Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-02 / 204. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Két tanítási nyelvű képzés Salgótarján A Gagarin Általános Iskolá­ban mától elindult a korai két ta­nítási nyelvű képzés, amelynek szakmai hátteréről Simon Tibor igazgató beszélt. Elmondta: az intézményben az 1970-es évek elejétől folyik angol nyelvokta­tás. 2003 tavaszán szervezték az idei tanévben induló képzést, melyet végül a tavaly decemberi salgótarjáni városi közgyűlés hagyott jóvá. Az iskolaigazgató szólt a szülők körében végzett Önfejlesztés roma gyerekekért Endrefalva Roma önfejlesztő iskolai programon való részvételre nyert támogatást a helyi általá­nos iskola és óvoda az esély­egyenlőségi kormányhivatal megbízásából meghirdetett pá­lyázaton. Mi a pályázat lénye­ge - kérdeztük Aatalné Varga Katalin iskolaigazgatótól, aki a következőket válaszolta:- Célja az, hogy a pedagógu­sok, a kisebbségi önkormány­zat és a családsegítő szolgálat képviselőjével közösen, együttműködve, képzésen el­sajátított tudást és készségeket felhasználva megvizsgálhas­sák és elemezhessék a követ­kezőket: milyen módosításo­kat kell végrehajtanunk a roma gyerekek egyénre szabott fejlő­désének segítéséhez. Más­részt, ahhoz, hogy támogassák a jelzőrendszer erősítését a he­lyi viszonyok figyelembevéte­lével. Az igazgatónő jelezte azt is, hogy a program három részből áll. - Az elmúlt napokban isko­lánkban tantestületünk teljes bevonásával a szakértőkkel tá­mogatott csoportmunka, szer- vezetépítő-fejlesztő tréning fo­lyik. Vezeti Berki Judit, a Nóg­rád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda vezetője, szociálpolitikus és Radics Sándor gyógypedagógus, pszi­chológus. előzetes felmérésekről, amelyek tájékozódó jellegűek voltak. A város óvodáiban anonim kérdő­ívekkel mérték fel a szülők igé­nyeit, amely egyértelműen je­lezte: 80 százalékukat érdekli a képzés.- Az iskolánk így egy költség- vetési, tartalmi és szakmai indo­kokkal megfelelően alátámasz­tott „elképzeléscsomaggal” ke­reste meg az önkormányzat ok­tatási irodáját és az illetékes bi­zottságot, célkitűzéseink illesz- kedtek a város középtávú fej­Lassan búcsúzik, sátrat bont a nyár, vele együtt a vakáció, amely a Kodály Zoltán Általános Iskola diákjai számára több szaktábort, sőt szereplést is hozott. Összesen kétszázhúsz diák táborozott, a fel­készítő munkát a szabad idő szer­vezését pedig húsz pedagógus irá­nyította. S hogy hol, merre is jártak az elmúlt hetekben? Harmincöt is­kolás a festői, szépségű, szlovákiai Zalasie településen néptánctáboro­zott. Német nyelvi ismereteiket húszán Ausztriában, Waldkirchen A községben a nyáron igen­csak átalakult az általános műve­lődési központ részét képező is­kola épülete. Az általános felújítá­sokon túl négymilliós beruházás­sal kicserélték az épület teljes elektromos hálózatát a szakembe­rek. A felújítás nem csak a vezeté­kekre és a kapcsolókra terjedt ki, hanem a lámpatestekre is, így az iskola már minden szabványnak megfelel. A forrást pályázaton nyerték a munkálatoldioz, de je­lentős önkormányzati támogatás­ban is részesültek. A változások azonban nem merülnek ki ebben. A szakemberek egy régi tanterem­ből ebédlőt alakítottak ki, ami új bútorzatot is kapott. Ezzel az isko­lában akár ötven gyerek is tud lesztési koncepciójához mondta az igazgató. Harminc fővel indul a Gagarin első korai két tannyelvű képzése, ahol a kisdiákok heti öt órában angolul tanulnak majd.- Az akusztikus képzésre épül az oktatás, amelynek a hal­lás utáni tanulás a lényege. Első­sorban beszélni tanítják a kollé­gák a gyermekeket - fogalmazta meg Simon Tibor, majd hozzá­tette: az intézmény szaktanári ellátottsága alkalmas a feladatra. városkában bővíthették, ahol so­kat kirándultak, ismerkedtek a szomszédos ország szép tájaival, nevezetességeivel. A Kodály Zol­tán Táncművészeti Egyesület hu­szonhat fős csoportja Spanyolor­szágban, nemzetközi fesztiválon mutatta be táncos tudását. A plusz egy pedig a Tóstrand melletti hotelben rendezett kórus­tábor, amely augusztus 27-én zárta kapuit. Az együtt töltött napok, a közös programok sok-sok élményt jelentettek a résztvevőknek, hoz­zájárulva kapcsolatok ápolásához, a sikeres tanévkezdéshez. egyszerre étkezni. További újdon­ság lesz az iskolába visszatérő ne­bulók számára az az új tanterem, mely szintén vadonatúj bútorza­tot kapott a nyáron. Az intézmény épülete előtt új, esztétikus zászlótartókat, szep­tember végére pedig egy új távol­ugró atlétapályát is kialakítanak Mátraterenyén. Az iskola egyéb­ként jó néhány sportpályával is gazdagodott a nyáron, az udva­ron lévő aszfaltfelületre ugyanis tollaslabda- és lábteniszpályát is fölfestettek. Az intézményvezetők további nagy terveket dédelgetnek, még a tél beállta előtt szeretnék elvégez­ni az intézmény fűtéskorszerűsí­tését, ezzel kapcsolatban azon­ban még folynak a tárgyalások. Sátrat bontott a nyár... Salgótarján Felújítások, fejlesztések MÁ1RA1ERENYE Tető alatt a Hit Gyülekezet új iskolája A Hit Gyülekezet első és egyetlen Nógrád megyei iskolája ez év októberére készül el - tájékoztatta lapunkat Illés Kornél, a gyülekezet pásztora. A volt síküveggyári pályán, egy 16 ezer négyzetméteres területen tették tető alá a 2700 négyzet- méter alapterületű Uzoni Péter Általános Iskolát, ahová ha­marosan több mint száz gyermek járhat majd. Korábbi lapszámainkban már beszámoltunk a város új általános iskolájának létesüléséről a Forgách úton. Az intézmény névadója Uzoni Péter 1996-ban hunyt el, s oszlopos tagja és presbitere volt a Hit Gyülekezetének, a '90-es évek elején rendszeresen szolgált Salgó­tarjánban és segített a ma meglévő kétezres létszámú közösséget megalapozni - tudtuk meg Ülés Komától aki egyebek mellett el­mondta, a megyeszékhelyi gyüle­kezet 1989-ben alakult. A tavaly ősszel indult iskolá­nak a karancssági származású Új András az igazgatója, aki 40 éves szakmai tapasztalattal rendelke­zik, s több évig volt a karancssá­gi iskola általános igazgatóhe­lyettese, valamint 12 évig tagis­kola-vezetőként dolgozott. Illés Kornél még tavaly, a Forgách úti épület felújításakor jelezte: az iskolát csak egy évig kívánják üzemeltetni, majd pedig céljuk egy nagyobb, tágasabb helyre költöztetni az intézményt. Az ez évi május 27-i városi köz­gyűlésen már hivatalos formában is szó esett az iskolaépítésről, s úgy tűnik idén ősszel a gyüleke­zet célja megvalósul. A kivitelezés tervezett költsége 460 millió forint plusz áfa volt, de mint a gyüleke­zet vezetője elmondta: a munkála­tokból a tagok sokat átvállaltak. A megduplázódott gyermeklét­szám mutatja: van igény az intéz­ményre, ahová főként Salgótarján­ból, Bátonyterenyéről, Szécsény és környékéről sőt még Istenmezejé­ről is járnak diákok. A nyolcosztályos általános isko­la 55-56 négyzetméteres tanter­mekkel, hatalmas üvegfalú aulá­val, 60 gyermeket fogadni képes ebédlővel, büférésszel, galériasze­rű folyosókkal várja majd a Hit Gyülekezetének gyermekeit. - Az iskolánk kapuja természetesen to­vábbra is nyitva áll a város más gyermekei előtt is - hangsúlyozta Illés Koméi, majd hozzátette: idén már túljelentkezés volt és az első osztályba 34 jelentkezőből csak 21-et vehettünk fel. Az intézmény­be való jelentkezéssel kapcsolat­ban a lelkész megjegyezte, az or­szág valamennyi gyülekezetes ál­talános iskolájába speciális felvéte­lin esnek át a gyermekek, majd a legjobb képességűeket választják ki. - Az salgótarjáni Uzoni Péter Ál­talános Iskolában 57 tanulóból 37 jeles vagy kitűnő eredménnyel zárta az első tanévet, de nemcsak a megyei hanem az országos tanul­mányi versenyeken is eredménye­sen szerepeltek az uzonis diákok. A megyei általános iskolás diákok matematikaversenyét a korosztá­lyában Illés Kevin nyerte, így indul­hatott az országos versenyen. A sportban is jeleskedtek a fiatal is­kola tanulói, például Budveszel László Kevin a tavaly októberi em­lékfutáson ért el első helyezést korosztályában, Pünkösdi Sám pe­dig második lett. Az országos nyír­egyházi fodtomán az uzonis csa­pat második helyezett lett. Az eddig csak alsó tagozatosok­ból álló iskolába idén már felső ta­gozatot is indítottak, akiknek az új intézmény átadásáig a Stromfeld Aurél Szakközépiskolában bérel­nek négy termet délutánonként. Az elmúlt tanévben diákjaik a Stromfeldben étkeztek, fűzte hoz­zá Illés Koméi, majd hangsúlyozta a két intézmény között kialakult jó kapcsolatot. A gyülekezet pásztora arról is beszámolt lapunknak, hogy a diá­kok szállítását a jövőben is iskola­busszal végzik, így az eddigi 16 személyes Iveco buszt egy 45 sze­mélyessel kell, hogy kiegészítsék. Megtudtuk továbbá, hogy az októ­berben induló iskola mintegy 20-30 főt foglalkoztat majd. „A pedagógus nem csupán egy szakmát gyakorló munkavállaló.. A közoktatásban végbemenő változások fő célkitűzése, hogy az iskolarendszer megfeleljen a jövő munkaerő-piaci követel­ményeinek, hogy az ifjú nemzedék európai polgárként is me­gállja helyét. A cél eléréséhez vezető utak és módszerek vita­tottak, érzékenyen érintik a pedagógustársadalmat, befolyá­solják az iskolák belső világát is. S a kérdés már csak az: mi­kor és hogyan juthatnak használható, piacképes tudás birto­kába gyermekeink, unokáink? Az új tanév kezdete előtt Vinkóné Kovács Máriával, a salgótarjáni Borbély Lajos Szak- középiskola tanárával, szakértővel beszélgettünk. Vinkóné Kovács Mária- Induljunk el a kályhától: mi­lyen hatással vöt a rendszervál­tás utáni társadalmi-gazdasági átalakulás az oktatás rendszerére és az iskolára ?- Az oktatatási rendszer és az iskola is igyekezett alkalmazkod­ni a megváltozott társadalmi-gaz­dasági környezethez. A változás és a változtatás képessége az is­kola legfontosabb jellemzőjévé vált. Az állandóság ma már leg­feljebb csak vágyálomként van jelen a pedagógustársadalom­ban, hiszen jószerivel jelenleg is napirenden van az iskola miben­létének és céljainak az újraérté­kelése. Az a paradigmaváltás, amelynek szükségességéről már a nyolcvanas évek végén is zaj­lottak szakmai viták, csak rész­ben és akadozva megy át az isko­lai gyakorlatba.- Milyen szempontból jelent ez kihívást az iskolák számára?- Először is olyan időszak­ban kell „levezényelni” az ok­tatási reformokat, amikor az iskola küldetésének átértékelé­se folyik. Másodszor részt kell vállalniuk az új szemlélet ki­alakításában, amely leginkább teljesítményorientált és szol­gáltatás tudattal bír. Harmad­szor új és hatékony módszere­ket kell kidolgozni, figyelem­mel arra, hogy megnőtt a ru­galmas, új ismeretek elsajátítá­sára képes szervezetek iránti igény. Őrömmel mondhatom, hogy az iskolák nagy része ma már beengedi életébe a változ­tatásokból eredő, említett kihí­vásokat.- Változott-e az elmúlt étvized­ben, években a szülők elvárása az iskolával szemben?- Egy 1995-ben végzett közvé­lemény-kutatás adatai szerint az egyéni képességek fejlesztése, az erkölcsi nevelés, a szeretetteljes bánásmód szerepelt a legfőbb el­várások között, ám a megkérde­zettek elégedetlenek voltak az is­kolák ez irányú teljesítményével. Ekkor még a jó szakma megszer­zése iránti igény is előkelő he­lyen állt, ám jelentősége az évek során fokozatosan csökkent. Nö­vekedett viszont az idegen nyel­vek és a számítástechnika tanítá­sának az igénye, s ebben az isko­lák többsége sikeresnek mond­ható. Az értékrend elvileg az is­kolák többségében gyermekköz­pontú, humanisztikus, a gyakor­latban viszont ez nem mindig ér­vényesül kellő hatékonysággal.- A társadalom minden szfé­rájában éleződik a verseny. Ho­gyan jelenik ez meg az iskolák között, különösen egy adott tele­pülésen belül?- Az iskolák közötti nemes vetélkedés hagyományos for­mái, mint a tanulmányi és sport- versenyek lélekemelő és üdítő színfoltjai az iskolai életnek. Én azonban most egy újabb keletű, másfajta - kevésbé felemelő - ri­valizálásra hívom fel a figyelmet. A gazdasági érdekek - a költség- vetés részét képező fejkvóta rendszer miatt is - az iskolákat a tanulói létszám megtartására és növelésére ösztönzik. Ezért is igyekeznek jó kapcsolatokat ki­építeni és ápolni a szülőkkel. Az utóbbiak érdekében esetenként beiskoláznak iskolaéretlen gye­rekeket és igyekeznek megtarta­ni az elégtelenül teljesítő tanuló­kat is, ami természetszerűen az oktató-nevelő munka színvona­lának rovására megy. Ez a jelen­ség szerintem a fejkvóta-rend­szer felülvizsgálatát sürgeti.- Milyen ma a pedagógusok közérzete és a tantestületek at­moszférája?- Az egzisztenciális problé­mák, a bizonytalan jövő rá­nyomja bélyegét a pedagógusok közérzetére, az iskola belső éle­tére, és a tantestületek légkörére is. A viszonylag még mindig ala­csony keresetek miatt a pedagó­gusok is kénytelenek másodállá­sokat, többletmunkákat vállalni és ezt az oktató-nevelő munka megsínyli. Az oktatásnak még ma sincs meg a kellő társadalmi súlya és presztízse, sokan ma már nem is sorolják az értelmi­ségiek körébe a pedagógusokat. A társadalom és esetenként a szülők sem ismerik el igazán a pedagógiai munka értékeit. Tud­juk, ez részben rajtunk is múlik: magas szintű szakmai kvalifiká­ció, hivatástudat és követésre méltó magatartás szükséges a társadalmi elismertség megerő­sítéséhez. És nagyobb társadal­mi támogatottságot is várunk! Ezt a személetet igyekszünk fia­tal tanártársainkba is plántálni.- Három évtizedes tanári múlt, szaktanácsadói, szakértői tapasztalatok birtokában ön sze­rint ki a jó pedagógus?- A pedagógus nem csupán egy szakmát gyakorló munkavál­laló, hanem elhivatott nevelő is. Egy felmérés - amelyben magam is részt vettem - alapján, a meg­kérdezett tanárok szerint az ide­ális pedagógus mindenekelőtt gyermekszerető, határozott, ki­emelkedő szaktudással, szilárd értékrenddel rendelkezik és ma­gas a tűrőképessége.- Ilyen pedagógust - már elné­zést - csak rajzolni lehet. Ezért, meg az ön által felvázoltak miatt is kérdezem, mikor jut a ma di­ákja piacképes tudás birtokába?- Látjuk, hogy amíg az egyik oldalon nő a több nyelv­vizsgával, informatikai és ma­gas szintű szaktárgyi ismere­tekkel is rendelkező, azaz piac­képes tudással bíró fiatalok száma, addig a másik oldalon ott vannak a kevésbé felké­szült, gyakran reményvesztett, s a körülményeikre agresszív módon is reagáló fiatalok, akikre sokkal több figyelmet kellene fordítani nemcsak a pe­dagógusnak, hanem a társda­lomnak is.- Ön éveken keresztül tanított szakmunkástanulókat, ma szak- középiskola katedráján áll. Ho­gyan látja a szakképzés helyze­té?- Korunk jelensége a szakis­meretek és a szakmák gyors avulása. A technikai fejlődést a képzés jelenleg csak fáziské­séssel tudja követni, mindezek következtében is egyes szak­mák feleslegessé, de legalábbis piacképtelenné, értékes embe­rek pedig munkanélkülivé vál­tak. Csak az előremenekülés lehet a kiút, a szakképzés re­formja, korszerűsítése, színvo­nalának növelése.- Mit tart ön a 2004-2005-ös tanév legnagyobb horderejű isko­lai eseményének?- A kétszintű érettségi beve­zetését. Megszűnik a felsőoktatá­si intézményekbe történő felvé­teliztetés, a diákoknak nem kell kettős vizsgát - érettségit és fel­vételit is - tenniük. Megszűnik a középiskolákra nehezedő nyo­más is, amelyet eddig a felsőok­tatás által előírt követelmény­rendszernek való megfelelni aka­rás okozott. Remélem, hogy érté­kelési rendszerünk is objektívab­bá válik és az érettséginek is újra rangja lesz.- Mit kíván egy mondatban is­kolakezdésre pedagógusnak, szülőknek, diáknak?- Mindenekelőtt jó egészsé­get, toleranciát, eredményes együttműködést, és a végzett munka tanév végére beérő ered­ményének élvezetét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom