Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-23 / 222. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGY E I KÖZGYŰLÉS 2004. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Másfél évtizede a hazai járműelektronikai fejlesztések élvonalában A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése évről évre ado­mányozza a Nógrád Megye Gazdaságáért-díjat, amelyet ezút­tal egy gépészmérnök vehetett át augusztus húszadikán. Dr. Simonyi Sándor neve nem csak a megyében és Magyarorszá­gon, de Európa számos országában is ismerős a járművekkel foglalkozók számára. Az ötvennégy esztendős mérnök az egyik úttörője volt a magyarországi járműelektronikai fej­lesztéseknek. A szakembert a kitüntetés átvétele után né­hány nappal Miskolcon az Észak-magyarországi Régió Inno­vációs Tanácsának alelnökévé is választották. Dr. Simonyi Sándor és cége jó néhány elismerést begyűjtött a tavalyi évben is. „Az év vállalko­tett közzétenni. Egészen 1985-ig dolgoztam az SVT-ben, voltam célgépszerkesztő, meóvezető, Or. Simonyi Sándor mérnök, a TRIGON igazgatója GYURIAN TIBOR FELVETELE zója” kitüntető cím mellé a „Ré­gió legjobbjai” kitüntetést is át- . vehette, a leginnovatívabb fej­lesztési kategóriában. A kitünte­tő címek ellenére ma is hatal­mas lelkesedéssel mesél az egy­kori emlékekről és munkájáról.- Az általános iskolát szülőfa­lumban, Pilinyben végeztem el, majd a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban folytattam tanulmányaimat. A középiskola után rövid ideig dolgoztam a ZIM-ben, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzetem diplomát, a gépészmérnöki karon. Már az egyetemi évek alatt is közel ke­rültem a kutatás-fejlesztéshez, hiszen a gépelemek tanszéken kutatási munkálatokban vehet­tem részt. Az egyetem elvégzése után két évvel, e tárgyban írtam a doktori értekezésemet is. Ku­tatásaim néhány vonatkozása Drobni professzor előadásában egyetemi tananyaggá vált. Érde­kességként említhető, hogy ezekre a fejlesztésekre igényt tartott a Csepel Autógyár, így - bár én akkor főállásban az SVT- ben dolgoztam és óraadó vol­tam egykori középiskolámban, Terplán professzor felkérésére a Miskolci Egyetemen, műszaki tanácsadóként folytattam meg­kezdett kutatásaimat. Az első ta­lálmányomra a Magyar Honvéd­ség tartott igényt, így nem lehe­fenntartási gyáregység vezető és egy évig műszaki főosztályveze­tő is, aztán 1986-ban a Csepel Autógyárban vállaltam munkát. Az idő azt bizonyította, hogy ak­kor született meg Kapolyi László ipari miniszter egyik fontos dön­tése, miszerint a magyar jármű­ipar nagyjai (Csepel Autó, Ika­rus, Rába) mozduljanak el egy új fejlesztési irány felé. Ezek vol­tak az úgynevezett automatikai elektronikai fejlesztések, me­lyek ekkor még a fejlettebb vi­lágban is gyerekcipőben jártak. Miután elindult ez a program, megfelelő szakembereiddel létre­hoztunk egy elektronikai üze­met, amely itt, Salgótarjánban a mai Borbély Lajos szakmunkás- képzővel szemben működött. Munkatársaimmal három év alatt tizennyolc szabadalmi be­jelentést tettünk és ezek több mint nyolcvan százaléka világ- szabadalom is volt. Rendszere­sen megjelentünk a frankfurti autókiállításon. A jármű egy tel­jes rendszer, amelyen belül az alrendszereknek kommunikálni kell egymással, ezért munka- kapcsolatok alakultak ki a kü­lönböző főegység-beszállítókkal (Knorr-Bremse, Wabco, ZF, Voith stb.).. A Csepel Autó megszűnése után egy új cég, a TRIGON for­málódott, mely onnan kapta a nevét, hogy három csoportosu­lás, az Ikarus, az olasz Ganz Alsaido és az általam vezetett mérnökcsoport alkotta. Mi a két nagy cég között csak őrlődtünk, majd úgy döntöttünk, hogy önállóan alapítjuk meg a céget. Ekkor 1993. november 15-ét ír­tunk. A korábban említett két nagy cég közül az olaszokkal teljesen megszűnt az együttműködés, az Ikarussal viszont évekig sikere­sen dolgoztunk együtt. Ezekben az időkben jelentek meg a Nóg­rád Volánnál a különböző egye­di járművek, amelyek a mi fej­lesztéseink révén kerültek ide. A TRIGON megalapítása után két évvel már nem csak fejlesztett, hanem szállított is. Első és egy­ben referenciaértékű szállítása az Ikarus által Németországba exportált buszokhoz gyártott motorszabályzó rendszer volt, amely Mercedes-motort működ­tetett, ZF automata váltóval és Knorr-fékrendszerrel kommuni­kált. Ma már világszerte több mint kétezer autóbusz fut a TRIGON által kidolgozott rendszerekkel. Piacbővülést jelentett a vasúti járművek irányába tett fejleszté­sek elindítása. A MÁV Bz-mo- torkocsijainak rekonstrukciójá­ban sikeresen pályáztunk. MAN- és Volvo-motorokhoz, va­lamint Voith-sebességváltókhoz terveztünk és gyártottunk vezér­lőrendszereket. A Rába Motor-Kamaz teher­autó-gyártási projektben szintén fontos szerepet játszik a TRIGON. Az ide szállított mo­torszabályzó rendszer kielégíti az ENSZ EGB előírásait és az Eu­rópai Unión belül regisztrált E jellel rendelkezik. Hasonló rendszereket szállítunk Orosz­országba is. Most készül a kínai piacra szánt kivitel prototípusa. Új „színfolt”, hogy a Magyar Honvédség részére páncélozott szállító járműhöz fejlesztettünk félautomata hajtásvezérlő rend­szert, amelynek a csapatpróbái most indulnak. Külön kell szólni egy nagyon jelentős fejlesztésről, amely a jö­vő járművéhez igyekszik né­hány vonatkozásban a gyakor­latban hasznosítható megoldást felszínre hozni. Ezért a „Régió legjobbjai” kitüntető címet kap­ta meg cégünk 2003-ban. Minden ember számára fon­tos, hogy érezze tevékenységé­nek fontosságát, értékeljék és megbecsüljék munkáját. A TRIGON alkotó kollektívájának és személy szerint nekem is ab­ban a megtiszteltetésben van ré­szünk, hogy szakmai és közéle­ti meghatározó személyiségek megbecsülését érzékeljük. Kö­szönet érte! Tizenkét éve a csúcson Tekercsekben érkezik Olaszországból a rozsdamentes acél, amelyet Bátonyterenyén méretre darabolnak, majd Európa számos országába jut­tatják el Tizenkét esztendeje, 1992-ben kezdte meg tevékenységét Bátonyterenyén a Silco-Inox Kft. A kezdetben olasz-magyar cég (amely azóta teljesen olasz tulajdonba került) rozsda- mentes acéllemezekkel kereskedik Európa-szerte, Magyaror­szágon a legnagyobb szervizközpontként. A Thyssen-Krupp csoport tagjaként működő Silco-Inox Kft. kollektíváját ez év­ben Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Nógrád Gazdaságáért-díjjal tüntette ki. ink közül a bolgár Chrom és a lengyel Cornaglia a legjelentő­sebb. Cégünk éves forgalma meghaladja a hatmilliárd forin­tot. Kapacitásnövelő beruházást a közeljövőben nem terveztünk, de több kisebb fejlesztést haj­- Mivel foglalkozik a Silco-Inox Kft. ? - kérdeztük Vágó Pétert, a cég értékesítési vezető­jét. ' - Rozsdamentes acélteker­csek hasítását, táblalemezzé tör­ténő darabolását, valamint igény esetén szálcsi­szolását végezzük. Ezen anyagokból készítenek vevőink például evőeszkö­zöket, élelmiszer­ipari tartályokat, konyhai mosogató­tálcákat, asztalokat, tűzhelyeket, vala­mint gépkocsi-kipu­fogókát is.- Milyen változá­sok történtek a cég­ben az alapítás óta?- Az alapítás óta az olasz tulajdonos ötven százalékról száz százalékra nö­velte részesedését a cégben. Az üzem-, épületet két ízben is bővítettük, amelyet a gyártás bővülése indokolt, illetve ve­vőink még komfor­tosabb kiszolgálása érdekében modern irodaházat építtet­tünk. A gépsorokon több alkalommal ki- sebb-nagyobb kor­szerűsítést végez­tünk. Létszámunk a /\ méretre darabolt lemeztáblákat kérésre korszerű gépsoron szálcsiszolják növekvő értékesítés---------------------------------------------------------------------------------------­táridők, maximális segítőkész­ség és rugalmasság, jó part­nerkapcsolat.- Milyen támogatásokat nyújt a Silco-Inox Kft. dolgozóinak, il­letve Bátonyterenyének, Nógrád megyének?- Munkatársaink számára tiszta, kulturált munkahelyet te­remtettünk a már említett csar­nokbővítéssel és az új irodaház kialakításával. Kollégáink szá­mára kiemelkedő szociális kö­rülményeket igyekszünk terem­teni, amelyet negyedéves prémi­um-rendszerrel és 13. havi fize­FOTO: GYURIAN sei párhuzamosan évente egy­két fővel emelkedett.- Milyen belföldi és külföldi partnerekkel állnak kapcsolat­ban? Mekkora a cég forgalma? Terveznek-e bővítést, fejlesztést? - A magyar piacon kívül mint­egy tíz közép- és kelet-európai ország piacaira szállítunk. Bel­földön piacvezető pozíciót sike­rült elérnünk. Ebben olyan part­nerek voltak segítségünkre bi­zalmukkal, mint a téglási Hajdú Rt., a pápai Elekthermax, a bu­dapesti Rév és Társa, illetve a salgótarjáni SVT-Wamsler Rt. Országhatáron kívüli partnere­tunk végre a minőség további ja­vítása érdekében.- Mivel érdemelte ki a megyei önkormányzat elismerését a cég, milyen minőségpolitika áll a díj mögött? - fordultunk Gubacsi László termelésvezetőköz.- Évről évre növeltük kül- és belföldön is termelésünket és értékesítésünket. Stabil, meg­bízható partnernek számítunk vevőink számára, akik igénye­inek maximális kielégítésére törekszünk. Minőségpoliti­kánk elemei: az adott felhasz­nálási célnak megfelelő anyag- minőség szállítása, rövid ha­téssel egészítünk ki. A város ön- kormányzatának egyik legna­gyobb adófizetője vagyunk: iparűzési adónk évi tízmillió fo­rint, emellett szakképzési hoz­zájárulással segítünk két Nóg­rád megyei középiskolának. Le­hetőségeinkhez mérten rend­szeresen támogatjuk a kistere- nyei Ábel gyermekotthont, és eseti támogatásokat nyújtunk a város rendezvényihez is. Amit azonban a legfontosabbnak tar­tok: lokálpatriótaként kiemelten kezeljük a megyei vállalatok és vállalkozók rendeléseit. A cég kiállítótermében, egy félautomata hajtáslánc szemléltetése közben Készült Nógrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének a támogatásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom