Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-28 / 200. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2004. augusztus 28., szombat EU-érdek Magyarország felzárkózása Barroso leendő európai bizottsági elnök kiáll az Unió versenyképességének javítása mellett Az új Európai Bizottság független, hite­les és erős akar lenni, de nem önmaga számára, hanem hogy eredményeseb­ben szolgálhassa a tagországok érdekeit - fejtette ki Jósé Manuel Durao Barroso (képünkön), midőn a napokban fogadta öt európai lap (a Financial Times, az El País, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Világgazdaság) tudósítójáL A be­szélgetésen Barroso első alkatommal is­mertette részletesen a nemzetközi sajtó számára programját- Elnök úr, elődeinek példái arra intenek, hogy azok a bizottságok voltak sikeresek, amelyek maguk mögött tudhatták a meg­határozó tagállamok támogatását. Ön mennyi esélyt lát arra, hogy úgy tudjon képviselni közösségi célokat, hogy köz­ben nem idegeníti el a tagállamokat?- Nehéz összevetni a mai helyzetet bármilyen korábbi időszakkal. Jelenleg huszonöt tagunk van, de mandátumunk alatt ez nőhet még további kettő, netán három taggal is. Márpedig egy ekkora közösségnek egészen más a dinamikája, mint amikor még tizenketten, vagy akár tizenöten voltak. Mindenekelőtt: 25-27 taggal reális a kockázat, hogy az ügyek intézése elcsúszik a kormányközi alku­dozások irányába. Ami viszont annak veszélyét is felveti, hogy az EU nemcsak mennyiségében, de minőségében is meghatározó módon változik! Mivel az állam- és kormányfők egy-egy találko­zón csak néhány órát töltenek együtt, és a döntés nem születhet spontán módon, szükséges egyfajta felvezetés. Erre két út adódhat. Az egyik, amikor 2-4 ország kihord egy megoldást, majd igyekszik meggyőzni mindenki mást, hogy ez az egyedül helyes út - az úgynevezett „di­rektórium” modellje szerint. Ennek le­het alternatívája egy független szerve­zet, amelynek módjában áll döntést ja­vasolnia a tanácsnak. Mint amilyen az Európai Bizottság! Hiszem, hogy ez a megoldás. Ezért tartom oly fontosnak, hogy a mostani bizottságunk független, hiteles és erős legyen. Életbe vágó kér­dés ez, ami nem a testületnek önmagá­nak fontos, hanem a közösségi értékek megőrzése szempontjából létkérdés - te­hát a tagországok érdekét is szolgálja. Ha úgy tetszik: a közösségi modell túl­élése a tét - a kulcs pedig a bizottság erősítése.- Az azonban kevés, ha csak ön hisz ebben. Kérdés, hogy vajon a tagorszá­gokat sikerül-e megnyerni e koncepció számára.- Szerintem ők is elfogadják ezt. Erre utaló jelnek tekintem, hogy amikor a bi­zottsági portfóliók elosztása volt a tét, nem kerültem semmilyen nyomás alá. Megbeszéléseket folytattam a brit, a fran­cia, a német meg a többi vezetővel, de nem tapasztaltam, hogy valamit rám akartak volna kényszeríteni. Mindeköz­ben azt is látni kell, hogy a bizottság nem a tagországok kormányait képviseli. A ta­nács erre elég. A biztosok persze maguk­kal hozzák nemzeti tapasztalataikat, nemzeti érzékenységüket, ami rendkívül hasznos a testületi munkában. Éppen ezért lesz igen gazdag a mi bizottságunk: 25 biztos, 25 különböző nemzeti háttér­rel! De miután az Európai Parlament megerősítette mandátumunkat, tevé­kenységünk teljesen függetlenné válik. Olyan, amelyik nem fogadhat el instruk­ciókat egyetlen kormánytól sem! Más­különben az egész komolytalan volna. Elvesztené a hitelességét. Más kérdés, hogy e koncepció lényege nem is a tag­államok ellen irányul, nem az ő rovásuk­ra akar valamit erősíteni. Hanem velük együtt, az ő érdekükben akar erős lenni! Ahogy az angol mondja: „win-win” (nyertes-nyertes) helyzetről van szó!- Milyen szerepet lát egy ilyen képlet­ben a francia-német „lokomotívnak”?- Nagy hiba lenne azt hinni, hogy Eu­rópa előrehaladhat a francia-német mo­tor nélkül! Némelyek néha gyanakodva figyelik, ha túl szoros az együttműködé­sük. Valójában Európának az a rossz, amikor nem dolgoznak közösen. Az egész EU „genetikája” a francia-német megbékélésen alapul, és erről, miként a tényleges emberi génekről, a lemenők sem feledkezhetnek meg. Valamennyien megszenvednénk, ha komoly nézetelté­rés választaná el őket, és nemcsak a tör­ténelmi háttér miatt, hanem központi helyzetük, földrajzi fekvésük okán is. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ez a két ország diktáljon a többieknek! Ebben hinni ugyanúgy hiba volna, mint negli­gálni a francia-német motor fontosságát.- Programjának központi eleme a lisz- szaboni stratégia, vagyis az EU verseny- képességének erősítése. Vajon az eddig vázolt leendő „független, erős és hiteles” Európai Bizottság ezen a területen is ké­pes lehet végre érdemi haladást előidézni? Ha igen, mivel?- Itt nyilván megosztott felelősségről van szó, amiben a főszerep a tagokra jut. Ők kell, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat, megvalósítsák a lisszaboni stratégia törekvéseit. A bizottság egyér­telművé teheti a célokat, előtérbe állíthat­ja őket. A mi szerepünk az, hogy a tagok rendelkezésére álljunk, segítve munkáju­kat, vitáikat. Delors idején sokszor volt arra példa, hogy a tanácsban előállt holt­pontot a bizottság valamely javaslata oldotta fel. Végül is mit akarnak a tagok a tanácsban? Megoldást találni! A mi szere­pünk az lehet, hogy segítjük ezek be­azonosítását. És itt most nem arról van szó, hogy Brüszszel valami szuperállami ambíciókra törekedne.- Ön szerint tartható a 2010-es határ­idő azon cél elérésében, hogy az EU le­gyen a világ legversenyképesebb térsége?- Ez tagadhatatlanul nagyon ambició­zus cél! Akadtak, akik szerint túlságosan is az. A mi dolgunk most az, hogy igye­kezzünk minél közelebb kerülni hozzá. De ez is az egyik olyan lehetséges kérdés, Jósé Manuel Barroso 48 éves, nős, három gyermek édesapja. A lisszaboni egyetem jogi karán végzett, majd különböző európai és amerikai egyetemeken tanított. A portugál parla­menttagja 1985 óta. Különböző portugál kormányokban először belügyi állam­titkár, majd külügyi államtitkár, később külügyminiszter. A jobbközép Portugál Szociáldemokrata Párt elnöke 1999-től, miniszterelnök 2002-től. Az Európai Par­lament 2004. július 22-én jóváhagyta je­lölését az Európai Bizottság élére 2004. november 1-jei hatállyal. Angolul és fran­ciául folyékonyan beszél. amit esetleg célszerű lesz megvitatni a tagállamokkal, vajon reális-e eredeti for­májában továbbra is ragaszkodni hozzá. Hangsúlyozom, hogy itt most csak a ha­táridőről van szó! A cél maga, vagyis, hogy Európa a világgazdaság legverseny­képesebb szereplőjévé váljon, igenis el­érhető. A kérdés csak a „mikor”, nem pe­dig a „vajon”...- De mivel tudhatnak jobban hatni a folyamatokra, mint elődeik? Az ön prog­ramjában például visszatérő elem a fog­lalkoztatás ösztönzése, pedig az EU már hét éve külön csúcsot szentek a foglalkoz­tatásnak! Miért tudnának most többet tenni, mint előzőleg hä év alatt?- Éppen azért, mert eddig nem jártunk sikerrel! Ez egy tanulási folyamat, ami­ben az emberek ma már jobban készen állnak elfogadni a döntéseket, amiket esetleg korábban még elutasítottak. Például jobban tudatosult mindenkiben a versenyképességi kérdés... És meggyőző­désem, hogy a bővítés is erre ösztönöz. Az emberek összehasonlítanak: össze­vetik mondjuk a bajorországi meg a szlo­vák béreket... Ha úgy tetszik, érettebbek lettünk bi­zonyos reformlépések megtételére. Dol­gozik a külső és belső nyomás: a globa­lizáció meg a tudatosuló közvélemény, amelyik kezd más megvilágításban látni olyan tényezőket, mint mondjuk a stabi­litási paktum. Régebben a mediterrán politikai kultúra inkább hajlott költeke­zésre, szemben mondjuk az északi mo­dellekkel. Ma már délen is arról vitatko­zunk, mi módon lehetne csökkenteni a kiadásokat. De ugyanez áll Francia- vagy Németországra is. Költségérzékenyek lettünk, azaz másként gondolkodunk. Vagyis még inkább készen állunk más döntéseket meghozni.- Csakhogy éppen ez a költségérzé­kenység látszik fő akadályává válni a 2006 utáni pénzügyi tervek kimunkálá­sának. Mennyiben tartja védhetőnek a Prodi-bizottság javaslatát?- Elmondtam már az Európai Parla­mentben is: szerintem ez egy jó bázis. Jelenleg 25 tagországunk van. Ha fenn akarjuk tartani a szolidaritást, az alap­vető politikai célok szolgálatát, akkor nem reális közben büdzsét csökkenteni. Őszintén megmondom, itt nehéz vitákra számítok, de ezeket vállalni kell!- Hogyan akarja meggyőzni a tavaly decemberben közös levélben kiált „hato­kat” az átaluk vallott egyszázalékos költ- ségvetési plafon tarthatatlanságáról?- Először is ez nem csak az én dolgom. A további 19 országnak is - remélem - lesz azért némi súlya ebben a vitában... Persze a végső eredmény aligha az lesz, amit a kohéziós országokban elérni sze­retnének, de az sem, ami ebben a levél­ben áll! Aligha elképzelhető, hogy egy 25 tagú unió ugyanannyi - vagy közel ugyanannyi - pénzből gazdálkodjon, mint amennyivel a tizenötöké működött. Szóval találni kell egy jó kompromisszu­mot, biztosítékokat kell adni arra, hogy a közös pénzeket valóban hatékonyan köl­tik el - mert hogy ez is legitim észrevétel! -, és persze rögzíteni kell a kiadási prio­ritásokat is. Az egyik legfontosabb kihí­vás az európai kohézió erősítése, ami nem csak- a kedvezményezettek érdeke! Az eddigi, úgynevezett „kohéziós orszá­gok” felhozása sem csak az érintetteknek volt hasznos, hanem az Unió egészének. Ezért nem elveszett pénz a többiek számára az, amit mondjuk Magyar- ország használ fel a közösségi alapokból. Mindenkinek hasznára válik! Csak per­sze mindezt meg kell tudni magyarázni a közvéleménynek is!- A hatok többsége mindenesetre még ott tart, hogy a Prodi-javaslatot tárgyalási alapnak sem hajlandók elfogadni. Készek lesznek önök, ha ez továbbra is így ma­rad, módosításokat végrehajtani?- Korai erről beszélni. Beláthatatlan, hogy mi lesz hat hónap múlva. A kiindu­lási pont számomra mindenesetre a je­lenlegi bizottsági papír, és persze látni kell, hogy a labda jelenleg a tagállamok térfelén van. A mi dolgunk most, hogy figyeljük, mi sül ki a tárgyalásaikból. FÓRIS GYÖRGY Nagy az igény uniós támogatásra Több régióban átmenetileg felfüggesztették a pályázatok befogadását Rendkívüli az érdeklődés a regionális operatív program kiírá­sai iránt Az igények több régió és pályázati kiírás esetében már augusztusban elérték a rendelkezésre álló pénzügyi kere­teket, ezért ezeken a területeken átmenetileg felfüggesztették a pályázatok befogadását A források esetleges belső átcsoporto­sításáról várhatóan év végén döntenek. A regionális operatív program (rop) néhány kiírása iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a pályá­zók által igényelt támogatás több régióban már augusztusra - tehát négy-hat hónap alatt - elérte a 2006-ig rendelkezésre álló pénz­ügyi keretet. Ezért az érintett ré­giókban ezeknél a kiírásoknál augusztus 13-tól átmenetileg, a már beadott pályázatok elbírálá­sáig felfüggesztették továbbiak befogadását. A legtöbb pályázat egyértel­műen az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére, il­letve a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítására érkezett. Emellett so­kan jelentkeztek projektekkel a turisztikai fogadóképesség javítá­sára, mert a rop kilenc kiírása közül ez volt az egyetlen, ahol a határidő június 15-én lejárt. A többi pályázatnál a beadási határ­idő folyamatos, 2006 végéig, illet­ve a keretösszegek teljes felhasz­nálásáig tart. A területi fejlődést és kiegyen­lítést célzó regionális operatív program keretében 2004-2006 között az Európai Unió struktu­rális alapjaiból és magyar forrá­sokból összesen mintegy 110 mil­liárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre. A rop fejlesztési forrásainak leg­alább 75 százalékát a négy hátrá­nyos helyzetű régió - Észak-Ma­gyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, Dél-Dunántúl - használ­hatja fel. Mivel a három fejlettebb régió kerete kisebb, így ezeken a területeken gyorsabban „túl­jegyezték” a rendelkezésre álló pénzt, ezért több kiírásnál is fel kellett függeszteni a pályázatok beadását. A nyugat-dunántúli régióban egyelőre nem fogadnak be pályá­zatot az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Ugyanez a helyzet a közép-du­nántúli régióban, de itt a turiszti­kai vonzerők fejlesztésére és a hátrányos helyzetű régiók és kis­térségek elérhetőségének javítá­sára szolgáló keretet is elérték a beadott pályázatok. Szintén fel­függesztették ezen projektek be­fogadását a közép-magyarországi régióban. A hátrányos helyzetű dél-alföldi régióból szintén annyi pályázat érkezett a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek el­érhetőségének javítására, illetve az óvodai és az alapfokú oktatási­nevelési intézmények infrastruk­turális fejlesztésére, hogy ezekre a kiírásokra egyelőre itt sem lehet jelentkezni. A beadott pályázatok elbírálá­sa után derül ki, hogy a támogat­ható projektek forrásigénye való­ban eléri-e a keretet. Az eddigi ta­pasztalatok szerint ugyanis jelen­tős a hibás, nem megfelelő pályá­zatok aránya - mondta a Világ- gazdaságnak Lünk Tamás, a rop irányító hatóságának vezetője. Ha marad pénz, újra megnyitják a pályázati lehetőségeket. Arra el­vileg van lehetőség, hogy a hazai monitoringbizottság egy-egy prioritáson belül, az intézkedé­sek között átcsoportosítsa a for­rásokat, illetve a régiók számára meghatározott keretek sem telje­sen mozdíthatatlanok. Erre leg­korábban az év végén kerülhet sor, az idei tapasztalatok összeg­zése után. A prioritások közötti átcsoportosításhoz viszont az Eu­rópai Bizottsággal kellene újra­tárgyalni a kereteket. Az irányító hatóság vezetője szerint már most egyértelműen látszik, hogy azokra az intézkedé­sekre érkezik a legtöbb pályázat, ahol klasszikus értelemben vett beruházásokra, útépítésre vagy oktatási fejlesztésekre lehet támo­gatást kapni. Ezekre vannak a leg­jobban felkészülve a hazai pályá­zók, ám ezeket ugyanabba a prio­ritásba sorolja az Európai Bizott­ság által elfogadott rop. Jóval kisebb az érdeklődés például a másik prioritás iránt, ahol a hu- mánerő-fejlesztési programok, a helyi foglalkoztatási kezdeménye­zések támogatása szerepel. Ezek­hez a programokhoz, illetve az ezekre tervezett pénzügyi kere­tekhez azonban már a rop jóváha­gyásakor ragaszkodott az Európai Bizottság, így a prioritások között átcsoportosításnak nincs realitása. Devizaárfolyamok Cseh korona 7,84 Euró 249,52 Japán jen (100) 187,69 Lengyel zloty 56,10 Svájci frank 161,93 Szlovák korona 6,21 Angol font 371,12 Adómegállapodás Budapest A magyar-szlovén kettős adózta­tást elkerüléséről szóló egyez­ménnyel teljessé válik a két or­szág közötti gazdasági együtt­működést segítő szerződések köre - mondta Kovács László külügyminiszter az egyezmény aláírását követően. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény aláírása azért vált szükségessé, mert ugyan az egy­kori Jugoszláviával volt hasonló megállapodás, ám Szlovéniával még nem. Az egyezmény aláírá­sához a két ország parlamentjei­nek megerősítése is szükséges. Az egyezmény kiterjed a kölcsö­nös információcserére a jövede­lem- és vagyonadókkal kapcso­latban. Ivó Vajgl szlovén külügy­miniszter reményét fejezte tó, hogy a kettős adóztatás elkerülé­séről szóló kétoldalú egyezmény hozzájárul a gazdasági kapcso­latok bővüléséhez. Ugyanakkor megemlítette, hogy a két ország gazdasági fejlettségét tekintve a kétoldalú külkereskedelmi forga­lom növekedésében még jelen­tős tartalékok vannak. A két fél megerősítette, hogy nagy remé­nyeket fűznek a négy visegrádi országot, valamint Szlovéniát és Ausztriát egybefogó regionális partneri együttműködéshez. Egyetértettek abban is, hogy ér­demes szorosabbá fűzni ezen országok közötti külpolitikai és külgazdasági konzultációkat az Unióról és a NATO-ról. ■ Munkaerőpiac _____ Budapest A z Állami Foglalkoztatási Szol­gálathoz bejelentett álláshelyek, azaz a munkaközvetítésre ren­delkezésre álló munkalehetősé­gek száma augusztusban 85 728 volt - közölte a Foglalkoztatás­politikai és Munkaügyi Minisz­térium A közlemény szerint a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartott munkanélküliek száma augusztusban kismérték­ben emelkedett. A minisztérium értékelése szerint a munkaerő- piacon továbbra is kettős tenden­cia érvényesül: a versenyszférá­ban több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnik, míg a közszférában a folyamatos lét­számcsökkentés érezteti hatását. A munkanélküliségi ráta 2004 május-július hónapok átlagában 5,9 százalék volt, ami az egy év­vel korábbi értékhez képest 0,2 százalékpontos (hibahatáron be­lüli) emelkedés. Az Európai Unióban a ráta 7,9 százalék volt ebben az időszakban. ■ Keresőben Budapest A Mol a hónap végéig várja az ajánlatokat a gázüzletág cégeire kiírt pályázaton, de a társaság nemcsak tulajdonostársat, ha­nem szövetségest is keres, hogy a jelenleg konszolidálódó európai gázpiacon önálló ma­radhasson - mondta Áldott Zol­tán, a Mól stratégiai és üzletfej­lesztési igazgatója. A Budapesti Értéktőzsde hazai intézményi befektetőknek tartott konferen­ciáján Áldott Zoltán közölte: a Mól szempontjából nagyon fontos stratégiai és pénzügyi tranzakció az idén vagy a jövő év elején lezárul. A gázüzletág­ban lévő 100 százalékos, a Mól tulajdonában lévő leányvállala­tok értékesítendő részvény- csomagjának nagyságát nem kívánta közölni. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom