Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-22 / 221. szám

2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA REGIONÁLIS NAPLÓ PÁSZTÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Jó személyi és tárgyi feltételekkel gyógyítanak A pásztói Margit Kórházban évek óta komoly, életmentő mű­téteket is végeznek a sebészeti osztályon. Azon az osztályon, ahol a lakosság körében kiváló sebészi hírnévnek örvendő dr. Fekete Gyula sebészfőorvos a vezető. A veszprémi születű fő­orvos az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetem 1970- ben történő elvégzését követően Várpalotára került, a sebé­szeti osztályra, onnan pedig az újonnan induló ajkai kórház baleseti sebészetére. Dr. Fekete Gyulával orvosi pályájáról és a sebészeti osztály munkájáról beszélgettünk.- Főorvos úr! Dunántúü létére hogyan került Nógrád megyébe?- Ajkán találkoztam a koráb­ban Pásztón igazgató-főorvosként dolgozó Káposztás Józseffel, alá akkor szintén ott dolgozott. Őt a salgótarjáni kórház sebészfőorvo­sa hívta a nógrádi megyeszékhely­re. Káposztás József tudta, hogy én nem elsősorban a baleseti sebé­szet, hanem a sebészet felé orien­tálódom és megkeresett engem, hogyha kedvem tartja, jöjjek Salgó­tarjánba. így kerültem Nógrád me­gyébe. Életemben sosem jártam előtte itt, azt sem tudtam, hogy hol van Nógrád megye, de most már szinte tősgyökeres nógrádinak val­lom magam, mert életem nagy ré­szét egyfolytában itt töltöm. 34. éve élek Salgótarjánban és 1975-től 1993-ig a megyei kórház sebésze­tén dolgoztam előbb, mint adjunk­tus, majd főorvos lettem. Közben természetesen letettem a sebészor­vosi szakvizsgát.- Következett a pásztói kórház.- 1993-ban meghirdették a se­bészeti osztályvezetői állást, amit megpályáztam és elnyertem. A be­illeszkedéssel nem volt probléma, mert itt egy nagyon jó kollektívára találtam akár a nővéreket, akár a kollégákat illetően. Az élet egyik nagy ajándékának érzem azt, hogy itt végezheti az ember a munkáját ilyen körülmények kö­zött. Nemcsak az orvosoknak, az egészségügyi személyzetnek igen hasznos, hanem főként a betegek­nek, mert komfortosabbá vált a kórházi tartózkodásuk. Korábban 10-11 ágyas termekben voltak el­helyezve, a higiéniás dolgok be voltak szűkülve. Jelenleg két-öt ágyas korszerű, szép, világos ho­telrészben gyógyulnak a betegek. A műtők esetében külön van szep­tikus műtétekhez, külön a steril műtétekhez műtő, a műtők felsze­relése európainak mondható, megfelelő műszerek, berendezé­sek, ezen belül radiológiai beren­dezések, értve ezalatt a műtétek közbeni röntgenvizsgálatokhoz szükségeseket. Sikerült az osztá­lyon a laparoszkópos műtéteket beindítani, amely olyan eljárás, amikor például nem kell a has­üreget nagy metszéssel megnyit­ni és nyitott körülmények között manipulálva, végezni a műtét, hanem apró, egycentis behatolá­sokkal bevezetünk olyan eszkö­zöket, amelyek segítségével az egész tevékenységet monitorra felvezetve tudjuk végezni ezeket a műtéteket. Ezeknek a műtétek­nek hihetetlen sok előnye van, kevesebb a kórházi tartózkodási idő, a betegnek kisebbek a fájdal­mai, hamarabb tud felkelni a mű­tét után, kevesebb a szövőd­ménylehetőség. Ez különösen a testesebb habitusú betegeknél je­lentkezik, a vastagabb hasfal mi­att a szövődmény lehetősége job­ban előfordul.- Milyen műtéteket végeznek az osztályon?- Amit itt módunkban van kel­lő személyi és eszközi feltételek mellett elvégezni. Ami nagyon lé­nyeges, hogy a dr. Szabó Irén főor­vosnő idejövetelével egy stabil anesztéziái háttér alakult ki, ami alapvető feltétele a műtétek biz­tonságos elvégzésének. Ez nagyon lényeges, mivel így nagy műtéte­ket, illetve súlyosabb általános ál­lapotú, sok társbetegséggel bejövő betegnek az operációját is bizton­ságosan el tudjuk végezni. A konkrét műtéti formák a kö­vetkezők: az emésztőtraktus meg­betegedéseit, értve alatta a gyo­mor, vékonybél, vastagbél, vég­bél- műtéteket, érsebészed vonat­kozásban, visszérműtéteket vég­zünk, akut érelzáródást, végtag­embóliákat tudunk operálni, em­lőműtéteket végzünk, és ami eléggé gyakori tevékenység, sérv­műtétek, a hasfal különböző terü­letein kialakuló sérvek műtéti megoldásai. Hasi vonatkozásban varinak sürgősségi műtétek, amik halaszthatatlanok és azonnal el kell végezni. Elsősorban gyulla­dásos, perforációs, átfúrásos ese­tek, bélelzáródásos, vérzéses ese­tekre gondolok, ami nem tűr ha­lasztást. Vannak az elektív műté­tek, amikor tervezetten végezzük a különböző megbetegedések kö­vetkeztében szükségessé váló operációkat. A sebészeti osztály tevékenysé­ge ezen túlmenően, mint állandó sürgősségi osztály nem csupán se­bészeti, hanem baleseti sérülteket is felveszünk. Olyan eseteket, amelyek sebellátást igényelnek, tompa hasi sérülések esetén hasi műtéteket igényelnek, léprepedés. Csontműtéteket nem végzünk, a csontsérülteket Salgótarjánba küldjük, akikkel jó a kapcsola­tunk. Ezen kívül műtéti beavatkozást nem igénylő urológiai betegeket is veszünk fel, vesekövesség, húgy- vezetékékövesség és egyéb hason­ló betegségek, amik nagyobb fáj­dalommal járnak. A kövek egy ré­sze spontán távozik a szervezet­ből megfelelő kezelés után, ame­lyik nem, azt szintén Salgótarján­ba küldjük. Jelenleg huszonnyolc ágyon ápoljuk a betegeket, három ágyunk van, amelyen a műtét után lévő betegeket helyezünk el, és ahol megfelelő szívási, oxige- nizációs feltételek vannak és in­tenzív ápolást kapnak.- Milyenek a személyi feltételek?- A személyi feltételek ideá­lisnak mondhatók. Az ambulan­cia vezetője dr. Vekszler György főorvos, akinek végzettsége bal­eseti sebész. Ő végzi az ambulan­ciái ellátást. A járóbeteg forga­lomnál a nagyobb részt a baleseti betegek teszik ki. Az osztályon három orvos és az osztályvezető dolgozik. Úgy gondolom, a négy orvos - jómagam, dr. Boczek Ti­bor, dr. Nagy Edith, dr. Mender Róbert - a betegek ellátása vonat­kozásában ideálisnak mondható. A növércsapat nagyon jó, mind­egyikük szakképzett nővér, van, aki egészségügyi főiskolát végzett és folyamatosan képzik magukat. Betegcentrikusak és nagyon jók a visszajelzések is jók a betegek ré­széről.- Milyen a betegforgalom a se­bészeten?- Az évi betegforgalom a koráb­bi évekhez képest megnőtt, a mű­téti létszám a 90-es évek elején 350 körül volt, addig mára elérte a 720-730 főt ESLA Lengyelországban járt az Ágasvár Nemrégiben Lengyelországi vendégszereplésen vett részt a pásztói Ágasvár és az Iglice néptáncegyüttes. Erről tájékozta­tott bennünket Horváth István, az Ágasvár együttes vezetője.- Az elmúlt év nyarán kere­sett meg Bátori Halina azzal a kéréssel, hogy egy lengyel nép­táncegyüttes partnert keres kül­földi cserekapcsolat kialakítása céljából. Együttesünknek még nem volt ilyen partnere, ezért igent mondtunk erre a felkérés­re. Ezt követően levélben meg­kezdődött az ismerkedés, ké­sőbb videofelvételeket is küld­tünk egymásnak. A nógrádi folklórfesztivál szervezőinél si­került megoldani, hogy meghív­ják őket a fesztiválra. így biztos­sá vált, hogy a lengyelek jönnek Magyarországra, mi pedig Len­gyelországba. A két együttes között az első közös találkozásra július végén került sor Mátraszőlősön, ahol egy tartalmas, jól sikerült napot töltöttünk el együtt. A fesztivál ideje alatt több alkalommal is ta­lálkoztak a táncosok. A bánki zárónap után már nagyon jó ba­rátként búcsúzott egymástól a két együttes. Az Ágasvár együttes lengyel- országi látogatására - a szécsé- nyi Iglice táncegyüttessel közö­sen - augusztus végén került sor. A két magyar csoportnak ez volt az első külföldi útja, ezért mindenki nagy szorgalommal készült. Több közös próbát is tartottunk, hogy méltóképpen tudjuk képviselni Magyarorszá­got a műsorokon. Mindkét cso­portnak ugyanazok a művészeti vezetőik, így nem jelentett gon­dot-a műsor összeállítása. Végre eljött az indulás napja, augusz­tus 25-én éjfélkor indultunk Sieradzéba, amely Pásztótól 650 kilométerre Közép-Lengyelor- szágban található. A vendéglá­tók Czestochowában vártak, ahol megismerhettük a várost, a Mária-kegytemplomot, ami Eu­rópa egyik híres búcsújáróhe­lye. Este érkeztünk Sieradzéba és a vacsorát követően elfoglaltuk szállásunkat. A következő nap délelőtt a város polgármestere fogadta egyesületünk vezetőit és a táncosokat. Délután egy köze­li falu nevezetességeivel ismer­kedtünk. Este táncházat tartot­tunk, ahol a Jankura Miklós ál­tal vezetett zenekar talpalávaló- jára együtt táncolt a magyar és a lengyel. A következő nap megtekintet­tünk egy kolostort és Napóleon lengyel származású feleségének eredeti sírját. Délután került sor az első fellépésre, amely egy szabadtéri előadás volt. Szom­baton egy újabb fellépés egy fa­luban, egy tó partján felállított színpadon adtunk egyórás mű­sort. Utána visszamentünk Sieradzéba, ahol a helyi együt­tessel léptünk fel. A táncosok­nak még utána kezdődött az iga­zi szórakozás. Először díszva­csorán vettek részt, ahol piros- fehér-zöld asztalterítő, ma­gyar-lengyel zászló, magyar nemzetiszínű gyertyák, finom ételek, italok várták őket. Ez a program hajnali kettőig tartott. Hétfőn a reggeli után követke­zett a búcsúzás, ahol a két ország táncosai úgy búcsúztak, mintha nagyon régóta ismerték volna egymást és nagyon sokáig szeret­nék tartani a kapcsolatot. Az uta­zás fárasztó volt, éjfélre érkez­tünk haza, de mindenki nagyon nagy élménnyel, a lengyel nép szeretetével lett gazdagabb. Köszönöm mindenkinek, aki segített bennünket abban, hogy eljutott ide az Ágasvár és az Igli­ce együttes. Külön köszönöm a Hamiskás zenekarnak, Jankura Miklósnak, Sipos Antalnak, Kar­dos Juditnak, hogy velünk vol­tak, kísérték a műsort és segítet­ték a jó hangulatot. Felújított járdaszakasz Nemrégiben a pásztói vasút­állomásról, buszállomásról ér­kező emberek tapasztalták, hogy felújításra került egy járda- szakasz. A mintegy tízméternyi járda- szakasz eddig mind esztétikai­lag, mind pedig a biztonságos közlekedés szempontjából gon­dot okozott az arra járóknak. Ez ma már a múlté, hiszen a városi önkormányzat orvosolta ezt a hiányosságot. Anyatejjel a gyerekek egészségéért Anyatejes világnapot ren­deztek nemrég Szurdokpüs­pökiben. Juhászné Kará­csony Erika védőnő, szerve­ző köszöntőjében arról be­szélt, hogy az anyatejes vi­lágnapot minden évben meg­rendezik és köszöntik és ün­nepelik a szoptatós, illetve várandós édesanyákat. Beve­zetőként fiatal gyerekek iro­dalmi és zenei műsorral ked­veskedtek a szép számban megjelent kismamáknak. A védőnő köszöntőjét követő mondandójában hangsúlyozta, hogy a szoptatás természet adta, de tanult kézség. Ezzel az anya a terhességen kívül mindent meg­tesz azért, hogy gyermeke testi- leg-lelkileg egészséges legyen. A szoptatás érdeke a gyermeknek, az anyának, a családnak és a tár­sadalomnak. A hosszú ideig szop­tatott gyermeknél hosszú távon ritkább a szív- és érrendszeri be­tegség, a csontritkulás, az emész­tőszervi és rákos megbetegedés, emellett érzelmileg kiegyensúlyo­zottabb. Nagyon fontosnak ítélte meg a védőnő, hogy a társada­lomnak mindent meg kell tenni, hogy egy anya minél tovább tudja szoptatni gyermekét. Á rendezvényen kis ajándék- tárgyakkal kedveskedtek a szer­vezők a terhes, illetve szoptatós anyukáknak. ESLA „Az Üveghegyen innen...” A Pásztói Múzeumban Shah Gabriella művészettörténész rendezésében szeptember 24-én 11 órakor kerül sor Erdei Sándor szobrászművész „Az Üveghe­gyén innen...” című kiállításá­nak megnyitójára. Köszöntőt Továbbra is jó ütemben halad az az szennyvízberuházás Pász­tón, amely május 2-án indult. Tíz brigád végzi a munkálatokat a város tíz különböző részén. Több utcában már befejezték a munkát. A beruházás 2005. má­mond Dóra Ottó, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés elnöke. A kiállí­tást megnyitja Földi Péter Mun- kácsy-díjas festőművész. Közre­működnek a Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárai. jus 2-án fejeződik be, tehát egy év alatt a kivitelező elvégzi ezt a nagy volumenű feladatot, amely azt fogja eredményezni, hogy a város 80 százalékban csatorná­zottá válik. Folyik a szennyvízberuházás Jelenleg a Nagymező utcában dolgoznak a szakemberek F0T(j. ESLA Széles körű tevékenységi kör Egyre többet és szinte folyamatos információkat lehet hallani a Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítványról, illetve annak szakmai munká­járól. Ezért kérdeztük Mészáros Sándor irodavezetőt a nonprofit szervezet céljáról és tevékenységéről.- A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány 2000 augusztusában kezdte meg tevékenységét a vállalko­zás-, vidék- és foglalkoztatásfejlesztés kistérségi megerősítése céljából. Az alapító 26 önkormányzat az 1994-től meglévő szakmai munkára alapozott. Ebben az évben pályázat útján kerül­tem a kistérségi vállalkozásfejlesztési iroda élére. Ezt követően 1997-ig első­sorban vállalkozásfejlesztési, majd er­re épülő vidék- és foglalkoztatásfej­lesztési tevékenységet indítottunk és folytatunk ma is. Mindezek alapján a folyamatos, több mint 85 százalékos önfenntartás céljából pályázatok útján együttműködési szerződéseket kötöt­tünk és működtetünk az alábbi szerve­zetekkel: 1. Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium vidékfejlesztési főosztálya, 2. Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­pont, 3. Nógrád Megyei Regionális Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány. A fenti szervezetekkel minimum 4-5 éves eredményes munkakapcsolatot ápolunk és részükre a vállalkozói szer­ződésben rögzített feladatokat nagy­részt utófinanszírozással végezzük. Munkánk jelentős része a helyi és kistérségi tanácsadásokból, pályázatok, hitelkérelmek lehetőségeinek bemuta­tásából, illetve készítéséből, vidékfej­lesztési tanulmányok írásából áll, me­lyet munkahely megtartási, illetve munkahely teremtési feladatok erősíte­nek. Az Európai Unióba lépve országunk, így remélhetőleg megyénk és kistérsé­günk is jelentős mezőgazdasági, illetve az EU stratégiájához igazodó vidékfej­lesztési forrásokhoz fog jutni. Illúziót azonban senkiben nem akarok kelteni, mivel ezen források elnyerésére csak a nyereséges, életképes, fejlesztési straté­giával és megfelelő nagyságú saját for­rással rendelkező vállalkozásoknak és önkormányzatoknak van esélye.- A sokrétű és összetett munkát ho­gyan sikerül jó minőségben teljesíteni­ük?- Irodánk szakmai hátterét (velem együtt három fő) diplomával rendelke­ző fiatalok biztosítják, melyet szemé­lyem 30 éves belföldi és külföldi tapasz­talata és többirányú végzettsége erősít. Mindezek mellett a közalapítvány mű­ködését rendkívül nehéz zökkenőmen­tessé és folyamatossá tenni, mivel bizo­nyos pályázatok kizárják szervezetün­ket a forrásszerzés lehetőségéből, más­részt pedig a különböző projektek (tu­risztikai táblarendszer, pásztói kistér­ség marketing kiadványai) előfinanszí­rozást igényelnek, melyet többször csak rövid lejáratú hitel igénybevételé­vel tudunk teljesíteni.- Milyen témakörökben és problé­Elérhetőségünk: 3060 Pásztó, Hunyadi út 12. Tel.: 32/563-060 Tel./fax: 32/563-225 e-mail: pkistersea@Drofinter. hu mákkal keresheti fel a kistérségben élő vállalkozó, illetve magánszemély az iro­dát?- Mi elsősorban a vállalkozást terve­ző, vagy már működtető ügyfeleknek tudunk segítséget adni tervük megva­lósításában bemutatva az ehhez köt­hető vissza nem térítendő pályázati és hitellehetőségeket. A közel egy évtize­des tapasztalat azt mutatja, hogy a minket megkereső ügyfelek nagyobb része a szolgáltatói szektorból kerül ki, őket követi a mezőgazdasági tevé­kenység és sajnos csak az utolsó hely­re sorolható az ipari fejlesztések for­rásigénye. Irodánk dolgozói a hét minden nap­ján biztosítják az általános tanácsadást, speciális ügyekben, illetve pályázatok­nál előre egyeztetett időpontban állnak rendelkezésre.-ESLA-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom