Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-18 / 218. szám

„Enyém az ég és nincsen lehetetlen” Jobbágy Károly „Szülőföld” című verséből való a címbe ki­emelt sor, csakúgy mint a következő kettő is: „Ha gondjaim, mint árnyak megzavarnak / hozzád futok ha­za Balassagyarmat.” Szebben aligha lehetne kifejezni Szülő­városunk iránti szeretetünket, mint ahogyan 1954-ben, az akkor 33 éves, a hadak útját már szó szerint megjárt költő tette. E vers teljes terjedelmében - más lírai és prózai írások­kal egyetemben - helyet kapott Kovalcsik András „Arcok Ba­lassagyarmat múltjából” című, 2. jelzetű kötetében, amely a közelmúltban jelent meg, s amelyet e héten maga a szerző mutatott be a Madách Imre Városi Könyvtárban. Kovalcsik András tanárem­berként és a honismereti kör el­nökeként egyaránt ismert és el­ismert személyisége városának, de Nógrád megyének is. Utóbbit az 1990-ben megkapott Ma- dách-díj is bizonyítja. Igazi lo­kálpatrióta módjára hangya- szorgalommal és már-már szen­vedélyesen gyűjti, ápolja, rend­szerezi Balassagyarmat történe­tének, szellemi múltjának érté­keit, emlékeit és minden tőle tel­hetőt megtesz a helyi hagyomá­nyok megismertetése, népszerű­sítése érdekében. Múltfeltáró, értékmentő munkássága 2001- ben különösen fontos szakaszá­hoz érkezett. Akkor sikerült megjelentetnie az „Arcok Balas­sagyarmat múltjából” című munkájának első kötetét. Az ak­kori előszó - amely ügyes szer­kesztői fogás révén a második kötetben is olvasható - megin­dokolja a könyv(ek) megszüle­tését. Kovalcsik András abból a közismert tényből indul ki, hogy az elmúlt évszázadokban, évtizedekben az Ipoly-parti tele­pülés nagyságrendjénél jóval nagyobb arányban fonódott ösz- sze rangos, hírneves írók, tudó­sok, művészek életművével. „Szép számban készülnek ebből KOVALCSIK ANDRÁS ARCOK BALASSAGYARMAT MVLTjÁDOL 2. BAlASfAC.VARM.XT Az új kötet címlapja ■ a kincsesbányából tanulmá­nyok, szakdolgozatok... kevés jut el a város közönségéhez, hogy életpéldákat mutasson fel a múltból, tanulságul szolgáljon a jelen megítéléséhez is. ” Az országos ismertségig elju­tott és számon tartott alkotókon kívül a honismereti kör fennállá­sa óta nagy figyelmet fordított a város mindennapi életét, fejlő­dését befolyásoló, olykor meg­határozó egyéniségek életútjá­nak, érdemeinek méltatására, a hozzájuk kapcsolódó évfordu­lók megünneplésére is. E gon­dolatnak, meggyőződésnek megfelelően már az első kötet­ben „megrajzolt” húsz „arc” so­rában is ott volt nemcsak a jeles történész, heraldikus, genealó­gus Nagy Iván, a írónőtriász - Tormay Cecile, Mollináry Gizel­la, Megyeri Sári - a grafikusmű­vész Horváth Endre, a Madách- kutató evangélikus püspök Sza­bó József, az orientalista egyete­mi tanár, akadémiai alelnök Li­geti Lajos, a festőművész közép­iskolai tanár Farkas András, ha­nem például Bodnár István ügy­véd, Balás Ferenc városi főbíró, Baltik Frigyes lelkész, Jaskovics Ferenc gimnáziumi igazgató, Jeszenszki Kálmán plébános, Szegő Lajos építész is. Ugyanezen alapelv szerint építkezik Kovalcsik András má­sodik helytörténeti kötete is, azonban valamelyest még tá- gabb az a szellemi horizont, amelyet bemutat. Hiszen a könyvet a már idézett József At- tila-díjas költő, Jobbágy Károly zárja, az első „arc” olyan szel­lemóriásé mint Madách Imre és a kettőjük keretezte tizenkilenc írásban megjelenik nemcsak az Anyegin-fordító, lapszerkesztő Bérczy Károly, az ugyancsak je­les tanárköltő Komjáthy Jenő, hanem - szintén a példa kedvé­ért - Völgyi Wagner István Antal elemi iskolai igazgató, helytör­ténetíró, Trautwein Ottó ny. al­ezredes, múzeumi gondnok vagy Wolcsánszky János polgári iskolai igazgató és neje Mészá­ros Erzsébet tanítóképző intéze­ti és gimnáziumi magyartanár portréja is. Érdekességként jegyzendő meg, hogy Völgyi Wagner István többtucatnyi művének egyike a „kedélyes­ség-jótékonyság” kettős jelsza­vával működött balassagyarma­ti Skarabeusz-asztaltársaság 1893 és 1920 közötti történeté­vel foglalkozott két kötetben is. A Völgyi Wagner Istvánról írott opus egyébiránt Tóth Tamás ta­nulmánya, mint ahogyan az ügyvéd Kalmár Istvánról és a tanító, földbirtokos Kálnay Nándorról Hausel Sándor, Nóg­rád vármegye főlevéltárnokáról Niedermann Imréről viszont Galcsik Zsolt írása - valameny- nyi a honismereti kör összejö­vetelén hangzott el eredetileg - került Kovalcsik András köteté­be. Nem önálló írással, de szel­lemiségével, fontos megállapí­tásaival jelen van a kötet lapja­in Praznovszky Mihály, Szabó Károly és Kerényi Ferenc. Utób­bi munkássága különösen Ba­logh Károly miniszteri taná­csos, író, műfordító, Madách Imre Mária nevű nővérének unokája életútja bemutatásánál kamatozott, tekintve, hogy Kerényi Ferencnek a Balogh családhoz fűződő személyes kapcsolatai révén jelentős csa­ládi dokumentumok kerültek nyilvánosságra és segítették Kovalcsik András kutatásait is. Az „Arcok...” további kurió­zumai közé sorolható az emlí­tett Mészáros Erzsébet, mint III. éves tanárjelölt 1921-ben kelt, „Komjáthy Jenő világfelfogása Az Anyegin-fordító Bérczy Károly (1821-1867), akiről Balassagyarma­ton középiskolát, a megyében díjat neveztek el ■ és költészet” című igényes, mé­lyen szántóan elemző dolgozata is, amely méltón fejezi be a Komjáthyról szóló részt. Sokak érdeklődésére tarthat számot a Madách Imre öccsével, Pállal foglalkozó fejezet. A mindössze huszonkét évet élt alispán az 1848/49-es szabadságharcban Kossuthot szolgáló kormányfu­tárként vett részt. Kovalcsik András közli Madách Pál meny­asszonyához, Prónay Emmához írott két levelét, amelyekből „olyan reformkori fiatal egyéni­sége bontakozik ki előttünk, mint amilyennek Petőfit is látjuk versei alapján" - írja. Kovalcsik András írásai eltérő műfajúak és stílusúak, egyikben a dokumentumközlés, másik­ban a részletes életrajz dominál, a következőben pedig a gondo­latok, érzelmek vannak túlsúly­ban. így - amellett, hogy szán­dékában, céljaiban egységes a kötet - az egyes fejezeteknek más-más érdemeik vannak. Mindegyikre jellemző azonban az olvasmányosság, a téma irán­ti határtalan odaadás, szeretet. A második kötetre is igaz a szer­ző 2001-ben megfogalmazott nézete, amely szerint ezen „ol­vasókönyvet” feltétlenül meg kellene ismernie mindazoknak, akik a városban közéleti szerep­lésre határozzák el magukat. Kovalcsik András mindkét könyvét Esze Tamás történész- professzor, református lelkész, Balassagyarmat díszpolgára, a honismereti kör tiszteleti tagja emlékének ajánlotta. Az 1993- ban elhunyt Esze Tamás 2003- ban, a második kötet lezárása­kor lett volna százesztendős. Az „Arcok...” minapi premi­erje hangulatilag remekül előké­szítette Balassagyarmat barátai­nak szeptember 23-i találkozó­ját, amelyet 17 órától tartanak Budapesten BM Duna Palota színháztermében. Kovalcsik András akkor és ott a fél évszá­zada elhunyt Horváth Endre pá­lyaképét idézi majd fel. CSONGRÁDY BÉLA Együttműködés az oktatásban A szlovákiai Fülekpüspöki és Szurdokpüspöki között évti­zedek óta gyümölcsöző az együttműködés. Ez elsősorban a sport terén alakult ki, de napjainkban már más területen is komoly a kapcsolat. Nemrégiben pedagógusokból, óvónők­ből álló küldöttség járt a dél-nógrádi településen Bácskái Sándor polgármester vezetésével. NMH-információ A szlovákiai település első embere tájékoztatása alapján az oktatás terén szerették volna tovább bővíteni az együttműkö­dést, és tapasztalatcsere címén ellátogattak a helyi iskolába és óvodába. Bácskái Sándor el­mondta, hogy községükben csak alsó tagozatos iskola mű­ködik, így Tóth Julianna igaz­gató, Tóth Tamás, Vas Mária és Katona Judit pedagógusok ezen a téren ismerkedtek a szurdokpüspöki iskola mód­szereivel. Elsősorban a magyar irodalom, nyelvtan és történe­lem érdekelte őket. Az igazga­tónő az elismerés hangján szólt a pozitív élményekről, a ma­gyar kollégák közvetlenségéről, segítőkézségéről. Hangsúlyoz­ta, hogy milyen gyönyörű, me­leg, csodálatos épületben tanul­nak a gyerekek. Az óvodában látogatást tett vendégek is hasonló élménnyel találkoztak. Kovács József, Szurdokpüspö­ki és Bácskái Sándor, Fülekpüs­pöki polgármestere megerősítet­te, hogy ez a találkozó a szur­dokpüspöki pedagógusok vi- szontlátogatásával fog folytatód­ni, hiszen mindkét településnek megvan a maga oktatási sajátos­sága, amit a másik-fél hasznosí­tani tud a mindennapi nevelő­munkában. A szlovákiai delegációt a pol­gármester ebéden látta vendé­gül, majd a délutáni órákban a község nevezetességeivel ismer­kedtek. ESLA A pedagógusküldöttség a két polgármesterrel. Képünkön balról jobbra: Tóth Tamás nevelő, Bácskái Sándor polgármes­ter, Tóth Julianna igazgató, Vas Mária nevelő, Katona Judit nevelő, Kovács József polgármester. ■ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Engedjétek előre ezt az asszonyt, hiszen gyerekkel van! ” Sze­rencsés nyertesünk: Vinczéné Pálinkás Erika Palotás, Bajcsy-Zs. út. 13. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb szeptember 23-ig juttassák el szerkesztőségünkbe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom