Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)
2004-08-28 / 200. szám
„A magyar író sors, történelem, feladat” Az impresszumban helyet kapott római szám, az L betű jelzi, hogy alapításának fél évszázados évfordulójához érkezett az idén Nógrád megye irodalmi, művészeti, közéleti folyóirata: a Palócföld. Nem először írjuk ezt le mostanában e hasábokon, de hát nem akármilyen jubileumról van szó. Ritkaság, hogy egy alapvetően kulturális jellegű lap lassan két emberöltőnyi időt érjen meg, s ez önmagában - függetlenül az értelemszerűen változó, de ösz- szességében érdemdús tartalomtól - is figyelemre, elismerésre méltó. Különösen egy ilyen megyében, ahol humán főiskolai vagy egyetemi képzés híján, nincs automatikus bázisa a művészetek iránti érdeklődésnek. De nem is feledkezhetnénk meg e kerek évfordulóról, hiszen az ebben az évben megjelent valamennyi szám emlékeztet rá. Az 1-2-es borítóján az 1954 decemberi, tehát a legelső számból lehetett olvasni részleteket, többek között a beköszöntő néhány mondatát, Mikszáth Kálmán „Utazás Palócországban” című írásának és Nyéki Lajos Madách-tanul- mányának egy két bekezdését. A költészet napi különszám száz költő száz versét elevenítette meg ötven esztendő távlatából. Valamelyest más metódust követett az ünnepi könyvheti különszám, amely egyrészt egy bő bibliográfiát adott a „Hagyomány” rovat fél évszázad során megjelentetett irodalomtörténeti vonatkozású dolgozataiból, másrészt válogatást közölt azokból az írásokból, amelyek a megyében született, vagy Nógrád- hoz kötődő értékekkel (mások életműve, munkássága mellett Balassi Bálintéval, Madách Imréével, Szabó Lőrincével, Gere- lyes Endréével, Balázs Jánoséval, Jobbágy Károlyéval) foglalkoztak az utóbbi évtizedekben. Az idei 3. szám első borítóján három képzőművészről - Szujó Zoltánról, Csohány Kálmánról és Földi Péterről Pál József, B. Sapka Magdolna, illetve Nagy Pál tollából 1976-ban, ’80- ban és ’91-ben - papírra vetett gondolatok részletei kaptak helyet. Ugyanezt a módszert követte a legfrissebb, a minap megjelent 2004/4-es szám is, amely a korábbi tanulmányokban tallóz. Zólyomi Józseftől a megye 18. századi népességére vonatkozó, 1973-ban kelt megállapításokat emelték ki a szerkesztők, de idéztek R. Várkonyi Ágnes egyik 1976-os Rá- kóczi-tanulmányából és Kristó Gyula 1983-ban írott munkájából is. Utóbbi azt a kérdést vizsgálta, hogy határvármegye volt e Nógrád. Az emlékezés tehát folyamatos a Palócföld idei évfolyamában, de az olvasók figyelmére mégiscsak mindenekelőtt az új publikációk számíthatnak. A 4. szám első felében - mint általában lenni szokott - főként szépirodalmi alkotások kaptak helyet. Érdekes, hogy a versek, prózai művek szerzői között ezúttal nem szerepel megyei illetőségű tollforgató, bár az erdélyi származású Csíki László részint budapestiként, részint márkházai- ként szerepel a költők között „Hatvan király” című, fajsúlyos, a hatalmi kérdéseket, a kisebbségi lét problémáit taglaló költeményével. Érdekes,- s ez a Palócföld nyitottságát, tág horizontját is mutatja - hogy egy észak-amerikai költő, Michael Castro két verse is megjelent a lapban Gyukics Gábor fordításában. Az egyik - a „Sátori Budapesten” című - magyarországi élményeire épül, s az erőteljes vallási megosztottságra, a „költők pogányságára” utal.,Mórái számára Krúdy jelkép volt” - idézi tanulmányában a budapesti Zalányi Kinga Rónai Lászlót és meg is indokolja e kijelentést: „Mégpedig annak a jelképe, hogy az író megőrizheti lelkében a letűnt világot. Krúdy személyében és életművében - mely oly különösen eggyé olvadt Mórái szemében - megtestesülni látta mindazt, amit fontosnak tartott az életben, alkotásban. ” A „Krúdy-él- ménynek" - mint Zalányi Kinga bemutatja - Márainál műveket ihlető hatása is volt. Egy másik esszéisztikus írás - Fráter Zoltán „Utolsó liter” - is Krúdy emléke előtti tisztelgés jegyében fogant, de általánosabb érvényű következtetésekre is alkalmasnak bizonyult: „A magyar író sors, tönénelem, feladat. Sors, mert egy nagyon tehetséges, de nagyon elszigetelt történelem, mert lélekszámában sokszor veszélyeztetett, de nemzeti öntudatában megingathatatlan nép küszködésének örököse, és feladat, mert az egy anyanyelvet beszélők létfeltételeü, szabadság-állapotát, vagy szabadság-hiányát mindig beleszerkeszti a magyar író alkotásaiba az élet” - fogalmazta meg az ugyancsak fővárosi Fráter Zoltán. Szintén megyén kívüli, de már nagyon közeli - losonci - szerző HaJmné Duray Éva, aki „Szokások, hiedelmek az Ipoly mentén” címmel fejtette ki nézeteit az emberi élet főbb fordulópontjaihoz és a naptári ünnepekhez fűződő hagyományokról. A leírtak az 1980-as évek állapotát tükrözik a losonci járás többségében magyarok lakta falvaiban, köztük például Kalondán és Ragyolcon. Abszolút megyeinek tekinthető viszont a Szabó Andrea - aki tanárként a Nógrád Megyei Hírlap munkatársa - interjúja, amelyet az idei Madách-díj egyik kitüntetettjével, Tibay András balassagyarmati előadóművésszel, iskolaigazgatóval készített. Az írás azért jó, mert kitetszik belőle a megkérdezett gyermekkora, neveltetése, a kultúrához, a művészetekhez való vonzódása és sodródása, de egyszersmind az a folyamat is, ami a legendás Madách Imre Irodalmi Színpadtól, az Ex Libris Irodalmi Színpadon át a Varietas Pódiumszínházig, a Jobbágy Károly Alapítvány kuratóriumáig, a Finn-Magyar Baráti Társaságig vezet mintegy a város inspirativ szellemiségét is jellemezve. A könyvismertetések közül e helyütt az irodalmi muzeológusként Budapesten dolgozó, de salgótarjáni Sulyok Bernadett írását emeljük ki, amely „Ami múlandó és ami örök” címmel Rajnai László Kodolányi-monográfiájáról értekezik. A kötet érdekessége, hogy bár 1956 januárjában elkészült, de csak nemrégiben, 2002-ben adták ki. „Rajnai - Sulyok Bernadett találó megállapítása szerint - pszichologizáló olvasatát adja Kodolányi János munkáinak, a szellem- történeti és impresszionista irodalomkritika irányzatát viszi tovább. Minden művet a szerző lelki alkata felől közelít meg, a hősökben az ő személyiségét keresi, az ő életkörülményeiből, szellemi és intellektuális érdeklődéséből indul ki. ” A Palócföld 2004/4-es számának illusztrációit Prikler Mátyás pozsonyi fotós munkái képezik. Az ifjú alkotó - aki játékfilmrendezői szakon tanul a szlovák fővárosban - képeit 2003-ban Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban is kiállította. CSONGRÁDY BÉLA nyelvű - magyar nyelvű - közösség tagja, A magyar fotográfia napja A magyar fotográfia napját augusztus 29-én ünnepeljük. Szűkebb pátriánk rendezvényeiről, illetve a dátum kiválasztásának okáról Homoga Józseffel, a Nógrád Megyei Fotóklub vezetőjével beszélgettünk.- A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége 2003-ban kezdeményezte a fotográfusok jeles napjának kiválasztását és évenkénti megünneplését. Sok évszám, dátum, esemény közül kellett kiválasztani azt, amely minden valószínűség szerint hatással volt a maga korában a magyar- országi fotográfiai közélet kialakulásában - mondja Homoga József - Ez a nap pedig 1840. augusztus 29- e, amikor is Vállas Antal a Magyar Tudós Társaság ülésén bemutatta a valóság hű megörökítéséhez szükséges eszközöket és eljárásokat. Vagyis mások jelenlétében készített dagerrotípiát. Ugyanezt nyilvánosan Párizsban egy évvel korábban rendezték meg, 1839. augusztus 19-én, de hozzánk a szükséges eszközök és leírások csak egy évvel később érkeztek meg. Hírlapi tudósítások persze korábban is napvilágot láttak, de ezek alapján még nem lehetett elkészíteni a fényképeket.- Idén hogyan emlékeznek meg az évfordulóról?- Számos helyszínen, sokféle programmal emlékeznek meg az elődökről és a kortárs alkotók értékteremtő munkásságáról. Ezek persze nem feltétlenül kezdődnek augusztus 29-én, de a rendezők szándéka szerint kapcsolódnak az országos ünnephez. Egyébként azt még el kell mondanom, hogy a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (Federation Internationale de l'Art Photographique, FIAP) alapítói között 1950-ben ott voltak a magyar fotográfusok is. Azóta eltelt több mint fél évszázad, de soha nem volt Magyarországon F1AP- kongresszus, vagy FIAP monochrom biennálé. Ennek persze valószínűleg a fogadókészség hiánya volt a legfőbb oka. 1997-ig egy olyan fotósszövetség képviselte a magyarokat a FLAP-ban, amely az 1980-as évektől már nem hitt a FIAP által képviselt értékekben. Ezért szerencsés váltás következett be 1997-ben, amikor a képviseleti jogot önkéntesen átadták a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (Mafosz). Azóta intenzíven növekszik a magyar alkotók külföldi fotópályázatokon és fotókiállításokon való részvétele. Ennek az a titka, hogy a lehetőségekről, az aktuális fotópályázatokról a Mafosz mindenkit egyformán tájékoztat Magyarországon. Senkit nem zárunk ki annak lehetőségéből, hogy részt vegyen egy-egy FIAP-véd- nökséggel megrendezett nemzetközi tárlaton. A FIAP-biennálék előtt országos fotópályázatot hirdetünk, hogy a legjobb alkotások kerüljenek be az országkollekcióba, amelyet aztán elküldünk a biennálét rendező országba. Az elő- zsűrizésen természetesen bárki részt vehet, nemcsak a Mafosz tagszervezeteinek tagjai. így biztosítható az, hogy a Mafosz valódi, nemzeti érdekképviseletet lásson el, s ne essen ugyanabba a hibába, mint elődje.- Mik az előttünk álló időszak tervei?- Örömünkre szolgál, hogy 2004-ben a mi szövetségünk rendezheti meg a 27. FIAP monochrom biennálét a budapesti Magyar Ipar- művészeti Múzeumban. A beküldött és kiállított alkotások azt jelzik, hogy a kortárs fotóművészet középpontjában szerte a világon az ember és a természet áll. A monochrom biennálék megrendezésének hagyománya azt is jelenti egyben, hogy a fekete-fehér fényképezés nem vész a feledés homályába. Egy műalkotás létrehozásának kézműves-technológiája marad így az utókorra. A FIAP által rendezett nemzetközi fotókiállítások mindegyike olyan, mint a földlakók világtalálkozója! Ugyanis egyetlen térben találkoztatunk a különböző földrészeken élő embertársainkkal, megismerhetjük környezetünket, azonosulhatunk hagyományaikkal és tisztelhetjük nemzeti kulturális örökségüket, amelyeket a fényképek tárnak elénk. A 27. FLAP monochrom biennálé megnyitója egybeesik a 27. FIAP- kongresszus megnyitóünnepségével és a magyar fotográfia napjának megünneplésével. Egy javaslatunk szerint, ha más országokban is támogatásra talál a Mafosz kezdeményezése, akkor Magyarországon minden évben augusztus 19-től, a fotográfia világnapjától augusztus 29-ig, a magyar fotográfia napjáig tart majd az a fotófesztivál, amely az idén, a magyar lakta területeken már több mint 40 településen 80, különféle program megvalósulását garantálja. Nógrád megyei programok: Pásztori augusztus 30-án a munkaügyi központban 15.30 órakor Persik Györgyné, a Mikuska Galériában pedig 17 órakor Kovács Istvánná kiállítása nyílik meg. Salgótarjánban szeptember 2-án, 10 órakor az egészségügyi szakközépiskolában Böviz Sándomé, a József Attila Művelődési Központban 18 órakor Homoga József tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők. Szeptember 3-én, 17 órakor a Kohász Művelődési Házban Veres Mihály kiállítása nyílik, szeptember 7-én 10 órakor a gépipari szakközépiskolában pedig Buda László tárlata. ______________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________________ Mú lt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Szexről lehet szó, Dezső, de vacsorát nem főzök!” Szerencsés nyertesünk: Herczeg Józsefné Salgótarján, Szerpentin út 24. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb szeptember 2-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! h OLAJOZ ÁBRÁNDOS KÉPZELŐDÉS HÍRES TÖRÖTT KIFLI ! KUPAGYŐZTESEK EURÓPAKUPÁJA T~ GAZDA TARTOZÁSA VAN ERRE A HELYRE ~Y VAGYIS FED ~Y VISSZAFIZET^ ÉNEKESMADÁR A POÉN CÍME ~r’ Y Y ŐRLEMÉNY KILOMÉTER, R. Y Y r Y ELMÉLYED VALAMIBE ► MADÁR KÖRME ► TÖRÖK TISZTI RANG ► NOVEMBER, RÖV. TÁVOZIK, LEMOND h ... GIBSON; I FILMSZTÁR | ► Y MEGMONDJA A JÖVŐT ► HINT, VET ► NANO JELE ZENEDARAB ! ► PALIMADÁR TOLSZTOJ L Y fc <Jí Hl \ ! r m T \\i PERZSELŐ ► jH r MONTAND a-i-üttáííií«, f AZ OXIGÉN VEGYJELE ► KETTŐS BETŰ SZŐR, BUNDA ► asp UTjs NEMES A SZÉLEIN ! ► Y KATONAI TÖMB RÉSZBEN DÖLYFÖS ! A DÍSZÍT ~Y AZ ARGON VEGYJELE ELLENKEZŐLEG ! FŐZÜNK VELE T~ ZENEMŰ VÁLTOZATA MAGASBA FORMA FŐT RÉSZE! MEGHATÓ, SÍRÁSRA KÉSZTETŐ ► Y Y Y Y Y Y Y Y KORSZAK ► NÖVEL, EMEL JEGYZETELGET ► ... SAS; MADARFAJ ► Y ...VEGAS; VÁROS ► KAMIONJELZÉS ► AMELY HELYEN TOLNAI KÖZSÉG CL]7T KIFEJEZÉS, R. ► Y VALLONÉ 2/3 ÓRA ! TÁBLAJÁTÉK ZSIDÓ GYERTYATARTÓ ► MEGÁLLJUNK CSAK ! ► Y EGYLET EGYEDE Y FÉL TÚRÓ ! ► MOHAMEDÁN ISTEN CSAKHOGY MELLÉNY SZÉLEI ! NITROGÉN VEGYJELE MIND MEGESZ AIR FORCE ► ÓKORI PIACTÉR ►Y Y PINCESZAG Y A JOULE JELE ► LEPKE, TÁJSZÓVAL MÓZES ÖT KÖNYVE DAGOVER L Y LIMITED, RÖVIDEN IDEGEN ANNA ! Y SZOKNYAY ALULRA ► TOVA ... MARS ! ►Y ÁLLAMSZÖVETSÉG KIES RÉSZ ! INDIUM r I Y FINN TÓ ►Y Y ELNÖK, RÖVIDEN ► ÉJFÉL ! KÉRDŐSZÓ ARATÓRÉSZ L H ► Y Y h I ■ A folyóirat legújabb számának címlapja ■ Ikler Mátyás pozsonyi fotós egy 2001-ben készült képe
