Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-03 / 205. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK Meghívó a Nimródok megyei találkozójára XIII. Nógrád megyei vadásznap - Szurdokpüspöki, 2004. szeptember 4. A Nógrád Megyei Vadászka­mara, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség, a Nógrád Megye Va­dászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány és a főszervező Pász­tói Nimród Vadásztársaság tisz­telettel meghívja megyénk min­den lakosát Szurdokpüspökibe, a XIII. Nógrád Megyei Vadász­napra. Az elmúlt 12 évben különbö­ző tájegységeken került sor a va­dásznap megszervezésére. A cél az évek során nem változott. Be­mutatkoztak a térség vadásztár­saságai, az érdeklődőkkel meg­ismertettük a vadgazdálkodás, a természetvédelem, a vadászat értékeit, erősítettük kapcsola­tunkat a lakossággal. Olyan programokat szerveztünk, mely a látogatók széles rétegében ér­deklődést váltott ki. 1992-ben Érsekvadkerten 70- en vettünk részt a vadásznapon, tavaly Cereden több mint 20 ez­ren voltunk. Szurdokpüspöki­ben öt év után tértünk vissza. Jogos a kérdés, miért választot­tuk újra ezt a helyszínt? Nos, sok minden szólt Szurdokpüspöki mellett, de talán leginkább az, hogy kevés tele­pülés mondhatja el magáról, hogy ezeréves a múlt­ja. A vadászna­pot ezért a tele­pülés ünnepség- sorozatában he­lyeztük el. Szép a kör­nyezet, és garan­cia a szervező va- dásztársaság, amely korábban már bizonyította, milyen nagysze­rű rendezvényt tud szervezni. Sajnos a va­dászat, a vadá­szati közösségek A Szécsényi Természetvédő és Sportvadász Egyesület területén - alapvetően a került puskavégre ez a gyönyörű trófeát viselő őzbak külső körülmé­nyek miatt - megyénkben is válságot élnek át, nem felhőtlen tehát az ünnepünk. Mégis opti­misták vagyunk, mert a megyé­ben vadászó 2300 vadász oly mélyen elkötelezett a vad vé­delméért, a vadgazdálkodásért, hogy úrrá tud lenni a nehézsé­geken, meg tudja őrizni és vé­deni az elődök örökségét! Leg­alább egy napra félretesszük gondjainkat, örülni kívánunk létünknek, örülni kívánunk egymás sikereinek, és mindezt szeretnénk megosztani minden érdeklődővel egy felejthetetlen élményekben gazdag vadász­napon. Úgy gondolom, a vadásznapi programban mindenki megtalál­hatja a számára érdekeset, ked­veset, minden feltétel adott, hogy jól érezze magát. Jöjjön közénk, szeretettel várják a Nógrád megyei vadászok PLACHY PÉTER, a Nógrád Megyei Vadászkamara elnöke PROGRAM 9.45. Festménykiállítás megnyitója (Valaczkai Erzsébet, Szappan László) A műsort vezeti Klausmann Viktor 9.55 Akkord vadászkürtegyüttes 10.00 Ünnepélyes megnyitó Kovács József, Szurdokpüspöki község polgármestere Sisák Imre országgyűlési képviselő, Pásztó város polgármestere Plachy Péter, a Nógrád Megyei Vadászkamara elnöke 10.30 Kitüntetések átadása 11.00 Hubertus mise (celebrálja: Gencsi Szeráf, Szurdokpüspöki plébánosa) 11.30 Akkord vadászkürtegyüttes 11.55 Szurdokpüspöki hagyományőrző együttes 12.00-14.00 Ebéd 14.00 Muzsla néptáncegyüttes 14.30 Csala Zsuzsa, Bodrogi Gyula előadóművészek 15.00 Márkus Ilona előadóművész 15.30 Oszter Sándor színművész 15.45 Vadászruha-divatbemutató 16.00 Máté Otília előadóművész 16.30 Eredményhirdetés, tombolasorsolás 17.30. Vadásznap zárása Csengődi Ottó, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke 19.00 Órától ameddig bírjuk: vadászbál. Játszik a Zsigmond átterem zenekara Egész napos teivezett programok: vadásztrófea-kiállítás, helikopteres sétarepülés, va- dászfestmény-kiállítás, sétakocsikázás, sétalovaglás, könyvbemutató és -vásár, vadászati felszerelések bemutatója és vására, vidám vásár, népi, iparművészeti alkotások bemuta­tója, vására. A községházán 11.00 órától megtekinthető az egri egyházmegye temploma­it bemutató fotókiállítás, a helyi plébánia könyvei és a téren a millenniumi díszkút. Bemutatók: íjász-, solymász-, vadászkutya- és hőlégballon-bemutató. Versenyek: Főzőverseny leves-, pörkölt- és sülthús-kategóriában, koronglövészet Nyelvi verseny gyerekeknek Angol és német nyelvi orszá­gos levelező verseny indul a 2004/2005-ös tanévben, három korcsoportban a Litterátum nyelvi versenyek szervezésé­ben. A diákok harmadiktól nyolcadik osztályosig jelentkez­hetnek. A verseny félévenként három fordulóból áll, forduló­ként 6-7 játékos feladatot kell megoldaniuk a gyerekeknek. A nyeremény könyvjutalom lehet, a félév elteltével pedig oklevelet állítanak ki a szervezők az elért eredményről. Jelentkezési határ­idő szeptember 30-a, bővebb in­formációt a www.litteratum.hu interneteimen találhatnak az ér­deklődők. Kapásom van! - Horgászverseny „Komra-völgyi Vízmű Feeder Kupa” kétfordulós (tavaszi és őszi) horgászverseny! Tisztelettel meghívjuk min­den horgásztár­sunkat a fenti né­ven megrende­zésre kerülő ver­senyre, melynek helye és ideje: Mihálygerge - Komra-völgyi víztározó 2004. szeptember 19., vasárnap Nevezési feltételek:- A versenyen részt vehet minden álla­mi horgászjeggyel és területi engedéllyel rendelkező horgász, ifi és felnőtt korcso­portúak egyaránt.- A nevezés díja saját egyesületünk tagjai részére 1000 forint/fő, más egyesü­let tagjai számára napijegy váltása kötele­ző, aminek díja: 2000 forint/fő. (A nevezési díj tartalmazza egy fő ré­szére az egyszeri étkezést. A külön ebéd díja: 500 forint/fő. A verseny támogatói: Nógrád Megyei Hírlap, ÉRV Rt., Salgó­tarján és Környéke Vízmű Kft., Babják Já­nos, Godó György, Bódi Lajos, Peugeot Mártha Kft., Nagy József. A verseny napirendje: 06.00- 07.00 óráig: Gyülekezés (Juhász-háznál), nevezés. 07.00- 07.30 óráig: Sorsolás, horgászhelyek elfoglalása. 07.30-08.00 óráig: Előkészület, etetés. 08.00-13.00 óráig: Verseny. 13.00 órától: Értékelés, díjkiosztás, étkezés. A verseny ideje alatt a tó egész terü­letén egyéb horgászat TILOS! A versenyen csak egy bottal és egy ho­roggal lehet horgászni, valamint TILOS mindennemű kapásjelző használata! Ka­pást csak a botok spiccével szabad érzé­kelni! Értékelést a legtöbb kifogott hal súlyá­ban (1-3. helyezés) kategóriában vég­zünk! Ezen felül az őszi fordulóval együtt értékelve adjuk ki a végső eredményt. A kifogott halakat a verseny ideje alatt életben kell tartam, illetve a horgászrend­ben előírtaknak megfelelően el lehet vin­ni, vagy vissza kell helyezni! Nevezni a verseny előtt Bódi Lajosnál, a horgászboltban, valamint a helyszínen le­het! A Feeder-verseny mellett külön ki­írásban egybotos, fenekező horgászver­senyt is indítunk, melyre a fentiekkel azonos feltételekkel lehet nevezni! Minden sporttársunkat szeretettel várunk és kívánunk sikeres versenyzést! VEZETŐSÉG Megdöngettük a pokol kapuját - Szerencsénkre nem engedtek be Talán a nyúlós agyag tette, talán a szemembe csorgó izzadság, de már kezdtem unni a helyzetet. Mi­hály valamivel fölöttem küszkö­dött, néha kivillant a tejszerű ho­mályból duplex bakancsának tal­pa, miközben rúgta rám a törmelé­ket. Nem jó helyen voltunk, em­bertől idegen helyen, mintha egy ismeretlen bolygó sziklabelse­jében próbáltunk volna elérni vala­mit. Hogy mit, az már kiesett az agyunkból, gondolkodásunk egy­síkúvá vált. Előre, csak előre, bár­mi áron. Most, hogy ezeket a sorokat pa­pírra vetem, újra ott vagyok a szű­kületben, a szén-dioxid nyirkos párájában. Nem akarok újra oda­menni, sőt mindenkit lebeszélek erről a túráról. Túl voltunk egy szil­váskői gyermektáboroztatáson, amikor az okosok kitalálták, láto­gassuk meg a bakonyi fennsík leg­nehezebben megközelíthető he­lyét, az Álba Regia-barlang „pokol” nevű járatát Napfényben az em­ber könnyen lelkesedik, benne voltunk a kalandban. A Szikraorom Hegymászó és Barlangász Klub amúgy is híres ar­ról, hogy ott jár, ahol a madár sem... A terepjáró zsúfolásig meg­telve, osztagparancsnok Manga Mihály, beosztottak: Musztrai Fe­renc és én, Buda László. Tésen a barlangász-kutatóházban öröm­mel fogadtak, kicsit megriadtak, mikor előadtuk a tervet. Gyebu, a főbarlangász kivitt minket a folyo­sóra, ott magyarázott az egész falat betöltő térkép előtt.- Kisapáim - itt végigmenni is húzós dolog - mutatta a főág girbe-görbe járatait. Átmenni az „U”-szifonon, lehet, hogy nem is sikerül. Utána be a „Bertalan-ág- ba”, át a „Kínkapun” és már erő­A szerző a túra után tök végén vagytok, mert öt száza­lék a szén-dioxid, akkor fel a lét­rán a „hirtelen ágba” - a pokol ez­után jön... Mit mondjak, kicsit megilletőd- tünk, mert itt, ahová készültünk, rajtunk kívül 15 ember volt 20 év alatt. Mentést nem szívesen vállal­nak, szűk járatok, agyag, szén-di­oxid. A bakonyi barlangokban többségében megtalálható ez a gáz, ugyanis a mészkövet fedő több méter vastag löszréteg nem engedi ki a barlangból, amely rá­adásul nem is huzatok így csak gyűlik, gyűlik, minél többen van­nak bent, annál több lesz. Végül is több hónap alatt kitisztul, ha nem sokan látogatják az üregrendszert. Eljött az este, főztük a gondolato­kat, jó erős hitre. Reggel a köd megült a fennsíkon, a fák torzói mint csontvázak egy támadás alatt álló vár fokán. Kicsit megilletődve indultunk el, kitöltöttük a túranap­lót, megjelöltük azt az időt, amire visszaérünk, dupláztam, a nehéz­ségeket figyelembe véve. Valahogy nehéz volt otthagyni a tábort. De már a kaland szele so­dort a barlang felé. A sok esőtől fel­ázott talajon jól haladt a terepjá­rónk, azonban a barlang melletti horpadásban küszöbig elmerül­tünk a híg sárga agyagban. Szeren­csére barlangászmhában voltunk, egy közeli magaslest szétszedve, darabjait a kerekek alá rakva egy óra alatt kint voltunk a szárazon.- Rossz jel - így Musztrai Feri - amit élénken helyeseltem, de a tú­ra folytatódott. A kocsit a facsoport közelében, a szántóföldön hagy­tuk, legalább támpont a minket ke­resőknek. (Rossz jel, ha az ember ilyenre gondol.) Felszerelésigazí­tás, pótelemek, fotótáskába egy­két csoki. Mentőfólia a sisakban. Mehetünk. Mihály nagyokat nyög­ve kinyitotta a hatszögletű rácsot, innen le egy vaslétrán a betongyű­rűkkel biztosított függőaknába. Az úgynevezett „felfedezőágon” gyor­san végigmentünk, nem először voltunk itt. Általában a vendégtú­rázók szokott útvonala. Az U-szi- fon nyitva, nincs iszapolódva, a kupolaterem oxigénnel teli. Ide csatlakozik ugyanis a „Gubanc”- nevű járat, így kereszthuzat van. Na, de utána. Kúszmálkodás, ká­romkodás, testek átpréselése a le­hetetlen, szűk hasadékokon. Több helyen dexionlapokat tettek a járat aljára, amin csak a víz bugyogott fel, az agyag nem. Sok helyen mér­tünk ampullás szén dioxid-mérő- vel, 5,2-5,4 között volt. Hét száza­lék fölött halálos. A „Kínkapu” méltón nevéhez, megrogyasztotta kicsit a csapatot. El kell képzelni egy nyolcas formá­jú sziklahasadékot, belül a levegő mint a tej és a nyolcas alsó részébe nem szabad lecsúszni, mert akkor ott vége a túrának. Mindezt fotó- cuccal. Na, de átmentünk, régeb­ben, amikor fitogtatni igyekeztünk rátermettségünket, elhoztunk egy­két embert erre a kedves helyre. Lassan kitágult a járat, már állva is tudunk menni. Lábunk alatt csen­desen csorog a víz, öt-hatszáz mé­ter után érkeztünk a „hirtelen ág” létrájához. Az eddig járt folyosó még egy rövid ideig megy lefelé, aztán eltömődik. (Nem tudom, van-e olyan őrült, aki itt bonta­na...!) Fel a létrán, előttem Mihály, utá­nam Muszika. Lihegünk, később izomlázunk van a bordaközi iz­moknál. Majd csúszunk felfelé. Te- keredek befelé egy szűk helyre, ami felfelé törik derékszögben. Ki­abálok:- Mihály van ott hely?- Persze - mondja - utána ott ál­lunk egy vas öltözőszekrény nagy­ságú részben.- Ez az a hely?- Ez - mondja Mihály lihegve, sárosán, agyaggal bemázolva. No mindegy, megyünk tovább. Beju­tunk egy galériára, ahol vízszintes­sé válik a járat. Magam elé képze­lem a térképet. Kinyiffanunk, mire újra oxigénhez jutunk. Bedübörög Musztrai Feri:- Gyerekek, mint egy süllyedő tengeralattjáró. Hát igen, olyan, csak ez a föld alatt van. Mihály el­indul egy negyvencentis magas já­raton, ami teli van híg agyaggal. Ol­dalra hajtja fejét, füle telemegy ku- limásszal.- Ez a pokol - mondja.- Egyedül Gyebu főbarlangász volt itt, ő is elájult a végén... De hogy jött ki? - gondolom hango­san, valahogy a szavak elvesztet­ték jelentőségüket. Tompa moraj. A fülemben a vér dübörög, igyek­szik oxigénnel ellátni az agyat. Nem megy, feladom.- Mihály, kihúzok, lent a létrá­nál, megvárlak. Ha egy órán belül nem jöttök, megyek segítségért.- Oké - hallom az agyagálarc alól. Eltűnnek a pokolban. Visszafelé ugyanolyan nehéz volt, mint befelé. Sokat szenved­tem. Lent a főágban a lámpám is kialudt. Sötétben cseréltem ele­met. Negyven perc múlva hal­lottam meg Mihályék távoli dü­börgését. Hála Istennek! Gyor­san kifelé, a kupolaterem felé. Nyeltük az oxigéndús levegőt. Fenn voltunk a felszínen. Ke­mény, embert próbáló út volt, valahogy nem kívánkozom visz- sza. Két társam megöregedett arccal allt a gép előtt, kint a na­pon. Ők sem kívánkoznak visz- sza. Megdöngettük a kaput, sze­rencsére nem engedtek be. Majd máshol és máskor. BUDA LÁSZLÓ A Kínkapu túlsó vége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom