltás után átmeneti­leg csökkent a műanyag-feldol­gozás, napjainkban viszont erőteljesen nő. Tavaly 620 ezer tonnát dolgoztunk fel. A műanyagipar helyzetét alapvetően az alapanyagok árá­nak alakulása befolyásolja, ezért az előadó szerint egyre nagyobb létjogosultságot kap az újra- hasznosítás. Mivel a plasztik nehezen lebomló anyag, a cél a termelés szinten tartása, az újra- feldolgozás mi­nél nagyobb arányának az el­érése. Ennek érdekében a mű­anyag csomagolóanyagok csök­kentése elsődleges cél. A textilipar fejlődését mind nálunk, mind az unió többi or­szágában számos körülmény nehezíti. Erről már Lukács Jánosné beszélt, röviden bemu­tatva a termelés alakulását az el­múlt években. Mint hangsúlyoz­ta, az EU a versenyképes tevé­kenységek közé sorolta a textil­fonást, szövést, kikészítést, az egyéb textíliák gyártását, illetve a kötöttáru-előállítást. Ágazaton belül ezek együttes aránya 77%, a hazai tendencia is ennek meg­felelő. Az előadó azt is hozzátette: a versenyképes gyártási ágak ki­vétel nélkül tőkeigényesek, s magas szakmai tudást igényel­nek. Ugyanakkor az ECOSTAT felmérése szerint a ruházati ter­mékek gyártását nem sorolják a versenyképes ágak közé, vi­szont a bőrruházatét igen. Az ágazatra elkészített analí­zis felhívja a figyelmet az olcsó munkaerővel dolgoztató távol­keleti versenytársakra, a romló szakképzésre, az együttműkö­dés hiányára és a bérmunka ki­vonulására is. Az erősségek kö­zé sorolta viszont a szerződéses fegyelem betartását, a rugalmas­ságot, a jó minőséget, a javuló vállalkozói kultúrát. A jövő mindenképpen a ver­senyképesség fejlesztése - hang­súlyozta, a tőkehiány felszámo­lása, amelynek első számú lehe­tősége a pályázatokon való rész­vétel, a műszaki, technológiai fejlesztés. Jelezte: az EU 15-ök létrehozták a szakma érdekvé­delmi szervezetét, az EURA- TEX-et, amelyhez hazánk is csatlakozni szeretne, belépé­sünk folyamatban van. A szakmai tanácskozást kö­vetően a WEB-P projektmene­dzsere, Nyerges Andrea lapunk­nak elmondta, hogy november 4-ig még lehet jelentkezni a né­metországi Hofban megrende­zendő kooperációs fórumra, ahol ugyanezen a két iparágban érdekelt szakemberek találkoz­nak, Európa nyolc országából. PR-TNL Számos előnye közül kiemel­hető, hogy a klórdioxiddal fertőt­lenített víz sokkal kevésbé „kló- ros” ízű és ülatú mint a hagyomá­nyos módszernél, fizikai tulaj­donságaiból és a felhasznált mennyiségéből adódóan. íz- és szagszabályozás szempontjából azért is előnyös az új eljárás, mert a vízben találhatóak olyan vegyü­ltek (pl. fenolok), melyek kis­mértékű ízproblémákat okozhat­nak, de ez a technológia kiküszö- böh ezt. Ezen felül nagyon fontos a fogyasztói elégedettség szem­pontjából, hogy csökken a vízben az ún. melléktermékek mennyi­sége, ami által a legszigorúbb víz­minőségi határértékeket is mesz- szemenőkig be lehet tartani - mondta el érdeklődésünkre Far­kas Egonná technológus. Az elképzelést az engedélyek megszerzése, műszaki tervezés, majd a megvalósítás követte. A be­ruházás mintegy 20 milüó forintot tett ki. Két klórdioxidot előállító berendezést telepítettek Dejtárra, a már ismert víztisztítás-technoló­gia után, valamint Balassagyar­matra az egyik víztoronyhoz. A próbaüzem 3 hónapig tartott, má­jus végétől augusztus végéig, az ÁNTSZ salgótarjáni intézete és az Országos Kömyezetegészségügyi Intézet felügyelete mellett. A pró­baüzem sikeres volt. Ez idő alatt a szokásosnál sokkal nagyobb mér­tékben és számban ellenőrizték az ivóvíz minőségét és elmondható, hogy az új technológia jól szere: pelt, mindenben kielégíti az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló kormányrendeletet. - Az elmúlt évek nagy beruházása, az ivóvíz keménységi fokának csökkentése, azaz a vízlágyító üzembe helyezé­se után reméljük, hogy ismét sike­rült innovatív tevékenységünkkel a viziközmű-szolgáltatás színvo­nalát emeüli a régióban, fogyasz­tóink megelégedésére - tette hoz­zá végezetül Farkas Egonné. TNL Partnerség Nyugat és Kelet között

Next

/
Oldalképek
Tartalom