Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-24 / 223. szám

2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Salgótarján, a honvédő város Az emlékülés résztvevőit Puszta Béla polgármester köszöntötte FOtó: gyurián tibor Mihalik Júlia ...Számlálja a nők könnyeit Isten számlálja a nők könnyeit. Emlékezetem szerint a Talmudban olvasható ez a mondat, ami gyakran eszembe jut, ha a szemem láttára sír egy nő. Könnyekre fakadó férfit szerencsére nagyon ritkán látok. Azért szerencsére, mert számomra a férfisírás olyan, mintha a világegyetem hullana darabjaira. A női könnyek másak: beszédesek, jó­ságosak, és kifogyhatatlanok, a bajok feneketlen tengerén fakadnak, felzaklatnak és megnyugtatnak, gyógyítgatják a lelki sebeket. Elnézem az elfelhősödő szemeket, a nedves szem­zugokat és pillákat, a diszkrét félrenézéseket. Elakad a szó, félbe­marad a mondat, mert előtolulnak a könnyek. Istennek temérdek számlálnivalója lehet. A gyerekeit egyedül nevelő édesanya hiába próbálja hősiesen visszafojtani, csak elerednek a könnyei. Szabadkozik, pironkodik: nincs baj, az övéi aranyosak, segítőkészek, a hivatását imádja, munkatársaival öröm dolgozni. Minden percét beosztja, s bár alig van túl a negyvenen, azt mondja, mintha fogyna az ereje. Nem mondja ki, de sejtteti, hogy fél, mert a feladatok nem csökkennek, sőt egyre nagyobb próbatételt jelentenek. Nap mint nap. S neki bírnia kell, muszáj. Felnőtt gyerekek édesanyja nagybeteg férjéért rettegve igyekszik helytállni: ötvenegy-néhány éves, s mostaná­ban mintha megrendült volna a gyógyulásba vetett hite. Szem­üvegét gyakran leveszi, szeme sarkát törölgeti. Nagymama esténként sírva alszik el, a sors ellen háborog, ami­ért vejét és unokáját gyógyíthatatlan betegséggel sújtotta. A fiatal édesanya keservesen zokog, de csak akkor engedi ezt meg magá­nak, mikor nem látja senki. Egy másik nagyszülő könnyek között kesereg, mert nem engedik, hogy találkozzon az unokájával, aki­_ vei pedig nagyon szeretik egymást. Úgy nagyjából az élet derekán az ember számára szinte minden­nél többet jelent az egyéni életben nagy nehezen, művészi gond­dal felépített rend, harmónia. S nap mint nap, ezrek tapasztalják meg ennek megrendítő törékenységét: elég, ha kilazul egy apró csavar, máris romhalmazzá válik a tegnapi, takaros felépítmény. S kezdődik elölről az embert próbáló rendrakás, társsal vagy egye­dül. Gyakran könnyek között. Reggeli baleset Erős a pózna, mégis kettétört fotó: gyurián tibor HÍREK SzÉCSÉNY KÖZLEKEDIK A CSALÁD. A városi rendőrkapitányság és a vá­rosi baleset-megelőzési bizottság szeptember 25-én rendezi meg a Közlekedik a család vetélkedőt. A versenyző családoknak a megmé­rettetés során elméleti és gyakor­lati feladatokat kell megoldani. Nógrádsáp ÜNNEPI PROGRAM. Kálvária és lourdesibarlang-szentelés lesz szeptember 26-án, melyet dr. Beer Miklós, váci megyés püspök végez. A nap programja: 11.30 órakor szentmise, 15.30 órakor Homo„Sáp”-iens fotókiállítás. 18.00 órakor Kormorán-koncert a kálváriáért. Belépőjegy 1000 Ft. Salgótarján DÍJOSZTÁS. A Bereczki Máté Kertbarátkor nemrégiben megren­dezett hagyományos kiállításának díjazottja pár napja a közösség, a József Attila Művelődési Központ klubjában délután tartott összejö­vetelen vették át az elismeréseket. Gregor István körelnök és Angyal István is első díjat érdemelt ki a be­mutatón, második díjat nem adtak ki, a harmadik helyezett Tóth Alfrédné lett. A két különdíjas kö­zül Nagy Tibor - a megyei földmű­velésügyi hivataltól - a kiállítás megnyitásakor vette át az ajándé­kát, Katkó Gyula azonban szintén a kertbarátköri foglalkozáson kap­ta meg a különdíját. ARTMOZI. A József Attila Műve­lődési Központ artMozijában szeptember 28-án 18 órakor „Az órák” című filmet nézhetik meg az érdeklődők. Litke FELÚJÍTÁS. Ötmilliós pályázati támogatást nyert szolgálati lakás felújításához a település vezeté­se. A tervek szerint a szükséges külső munkálatokat még a rossz idő beállta előtt elvégzik, aztán a belső térben folytatják a javításo­kat és egyéb feladatokat. CSESZTVE PÁLYÁZATOK ELŐKÉSZÍTÉSE. Pályázatot nyújt be az önkormány­zat a teki-hez a település rendezési tervének elkészítésére. Előkészületi fázisban van az a pályázati anyag is, amely által a község hulladékgaz­dálkodási tervét szeretnék kialakíta­ni. Ugyancsak készül a Csesztve és Bakópuszta közötti út felújítását célzó pályázat. Rétság TÁRLAT. A városi művelődési központ és könyvtárban a na­pokban nyílt meg a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola diósjenői tagozatának képzőművészeti ki­állítása. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szvircsek Ferenc múzeum­igazgató „Salgótarján a 19-20. század fordulóján” című előadá­sában beszélt a „jelentéktelen kis palóc falu” fellendüléséről, az ipar betelepüléséről, a „vasa­sokról” és a bányászatról, mely több évtizeden keresztül meg­határozó volt a település életé­ben. Dinamikusan fejlődő ipari település volt Salgótarján - egy­kori „becenevén” - a „magyar Birmingham”, a 19-20. század fordulóján. Dr. Liptai Ervin nyugalmazott vezérőrnagy mesélt a májusi harcokról, Károlyi Mihályról és a polgári demokratikus kor­mányról. 1919-ben, a honvédő harcokban Salgótarján különle­ges szerepet töltött be. A hadtör­ténész szerint jelentősége egy­részt földrajzi elhelyezkedésé­ből következett. Balassagyarmat A kővári szeméttelep rekul- tiválása, a Dózsa György Általá­nos Iskola és a Játékvár óvoda fel­újítása éppúgy fontos Balassa­gyarmat számára, mint az ipolyszögi kultúrház rekonstruk­ciója. A falu valamikori művelő­dési központja a 70-es évek óta elhagyottan áll, kihasználatlan, karbantartására nincs forrás, álla­ga folyamatosan romlik, tetőszer­kezete, illetve egyes részei életve­Az acélgyári munkászászló­aljról is beszélt dr. Szijj Jolán fő­tanácsos, aki megidézte 1919 májusát. Salgótarján védelme május első napjaiban csak há­rom zászlóaljjal és egy üteggel rendelkezett. A védelem meg­erősítése érdekében lázas ütem­ben folyt a bányászok és a hely­beli gyárakban dolgozók közül a toborzás. A salgótarjáni munká­sok május 2-án tömegesen fog- ta k:: fegyvert, beásták magukat a földbe és a várostól északra, vé­delmi vonalakat alkotva várták a cseh-szlovák haderőt. Május 7- én kezdődtek az ellenség megál­lítására, visszaszorítására irá­nyuló harcok és 11-re „sikerült Salgótarján felmentése”. Dr. Négyesi Lajos, őrnagy a Karancs-tető ostromáról beszélt és arról, hogy kis csapatával né­hány évvel ezelőtt nagyon sok - Manlicher fegyverekből - kilőtt szélyesek. Az átépítés során rész­ben bővítésre is sor kerül, s az épület a falu mozijaként is szol­gálhat majd. A 30,718 millió fo­rintos beruházásból a saját forrás 6 millió 144 ezer forint lenne. A gyarmati helytörténeti gyűjtemény épületének renová­lása szintén elengedhetetlenné vált. Az egykori kúria épülete le­lakott, fűtésrendszere, elektro­mos hálózata nem felel meg az előírásoknak, tetőszerkezete fo­lyamatosan beázik. A gáz beve­töltényhüvelyt és éles lőszert ta­láltak a Karancson. Dr. Suba János, alezredes szólt arról, hogy 1918-ban Cseh­szlovákia szerette volna kitolni határait és szomszédos ország­ként Jugoszláviát. Dr. Horváth István egykori múzeumigazgató Rákosi Mátyás salgótarjáni „kötődéséről” be­szélt, és elmondta: tény, hogy Salgótarjánban járt. Sok a legen­da, a kitalált történet. Kicsi a va­lószínűsége annak, hogy 1919 májusában Rákosi fegyvert fo­gott és harcba indult a salgótar­jáni munkások élén a csehek el­len. Az emlékülés végén Bódi Györgyné dr. könyvtáros a bibli­ográfiai eredményekről és tenni­valókról beszélt, a helyismereti munkában a 85. évforduló kap­csán. zetése, a belső fűtéshálózat ki­alakítása, az elektromos vezeté­kek cseréje, a tető héjazatának felújítása napirenden van, s mintegy 11 milliö forintos pályá­zati pénzből valósulhat meg. A Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ éttermét és kony­háját is átalakítják, a jelenlegi 550 négyzetméteres alapterületű főzőkonyha helyén irodahelyisé­gek és közösségi terek sorakoz­nának. A központ új személyzeti résszel (a gamesz és az igazgató- sági rész számára), illetve kéz­műves foglalkoztató terekkel bő­vül majd, valamint megújul a konyha és étterem is. ■ NMH-informació Fura baleset lassította a köz­lekedést tegnap Salgótarján és Karancsalja között. Kami­on csúszott meg egy bekötő­út melletti útkanyarulatban. A vezető már nem tudta elke­rülni az egyik távközlési osz­lopot és nekicsúszott annak. Az ütközés következtében meglökött pózna, magával rán­tott egy másikat is, amely az út­ra dőlt, egy éppen arra közleke­dő személygépkocsi elé. Az autó vezetője nem tudott már korri­gálni, így az útra dőlt pózna sú­rolta járművét. A balesetben senki nem sérült meg és az anyagi kár sem jelentős, de az úttestre dőlt telefonoszlop eltá­volításáig rendőrök irányították a forgalmat. Az eset nem oko­zott komolyabb fennakadást a környező települések telefonel­látásában. A következő napokra egyébként továbbra is esős, vál­tozékony időjárás várható, így érdemes ennek megfelelően közlekedni az autóval útnak in­dulóknak és a gyalogosoknak egyaránt. J. ANITA Pályázik, fejlődik a város A minapi testületi ülésen több olyan célkitűzés hangzott el, melyet saját forrást biztosítva mindenképpen meg kíván való­sítani a városvezetés. Svéd diákok a Táncsicsban - Vendéglátó magyar családok Örebro-Salgótarján Svédországból érkezett egyhetes lá­togatásra a Táncsics Mihály Közgaz­dasági Szakközépiskolába a Karo- linska Gimnázium 20 diákja Leif Lindström igazgató és Anders Hamp tanár kíséretében. Az idei Svédületes program kereté­ben, amely a svéd-magyar kapcsolatok erősítését célozta, a szervezők kiírtak egy pályázatot „így látom Svédorszá­got” címmel, melyet Nógrád megye kö­zépiskolái közül a „közgé” nyert el. A svéd pályázóknak hazánkat kellett ugyanígy bemutatni, s Örebróból a Karolinska Gimnázium munkája bizo­nyult a legjobbnak. A két nyertes iskola lehetőséget kapott, hogy egy csereprog­ram keretében közelebbről is megis­merhessék a másik ország kultúráját, szokásait, iskolarendszerét. Az egyhe­tes látogatás ideje alatt a svéd diákok magyar családoknál szállnak meg. Az őket fogadó táncsicsos tanulók és tanáraik színes programot állí­tottak össze a vendégeknek, mely­ben szerepelt egy hollókői kirán­dulás, ahol egy svéd diáklányt ma­gyar népviseletbe öltöztettek, va­lamint Ipolytarnócra és Egerbe is ellátogattak. Az iskola igazgatója, Vadovicsné Tölgyesi Mária el­mondta: a svéd vendégek közös bemutatóórákon vettek részt, pél­dául rendhagyó idegen nyelvi mű­vészettörténeti és történelemórá­kon, melyek angolul zajlottak. Tegnap pedig sportdélelőttön és egy kazárt kiránduláson vehettek részt a Karolinska gimisei. A pén­teki búcsúest után másnap reggel indulnak vissza a diákok Svédor­szágba, majd pedig a tanév vége felé viszonozzák a magyar ven­déglátást a közgéseknek. Svéd és magyar fiatalok öltözési versenye FOTÓ: GYURIÁN TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom