Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-16 / 242. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT Hazamennének a lengyelek Irakból Lengyel- ország csök­kenti a jövő év januárjától Irakban állo­másozó csa­patainak lét­számát - erősítette meg marék belka lengyel kor­mányfő. Hozzátette: Varsó tárgyalni fog szövetségesei­vel a további létszámcsök­kentésről is. Lengyelország 2500 katonát állomásoztat az arab országban. Összehangolt támadás a lázadók ellen Az amerikai hadsereg és az iraki biztonsági erők nagyszabású támadást indí­tottak Fallúdzsa ellen - je­lentette be az amerikai had­sereg. A muzulmán szent hó­nap alatt várható támadáso­kat kívánják így megelőzni. Rejtőzködéssel van elfoglalva Nem képes merényleteket elrendelni közép-ázsiai búvó­helyéről Oszama bin Laden. Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró szerint az al- Kaida terrorhálózat vezetője kénytelen minden figyelmét a rejtőzködésre fordítani. Visszatérhetnek a királysághoz Lehetséges­nek tartja a monarchiá­hoz való visz- szatérést egyes európai országokban HABSBURG OTTÓ, az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fia. A 91 éves politikus szerint Spanyolországhoz hasonlóan Ausztriában és Németország­ban is elképzelhetőnek lát­szik ez az államforma. Egyszerre döntsenek unió Az alkotmányt mind a huszonöt tagállamnak el kell fogadnia Az Európai Parlament fel­szólította az EU-tagálla- mokat, hogy mindenütt 2005. május 5. és 8. kö­zött fogadja el a nemzeti törvényhozás az Európai Unió új alaptörvényét. T. A. lövőre lesz a második világhábo­rú európai befejezésének hatva­nadik évfordulója. Az elképzelés kezdeményezői szerint az egy­idejű voksolástól remélni lehet, hogy nem függ az egyes orszá­gokban a szentesítés sikere a he­lyi belpolitikai vitáktól. Az EU első alkotmányát ha­tályba lépése előtt mind a 25 tag­államnak jóvá kell hagynia, s elég egyetlen elutasítás, hogy ez a folyamat megbénuljon. Ha azonban a törvénybe iktatás mindenütt sikerrel jár, akkor az lényeges változást hoz majd az EU életében. A szervezetnek lesz elnöke és közös külügyminiszte­re, akik az EU megtestesítőiként nagyobb hatékonyságot adhat­nak majd a szervezetnek a nem­zetközi színtéren. Ciprusi figyelmeztetés Törökországnak úgy kell bánnia Ciprussal, mint a töb­bi EU-tagállammal, ha azt akarja, hogy az Európai Unió megkezdje vele a csatlakozá­si tárgyalásokat - mondta T Papadopulosz elnök. Ismét csillagok háborúja FEGYVER KEZEí Alaszkában már telepítették az első rakétaelhárító rakétákat 1 A támadás kezdete Íj Ellenséges rakéták í 30 percen belül elérhetik ■ a céljukat Korán riasztó műhold Meghatározza a befogott rakéta pályáját A megsemmisítés Kormányzó fúvókák a rakéta pályájára irányítják a harci robotot----H----r-r-—;---­R iasztóradarok Időben érzékeli a műhold adatait. A coloradói irányítóközpont kiszámítja a röppályátés kioldja a rakétát Az elfogórakéta rajtja A rakéta egy 25 méter mély | i silóban várakozik A harcászati fej kioldódik A kardcsörtető George W. Bush adott utasítást A csillaghá­borús terv föl- melegítésére személyesen George W. Bush adott parancsot. De hogy a rendszer működni is fog-e, arra a válasz a csilla­gokban rejtőzik. Eddig tíz pró­baindításból mindössze öt si­került. A Pentagon szakért& je, Philip Coyle szerint olyan az egész, „mint egy gumi, kor­mánykerék és fék nélküli au­tó, amely még egyetlen kilomé­tert sem tett meg”. A washing­toni hadügy azonban 2009-ig további húsz „gyilkológépet’’ akar még megépíteni. Az amerikai elnök föl­melegítette korábbi elődje, Ronald Reagan csillag­háborús terveit. A fő indok a terrorizmus elleni védelem erősítése. Gyulay Zoltán Az örök amerikai álom a tökéle­tes biztonságról. Rakéta-védő­ernyő a világűrben. Már Ronald Reagan akkori elnök megkísé­relte 1983-ban a megvalósítását. A Szovjetunióból indított ellensé­ges atomrakétákat még az ameri­kai légtéren kívül, a világűrben megsemmisítették volna. Csak­nem harminckétmilliárd dollár ment annak idején veszendőbe. Tíz évvel később Bili Clinton, az utód lefújta a programot. Reagan sokat vitatott csillag­háborús tervei napjainkban újra valósággá válnak. Szeptemberben az alaszkai Fort Greely katonai támaszponton a legszigorúbb biztonsági előírások közepette két védelmi rakétát tele­pítettek. A rakétasilók huszonöt méter mélyek, kupola fedi őket. Összesen húsz ilyen rakéta szerepel a jelenlegi tervekben, költségük meghaladja a hét és fél milliárd dollárt. Október folya­mán további három hordozó­szerkezetet helyeznek üzembe egyenként ötvenmillió dolláros robbanófejjel Alaszkában, kettőt pedig a kaliforniai Vandenberg légibázison. Az indítást a Colorado Springs hegyei között elhelyezett titkos és atombombabiztos bunkerből irá­nyítják a világot behálózó radar­rendszer segítségével. Európa védelméhez további irányító­központokra és rakétasilókra van szükség Nagy-Britanniában. Szóba került helyszínként még Grönland és Lengyelország is. Szerb félelem az atomerőműtől Szerbiában 2015 után atom­erőművet építenek - állítja Niko­la Alekszics, az újvidéki kör­nyezetvédelmi mozgalom veze­tője. Véleménye szerint a kor­mány semmit sem tett a pazarlás megakadályozásáért, pedig Eu­rópában Szerbia első helyen áll az energiafogyasztásban. Alekszics attól tart, hogy a nuk­leáris hulladékot valószínűleg a Fruska gorában levő katonai alagutakban helyeznék el, és ez közvetlen veszélyt jelentene a városnak. Nem zárja ki azt sem, hogy a hegy belsejében már most is található ilyen hul­ladék, amelyet a szomszédos országok atomerőműveiből hordhattak oda titokban. Szerbiában két évtizeddel ezelőtt már próbálkoztak nuk­leáris erőmű építésével, de akkor nem sikerült. Nem szabad a pillanatnyi rossz helyzet miatt olyan döntést hozni, amelynek következményei több száz év múlva is veszélyeztetik utó­dainkat - hangsúlyozta Nikola Szóró, a termoenergetikusok egyesületének elnöke. ■ Csák E. Végleg lezárultak az évtizedes határviták Kína és Oroszország között Az orosz elnök pekingi tár­gyalásain a legfontosabb kérdés gazdasági természetű volt. A kí­nai gazdaság rá van utalva az orosz olajszállításokra. Kína ezért szorgalmazza, hogy épít­senek csővezetéket az orosz- országi Angarszktól Tacsingig. Moszkva azonban szeretné el­kerülni, hogy Kína legyen a dél­szibériai olaj fő vásárlója. Inkább Nahodka csendes-óceáni orosz kikötő felé készül olajvezetéket építeni, s mint fő vevőre, Japán­ra számít. Pekingi látogatásán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hu Csin- tao kínai államfő egyezményt írt alá a teljes orosz-kínai határ­vonal kijelöléséről. A csúcs­szintű megállapodás negyven­évi tárgyalások után immár min­denütt pontosan kijelöli a 4300 kilométer hosszú határt. negyed százada Magyarország javasolta az élelmezési világnap megtartását Romány Pál akkori föld­művelésügyi miniszter vetette fel 1979-ben az ENSZ-nek az ötletet. A tegnapi római ünnepsé­gen részt vett mind a volt miniszter, mind pedig Németh Imre, a tárca jelenlegi irányítója. Toronyi A. A pénteki esemény díszvendége a magyar köztársasági elnök volt. Beszédében Mádl Ferenc ki­fejtette: a nemzetközi intézmé­nyeknek mindent el kell követni a világ égető gondjainak meg­oldása érdekében. Az államfő a kor kihívásai között említette a terrorizmust, a konfliktusok okozta pusztításokat, az éhezést. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezetének (FAO) és Magyarországnak eredmé­nyes az együttműködése. A köz- társasági elnök szerint azonban a körülmények változásához a nemzetközi intézményeknek is alkalmazkodniuk kell. Az élelmezési világnap idei jelszava: A természet sokszínű­ségével az élelmezésbiztonsá­gért. Ezzel kapcsolatban Mádl utalt a magyar mezőgazdaság erőforrásaira, tapasztalataira. Ma még több mint 840 mil­lióan éheznek a világban, és so­kan a tápanyaghiány okozta be­tegségektől szenvednek. Az ed­digi erőfeszítések kevésnek bizo­nyultak: az emberiség nem tu­dott kitörni az éhezés, a szegény­ség okoz­ta ördögi körből. Mádl Ferenc köztársasági elnök Százmilliók éheznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom