Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-09 / 185. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ Idén ismét megrendezik a sportrepülésnek azt a versenyágát, amely az elmúlt év nyarán de­bütált hazánkban, Tökölön. A pilóták közötti megmérettetés e vadonatúj formája nem vélet­lenül mutatkozott be éppen Magyarországon: az akadályrepülés egy igazi hungaricum, hi­szen magyar pilóták és szakemberek határozták el, hogy először a világon szinte testközelbe hozzák a légi akrobatikát, azt a páratlan látványosságot, amely eddig jellegéből adódóan, kényszerűen égre szegezte az emberek tekintetét. Tizenhat hónap fejlesztőmunka és kísérle­tezés után, tavaly július 26-án a tököli repülőtéren a szervezők, a pilóták és az új szakág, az akadályrepülés megálmodói jelesre vizsgáztak. Nem mellékesen a világ minden tájáról idein­vitált, valóban az élvonal krémjét alkotó „szárnyas akrobaták” közül a magyar Besenyei Pé­ter vitte el a pálmát. Idén augusztus 20-án Budapesten, a Lánchíd és a Margit-híd között min­den eddiginél látványosabb erőpróba következik... Tavaly mindenki csak remény­kedett abban, hogy az első Red Bull Air Race - amelyen a világ tizenkét legjobb és legeredményesebb mű­repülő pilótája állt rajthoz - hagyo­mánnyá válik - tudtuk meg az idei verseny fővárosi tájékoztatóján. A siker azonban megalapozta azok el­képzelését, akik akkor azt mond­ták: hamarosan a Forma-l-hez, vagy a rali világbajnoksághoz ha­sonló versenysorozattá válhat az akadályrepülés és a leglátványo­sabb légi cirkusz egyszer majd be­járja az egész világot. A légi-akroba- tika új irányzata az idén máris elin­dult világhódító útjára, s Magyaror­szág újra helyszíne a sorozatnak. Június 20-án nyolc pilóta mérte össze tudását Angliában, Kemble repülőterén. Augusztus 20-án a Red Bull Air Race nyolc résztvevővel - emelve a nemzed ünnep rendez­vénysorozatának látványosságait ­visszatér „őshazájába”, Magyaror­szágra, majd szeptember 16. és 19. között a tengerentúlon, a Nevada- állambeli Renoban kell a pilótáknak leküzdeniük az akadályokat. Az évadot 2005 januárjában az Arab Emirátusokban, Dubaiban zárja a nagy csapat, amelyben ismét a világ legjobbjai szerepelnek. Az indulók között lesz természe­tesen Besenyei Péter, a német Klaus Schmdt, az amerikai Kirby Chambliss, a brit Paul Bonhomme és Steve Jones, a holland Frank Versteegh, valamint a spanyol Ramon Alonso és Alex Madean. A magyar szervezők ezúttal is valami újdonsággal rukkolnak elő. Bessenyei Péter (balról) és Palik László a sajtótájékoztatón Vitathatat­lan, hogy az augusz­tusi „légiparádé” lesz a so­rozat legkülönösebb és leglátványosabb forduló­ja, hiszen a hazai Air Race-t Budapest szívé­ben, a Duna fölött ren­dezik. A Margit-híd és a Lánchíd közötti mint­egy másfél kilométe­res folyamszakaszon öt akadályt, más-más irányokból tizenegyszer kell leküzdeniük a pilótáknak. Az első és utolsó „természetes” akadály éppen a Széchenyi Lánchíd lesz, amely alatt átrepülve lépnek be a gépek a versenyzónába majd hagyják el azt. A Margit hídig a Du­na hossztengelyétől jobbra három, balra pedig egy oszloppárt helyez­nek el úszó pontonokon, amelyek vadonatúj fejlesztésűek, s ellenáll a széllökéseknek, hullámzásnak. A tíz darab tizennégy, valamint a két tizenkét méter széles kapun a megfelelő magasságban kilencszer kell átrepülniük a versenyzőknek, akik mindenek előtt az órával ver­senyeznek. Közben két akadály teljesítése között olyan alacsonyan kell bemutatniuk az előírt, hagyo­mányos műrepülő figurákat, hogy még biztonsággal, azaz időbünte­tés nélkül teljesíthessék a soron következő kaput. A versenyzők tehát várhatóan több száz­ezer ember orra előtt, földközelben repülnek. Pon­tosabban vízközeiben, ami a legtapasztaltabb repülősök szerint is külön kihívást je­lent. Besenyei Péter - a világ legeredményesebb műrepü­lőinek egyi­ke, aki ma­ga is részt vett a gyor­sasági aka- dályrepü- kifej- lesztésé- ben - elsőként repült át a Lánc­híd alatt, ráadá­sul fejjel lefelé is teljesítette ezt a próbát. Korábban, és azóta is, több hasonló lélegzetel­állító mutatványt hajtott végre szerte a világon. A világbajnok sze­rint a víz fölötti repülés különös ki­hívást jelent, hiszen a tereptárgyak hiánya vagy távolsága miatt a piló­ták nehezen találnak viszonyítási alapot. A vízen pedig nem egysze­rű meghatározni magasságukat, így eltalálni sem könnyű a bizton­ságos távolságot a vízfelülettől. A rendezők ezért valóban csak a leg­tapasztaltabb, legbiztosabb kezű pilótákat kérték fel e versenyre, ahol limitálták azt is, milyen ala­csonyan repülhetnek a kapuk felé a gépek. A verseny előtti napon, augusz­tus 19-én külön „légiparádét” tarta­nak, amelyen a Red Bull bemu­tatórepülősei, a Flying Bulls mellett egy Boeing, valamint több veterán gép is bemutatkozik, míg a verseny reggelén még egy gyors bemelegí­tésre felröppennek az Air Race résztvevői. Az se keseredjen el, aki nem tud­ja a helyszínen, élőben megtekinte­ni a versenyt: az energiaitalokat gyártó cég jóvoltából a www.red- buEairrace.com oldalon élőben vé­gigkövethető az attrakció, míg a döntőt 19 órától élőben közvetíti az RTL Klub televízió Palik László helyszíni kommentálásával. Program Augusztus 19. 17.00 óra: A légishowban résztvevő repülőgépek, helikopterek, a Flying Bulls felvonulása a Duna Parlament előtti sza­kaszán. 21.00 óra: Bogányi Gergely zongorművész örömkoncertje, a műsoron Chopin-, Liszt-, Bartók darabok. Augusztus 20. 7.00 óra: Nyílt gyakorlás a helyszínen. 15.00 óra: Augusztus 20-i légiparádé, a Flying Bulls felvonulása a Duna parlament előtti szakaszán. 15.45 óra: Red Bull Air Race kvalifikációs futamok. 16.30 óra: A légiparádé második része. 19.00 óra: A Red Bull Air Race döntője, majd a legjobb négy pilóta részvételével a „Super Final”. 20.00 óra: Díjátadó ceremónia. 21.00 óra: Tűzijáték. „Nem csupán ász ő a műrepülés világában, nemcsak a precíz repülés bajnoka, nemcsak nyaktörő mutatványok briliáns végrehajtója, hanem mindezeken túl művész. A lelkét viszi bele a gépébe, minden egyes repülése egyedülálló, fürge mes­termű. A repülés zsenije, kezében a repülőgép hangszerré vá­lik, érzéseket fejez ki, láttán a hátunkon borzongás fut végig, libabőrösek leszünk és a szemünk megtelik könnyel.” Az improvizáció nagymestere Jean-Louis Monnet, a F.A.I. World Grand Prix-Haute Voltage verseny- igazgatójának, a PatrouiUe de France katonai kötelék egykori vezérpilótá­jának gondolata még 2001-ben je­lent meg a Besenyei Pderről szóló könyvben. Akkor még eredményei­nek tekintélyes listájáról hiányzott egy győzelem. A többszörös világ- és Európa bajnok, valamint világkupa győztes püóta egy versenyágban még nem tudott győzni. Persze kizá­rólag azért, mert ez a verseny akko­riban még nem létezett. Amikor 2003-ban a világon elő­ször, a Budapesthez közeli tököli re­pülőtéren megrendezték az első, magyar szakemberek fantáziájában megszületett Air Race viadalt, Besenyei győzelmi listája újabb be­jegyzéssel bővült. A világ eEsmerten legjobb pilótáinak tucatja között ő nyerte meg az első akadályrepülő versenyt.- Számít egy újabb győzelem an­nak, aki már minden babért lesze­dett az égről?- Hogyne számítana. Minden si­ker egy megerősítés, hogy jól csiná­lom, hogy az új helyzetben az új fel­adatnak is tökéletesen megfeleltem. A világ legjobb pilótái között repülni, és ott elérni a sikert, mindig olyan él­mény, ameHyel nem lehet betelni.-Te is, és sporttársaid is évtizedek rutinjával repütök, tehát a klasszi­kus műrepülő iskolát képviselitek Aa Air Race egy új versenyág, új kö­vetelményekkel ami merőben más repülési stílust igényel Hogyan alkal­mazkodtál ehhez?- Ez nem jelentett problémát, ahogy egy raliversenyzőnek is mind­egy, hogy hol, milyen pályán keU ve­zetnie. Mi általában többször szere­pelünk air show-kon és bemutató­kon, mint versenyeken, ahol nem a pontozóknak, hanem a közönség­nek keU repülnünk. Olyan manőve reket mutatunk be, amelyeket a ver­senyeken nem is alkalmazunk. Ezé ken a bemutatókon nem a precizi­tás, hanem a látványosság kapja a fő hangsúlyt, tehát kicsit szabadabban repülhetünk, több lehetőség van az improvizálásra. Az akadályrepülés­ben éppen az a szép, hogy ötvözhe tő a bemutatók szabadsága a verse nyék precizitásával. Mindez földkö­zelben, a közönség orra előtt, tőlük szinte karnyújtásnyira történik. A nézők pedig éppen olyan kritikusak, mint a bírák. Csak kicsit másképpen.- Volt már néhány extrém bemu­tatód. A Guinnes rekordok könyvébe is bekerültél, amikor 1999-ben Kína közepén a Sárga-hegységben átrepül­tél egy szüda-alagúton. Tagja voltál annak a kilences köteléknek amely 2001-ben, ugyancsak Kínában, Jilin vámsában egyszerre repült át egy híd alatt. Többször teljesítetted a buda­pesti Lánchidat, és mint autóver­senyző rendszeresen érkeztél a ma­gyar Forma-1-es pályám repülővel Akkor a pályán landoUál a célegye­nes hídja alatt. Mégis azt nyilatkoz­tod, hogy ezeknek a bemutatóknak nincs sportértéke. Mi a helyzet az akadályrepüléssel?- Az extrém repüléseket is szere tem, szívesen váEalok minden kihí­vást, mert nem csak a közönséget szórakoztatja, hanem engem is. A nagy feladat, mégis a hagyományos versenyek, ahol minden mozdulat­nak jelentősége van. Ott egy hiba mi­att pontokat veszíthet az ember... A híd álrepülések alkalmával pedigaz életé...- Nem hiszem. Én csakis azokat a bemutatókat váEalom, amelyek koc­kázatát száz százalékig ki lehet küszöbölni. Az ésszerűtlen vakme­rőségnek nem vagyok híve. Biztos vagyok benne, hogy a profi pilóták mind így vannak ezzel. Természete­sen valami veszélye van az ilyen be­mutatóknak, de hétköznap az utcán közlekedni sem életbiztosítás. Az Air Race viszont egy verseny, ahol másokhoz tudom ^ mérni magam. Ha ^ valaki jól csinálja, „ annál jobban kell / csinálnom. Ha vala­ni a pályát. Ezért a versenyjártasság, a bemutatók tapasztalatai, az ala­csony manőverezés képessége mind nélkülözhetetlen ehhez a verseny­hez. E mellett mégis szükség van a pilóta higgadtságára. Elég egy rossz mozdulat, amit földközelben már nem lehet korrigálni. Azért is kell a versenytapasztalat, hogy a pilótát ne kapja el a versenyláz, a minden áron való győzni akarás. Nélkülözhetet­len a kellő önuralom és az, hogy a versenyző tisztában legyen saját kor­látjaival és gépe képességeivel.- Ezek szerint az akadályrepülés­re készülni sem lehet?- Akiket egy ilyen versenyre meg­hívnak, azok és egy jó pilóta. Alkalmatlan techni­kával a legjobb püóta sem tud csodá­kat művelni, ugyanakkor egy jó technikával egy közepes pilóta is ér­het el szép sikereket. Szerintem ez a második hely nagyszerű, hiszen a Szuhojok és az Edge mellett az Ext­ra egy gyengébb, nehezebb, lom­hább gép. Kemble-ben pedig olyan gyors, „egyperces” pályát jelöltek ki, amelyen például a második akadály után negyvenöt fokban kellett há­rom és fél orsót repülni, majd fentről visszatérni a harmadik akadályhoz. A figura teljesítéséhez sokkal több időre és nagyobb magasságra volt szükségem a gyengébb géppel. És így is csak két tizedmásodperccel maradtam le az első hely­ről. 3 •".A» A- i ISI gyors, akkor annál is gyorsabbnak keE lennem. Ez a verseny lényege. Szebben, jobban, pontosabban és gyorsabban keU repülni mindenki­nél. Ez volna a sport lényege. Egé­szen más így felszállni, mint úgy, hogy nincs ellenfél.- Követel az Air Race valamilyen különleges képességeket a pilótáktól?- Nem véletlen, hogy ez egy meg­hívásos verseny. Olyan képességeket követel, amihez nem elég műrepülő pilótának lenni. Nélkülözhetetlen a műrepülő versenytapasztalat. Is­merni keU a viadalok hangulatát, a versenylázat. Ez a repülésnek egy olyan műfaja, amelyben a veszély hatványozottabban jelentkezik. Nagy sebességgel, földközelben, szűk fordulókkal és főleg időre, azaz a lehető leggyorsabban keE teljesíte­mögött több évtized feErészülési idő áE. Ezért képesek elviselni a ver­sennyel járó pszichés nyomást. A pi­lóták is, mint általában az élsporto­lók hosszú időn át készülnek egy- egy versenyre, de csak néhány per­cük van, hogy bemutassák, amit tudnak. Elég viszont egyetlen piEa- nat, a másodperc tört része, hogy el­kövessenek egy hibát. A mi spor­tunkban ez akár végzetes is lehet, rá­adásul nem csak magunkat, de a kö­zönséget is veszélyeztethetjük. Ezért van szükség hosszú évek rutinjára.- Tavaly a világon legelőször Ma­gyarországon megrendezett Air Race viadalt megnyerted. Az idd somzal első, angliai futamán második lettél- Én inkább azon csodáEcozom, hogy nem lettem utolsó. Ez egy olyan sport, amelyhez keE egy jó gép- Müyen volt az Air Race angliai bemutatkozása?- Kicsit tartottunk tőle, mert arra­felé az air show-kon történt balese­tek miatt a légügyi hatóság mindent nagyon megszigorított. Először hal­lani sem akartak egy Uyen verseny­ről, végül mégis sikerült meggyőzni őket. Természetesen ma már nem zárkóznak el attól, hogy Angüában ismét rendezzenek akadályrepülő versenyt. Óriási siker volt, hiszen so­kan úgy fogalmaztak: végre valami új, valami izgalmas és érthető.- Mire számítasz a budapesti ver­senyen?- Itthon is a saját kétüléses gé­pemmel repülök, de más lesz a pá­lya jeEege. Néhány manőverrel, sző­kébb fordulóval ledolgozhatom a hátrányomat. A harmadik futam pe­dig Renoban lesz, ahol én is egy Edgeben próbálok meg nyerni.- Gondolom nem csak az Air Race futamokon kell helytáünod- Februárban már volt egy vüág- kupa futam az Egyesült Arab Emirá­tusokban, Dubai közelében, A1 Ain- ban. Ott is a saját gépemmel repül­tem és második lettem. Ősszel Ja­pánban lesz a következő vüágkupa forduló, majd év elején ismét A1 Ainban.- Kedvenc kategóriád a szabad­program, men különös tehetséged van az improvizációhoz. Lehet, hogy ez egy másik háromkerekű eszköz mellett fejlődött ki benned?- Ha a zongorára gondolsz, akkor lehet. Kisgyerekkoromban kezdtem el zongorázni, és mivel kevésbé sze­rettem a kötelező gyakorlásokat, in­kább fejből játszottam. Improvizál­tam. A zenében is ez vonz és talán a levegőben is ezért szeretek a fantázi­ámra hagyatkozni. Nem is hinnénk, hogy milyen közel áE egymáshoz a zene és a repülés. Tálát ezért imá­dom mindkettőt.- Folyton utazol és repülsz. Belefér ebbe a magánélet?- Nekem nagy szerencsém van. A feleségem püótaként ismert meg, tudta, hogy ez mivel já és mindezt váEáta. Szereti a repülést és főleg engem. Próbáok minél több időt töl­teni otthon, és ha csak lehet, együtt utazunk. Minden támogatást meg­kapok tőle. Olyan biztos háttér, amely nélkül nem lehetne nyugod­tan és eredményesen művelni ezt a hivatást.-Ehhez neked még valami más is ke!L- Nyilván a horgászásra gon­dolsz. Nem sok időm jut rá, de min­dig lopok annyit az időmből, hogy kiüljek a partra és eltöltsek egy kis időt Makádon, a stégemen. Az idén már fogtam egy tizenöt kilós pontyot és egy tizenkét és fél küós amúrt. Nincs okom panaszra. Vízjeleit az extrém pilóták java ÉKgékzetközi Red Bull Air Race gyorsasági akadály-repülőverseny, Budapest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom