Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-22 / 221. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA ■E3ÜEK Tájékozatlanok a magyar polgárok MAGYAR-MAGYAR VISZÁLYT vetít előre a kettős állampol­gárságról szóló népszavazás ügye, mivel a Magyarok Világszövetsége minden hatástanulmány nélkül kényszerítette ki a nép­szavazást egy olyan kérdés­ben, amelyben a magyar állampolgárok tájékozat­lanok és megosztottak - olvasható az Erdélyi Riport legújabb számának vezér­cikkében. Palesztin rakéták a Gázai övezetre KÉT HÁZI KÉSZÍTÉSŰ. Kasszám típusú rakétát lőttek ki kedd délelőtt a Gázai övezetből Izrael területére. A lövedékek a Negev-sivatag nyugati területén csapódtak be, áldozatokat nem követel­tek. A támadásra egy nappal azután került sor, hogy az izraeli légierő megölte a Hamász palesztin radikális mozgalom két katonai vezetőjét, akik éppen Kasszám rakétákat akartak kilőni izraeli katonákra. Elrettentő hatású lehet Szaddám kivégzése SZADDÁM húszéin volt iraki diktátor pere és „valószínű kivégzése” elrettentő hatást gyakorolna a terrorizmusra - jelentette ki Londonban Ijád Allávi, az iraki átmeneti kormány vezetője. Támogatás és dorgálás Putyinnak I VLAGYIMIR I PUTYIN orosz I államfő poli- I tikai reform- I jait támo- I gatásáról I biztosította James Wolfensohn, a Világbank elnöke, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság oroszországi korlátozása és a Jukosz óriás olajcéggel szem­ben tett lépések miatt. Meghiúsított merénylet Csecsenföldön TERRORISTA MERÉNYLETET hiúsítottak meg kedden Groznij közelében a csecsen- földi biztonsági erők, amikor az út mentén távirányítású robbanóaknára bukkantak. Szakértők szerint a terro­risták egy menetrendszerű távolsági busz ellen akartak támadást végrehajtani. A volt német kancellár bírálata MEGRÓTTA a német poli­tikai osztályt Helmut Schmidt volt német kan­cellár. „A német politikai osztálynak nincs elég bátorsága ahhoz, hogy közölje az emberekkel az igazságot, és azt, hogy milyen nehézségek várnak rájuk. Fölösleges félelmek Kevesen mennek külföldre dolgozni Nem történtek drámai változások az uniós csat­lakozás óta a nemzetközi munkaerőpiacon - jelen­tette ki Gottfried Péter ál­lamtitkár. Toronyi A. A külügyminisztériumi vezető szerint hazánknak amellett kell érvelnie, hogy a megszorí­tások szűnjenek meg. Az ösz- szesen hét évre szóló korláto­zást először másfél év múlva vizsgálják felül. Három régi tagállam eleve megnyitotta határait az új tag­országok előtt. Nagy-Britanniá- ba május 1-je után összesen 600 magyar ment dolgozni, zömmel 18 és 34 év közötti egyedülálló. A Svédországba irányuló munkaerő-beáramlás mutat némi emelkedést (80 magyar állampolgár jelentke­zett), de a kiindulási szintet te­kintve ez sem nevezhető jelen­tősnek. Írországban pedig lé­nyegében változatlan a munka­erő-piaci helyzet. A „keleti áradattól” legin­kább tartó Ausztriában és Né­metországban sem következett be az, amitől tartottak. Gottfried Péter szerint a föld­rész gazdasági érdeke lenne a korlátozások megszüntetése, ahogyan ezt például a holland munkaadói szervezetek is han­goztatják. A tényfeltárás még késik európai parlament Egy hét múlva döntenek a bizottság feladatairól A jövő héten dönt a Vaj­daságba induló tényfeltá­ró bizottság összetételéről és kiküldésének techni­kai részleteiről az Euró­pai Parlament (EP). Gyulay Z. Megalakult az EP és Szerbia- Montenegró közti parlamenti vegyes bizottság uniós cso­portja, amelynek a parlament múlt heti plenáris ülésén fel­adatául tűzték ki, hogy a Vaj­daságban az ott élő nemzeti ki­sebbségekkel szemben elköve­tett zaklatás és fizikai erőszak ügyében küldjön a tartomány­ba tényfeltáró bizottságot. He­gyi Gyula képviselő (MSZP) sürgette a tényfeltárás meg­kezdését. Sikerült elérnie, hogy szeptember 28-án újabb ülést tartson a parlamentközi delegáció, és napirendjére ve­gye fel a bizottság összeállítá­sának és megbízatásának kér­dését. ELLENE- Túl nagy (71 milliós) ország, szavazati sú­lya meghaladhatja Né­metországét.- Szegény ország, nemzeti jövedelme az EU-átlag 1/3-a, tömeges kivándor­lás történhet.- Csak részben van Európában.- Iszlám or­szág kerülne a keresztény kö­zösségbe.- Erős a katonai befo­lyás, hiányosak a demok­ratikus intézmények. MELLETTE- Az EU-nak nagyobb gondot okoz, hogy sok kis ország a tagja.- Tíz éven belül nem tud csatlakozni, hosszú át- meneti idő várható. j- Ciprus távolabb esik | Európától, mégis tag.- Az EU-ban máris 12 millió muszlim él, az egyház és az állam kü­lönvált már Atatürk alatt- Több reformintézkedés született, a sajtó szabad, a parlament ténylege­sen működik. G. Verheugen bővítési biztos Börtönnel büntetnék a törvényben a félrelépést házi feladat Törökország a belügyekbe való beavatkozással vádolja Brüsszelt Egyelőre nem felel meg a csatlakozási feltételek­nek, de ha teljesíti a „há­zi feladatot”, az Európai Unió nem zárkózhat el Törökország felvétele elől - hangsúlyozta Jósé Barroso, az Európai Bizottság leendő elnöke. Toronyi Attila A múlt hét végéig még úgy lát­szott, a brüsszeli vezetés egyér­telműen támogatja, hogy meg­kezdődjenek a csatlakozási tár­gyalások Ankarával. Az utóbbi napok azonban változást hoz­tak. Verheugen bővítési biztos leszögezte, ha nem hagyják jó­vá a büntetőtörvény átfogó re­formját, felborulhat az elkép­zelt menetrend. Eszerint az Európai Bizottság október 6-i ülésén elfogadták volna a jelen­tést Törökország „érettségéről”, majd az EU decemberi csúcsér­tekezlete rábólintott volna a csatlakozási tárgyalások meg­kezdésére. A török kormányfő kemény hangon reagált a brüsszeli kifo­gásokra. „Nem akarunk min­denáron belépni" - mondta Recep Erdogan, aki a belügyek­be való beavatkozással vádolta meg Brüsszelt. A belga főváros­ban ugyanis felrótták, hogy a házasságtörés büntethetőségét nem törölték a készülő Btk.-ból, holott magában Törökország­ban is vitatják a paragrafus lét- jogosultságát. Időközben további bírálatok is elhangoztak. Ciprus azzal vá­dolja Ankarát, hogy nem ter­jeszti ki az EU-társulási szerző­dés hatályát a sziget görög felé­re, és korlátozásokat vezetett be a légtérre és a kikötőkre is. A közösség régi tagállamai közül elsősorban Franciaor­szágban szemlélik kétkedve a nagyrészt ázsiai ország „euró­- Előbb vagy utóbb... törököt fogunk! Törökország uniós tagfelvétele - érvek és ellenérvek paizálódását”. A májusban csatlakozott új tagállamok vi­szont támogatják - főként biz­tonságpolitikai megfontolásból- Törökország felvételét. Holott ez azzal a veszéllyel jár, hogy csökkenhetnek az uniós támo­gatások. A The Economist szerint az iszlám országokkal fordulna szembe az EU, ha nem venné fel tagjai sorába Törökországot. Hazabeszélt az ENSZ-ben az amerikai elnök new York A Biztonsági Tanács kibővítéséről is tárgyalnak George Bush kampányol Hat héttel az elnökválasz­tás előtt az amerikai el­nök ügyelt arra, hogy az ENSZ-közgyűlésen el­hangzó beszéde a hazai választókhoz is szóljon. A világszervezet főtitkára megnyitójában a nemzet­közi jog tiszteletben tar­tására szólított fel - meg­említve az iraki fogoly­kínzásokat is. Csák Elemér George Bush a közgyűlés politi­kai vitájában ismét határozot­tan védelmébe vette az Irak el­leni háborút, ez alkalommal azonban nem csak a terroriz­mussal foglalkozott beszédé­ben. Azt próbálta elhitetni hall­gatóságával: külpolitikája több .mint a terror elleni harc és az amerikai haderő bevetése. Hangsúlyozta: Amerikának kö­szönhetően javul a világ helyze­te, s még jobb lesz, ha az egyes államok csatlakoznak Wa­shington lépéseihez. Kofi Annan és George Bush beszéde az ENSZ-ben jól tük­rözte a két politikus eltérő ál­láspontját az iraki háború jo­gosságát illetően. Aki hivatko­zik a nemzetközi jogra, az tart­sa is tiszteletben - hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének első embere. A főtitkár és az elnök rövidesen szemé­lyesen tárgyal erről a témáról, s minden bizonnyal kifejtik ér­veiket a közgyűlés alkalmából rendezett legmagasabb szintű kétoldalú megbeszéléseken is. Reform előtt a Biztonsági Tanács Az idei közgyűlésen ismét kiemelt téma a Biztonsági Tanács b& vítése. Az állandó tagok sorába kívánkozik London támogatá­sával India, bejelentette igényét Japán, nincsen képviselete Afri­kának, Dél-Amerikának sem. A hazánk által támogatott Né­metország helyett az Európai Unió BT-tagságát pártolja Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, aki a megol­dást Rubik-kockához hasonlította. Németország és Japán tagsá­ga azt jelentené, hogy a BT-nek a második világháború öt győz­tes nagyhatalma mellett két vesztese is vétójoghoz jutna. Kína azt jelezte ugyanakkor, kész megakadályozni Japán állandó tagságát. v R. T. Erdogan ”1 török kormányfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom