Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-17 / 217. szám

2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Látni és akarni kell... A konferencia résztvevőinek egy csoportja Balassagyarmaton került sor arra a szakmai konferenciára, mely a hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók felzár­kóztatása, fejlesztése érdekében elindított Phare-projekt keretében valósult meg. A tanácskozáson mintegy nyolcvan érdeklődő szakember és pedagógus vett részt Balassagyar­matról, Hugyagróí, Tereskéről, Szügyből, Ipolyszögről, Érsekvadkertről. Az Európai Unió Bizottsága 1997-es magyarországi ország­tanulmányában politikai prioritás­ként jelölte meg a roma népesség társadalmi helyzetének javítását. Az 1997-es intézkedéscsomagot a magyar kormány 1999-ben kor­mányhatározattal egészítette ki, mely kiemelten foglalkozik a hal­mozottan hátrányos helyzetűek oktatáson és képzésen keresztül megvalósuló szociális beilleszke­désének támogatásával. A kezde­ményezés az EU Phare-program- jának keretében valósul meg. Dr. Balázs Ottó, Nógrád Me­gye Közgyűlésének alelnöke megnyitóbeszédében hangsú­lyozta azt, hogy a térségi roma fejlesztési program csak több in­tézmény összefogásával jöhet létre, együttműködésük haté­konysága pedig a humán erőfor­rások bekapcsolásával növelhe­tő. Az alelnök büszkén emelte ki, hogy egy, a megyei önkormány­zat fenntartásában működő in­tézmény, a Balassagyarmati Óvo­da, Általános Iskola és Pedagógi­ai Szakszolgálat nyerte el immár második körben a pályázatot, s tíz konzorciumi partnerrel össze­fogva próbálnak választ adni a valós társadalmi problémákra. Diósi László projektvezető töb­bek között a teammunka fontos­ságára hívta fel a figyelmet, s le­szögezte azt, hogy programjuk mindvégig az esélyegyenlőséget tartja szem előtt. Makrai Ilona, a pedagógiai/tanulói fejlesztői te­ám vezetője az egyénekre szabott munkáról, az énkép és az önis­meret, önbecsülés fejlesztéséről ejtett szót, Hustyava Lászlóné és Romhányi Gyuláné a szülői, illet­ve az ifjúságvédelmi-gyermekjó­léti munkacsoportok felelősei a családi nevelés, az élethosszig tar­tó tanulás, a kommunikációs is­meretek elmélyítéséről beszéltek. Berki Judit, a salgótarjáni „Esé­lyek háza” irodavezetője az esély- egyenlőség kialakításának peda­gógiai eszközeiről számolt be, Mogyorósi Gabriella, a Nógrád Megyei Önkormányzat területi irodájának vezetője a kisebbségi önkormányzatok szerepvállalását hangsúlyozta a térségi együttmű­ködésben, míg Mákosné Rácz El­la, a salgótarjáni székhelyű Nóg­rád Megyei Pedagógia Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Inté­zet képviseletében a megye integ­rációs tapasztalatait és lehetősé­geit foglalta össze. SZABÓ ANDREA Arcok Balassagyarmat múltjából Szabó Andrea Egészséges lokálpatriotizmus Most, amikor szinte mindenütt arról hallani, hogy válságban van a kultúra, ez a kis város, Balas­sagyarmat példát adhat az egész országnak - mondta évekkel ezelőtt egy Madách-napi ünnep­ségen Jókai Anna írónő. A szinte rögtön felhangzó vastaps közepette jó érzés volt balassagyarmati­nak lenni. Tatai művészettörténész ismerősöm panaszko­dik arról, hogy a „tavak városának” kiállításai szinte rendre kudarcba fulladnak az érdektelenség miatt. Né­hány idős hölgyön, úron kívül alig akad látogató a múzeumi ren­__ dezvényeken. Örömmel konstatálhatom, hogy Balassagyarmaton egyetlen kul­turális esemény sem válik szégyentelivé a közöny folytán. Mindig van egy stabil, 30-40 főből álló mag, akikre lehet számítani, ők az­tán bővülnek meghívottjaikkal, ismerőseikkel. Sopronban élő testvérem egyre inkább úgy érzi, a soproni lokál­patriotizmus csak hangzatos szavakban, szlogenekben nyilvánul meg. Valójában az ősi soproniaknak - nem is beszélve a fiatalok­ról - fogalma sincs arról, hol élt például Berzsenyi. E példákkal szoktuk összevetni a Balassagyarmat iránti, szinte gyermekkorunktól belénk oltott lokálpatriotizmust. Emlékszem arra, amikor iskolánkban minden családnak kötelező volt meg­vennie a „Balassagyarmat az irodalomban” című kötetet. De hely- történeti vetélkedők sokasága is eszembe jut, melyeknek mai vál­tozata a balassagyarmati panteon elnevezést viseli. A honismere­ti kör és a Madách Imre Városi Könyvtár Személyes történelem cí­mű pályázata szintén elmélyíti a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ha Pesten találkoznak Balassagyarmat barátai, nem győznek vá­logatni azon könyvekből és kiadványokból, melyek a város törté­netével, múltjával foglalkoznak. Madách és Mikszáth kultusza máig elevenen él Gyarmaton, elég, ha csak a nagy rendezvényso­rozatokra gondolunk. S reménykedjünk: mindig akadnak lelkes, kutató fiatalok, akik előtt ott lebeg az előttük járók példája: e városban bizony komoly, meg­alapozott, sokrétű tudásról tanúskodó könyveket raktak le az asz­talra az elődök. Immár a fiatalok feladata az, hogy folytassák e sort, kutakodjanak, alkossanak, írjanak, ne hagyják veszni e hagyomá­nyaira oly büszke, sokszínű, polgári, kereskedőváros értékeit. Tud­hatjuk: egész irodalmi „televénybe” nyúl az, aki kutatómunkára ad­ja a fejét, erősítve ezzel a városra mindig is oly jellemző egészséges lokálpatriotizmust, Balassagyarmat büszke öntudatát. „Kell ott fenn egy ország...” Ha Kovalcsik András „Arcok Balassagyarmat múltjából” cí­mű sorozatának második kötetét kézbe veszi az ember, óha­tatlanul elgondolkozik azon, vajon nincs-e kiveszőiéiben ez a fajta tanártípus: nevezetesen a tudós tanár típusa. Hiszen mégiscsak különleges, egyedülálló az, hogy egy messziről idevetődött matematika-fizika szakos középiskolai pedagó­gus oly mélyre ássa magát Balassagyarmat múltjában, olyan feledésbe merülő, de az emlékezésre, emlékezetre méltó arcokat tár elénk e gazdag településtörténetből, hogy szinte életelemévé válik e nemes szenvedély. A honismereti kör elnöke, a szerző a napokban lezajlott könyvbemutatón a 2001-es első kötetről elmondta, hogy sok megidézett alakhoz személyes kapcsolat fűzte: többek között Túrmezei Erzsébet költőnőhöz, Szabó József püspökhöz, Far­kas András festőművészhez. E személyes ismeretség nyilván inspirálta a róluk való megem­lékezést. Ligeti Lajos professzor például nem egy alkalommal e szavakkal fogadta a helytörté­nészt otthonában: „Te a szülő­földemet képviseled”. Az alkotó most a folytatással örvendeztet­te meg az olvasókat Esze Tamás történészprofesszor születésé­nek 100. évfordulóján. Nem vé­letlen ez az egybeesés: a könyv a professzornak a város elmúlt két évszázada szellemi életét át­fogó gyűjtőmunkája előtt is tisz­teleg. Vas Ágnes, a helytörténeti gyűjtemény munkatársa beve­zetőjében arról a mérhetetlenül gazdag, feldolgozatlan anyagról szólt, melyet rendszerezni szin­te erkölcsi kötelességgé vált Kovalcsik András számára. A mű írója nem történészként kí­vánta közreadni az életrajzokat, hanem olvasmányosan, benyo­másokat, gondolatokat közölve. Vas Ágnes kiemelte, hogy a vá­logatási szempont a megidézett alakokat illetően a közért vég­zett munka, az erkölcsi nagyság volt. A tanár úr leszögezte: kö­tete adósságtörlesztés. A mű húsz dolgozata az Ipoly-parti város történetének huszonkét megkerülhetetlen személyisé­gét örökíti meg. Nem tudomá­nyos alapossággal készült ta­nulmányokról van szó - vallja a szerző szerényen - inkább arc­képvázlatokról. Az olvasót még­is lenyűgözik a dolgozatokhoz csatlakozó nagy szorgalomról, elmélyült kutatómunkáról ta­núskodó idézetek, korabeli do­kumentumok, s a párját ritkító fotóapparátus. A premieren az alkotó külön érdekességként említette meg kutatómunkájához csatlakozó történeteit: a Csekey család tu­lajdonában lévő, Görgeyt ábrá­zoló Madách-festményt, Ma­dách Pál petőfies lelkesedésű, a honismereti gyűjtemény birto­kában lévő négy eredeti levelét, Balogh Károly lányánál, Anná­nál tett látogatását, Kubányi La­jos művének Kecskemétről való megszerzését. - Össze kell gyűj­teni a város szellemi értékeit, meg kell akadályozni a hagyaté­kok elherdálását, hisz a kultúra a város belépője a jövőbe - álla­pította meg a helytörténész. Dr. Kerényi Ferenc, dr. Praznovszky * Mihály, dr. Szabó Károly kutatá­si adatai mellett a kötet helyet ad önálló dolgozatoknak is; dr. Hansel Sándor, Galcsik Zsolt, Tóth Tamás levéltárosok külön tanulmányokkal szerepelnek. Balassagyarmat múltja géniu­szok és a városért tevékenykedő „aprószentek” hihetetlen gaz­dagságát mutatja. A közért tevé­kenykedő „epizódszereplők” életpályája is tanulságos lehet - mondta Kovalcsik András, aki azt is hozzátette, hogy kötetekre rúg a még megírandó anyag. Elég, ha csak az orvosokra, Kenessey Albertra, Sántha Kál­mánra, Bartha Elemérre, vagy a tanárokra, Erdélyi Józsefre, He­gedűs Raymundra gondolunk. - Munkacsoportszerűen kellene folytatni a kutatást - fogalmazott a szerző, kinek sorozatáról Vas Ágnes megjegyezte, hogy azt a lelkesedés, az értékeknek a könyv lapjain is átsugárzó szere- tete élteti. SZABÓ ANDREA Csikász István előadóművész, költő, képzőművész, Balassa­gyarmat díszpolgára immár három éve köl­tözött el az örökkévalóságba. Az ő emléké­re gyűltek össze tisztelői, családtagjai a Varietas Pódiumszínház szervezésé­ben a gyarmati temetőben a művész kopjafájánál. Csábi István előadóművész azt a távol­keleti bölcsességet idézte, miszerint ad­dig él valaki, amíg emlékeznek rá. Nos, Csikász István egyénisége máig eleve­nen él pályatársai szívében. Patakiné KemerEdii a költő Címlap-versét mond­ta el, mely Csikász István életének stáci­óit örökíti meg: „...de föltámadtam a harmadik napon egy Katalin-esten Balas­sagyarmaton...” Talán e „föltámadáshoz” hozzájárul majd a művészről készült videofelvételek jövőbeni CD-re gyűjtése, pályája mozzanatainak tervbe vett megörö­kítése is. A jelenlévők megkoszorúzták Csikász István sírját, miközben édes- búsan szólt Zorán éneke, mely­nek soraiban valahol mind­nyájan hinni szeretnénk: „Kell ott fenn egy ország, mely talán ránk is vár, kell ott fenn egy ország, amit senki nem talál...” . ................... „ . ... A z emlekezes virágai a művész sírján Idő és tér bűvöletében A napokban nyitotta meg Nagy B. István művészettörténész Sárközy Iván grafikusművész kiállítását a Madách Imre Vá­rosi Könyvtárban. 7ú # V' Sárközy Iván grafikái A művész szorosan kötődik Balassagyarmathoz, hiszen édesanyja itt végezte iskoláit. Olaj-, tus- és pasztellmunká- in jól érzékelhető az alkotó munka iránti mély szeretet. Ahogyan méltatója elmond­ta, a grafikus művei sok esetben tudományos jelle­gűek, stílusában érezhető a szimmetriára épülő és a szimmetria ellen dolgozó kettős játék. Nagy B. István szólt Sárközy Iván kedvelt témaköreiről is. A művész képein feldolgozza a régi ko­rok időről, térről való képze­tét, szívesen nyúl vissza a középkor történelméhez, a középkori építmények stati­kájához, valamint foglalkoz­tatja a modern tudomány több nagy felfedezése is, így például a kristály szerkeze­tek felépítése. SZ. A. PALÓC ÁRUHÁZ HEVESEN. Tegnap ünnepélyesen is felavatták, megáldották és átadták a vásárlókö­zönségnek a Palóc Nagykereskedelmi Kft. hevesi, a volt Akác étterem helyén található új üzletét. Mind­össze három hónap alatt sikerült befejezni a 250 millió forintos fejlesztést. Az áruházlánc ügyvezető igazgatója, Varga Sándorné a CBA-üzletlánc létrejöttéről, széles" árukínálatáról beszélt, majd ismertette a lakosok igényeihez alkalmazott nyitvatartási időt, ami még a hét végék vásárlásra fordított időtartamára is figyelemmel van._______________________________________________________________fotó: ötvös imre FOTÓ: RIGÓ TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom