Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)
2004-09-27 / 225. szám
2004, SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Táj házat adtak át Dávid Ibolya meleg szavakkal köszöntötte a nemtieket Pódiumon Tolnay Klári lánya Avatóünnepség és bemutató riport az emlékhátznál Kandallót formáz a színfal, előtte kis asztal, formás székekkel, jobbra a zongora - amely családi ereklye - mindehhez diszkrét világítás, s néhány dallam... A közönség elfogódott tapsa után kezdődik az „előadás,” amely ezúttal nem más, mint egy exkluzív, pódiumavató beszélgetés a mohorai, Tolnay Klári- emlékházban. A legendás színésznő életét bemutató „ékszer” bájos, apró színpaddal, nézőtérrel gazdagodott. Mohora Megkapó életképmozaikok, a híres színész mindennapjaihoz tartozó és egyediségükben különleges, egyre értékesebbnek tűnő kellékek, tárgyak most mintha még ünnepibb tartalommal hívogatnának. Az egymásba nyíló helyiségek szinte tovább vezetik a tekintetet: egy mini színháztermet formázó újabb házrész lett eleven része az emlékhelynek. Létrehozója, Bállá István, a színészet mini „szentélyét” a szombat délutáni avatóünnepségen különleges, kedves vendég, Tolnay Klári és a neves filmrendező, Ráthonyi Ákos lánya, a Bécsben élő Ráthonyi Zsuzsa meghívásával-bemutatá- sával tette emlékezetessé. A beszélgetést megelőző percekben Dóm Ottó, a megyei közgyűlés elnöke lépett a pódiumra, hogy köszöntse a megjelenteket, Ember Csaba, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója pedig megszólaltatta a családi zongorát. A gyermek és a felnőtt Ráthonyi Zsuzsa családi és önálló életének meghatározó időszakait, eseményeit Szabó G. László újságíró kérdéseire Az emlékház most megnyílt helyisége megtelt a szombati eseményen ____________________________________________________________________________FOTÓI GYURIÁN a dott válaszokból ismerhette meg a közönség. A nem mindennapi vendég újabb emlékNemti Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke is ellátogatott a vasárnapi nemti búcsús rendezvényére. A nap során - a kulturális programok sokasága mellett - felszentelték a település megújult templomát, átadták a tájházat és felavattak egy díszkutat is. A programok délben ünnepi istentisztelettel és körmenettel kezdődtek, melynek során Burgert Ferenc plébános megáldotta a felújított templomot. Az önkormányzat Erős Róbert polgármester vezetésével összefoemelte Pifkó Rudolfné érdemeit, aki teljes gyűjteményét adományozta a tájháznak. Tevékenysége elismeréséül Nemti díszpolgárává is választották. A falu első embere elmondta, hogy a beruházást a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanács pályázatán elnyert másfél millió forintból, valamint saját költségvetéséből finanszírozta az önkormányzat. Sisák Imre további támogatásáról biztosított mindenkit. Szavait alátámasztva anyagi támogatást nyújtott át a tájház további működtetéséhez. Végül a plébános megáldotta az épületet. A Salgótarján és Vidéke Vízmű Kft. jóvoltából délután is A régmúlt idők elevenedtek meg a tájházban FOTÓK: GY. T. gott a hívekkel és az egyházközség, valamint a püspökség támogatásával megközelítőleg két és fél millió forintot áldozott arra, hogy megszépüljön Nemti egyik jelképe. A település lakóinak régi álma valósult meg a tájház létrehozásával - jelentette ki az avató ünnepségen a polgármester, ahol Sisák Imre országgyűlési képviselő mellett Dávid Ibolya is részt vett az eseményen. - Ez a faluház az ösz- szefogás eredménye - mondta Erős Róbert, majd megköszönte a támogató segítséget. Külön kicsodát” láthatott Nemti népe: egy órán keresztül bor folyt az általuk átadott díszkútból. A nap zárásaként a Nógrád tánc- együttes és a helyi Zsuborinka hagyományőrző csoport fellépése aratott sikert. Dávid Ibolya megbecsülését fejezte ki a nemti emberek iránt, kiemelve a település hagyományőrzésben mutatott példáját. - Ez az a megtartó erő, amit reményeink szerint a XXI. században mind többen felismernek - mondotta. Szőlővel, kisbíróval, mint régen Még a nap is előbújt a felhők takarásából, kíváncsi volt a színpompás sokaságra, amely a jelképes szüret zárását ünnepelte mulatsággal, felvonulással, nagyon is valóságos bíróval, bírónéval, násznéppel, szőlővel és kisbíróval, akár régen. Pásztó A művelődési központ helyiségei vendégekkel teltek meg, s az épület előtti tér is a vidám készülődésnek adott helyet szombaton. A felnőttek helyi hagyományőrző csoportjai, a Muzsla, az Agasvár néptáncegyüttesek és a Rozmaring népdalkor fogadta a herencsényi, szurdok- püspöki és más meghívottakat, és ügyeltek a „kicsik” előkészületeire. Szőlőkoszorútól a díszes fogatokig, a kínáláshoz kosárba pakolt kellékekig délután háromra minden együtt volt, ahhoz, hogy a helyiek szórakoztatására, felvonulva, énekelve és meg-megállva bemutassák, hogyan vigadtak a régiek annak örömére, hogy véget ért a szüret. A menet élén léptettek a lovasok, mögöttük az Ágasvár néptáncegyüttes tagjai, illetve a szőlővivők, majd a bíró és felesége, azaz Kelemen Norbert és neje következtek. A kádas kocsin tette meg az utat Kecskés Sándor személyében a kisbíró, Sisák Imre, a város polgármestere, valamint Kriston Péter alpolgármester az egyik hintón foglalt helyet. A nyugdíjasklub közössége lakodalmassal vett részt a szüreti felvonuláson, amelynek rangja van a helyi kulturális események sorában. A művelődési intézményben közös vacsorával, beszélgetéssel folytatódott és bállal zárult a rendezvény. __________________________(M-n Mu nkában a kisbíró Megérkeztek a vadászok A díszes kompánia FOTÓK: GYURIÁN TIBOR „Hozzád futok haza...” - A szülőföld összekötő erő (Folytatás az 1. oldalról) megkönnyítve ezzel az ott lakók közlekedését, s lakópark is épülni fog a területen - emelte ki Lombos István, aki szólt a megújult sportcsarnokról, a leendő uszodáról, az ipari park benépesüléséről, a házgyárnak a városban való letelepedéséről, az akkreditált felsőfokú képzésről, mely egy leendő főiskolai kar alapjait veti meg. A Szügy felé eső területen szintén ipari park van kiépülőben, a mostani túlzsúfolt buszpályaudvar pedig az Ipoly-partra kerül - mondta a polgármester, aki említést tett a múzeum előtti országzászló jövőbeni felavatásáról is. Dr. Csongrády Béla író, a Nógrád Megyei Hírlap volt felelős szerkesztője körültekintően, nagy hozzáértéssel emlékezett meg a Balassagyarmati Honismereti Híradó 25. évfolyamának 1-2. számáról. A méltató személyes emlékeket őriz a Híradó 1979-es zászlóbontásáról. A kiadvány minden száma az életre hívó honismereti kör múltidéző, értékőrző tevékenységét tartja szem előtt, s ebből egy jottányit sem engedett negyed százada - emelte ki Csongrády Béla, aki Lengyel Annát idézte: „Ahol a honismereti kör ilyen színvonalon működik, ott nagy baj nem lehet.” A 25. évfolyam számos kerek évfordulóhoz kötődik: elég, ha csak Mauks Ilonára, id. Szabó Istvánra, Esze Tamásra, Réti Zoltánra, Jánossy Ferencre, Horváth Endrére gondolunk. Nemcsak az előbb említett ismert személyiségekről emlékeztek meg a szerzők, hanem mármár a feledés homályába vesző arcok is előtűnnek: példának okáért Bobovniczy Gyula, a csehkiverés egyik résztvevője, vagy báró Kray Pál plébános alakja - Kunné Kubicza Erzsébet jóvoltából. Oroszlánné Mészáros Ágnes és Vas Ágnes kiváló szerkesztésének, valamint a szerzőknek és olvasóknak köszönhetően e történelmi és irodalmi hagyományokban oly gazdag város egyetlen személyiségét sem rostálja ki az emlékezet - fogalmazott Csongrády Béla, aki hozzátette: kísérje elismerés a lokálpatrióta-hitet, szisztematikus munkát. Kovalcsik András, a honismereti kör elnöke az 50 éve elhunyt Horváth Endréről, a magyar alkalmazott grafika, rézmetszés egyik legnagyobb művészéről, 26 papírpénzünk tervezőjéről, legszebb rézmetszési bélyegeink megalkotójáról szólt. A családi háttérről, a Balassi gimnáziumban eltöltött évekről, a Rebmann Rókusné által megőrzött hagyatékról is szó esett a tanár úr előadásában. Megtudtuk azt is, hogy az eddigi, 20 éve készített emlékkiállítás és emlékszoba mellett október 15-re új típusú tematikus tárlatot rendeznek be a helytörténeti gyűjteményben. Kőrössi P. József író a 25 éves Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság Röpke ívek című antológiájának 5. kötetét mutatta be. A szerzők műalkotásaikkal sajátos nyomot hagynak a világban. Hogy csak példaként említsük Csáky Károly vátesz- hangját, Ketykó István fájdalmas drámaiságát, Zonda Tamás ’56- ot megidéző írását, T. Pataki László képzelt riportját, Rom- hányi Gyula átkos indulatát, a zsidó Jákob szép történetét Soós Géza tollából, Vass Imre tömör életrajzát, Ádám Tamás verssorok mögötti beszédes hallgatását. A kötetből 150 év múlva is kiderül, hogyan élt, szeretett, alkotott egy balassagyarmati - szögezte le Kőrössi P. József. S mi sem természetesebb, mint az, hogy a város nevének előtagját adó, 450 éve született Balassi Bálint alakja is méltón idéződött meg a találkozón. Szabó András előadóművész értő előadásmódja, melynek során a verseket a rá jellemző színes összekötő szöveggel fűzte egybe, Csábi István a kor hangulatát híven tükröző éneke, Csíki Gábor szilaj tánca, mely a fiatal Balassit hozta elénk, szinte elkápráztatta a közönséget. S visszarepülve a jelen korba: Gáspár László, a Megasztár gyarmati győztese lépett a színre, aki a város jutalmát vehette át a polgármestertől. A fiatal énekes - kinek első lemeze októberben jelenik meg - nem kívánja elhagyni szülővárosát, s egyedi énekhangjával, szép dalokkal örvendeztette meg az egybegyűlteket. A Hübele Banda muzsikája, Banos Brigitta éneke, Csohány Péter és Sándorfi Judit tánca tette még emelkedettebbé az estet, melynek során a szemlélő úgy érezhette: a szülőföldnél talán nem létezik nagyobb ösz- szekötő erő. ___________________________SZABÓ ANDREA t árgyakat, családi iratokat adót át az emlékház részére. I
