Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)
2004-10-22 / 246. szám
Ügyeletes újságíró: + 15 ■ Pénteken reggel borús idő lesz kisebb esőkkel. A nap folyamán elvékonyodik a felhőzet, s 15 fokig melegszik fel a levegő. A hét végén enyhe marad az idő, jelentős mennyiségű csapadék továbbra sem várható. Kattintson rá ! www.nogradmegyeihiriap.hu www.vilaggazdasag.hu www.holgyvilag.hu www.kiskegyed.hu www.astronet.hu www.gyongy.hu www.mindmegette.hu Médiapartnerünk: FM radio 100.4 egész Nögrádbant www.radiofocus.hu Raparles PÉNTEKEN 07.00 - 19.00 Salgótarján, Balassagyarmat, Szügy, Mohora, Becske, Nógrád- kövesd, Galgaguta, Bércéi, belterülete. MŰSOR: MÁSKOR Október 22-i, pénteki lapszámunkból anyagtorlódás miatt kimarad a péntekenként szokásos, a rádió- és televízióműsor. Az október 25-e és 31- e közötti időszakra érvényes műsor-összeállítást hétfői, október 25-i lapszámunkban találják. LEGKÖZELEBB HÉTFŐN Mai, három napos ünnepi | lapszámunk után a Nógrád Megyei Hírlap legközelebb október 25-én, hétfőn jelenik meg. 9 ■771215"9 010 0 0" 04246 „Meghalni, ezért a nemzetért’ Ünnepi közgyű3 lést tartott tegnap a délelőtt Nógrád Me- eííiai gye Önkormányzatának Közgyűlése a Megyeházán. Az eseményen a napirendi pontok és szócsaták helyett elismeréseket adtak át. HAROMKO TAKAREKSZOVETKEZET Egyedi Kiemelt kondíciók! Tel.: 32/521-248. számlabetét Együtt tovább jövet menet Bizakodnak a csapataink A labdarúgó NB II ^ l| Winner Sport-csoportjá- uémm ban a Salgótarjáni BTC a oldal Mátészalka vendége lesz. Az NB III Mátra-csoportjában a Balassagyarmat a Gyöngyöshalász, a Magyargéc a Fót csapatát fogadja, míg a Baglyasalja a Tápiógyörgye otthonában lép pályára. 1______________________________________ __1 S orsfordítás, három tételben Október 23-a jeles dátum Magyarország újabb kori történelmében. A XX. század kereken száz október 23- ája közül ugyanis három hozott nemzeti sorsfordulót. 1921. A vesztes első vüágháború, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság és a trianoni országcsonkítás után vagyunk: utóbbi ismeretében elmondható, hogy ezen a tájon szó szerint is minden megtörténhet... Az 1921-es október 23-a leginkább budaörsi csata néven vált ismertté. Néhány nappal korábban ugyanis IV. Károly király és felesége, Zita királyné repülőgépen Magyarországra érkezett, majd a hűségükre esküdött katonákkal együtt Sopronból négy vonatszerelvénnyel elindultak Budapest felé, hogy átvegyék a hatalmat. Győr Komárom, Tata nem állt ellen, s a mintegy kétezer főnyi királypárti sereget szállító első szerelvény már Budapest határában, Budaörsön járt. A főváros csekély helyőrsége nem vehette fel a harcot, ezért a sebtében mozgósított egyetemisták kezdték el lőni a vonatot. A csatának volt valami hat-hét halottja és jó pár sebesültje. A királyi szerelvény ekkor Biatorbágyon várakozott, s amikor IV. Károly meghallotta, hogy az egyetemisták harcolnak ellene, igen elszomorodott, mondván: „Nem engedem elpusztítani a gyerekeket!” Ezzel le is mondott a Habsburg restauráció tervéről. Előbbiek tetejébe a lélekben egyébként királypárti Horthy Miklós csehszlovák ultimátumot kapott, ami szerint a Felvidék megszállói katonai támadást intéznek Magyarország ellen, ha a kormány a király fővárosba érkezését nem akadályozza meg. 1921 október 23-án aztán folyamatosan kormányhű csapatokat vezényeltek Budaörsre, s a rövidesen már háromszoros túlerőben lévő erőknek a királypártiak megadták magukat. IV. Károlyt pár napig őrizetben tartották, majd Madeira szigetére száműzték, a parlament pedig néhány nap múlva - a monarchia összeomlása után három évvel - kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A volt uralkodó fél év múlva meghalt, majd pár nappal ezelőtt ü. János Pál pápa boldoggá avatta. A király I. vüágháborús szerepe ugyan erősen negatív, de az is valószínű, hogy éppen a bűnbánat vitte a másvilágra. 1956. A második híres október 23-a eseményei széles körben ismertek. A szemtanúk, a résztvevők, az aktív szereplők közöttünk élnek, s ki-ki vérmérséklete, pártállása és érdekei szerint emlékezik vissza a történtekre, keresi az igazságot, próbálja azt elmaszatolni, vagy legyint az egészre... Az álláspontok talán egyetlen más történelmi eseményünk megítélésében sem különböznek olyan mértékben, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc esetében, - bár a főbb történéseken nehéz vitatkozni: Az egyetemisták tüntetésének betiltása majd engedélyezése, a Petőfi- és a Bemszobornál történtek általánosan elfogadott tények. Az is, hogy a Bem-szobortól az Országház elé vonult a tömeg Nagy Imre beszédét követelve, aki hazatérésre szólítva fel a tömeget. A parlament elől a tüntetők egy része a Sztálin-szobor ledöntésére sietett, a másik pedig a Rádió elé, követelve az egyetemisták 16 pontjának beolvasását. Ezt a Rádió vezetősége elutasította, mire valóságos ostrom kezdődött. A helyszínre vezényelt katonák és ÁVH-sok közül sokan átálltak a tüntetők oldalára. A Rádió hajnalra a tüntetők kezére került, a Központi Vezetőség ülése közben ismét Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek, aztán éjfél után, - ami már nem 23-a megjelentek a szovjet páncélosok... Budapesten ekkor már utcai harcok folytak. A karhatalmisták és a tankok elleni kezdeti sikerek után pár nap múlva reménytelenné vált a helyzet. Kádár János hatalomra került, a harcok kiterjedtek más városokra, - aztán a forradalom elbukott, úgy, ahogyan csak a magyar forradalmak tudnak elbukni: menekülők áradatával, megtorlások sorozataival, a sikertelenség okain vitatkozó résztvevők marakodásával. A kérdőjelek tehát napjainkig kérdőjelek maradtak, s az események után eltelt több mint harminc év hazugságai, ködösítései nem használtak annak, hogy a kérdőjelek felkiáltójelekké egyenesedjenek... 1989. Erre az október 23-ra már sokan emlékezhetünk: Szűrös Mátyás bejelentette, azaz, ahogyan mondani szokták: kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ettől a pillanattól szűnt meg hazánk keleti blokkhoz való tartozása, s a demokrácia, - a dolgok pillanatnyi állása szerint végleg - felváltotta az 1989 előtti években már alaposan megroggyant proletár diktatúrát. Lökést adott az összeomláshoz Pozsgay Imre egy nyilvános megjegyzése, ami szerint a korábban következetesen csak ellenforradalomnak nevezett '56-os eseményekre azt találta mondani: forradalom és szabadságharc. A népköztársaság köztársasággá válásakor azért a korábbi évtizedek beidegződéseként sokan éltek a gyanúperrel: persze, éppen október 23-ra tették a köztársaság kikiáltásának napját, hogy az „ellenforradalom” évfordulóján valami mást ünnepelhessen a nép zavargás helyett, - dehát akkor még az sem volt biztos, hogy lesz ebben az országban tartós változás. Szóval itt tartunk ma. Október 23-hoz köthető a Habsburg-ház trónfosztását okozó királypuccs, a demokráciát óhajtó forradalom és szabadságharc, majd ennek tulajdonképpeni lezárásaként a köztársaság kikiáltása is. A legidősebb, köztünk élő emberek akár még mind a háromra is emlékezhetnek, - csak több ilyen sorsfordító eseményünk ne legyen... ______________________________ FARAQÓ ZOLTÁN
