Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-20 / 219. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ Szőlőfelvonulás kórustalálkozóval Hetek óta a készülődés lázában égtek a he­lyiek: a nagy izgalmat a szüreti felvonulás okozta. Szombaton egy irányba igyekezett a falu apraja-nagyja: a gyülekezőhelyre, ahol díszítették a hintót, szalagozták a lovakat, igazították a szebbnél szebb rokolyákat. Apró lánykák karjukon kis kosárral, mint a mesebeli Piroska, pogácsával kínálják a né- zelődőket. Felsöpetény Lassan összeáll a menet, mindenki tudja a he­lyét. Nem nagyon van idő ilyenkor beszélgetésre, ezért aztán Papp Éva polgármester mellé soro­lunk, aki maga is felöltötte erre a napra a népvise­letet. Mint mondja, hagyománytisztelő nép az övék, féltve őrzik hát, ami a múltat idézi, sőt az idősebbek még ma is népviseletben járnak: per­sze, nem az ünneplőben, hanem csak a „hétköz­naplóban”. A faluban évek óta megrendezik a szü­reti felvonulást, semmi sem kötelező, mégis min­denki szívesen csinálja. Igazi nagy „esemény” ez a falu életében, úgy kell hát lebonyolítani, hogy mindenkinek emlékezetes maradjon, s aki az idén eljött, jövőre is visszajöjjön.- Nehéz anyagi körülmények között gazdálkodik önkormányzatunk, de erre mindig kell és mindig találunk-forrást - jegyzi meg Papp Éva. - Kell, mert öregbíti falunk jó hírnevét, mert a fiatalok-idősek egyaránt várják, szívesen jönnek vissza a meghívott vendégek is, évről évre bővül ez a kör. A felvonulás után kórustalálkozó lesz Ősagárd, Mátrakeresztes, Kétbodony, Ácsa, Nézsa, Nógrádsáp képviselőinek részvételével. Hatszáz emberre számítunk, a sport­pályánál már készen van a finom babgulyás, amelyre mindenkit vendégül látunk. Közben halad a bíró-bíróné fogata, a falu „cigá­nyainak” beöltözött fiatalok mókáznak, derültsé­get keltenek, amerre csak járnak. Legelöl a lova­sok táncoltatják paripáikat - nem hiába mondják, lovas nemzet a magyar... A menet végigvonul a fa­lun, gyakorta meg-megállnak táncolni. A sportpá­lyánál aztán kezdetét veszi az ünnepi műsor, a he­lyi Rozmaring kórus és az alsó tagozatos gyerme­kek közreműködésével. Az eseménydús napot szüreti bál zárta. HEGEDŰS A lovasok emelték az ünnep fényét gócs éva felvételei Hintón mutatkozott be a falunak a bíró és a bíróné Vendégek is együtt ünnepeltek a felsőpetényiekkel: itt Ácsa képviselői Szüreti mulatság felajánlásokból Minden, ami egy szüreti felvonuláshoz szükséges: kisbíró, szőlő, madárijesztő. .Közhírré tétetik. Szombaton délután Nagybárkány utcáin szinte „díszőrséget” álltak az emberek: várták a szüreti felvonulókat. A menet azonban valami oknál fogva késlekedett. Mint később kide­rült, a menet hintósának egyik lova éppen ezt az időpontot választotta, hogy életet adjon kiscsikójának. A tulajdonos pe­dig, jó gazda módjára, nem hagyta magára jószágát. Nagybárkány Aztán csak feltűntek a lova­sok, mögöttük hagyományosan a hintóbán a bíró és a bíróné. A falu végén a kisbíró kidobolta: „Közhírré tétetik: falunkban szüreü mulatság kezdődik, jöj­jön hát el mindenki az iskolába mulatni!” A szüreti menet a falu három pontján állt meg hosz- szabb időre, ahol rövid műsorral tették még emlékezetesebbé a szüreti felvonulást. Két pöttöm legényke azt bizonyította, hogy nemcsak a csikósok, hanem ko­runk fiataljai is tudnak ám bán­ni a karikás ostorral, nem is akárhogyan! Nagy sikert aratott az iskolások népi tánca, a ci­gánytánc, az ovisok és a felnőt­tek hagyományőrző műsora. Az utolsó helyszínen össztánc, ahol igencsak megtáncoltatták a bírót és bírónét is. Amint azt Luczáné Lénárt Ág­nes, az iskola igazgatója elmond­ta, tavaly elevenítették fel hosszú kihagyás után a szüreti felvonu­lást, amelyet a tantestület, a szü­lői munkaközösség közreműkö­désével szerveztek. Az előkészü­letekbe bevonják a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, így aztán mindenki szívügyének tekinti a rábízott feladat teljesítését. Az anyagi hátteret a szülők, az osz­tályok felajánlásaiból, a tombola bevételéből teremtik meg. Ugyancsak a szülők felajánlásá­ból vált lehetővé, hogy süte­ménnyel kínálják a nézelődőket, s mellé - ha már egyszer szüret - jóféle borocskát is öntsenek a po­harakba. A zenekar is ingyen húzza a talpalávalót: ők ezzel já­rultak hozzá a rendezés költsé­geihez. Az egyik szülő vadhús­ból készített finom pörköltet, úgyhogy a rendezőknek csak a szendvicseket kellett beszerezni: ez utóbbira is szükség volt, hi­szen a hajnalig tartó mulatság­ban megéheztek a táncosok! _________H. E. mmmmm . . Terény mozgalmasan él és sorra bizonyít Alig két éve annak, hogy Terényben felavatták Szent- Györgyi Albert szobrát. Né­hány hónap után az alkotást ellopták, megindult a nyo­mozás, de azóta sem találják a Nobel-díjas tudós bronz „képmását”. A napokban új szobrot avattak, annak az embernek az emlékére, aki gyermekéveit Nógrád megye szép kis falujának szegletei­ben töltötte. Terény Fáy Dániel, a község polgár- mestere kérdésünkre elmondta: valószínű, hogy az ellopott szo­bor - amely Párkányi Raab Péter alkotása - már sosem lesz meg. - 2002. november 2-án avattuk föl, s 2003. április közepén letör­ték és elvitték. Valószínűleg fémgyűjtők, akik néhány ezer forintot kaptak érte - mondta a polgármester, aki a továbbiak­ban arról is szólt, hogy Szent- Györgyi Albert Kiskérpusztán töltötte gyermekéveit. Édesapja egy birtokon gazdálkodott. Van egy Szent-Györgyi park Terény­ben, ahol emléktábla jelzi, hogy ott élt egykoron a Nobel-díjas tudós. Kiskérpusztán közel két- hektáros területet nyilvánított védetté a helyi önkormányzat. Ma is gesztenyefák díszelegnek az egykori épület mellett, ahol Szent-Györgyi Albert a gyer­mekéveit töltötte. Körülötte em­lékpark van, ahol évről évre megemlékeznek a világhírű tu­dósról.- Amikor letörték és elvitték a szobrot azonnal országos híre ment, de senki nem akadt a nyo­mára - mondta Fáy Dániel az új szobor avatásán. - Tavaly no­vemberben már a hivatalos érte­sítés is a kezünkben volt a nyo­mozás felfüggesztéséről, amikor jótékonysági koncert keretében megkezdtük a gyűjtést egy új szoborra. Fantasztikus zenemű­veket hallhattunk többek között Hegedűs Endrétől, aki egyene­sen Torinóból érkezve zongorá­zott a szobor újraöntéséért. A bevételből az újraöntést tudtuk kezdeményezni, mellyel idén tavaszra Erdős Zoltán öntőmes­ter és Párkányi Raab Péter mű­vész segítségével el is készül­tünk. Nyáron még egy koncertre került sor. Kruj Andor, dr. Nagy Andor és számos támogató já­rult hozzá ahhoz, hogy a szo­bor, valamint a biztonsági rend­szer is elkészüljön. Ez az össze­fogás, mely elvitathatatlanul az itteniek érdeme, méltó Szent- Györgyi Albert kutató, jobbító szándékú munkásságához. En­nek a kis közösségnek valóban fontos ez a hely, megtesz érte mindent, amit meglehet. Ez a szobor köz­kinccsé, identi­tásszimbólum­má vált az ösz- szefogás során - fogalmazott a polgármester, majd köszöne­tét mondott mindenkinek, aki névvel vagy név nélkül hoz­zájárult az új szobor felállítá­sához. A továbbiak­ban Fáy Dániel bejelentette, hogy a minap jó hírt kaptak: a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumá­nak pályázatán község kategóriá­ban a „Közművelődés-pártoló ön- kormányzat 2004” címet és a ve; le járó díjat (információink sze­rint 600 000 forint „illeti” az ön- kormányzatot) nyerte el Terény. Terény a kis falvak között igen aktív. Számos rendezvé­nyük volt és van, amelyeknek köszönhetően bizonyít is a köz­ség. Jó példa lehet bármelyik te­lepülés számára az az összefo­gás, amelyre az utóbbi hóna­pokban Terényben számos pél­dát találhattunk. _______ J. A. F OTÓK: G. É. Nagy sikert aratott az iskolások cigánytánca

Next

/
Oldalképek
Tartalom