Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-13 / 213. szám

Több mint félmilliárdos költségvetés-?■ Marschalkó Péter ez év májusától tölti be az in­tézmény gazdasági igazgatóhelyettesi posztját. A közgazdász-végzettségű szakember elmond­ja: az intézmény mintegy 540 millió Ft-os éves költségvetéssel dolgozik, melynek 55%-át a me­gyei közgyűlés biztosítja, 45%-a pedig állami nor­matív támogatás.- Saját bevételekkel is kalkulálhatunk, melynek nagy része az ellátottak szülei által fizetett gondo­zási díjból, illetve az utógondozói ellátottak sze­mélyi térítési díjából származik - hangsúlyozta Marschalkó Péter, majd hozzátette: -a gyermekott­honok egy meghatározott keretből jelentős mér­tékben önállóan gazdálkodnak, vásárlásaikat ma­guk intézhetik, hiszen célunk a családi körülmé­nyek lehetőség szerinti modellezése. A fenntartói intézményfinanszírozási keret biz­tosítja a gondozottak megfelelő színvonalú ellátá­sát, de az átlagosnál nagyobb igénybevételnek ki­tett eszközök cseréje, pótlása, valamint a gyerme­Marschalkó Péter kék nyári üdültetésének megoldá­sa folyamatos gondot jelent. A leg­apróbb tárgyi, személyi támoga­tást is szívesen fogadjuk. Külföldi és hazai vállalatok, alapítványok és magánszemélyek az előbbiekben említett problé­máink megoldásában jelentős mértékű segítséget nyújtanak, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni támogatóinknak, melyek közül a legjelentősebbek: Helmut Hofmann német üzletember, Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés Elnöke, SILCO-INOX Kft. Nógrád Volán Rt, Magyar Máltai Szeretetszol­gálat, Varga Sándor úr, Palócbrot Rt. AVIVA Élet- biztosítási Rt., Dixi Gold Kft., Oláh János és Társa Sütő Bt., Krétakör Alapítvány, Tehetségért Alapít­vány, valamint névtelenül több magánszemély. 4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ Gondozás, nevelés, otthon Előtérben a gyermekvédelem Fekete Zsolt 1994-től dolgozik a gyermekvédelemben, '95-ig utógondozóként, '99-ig pedig utógondozó projektvezető­ként tevékenykedett. 2000-2002-ig a speciális gyermekott­hon vezetője, majd 2002-től a megyei gyermekvédelmi köz­pont igazgatója. Végzettségét tekintve szociálpolitikus. A megyei gyermekvédelmi központ felépítését, működését az intézmény igazgatója Fekete Zsolt mutatta be, aki mindemel­lett beszélt a gyermekeket érintő legfontosabb problémákról, va­lamint a dolgozók képzéséről, továbbképzéséről. A központ sajátos helyzetben van, mert a területi gyermekvé­delmi szakszolgáltatás és az ott­hont nyújtó ellátás egy igazgató­ság alá tartozik. Az elmúlt időszakban folya­matos változások mentek végbe a megyei gyermekvédelmi köz­pontban, s 2004. január 1-jétől új struktúrában, új szervezeti felépítésben végzi munkáját. Az intézménynek 152 fő al­kalmazottja a területi gyermek- védelmi szakszolgálat (tgysz) és az otthont nyújtó ellátás terüle­tein dolgozik. Mind a két egység élén külön igazgatóhelyettes áll. A nevelő­szülői hálózatban 181 gondo­zásra szorulót tudunk elhelyez­ni, a gyermek- és lakásotthonok pedig 159 férőhelyen várják fel- készülten a gyermekeket. Az intézmény tíz intézmény­egységben, két külső irodában és egy központi épületben való­sítja meg feladatát, melyek kö­zött a legfontosabb, hogy a vér szerinti családjába kerüljön vissza a gyermek - tájékoztatott Fekete Zsolt. A megyei gyermekvédelmi központnak jelenleg 427 gondo­zottja van.- Kimutatható sajnálatos tény, hogy a szakellátásba beke­rülő gyermekek átlagéletkora egyre magasabb, és egyre komo­lyabb mentális problémákkal küzdenek. Jelenleg a ne­veltjeink átlagéletkora 13 év körülire tehető, és leg­több esetben súrolják a speciális ellátás igényét. Ezeket a gyerekeket a leg­nehezebb visszahelyezni a vér szerinti családjába.- A gondozottak köré­ben a szakellátásban is - ugyanúgy, mint a társadalom­ban felütötte fejét a dohányzás, az alkoholizmus, sőt kábítószer­fogyasztással is találkoztunk már - jegyezte meg a központ vezetője.- Igazán problémák akkor ke­letkeznek, ha speciális ellátást igénylő gyermekeinknek nem tudnak minisztériumi fenntartá­sú ellátóhelyet biztosítani. Több esetben ezek a gyermekek - helyhiány miatt - nem kerülhet­nek egy magasabb ellátási for­mába, hanem megragadnak az alacsonyabb ellátási szinten, ahol a problémájukat nem lehet a rendelkezésre álló eszközök­kel kezelni. Ilyen magasabb ellá­tási formát kielégítő intézmé­nyek működnek Zalaegerszegen és Kalocsán, valamint Eszter­gomban. Fekete Zsolt kiemelte: rendkí­vül sajnálatos, hogy gyermek­pszichiátriai bentlakásos intéz­mény nincs az országban. A dolgozók képzésével, to­vábbképzésével kapcsolatban az igazgató kiemelte a JLS Ala­pítványi iskolával való I együttműködést. Elmondta, hogy jövő év decemberére az intéz­mény minden dolgozója megfelelő szakképesítés­sel rendelkezik majd. Az intézmény szak- ! mai feladatául tűzte ki a dolgozók szakképesíté­sének megszerzésén felül a ne­velőszülők, az örökbefogadó szülők képzését, továbbképzé­sét is. Fekete Zsolt az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban elmondta, hogy mint minden más szociális intézmény, köz­ponti keretből gazdálkodik.- Az egyik legnagyobb felada­tot a több épülettel rendelkező intézményhálózat fenn­tartása, karbantartása je­lenti - több esetben pénzhiány miatt nem si­került százszázalékosan teljesíteni a felújítási ter­veket. A legtöbb esetben pályázatokon való rész­vétellel sikerült az épüle­tek állagmegóvását, javí­tását megoldani. A pala­tetős házak beázása és azon épületek okoznak még gondokat, amelyek még nincsenek a szennyvízhálózatra rá­kötve. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a munkavállalók részéről az esetleges üres álláshe­lyeinkre, amely betudha­tó annak, hogy a megyé­ben a szociális szakem­berek képzése jónak mondható. Jelenleg nem küszködünk szakember- hiánnyal, de valós prob­léma a pszichológus- és jogászvégzettségűek al­kalmazása. A megyei gyermekvé­delmi központ anyagi le­hetőségeihez képest a gondozottak ellátásában jó színvonalon működte­ti az intézményhálóza­tát, s a dolgozó területen is megfelelő munkaköri légkört tud biztosítani. A pedagógiai és szociálpolitikai végzettségű Tamásfalviné Ilkó Margit 1987-től dolgozik a gyermekvédelemben. Mun­káját a Gyermek- és Ifjúsági Intézet Átmeneti Otthonában nevelőként kezdte, majd a Megyei Gyermekvédelmi Köz­pont „Fészek” Gyermekotthonának vezetője lett. Jelenleg az MGYVK általános igazgatóhelyettese, az otthont nyújtó ellá­tás felelős vezetője. Az otthont nyújtó ellátás szakterületének bemutatásával kapcsolatban az igazgatóhelyet­tes a következőket mondta el. Az otthont nyújtó ellátás olyan ellátás, amely során a csa­ládját nélkülözni kénytelen gyermek minden olyan segítsé­get megkap, amelyben egy gon­dos család segíteni tudná. Va­gyis tartalmazza a gyermek tel­jes körű ellátását (lakhatási le­hetőség, naponta ötszöri étke­zés, ruházkodás, oktatás, zseb­pénz stb.), gondozását, nevelé­sét, család- és utógondozást, utógondozói ellátást. Az otthont nyújtó ellátás for­mái: a nevelőszülői ellátás (me­gyénkben a tgysz működteti), ahol a nevelőszülő saját háztartásában teljes körű ellátást nyújt a vér sze­rinti családból kiemelt gyermekek számára, valamint a gyermekott­honok, lakásott­honok. A hagyomá­nyos több száz fős nagy nevelő- otthonokat Nóg­rád megyében - az ország többi részéhez képest viszonylag ko­rán - közel tíz éve családias jel­legű lakásotthonok, kisebb férő­helyű gyermekotthonok váltot­ták fel. Itt a gyermekek életszerű élményekhez jutnak, korukhoz, képességükhöz mérten bevon­ják őket a ház működtetésének minden részletébe. Gyermekotthonaink, lakás­otthonaink Nógrád megye terü­letéről fogadják be a gyámhiva­tal által beutalt gyermekeket. Az otthonok 159 gyermek teljes kö­rű ellátásáról gondoskodnak. Rendszerünk 6 lakásotthont - Salgótarjánban egy, Bátony- terenyén három, Taron és Ba­lassagyarmaton egy-egy 12 fé­rőhelyes - Felsőpetényben egy 40 férőhelyes gyermekotthont, Ságújfalun egy 15 férőhelyes speciális gyermekotthont, vala­mint Mátraszelén egy 12 férő­helyes utógondozó otthont mű­ködtet. Otthonaink széles korhatárn­ak, 3-24 éves korúak gondozott gyermekeink. Feladatunk az itt élő többszörösen hátrányos helyzetű veszélyeztetett gyer­mekek gondozása, nevelése, fel­készítése a családi életre és az önálló életvitelre. A lakásotthonokban a házve­zetőn kívül - aki teljes körű gyámja is a 12 gyermeknek - egy nevelő, egy gyermekvédel­mi asszisztens és három gyer­mekfelügyelő megszakítás nél­küli munkarendben gondosko­dik a gyermekekről. Tamásfalviné elmondta, a 18. életévüket betöltött fiatalok gon­dozása folytatódhat, amennyi­ben utógondozói ellátását kérik. Gyámok és nevelőszülők Ispán Erika 24 évvel ezelőtt kezdte pályafutását. A kisterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon gyermekfelügye­lője, nevelője majd növendékügyi előadója volt. 1997-től a megyei gyermekvédelmi központ (mgyvk) családgondozó csoportvezetőjeként, majd 2003. január 1-jétől igazgatóhe­lyettesként, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat veze­tő-helyetteseként dolgozik. A szakszolgálat struktúráját Ispán Erika igazgatóhelyettes mutatta be: Az mgyvk szakszolgáltatás keretében: • Megyei szakértői bizottsá­got, nevelőszülői hálózatot, eseti gondnoki, vagyonkezelő gond­noki és hivatásos gyámi hálóza­tot működtet. A megyei szakértői bizottság elkészíti a bekerült gyermek sze­mélyiségvizsgálatát, a gyermek­re vonatkozó szakvéleményt és javaslatot tesz elhelyezési formá­ra. A nevelőszülői hálózat felada­tait nevelőszülői hálózat vezető közvetlen irányításával végzi. In­tézményünknél négy nevelőszü­lői tanácsadó, egy gyermekvé­delmi ügyintéző, kilenc hivatá­sos nevelőszülő és két gondozó alkotja a csoportot. A nevelőszü­lői tanácsadók folyamatosan se­gítik a nevelőszülőt feladatai el­látásában, ill. szakmai ellenőrzé­süket biztosítják. A gyámi csoport egy hivatá­sos gyám, két vagyonkezelő ese­ti gondnok és három gyámi gon­dozói tanácsadó közreműködé­sével, gyámi csoportvezető irá­nyításával végzi munkáját. Hiva­tásos gyám látja el azon gyerme­kek gyámságát, akik külső gyer­mekotthonban, például Kalo­csán, vagy esetleg büntetés-vég­rehajtó intézetben vannak elhe­lyezve. Az ő feladata a teljes kö­rű gyámság ellátása: vagyonke­zelés, képviseleti jog. A vagyonkezelő eseti gondno­kok feladatai közé tartozik a gyermek vagyonának kezelése, vagyonának megfelelő hasznosí­tása, érdekeinek megvédése. A gyámi gondozói tanácsadók a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag folyama­tosan segítik és ellenőrzik a gon­dozott gyermek gyámjának, gondozójának tevékenységét. • Örökbefogadási tanácsadók segítségével előkészíti a gyer­mek örökbefogadását, illetve örökbe fogadhatóvá nyilvánítá­sát, közreműködik az örökbefo­gadási eljárások lebonyolításá­ban. Hangsúlyoznám, hogy min­den esetben a gyermekek részé­re keresünk befogadó családot, és nem az örökbe fogadó család­nak gyermeket. • Ellátja a család- és utógon­dozási és az életkezdéssel kap­csolatos feladatokat. • Továbbá működteti a befo­gadó otthont („Fészek” gyer­mekotthon), mely 8 férőhelyen otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek szá­mára, ill. 12 fé­rőhelyen befo­gadja az ideigle­nes hatállyal el­helyezett gyer­mekeket, vala­mint átmeneti gondozás kere­tében - ideigle­nes jelleggel - állapotának meg­felelő gondozást biztosít azon gyermekek számára, akik lakó­helyükről önkényesen távoztak el, így ellátás és felügyelet nélkül maradtak. Ispán Erika kiemeli, hogy a rendszeren belül lévő legjobb el­helyezési forma a nevelőszülői, mert ez hasonlít a legjobban a családi légkörhöz. Továbbá, hangsúlyozva a ne­velőszülők számának folyama­tos csökkenését, elmondta: vár­ják a nevelőszülők jelentkezését.- Mindennek feltétele a bün­tetlen előélet mellett, hogy a je­lentkezők kötelesek egy 60 órás tanfolyamot elvégezni. Egy kör­nyezettanulmány során továbbá meggyőződünk arról, hogy a kö­rülmények megfelelőek, tehát vállalni kell, a saját háztartás­ban, családban történő gyermek- nevelést, egy szülő egyébként a saját gyermekével együtt öt gyer­meket nevelhet. Szeretnénk még ennél a háló­zatnál kialakítani olyan nevelő­szülők hálózatát is, akik család­jukba fogadnák a speciális szük­ségletű gyermekeket is- fűzte hozzá a tgysz vezetőhelyettese. Készült Nógrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének a támogatásával. Fekete Zsolt Ispán Erika Tamásfalvlná llkó Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom