Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-31 / 202. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE KÖZGYŰLÉSE 2004. AUGUSZTUS 31., KEDD Felelősség, kötelesség, tartozás Beszélgetések a megyei idősügyi tanácsról, az időspolitikáról Az idén februárban az országban az elsők között alakult meg Nóg­rád megye idősügyi tanácsa. Tagjai olyan köztiszteletben álló emberek, akik elkötelezettek az idősek ügye iránt. A tanács veze­tését Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke vállalta. KONKRÉT PROGRAMOK Az idősügyi tanács létrehozását, vezeté­sét, akár azzal a triviális válasszal is elintéz­hetné, hogy megalakítása benne van a me­gyei ciklusprogramban. Igaz, egyfajta jel­zésértéke is volt az országos idősügyi ta­nács megalakulásának: hozzák ezeket létre a megyénkben, a városokban is. Dóra Ottó „vette” a jelzést, de ennél többnek, szemé­lyesebb ügynek tartja az időskérdést. Mint ahogy fontosnak tartják az időspolitikát a Dóra Ottó: Elismerés és köszönet az idősügyi tanácsnak megyei közgyűlés tagjai isi A tanács létre­hozása ezért fogalmazódott meg a megye négyesztendős programjában. Azt tartják, felelősség, kötelesség és tartozás törlesztése is az idősek iránti figyelem, hiszen a szü­lők, a nagyszülők élethelyzetének jobbítá­sáról van szó. Nem könnyű egy olyan bizottságot létre­hozni, amely elismert szakemberekből, közéleti személyiségekből áll és munkáját önzetlenül végzi. Szerencsére sokan van­nak akik az idő múlásával is aktív életet él­nek. Megvan bennük a készség arra, hogy azt a tudást, tapasztalatot, bölcsességet, amit összegyűjtöttek életük során, haszno­sítsák a megye, az itt élő idős emberek javá­ra. Nagy kár lenne tehát a nyugdíjasokat egyszerűen „leírni”. Az idősügyi tanács tevékenységének ed­digi tapasztalatai is bizonyságát adják en­nek. Lényegében kialakultak azok a téma­körök, amelyekkel foglalkozni szeretnének, s amelyek közül néhány már napirendre került. A nyugdíjrendszer reformjáról ép­pen olyan élénk véleménycsere alakult ki, mint az ellátásra szoruló idős emberek élet­helyzetéről, a gondozóotthonokról, a falu- gondnoki hálózatról, vagy az otthoni ápolás feltételeinek megteremtéséről. Felelősen szóltak, megoldást keresve a gondokra, amelyért elismerés és köszönet illeti az idősügyi tanács tagjait. Munkájukra, megfontolt tanácsaikra a továbbiakban is számít a megyei önkor­mányzat. Olyan konkrét javaslatokat, kez­deményezéseket vár, amelyek képviselhe­tő, megvalósítható szakmai programokká „állnak össze”. Nem véletlenül váltottak szót Nógrád megye költségvetéséről már az idősügyi tanács alakuló ülésén. Mert ter­vezgess közben is fontos tudniuk, mire elegendő a megye ereje, mihez kell kérniük a kormány támogatását és hogyan lehet a legjobban kihasználni azokat a lehetősége­ket, amelyet az unió kínál tagállamainak a csatlakozás után. Érdemes lenne az idős­ügyi tanáccsal együtt végiggondolni azt is, hogyan lehetne elismerni azok munkáját, akik sokat tesznek az idősbarát környezet kialakításáért. Készült a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének támogatásával. CIVIL SEGÍTSÉG Ozsvár Istvánná, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnö­ke. Már hatvannál több tagszervezetet számolnak és több mint húszezer idős embert „fognak össze”. Azt mondja, az idősügyi tanács tagsága jelentős tisztség, de a munka is az, amivel jár. Úgy tapasztalja, a megyei önkormány­zat partnerként számol a civil szerve­zetekkel az időspolitikai célok megva­lósításában. Olyan partnereknek te­kinti a civileket, amelyek sokat tehet­nek az idősek élethelyzetének javítá­sáért. Nógrád megyében pedig erre különösen nagy szükség van. Itt a la­kosság körében az országos átlagnál Ozsvár Istvánná: A civilek partnerek az időspoliti­kában _ magasabb az idős emberek száma, vannak olyan települések, ahol a la­kosság fele nyugdíjas. Több száz fo­rinttal szerényebbek a jövedelmek, a nyugdíjak is. Együttműködésük alapja az infor­mációk kölcsönös cseréje. A civil szer­vezetek és rajtuk keresztül a megyé­ben élő nyugdíjasok igénylik a tájé­koztatást arról, hogy milyen döntésre készül a kormány vagy a megyei ön- kormányzat, s ezek jobbá teszik-e az életüket. Az pedig, hogy az idősügyi tanács tagjai meghatározott időközön­ként találkoznak és tanácskoznak, le­hetőséget ad arra, hogy véleményt mondjanak, továbbítsák a nyugdíja­sok tanácsait, javaslatait. így mondták el észrevételeiket a Kormányzati idős­ügyi nemzeti cselekvési programról, a Kincs-ről, a megye szociális, szolgálta­tási programjáról, az esztendős költ­ségvetésről. Bátonyterenyén az Ezüst­fenyő idősügyi otthonban, ahol szak­mai, módszertani munka is folyik, ar­ról is képet kapott az idősügyi tanács, hogyan történik a segítséggel élők el­látása a megye otthonaiban. Megerő­södött korábbi álláspontjuk, szükség van a meglévő idősotthoni férőhelyek bővítésére, az évekre elnyúló várako­zási idő mérséklésére. Az idősügyi politikából adódó fel­adataiknak a tanácstagok akkor tud­nak igazán megfelelni, ha felkészülnek rá. Ha ismerik a környezetükben élő nyugdíjasok gondját, baját és továbbít­ják azokat oda, ahol megoldást keres­nek, lelnek rájuk. Mert megoldatlan feladat még van bőven. Bizony nem lenne haszontalan fáradozás, ha az idősügyi tanács megvitatná, hol tart a nyugdíjreform, tart-e egyáltalán, meg- felelő-e a nyugdíjemelés éves gyakorla­ta? Hogyan lehetne pótolni az értékü­ket vesztett nyugdíjakat, vagy tovább nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között? Jó volna, ha erre a beszélgetés­re még a költségvetés elfogadása előtt sor kerülne. Ami pedig a nyugdíjtör­vényt illeti, olyan alaptörvényre lenne szükség, amely mindenki számára kö­telező érvényű, anyagi- és jogbiztonsá­got ad az idős embereknek. A LEGFONTOSABB AZ EMBER Dr. Fancsik János reumatológus már nyugdíjas, de még szükség van gyógyító munkájára. Emellett szíve­sen vállalt feladatot az idősügyi ta­nácsban, az idősekért. Mint mondja, ez a társadalmi réteg egyre nő, na­gyobb a súlya az idősügynek is. Nem igazán szereti, ha a társadalmat kor­osztályokra bontják, mert az egységes egészet alkot, így működik jól. A fel­osztás meg különböző érdekcsoporto­kat alakít ki és gyakorta szül fölösle­ges érdekellentéteket. Az időseket is akkor becsüli a társadalom, ha aktív tagjainak tekinti őket. Természetesen azt tudomásul kell venni, hogy az idős emberek az élet olyan szakaszát élik, amelyeknek mások a lehetőségei és meg kell teremteni azokat a feltétele­ket, amelyek közepette ezeknek az embereknek élniük kell. Az idősügyi tanácsnak éppen az a dolga, hogy fel­tárja ezeket a lehetőségeket, képvisel­je azokat, segítsen az élhető életfelté­telek megteremtésében. A tanács tagjai eddigi munkájuk során ezt az elvet képviselték-A­Dr. Fancsik János: Az egészségügy reformja még el sem kezdődött _ nyugdíjasok ugyanis nem alamizsnát kérnek, hanem lehetőséget az aktív életre. Ehhez az anyagi, az egészség- ügyi, a szociális feltételeket egyaránt meg kell teremteni. Mindenki számá­ra az volna a legideálisabb, ha minél több idős ember családban élhetne, család gondoskodna róla. Akár úgy is, hogy a hozzátartozó lenne a hivatalos gondozó, aki nem munkanélküli-se­gélyt, hanem ápolási díjat venne igénybe. Azonban van az időseknek egy jelentős rétege, amelynek nincs lehetősége erre, idősotthoni ápolásra szorul. A megyei terveknek erre is fi­gyelemmel kell lenniük. Az élet zajlik és hozza magával a gondok hordalékát is. Az idősügyi ta­nácsban is végig kell gondolni néhány olyan kérdést, amelyre közösen kell megoldást találni. Ilyen a nyugellátás rendszere és módszere, hiszen tete­mes azok száma, akik kevés pénzből élnek. A megyében különösen fontos a tőkebehozatal, de talán az sem el­képzelhetetlen, hogy a helyi adottsá­gokat jobban kihasználva megélhetési forrásokat teremtsenek az itt élő em­berek, az idősek számára is. Változás­ra vár az egészségügy is, hiszen igazi reformja még el sem kezdődött. Talán azért is késik, mert népszerűtlen dön­tésekkel járna. Az egészségügy meg lassan-lassan elmechanizálódik, ilyen sorsra jut az orvos-beteg kapcsolata is. Nem kétséges, a technika fontos felté­tele a korszerű gyógyító munkának, de legalább ilyen fontos az ember, az idős ember is. ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS Kelemen Béla szakszervezeti munkás volt és érzékeny minden emberi problé­mára. Ez a tulajdonsága máig megma­radt. Szécsényben él, de nemcsár itt igyekszik segíteni a hozzá forduló em­bereknek. Eljár nyugdíjügyben és szoci­ális segély után talpal, kérelmet fogal­maz, tanácsokat ad, ha megkeresik. ______i_____k,...a.......;_■ ... --_ K elemen Béla: Az információcsere kétoldalú dolog m Úgy látja, hogy Szécsényben az ön- kormányzat lehetőségeihez mérten tá­mogatja az arra rászorulókat, akiknek egy része kisnyugdíjas. Lakásfenntartási és fűtési támogatást kapnak, a betegek közgyógyellátási igazolványt, gyógy­szertámogatást. Több mint negyvenen veszik igénybe a szociális étkeztetést és meghaladja a húszat azok száma, akiket szociális gondozó lát el. A hétköznapok még rendben is vannak. Csak hát azokat vasárnapok váltják és ilyenkor az idős beteg emberek magukra maradnak. Ezért az önkormányzatnál keresik- an­nak az útját-módját, hogyan lehetne megoldani folyamatos ellátásukat. Az önkormányzat ápolóotthont is működ­tet azok számára, akiknek otthoni ellátá­sa megoldhatatlan. A huszonegy férő­hely azonban kevés, mindig van várako­zó. Ezért az épület bővítését tervezik a következő években. Minden bizonnyal eredményesebbé tenné a munkát a még rendszeresebb in­formációcsere a megyei, a városi vezetés­sel. Igaz, ez kétoldalú lehetőség, nem­csak kapni, adni is kell. Talán egyszerűbb lenne a dolog és az idősügyi tanács súlyát is növelné, ha tagjai megbízó levő vagy igazolvány birtokában kopogtatnának a települések önkormányzatainak ajtaján. AZ INFORMÁCIÓ ÉRTÉKE Molnár Istvánná Balassagyarmaton a nyugdíjasok városi képviseletét vezeti és tagja az önkormányzat szociális bizottsá­gának. Évente 100 millió forintot költe­nek szociális célokra, amelynek negyedét többnyire rászoruló nyugdíjasok kapják. Olyanok, akiknek hónapról hónapra gondot okoz meglehetősen szerény nyugdíjuk beosztása, olyanok is, akik öregségükre egyedül maradtak és nem részesülnek nyugellátásban. Fizetnek szociális segélyt, fűtési támogatást, ápolá­si díjat és temetési segélyt is. A „hivatalo­san” adható pénzt az önkormányzat mél­tányosságból megtoldja azoknál, akik a legnehezebben élnek, akiknél jó előre megvan a helye minden egyes forintnak. A nyugdíjasok „otthona” a régi vár- megyeházán soha nem üres. Vannak olyanok, akik akkor is „beugranak”, ha éppen csak beszélgetni, tájékozódni szeremének az ország, a megye, a város dolgáról. Most történetesen arról, men­nyi pénzt kapnak a nyugdíjasok no­vemberben, mikor rendeződik az egye­dül élő idős emberek helyzete, miért emelték háromról öt évre a várakozási Molnár Istvánná: Az anyagi helyzet befolyásolja a gondolkodást _ időt a méltányossági nyugdíjaknál? Anyagi helyzetük befolyásolja gondola­taikat. De szóba kerül az is, lesz-e szín­házlátogatás, kirándulás, amely egy ki­csit megszínesíti hétköznapjaikat. S az elnök asszony igyekszik vála­szolni a kérdéseikre. Azt mondja, a megyei idősügyi tanácsban is azért vállal jó szívvel munkát, mert olyan információkhoz juthat, amelyekkel se­gíthet az idős embereknek. Mert az in­formáció érték. Nemcsak azért, mert a tájékozottság növeli az emberek biz­tonságérzetét. Ha jól élnek vele, oko­san használják fel, kicsit könnyebbé válhat a nyugdíjasok élete. ÚJ OTTHON Borenszki Ervin ugyan nem tagja a megyei idősügyi tanácsnak, de közel állnak hozzá a szociális kérdések, a me­gyei közgyűlés szociális ügyekért fele­lős alelnöke. Találkozni vele települé­sek rendezvényein, idős emberek ösz- szejövetelein és ha teheti, ott van az idősügyi tanács ülésén is. Azt vallja, munkájának fontos része az idős embe­rek helyzetének javítása, a rászorulók minél jobb ellátása. Ezt a célt szolgálja a megye szociális szolgáltatási program­ja, amelyben a szakemberek véleménye mellett helyet kapott a települési önkor­mányzatok, a civil szervezetek, az idős­ügyi szervezetek javaslata is. A program nagy ívű távlatokat raj­zol, valamennyi szociálisan rászoruló réteget érint, így az időseket is. Jól lát­ható, hogy a kormányzat az otthoni el­látást, gondozást helyezi előtérbe, el­sősorban a nappali otthonok fejleszté­sével számol. A megyében szükséges a bentlakásos idősotthonok férőhelye­Borenszki Ervin: Szükség van az idősotthonokra m inek növelése is, hiszen csaknem nyolcszázan várakoznak arra, hogy bejussanak valamelyik otthonba. Ezért még ebben a ciklusban elindul­nak egy új idősotthon munkálatai. Mert a rászoruló idős emberek ellátá- sáért felelősséget vállaltak._________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom