Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-27 / 199. szám

2004. augusztus 27., péntek REGIONÁLIS NAPLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Bemutatkozik a belgyógyászat A belgyógyászat munkatársai Pásztón 1908 óta működik a belgyógyászati osztály. 2000. augusztus 25-e, az új kórház átadása a belgyógyászat életé­ben is gyökeres változásokat hozott. A betegek és a dolgo­zók gyorsan „belakták” a kényelmes, világos két-öt ágyas kórtermeket. A nívós kiszolgálóhelyiségeket és a korszerű technikát könnyű volt megszokni a dolgozóknak. A munka- körülmények javulása mellett a feladatok is megszaporod­tak, részben a megnövekedett betegforgalom, részben a be­tegek növekvő igényei miatt. PÁSZTÓ A feladatok bővülésében sze­repet játszott az új osztályvezető főorvos, dr. Rakonczai Ervin, aki 2000. november elsejétől tölti be a beosztást, egyben a kórház igazgatójának helyettese is. A fő­orvos többéves osztály- és kór­házvezetői tapasztalatok és köz- gazdasági ismeretek birtokában, magas szakmai színvonalat, költ­séghatékony munkavégzést és abszolút betegcentrikus szemlé­letmódot vezetett be és követelt meg munkatársaitól is. Dr. Rakonczai Ervint kértük, mutas­sa be osztályát.- Milyen ellátási körben végzik a gyógykezeléseket, gyógyellátá- sokat?- A kórház belgyógyászata Pásztó város és vonzáskörzete, a volt pásztói járás lakossága, mintegy 35 ezer ember számára biztosít belgyógyászati ellátást. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban kezelünk területen kí­vüli betegeket és megkezdődött az ellátási területünkről koráb­ban más kórházak felé orientáló­dó betegek „visszatérése” is. A belgyógyászat jelenleg a kórház első emeletén végzi a gyógyító munkát, a gyermekosztály szü­neteltetése (2001) óta az épület teljes hosszában. A két- és öt­ágyas kórtermekben gyakran van szükség pótágyak beállításá­ra is. A betegek előjegyzés alap­ján, illetve sürgősséggel kerül­nek az osztályra. Előjegyzés ese­tén két-három hét a várakozási idő, de egyre több a sürgősség­gel felvett beteg, jelenleg ez már háromszorosan haladja meg az előjegyzéssel felvett betegek szá­mát. A sürgősséggel felvett bete­gek magas aránya miatt nehezen tervezhető az osztály tevékeny­sége, mindig tartalékolnunk kell jó néhány ágyat - hét végi ügye­letek alatt nem ritkán 15-20 be­teget is felveszünk. Másrészt ez­zel összefüggésben magas a sú­lyos, elhanyagolt állapotú bete­gek száma is.- Miként alakultak a belgyó­gyászat szakmai mutatói?- Tavaly közel háromezer be­teget kezeltünk, ami csakpem duplája a négy évvel ezelőttinek. Ez év első fél évében több mint 1600 beteget kezeltünk, ami to­vábbi emelkedést jelent. A szak­rendelőben és szakambulancián kezelt, illetve ellenőrzött járó be­tegek száma ennél jóval nagyobb, múlt évben megközelítette a tíz­ezret. Az ágykihasználtságunk 90 százalékos, az átlagos ápolási időtartam hat nap, a halálozási arány hatszázalékos, az úgyneve­zett case mix index (CMI) egy kö­rüli. Betegeink többségének defi­nitiv ellátást nyújtunk, körülbelül nyolc százalék azok aránya, aki­ket - kórházunkban nem elérhető további kivizsgálás, kezelés, mű­tét céljából - más intézményben kell elhelyeznünk.- Milyen vizsgálatokat tudnak elvégezni a kórházban?- Betegeink kivizsgálása céljá­ból nemcsak a kórház kiváló la­boratóriuma, röntgen- és ultra­hang-diagnosztikai osztálya, ha­nem a belgyógyászathoz integ­rált endoszkópos és kardiológiai laboratórium is rendelkezésre áll. Az endoszkópos laboratóri­umban nemcsak gyomor- és vas­tagbél, hanem az epeutak és a hasnyálmirigy vizsgálatára is van lehetőség éppúgy, mint a kü­lönféle terápiás beavatkozásokra - vérzéscsillapítás, idegentest- és polipeltávolítás, epeúti beavat­kozások stb.- Milyen betegségek a jellem­zők, amelyekkel önökhöz fordul­nak?- Betegeink többsége szív-ér­rendszeri betegségekben szen­ved, ebbe beletartozik a közvet­len életveszélyt jelentő szívin­farktus és agyvérzés, a magas vér­nyomás betegség és mélyvénás trombózis, vagy akár az „akut se­bészeti beavatkozást nem igény­lő” alsó végtagi érszűkület. Ta­valy 48 infarktusos beteget kezel­tünk, őket, az egyéb ok miatt fo­kozott megfigyelést igénylő bete­geinkhez hasonlóan, szubinten- ziv kórtermeinkben helyezzük el, ahol a folyamatos monitorizálá- son túl központi szívás és oxigén- ellátás is biztosított és szükség esetén az újraélesztés feltételei is adottak. A másik nagy csoport az anyagcsere és emésztőszervek betegségei, ide a gyomor-bélrend­szer gyulladásos és daganatos el­változásai, máj-, epe- és hasnyál­mirigy-betegségek, cukorbeteg­ség és néhány ritkább kórkép tar- | tozik.- Milyen felállásban dolgozik a belosztály?- Az osztályon rajtam kívül négy orvos dolgozik, valameny- nyien jól képzett belgyógyász szakorvosok. Helyettesem, dr. Szarvas Katalin főorvos gasztro- enterológiai és foglalkozás-egész­ségügyi, dr. Gaál Gizella főorvos diabetológiai szakképesítéssel is rendelkezik, dr. Aref Al Kasem és dr. Mafhoz Al Ariki pedig most készülnek második szakvizsgá­jukra. Több szállal kötődik az osztályhoz dr. Karsay Ferenc főor­vos, a krónikus belgyógyászati és j rehabilitációs osztály vezetője, aki kardiológus szakorvosként a szívbetegek ellátásában nyújt se­gítséget és részt vesz az ügyeleti J munkában is. Dr. Nagy Albert fő- j orvos a belgyógyászati szakren- J delés és a patológia vezetése mel- J lett szintén ügyel osztályunkon. | A betegek ápolását 18 szakkép- J zett nővér végzi Haray Károlyné főnővér irányításával. A tisztaság­ról négy takarítónő gondoskodik, az évi háromezer zárójelentés megírása két adminisztrátornőre hárul. Az osztály meghatározó egyénisége és a betegek körében méltán legnépszerűbb dolgozója Wagner János beteghordó, aki gondoskodik arról, hogy a bete­gek a szükséges vizsgálatokra és kezelésekre eljussanak. Tanfolyam internethasználathoz PÁSZTÓ A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ 2003. július 23-tól 2006. december 31-ig ingyenes internethasználatot biztosít beiratkozott olvasói számára. Ezt a lehetőséget két pályázat tet­te lehetővé. Az SZT-IS-2 pályázatot 2001 szeptem­berében, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága írta ki. Ez a pályázat a könyv­tárosok régen várt pályázata. Lehetőséget biztosí­tott számítógéppark bővítésére, ingyenes internet- használatra és városi könyvtáraknak 60 fő részére 1000 forint befizetése mellett 20 órás inter­nethasználati tanfolyam megtartására, valamint az intézményből két fő továbbképzésére (a tanfolyam megtartáshoz) - tudtuk meg Sándor Gábomé infor­matikus könyvtárostól.- A tanfolyamot tavaly szeptemberben hirdettük meg. Az érdeklődés várakozáson felüli volt, sajnos több embert el kellett utasítani. A tanfolyam októ­ber 6-tól ez év június 5-ig tartott. A tervezett 60 fő helyett 66 használó, 11 csoportban vett részt a tan­folyamokon: hétköznap kéthetes csoportokkal, hét végén szombatonként öt alkalommal. A tanfo­lyam általános ismereteket adott az internet nyúj­totta lehetőségekről, ezen túlmenően igyekeztem minden olyan új, friss információt beletenni, amit az országos NETWORKSHOP-konferenciákon újí­tásként, kezdeményezésként pozitívnak ítéltem. A hallgatók az ismereteket, a tömény elméleti anyagon kívül gyakorlatban, konkrét feladatokon keresztül sajátították el. A folyamatos keresés mel­lett napi számonkérés volt az előző órai anyagból, majd a tanfolyam végén a használók szintfelmérés keretén belül adhattak számot tudá­sukról. A könyvtár kérdőívből is­merhette meg a tanfolyam hallgató­inak véleményét, amely megnyug­tatóan elismerő volt. A tanfolyam témakörei: az inter­net fogalma, az internet története, az internethez szükséges eszközök, hálózati alapismeretek, adatátvitel az interneten. A cél az volt, hogy a kurzus végére minden résztvevő azonos szintű ismeretekkel ren­delkezzen, a hallgatók alapvető ismereteket szerez­zenek az internet használatáról.- Célunk volt még, hogy a használók meg tudják fogalmazni információs szükségleteiket, el tudja­nak indulni az információkeresésben, tisztában le­gyenek azzal, hogy az információkat milyen eszkö­zökkel lehet elérni, megkeresni, s az eszközöket megfelelően tudják használni - folytatta Sándor Gábomé. - A húsz óra kevés volt a készségszintű ismeretek elsajátítására, de a megszerzett tudás elegendő alapot biztosított a továbblépéshez. Visz- szajelzések alapján elmondhatjuk, hogy a tanfo­lyam sikeres volt. Többen visszajárnak, vannak, akik személyesen keresnek meg, segítséget kérnek. A könyvtár kiemelt feladatának tekintette a haszná­lók számítógépes oktatását, ezzel a bővítéssel a fo­lyamatos képzés alapjait kívántuk megteremteni, ugyanis ez év őszén újabb tanfolyamot indítunk. A tanfolyamon a hallgatók számítástechnikai alapis­meretekkel, Word-, Excel-, internethasználattal is­merkedhetnek meg, amely ECDL-vizsgákra való felkészülést is segíti. Értékvédelem: közös érdek A nyár eleji időszakban elszaporodtak az úgynevezett be­surranásos lopások, megjelentek a környéken az átutazó bűnelkövetők. Főképpen kistelepüléseken és ott az idős em­berek a célpont, mint a dél-nógrádi Szarvasgedén, illetve Béren. Az ügyben Tari Roland rendőr hadnagy, a pásztói ka­pitányság bűnmegelőzési előadóját kérdeztük. PÁSZTÓ- Milyen konkrét eseteket vizs­gáltak az elmúlt időszakban?- Két ilyen esetről tudok be­számolni, Szarvasgedén dinnye­vásárlás ürügyén kihívták az idős bácsit a lakásból és az alku­dozás ideje alatt a társ a kert túl­só végéről besurrant a lakásba, és az illető 800 ezer forint meg­takarított pénzét eltulajdonítot­ta. A másik eset Béren történt, amikor az elkövető rosszullétre hivatkozva bekéredzkedett egy lakásba. A tulajdonos segítőké­szen vízért ment, addig a hívat­lan vendég kézpénzt és takarék- betétkönyvet magához véve tá­vozott.- Két ügyet említett, voltak más kísérletek is?- Voltak, de több helyen az emberek nem ültek fel a mester­kedésnek, fenntartásokkal fo­gadták a közeledést és ez által meghiúsultak a kísérletek. Az a tapasztalatunk, hogy az elköve­tők házalással, gyümölcskeres­kedés, különféle áruk értékesíté­se, gépjármű meghibásodása, rosszullét ürügyén próbálkoz­nak bejutni a lakásokba. A rend­számokat a felismerés elkerülé­se érdekében borotvahabbal le­fújják.- Milyen intézkedéseket tettek ezek megelőzése érdekében?- Felkerestük a plébániákat, hogy a szentmiséken hívják fel erre a figyelmet, kértük a polgár­őrségeket, hogy különösen fi­gyeljenek az idegen autókra. Sajnos a rendőrség létszá­ma és gépjármű-technikai állománya nem teszi le­hetővé, hogy mindenhol ott legyünk.- Mit tanácsol az embe­reknek?- A személyi tulajdon védelme elsősorban a tu­lajdonosra tartozik, így tehát ő az első számú felelőse vagyona védelmének. Tőle függ, hogy la­kása, lakáson kívüli értékei mennyire válik a betörők, tolva­jok célpontjává. A legtöbb betö­rő, tolvaj az ajtón és egyéb nyí­lászárókon keresztül hatol be a lakásba. Az egyik közkedvelt módszer a besurranással elkö­vetett lopás, mely bűncselek­mény száma azonban kis odafi­gyeléssel jelentős mértékben visszaszorítható. Ezért kérjük, hogy az alábbi tanácsainkat fogadják meg, hogy ne váljanak bűncselek­mény áldozatává: soha ne hagy­ják nyitva a lakás ajtaját, abla­kát, ha nem tartózkodnak abban a helyiségben, mert ez sok eset­ben kínálja magát az elkövetés­hez. Melléképületek, garázs, pince, szerszámoskamra ajtaját is tartsák zárva, illetve alkal­manként ellenőrizzék a zárak állapotát. A lakáskulcsot ne a lábtörlő alatt, vagy más, hagyo­mányosnak mondható rejtekhe­lyen tartsák. Ismeretlen személyeket, „há­zalókat” ne engedjenek be a la­kásba akkor sem, ha úgy érzi, hogy éppen abban az esetben el­kerülhetetlen. Az elkövetők - jó­hiszeműségünket és segítőkész­ségünket kihasználva - a legkülönböző, meghökken­tő ürüggyel próbálnak be­jutni, feltérképezni a lakást és az értékeket. A szomszé­dokkal minden esetben be­széljék meg a gyanús idege­nek látogatását. Ha ismeret­len lakónak vélt személye­ket látnak csomaggal, képekkel, bútorokkal közlekedni, figyeljék meg, melyik lakásból jöttek. Pró­bálják személyleírásukat, esetle­gesen a szállító gépkocsi rendszá­mát megjegyezni. Nagyon fontos, hogy lakásán soha ne tartson nagyobb össze­gű kézpénzt, amennyiben ez időlegesen mégis elkerülhetet­len ne sajnálja a fáradságot, írja fel a bankjegyek címleteit és sor­számát. Ékszerekről, értékesebb tárgyakról készítsenek fotót, le­írást, vagy jegyezzék le egyedi azonosító jegyeit. A bűncselekmény észlelése esetén a helyszínt ne változtassa meg, közeli ismerősét, szom­szédját kérje meg a rendőrség értesítésére. Összefogással, eredménye­sen fel tudnak lépni az értékek megőrzése érdekében. ______■ H arminchárom év a postán PÁSZTÓ Harminchárom évet és három hónapot húzott le postásként a pásztói Kelemen István, aki kertész­kedéssel, horgászással, madárneveléssel tölti nyugdíjasnapjait.- Az általános iskola elvégzését követően el kellett mennem dol­gozni, a vasúthoz kerültem, a pá­lyafenntartókhoz. Közben letöl­töttem a sorkatonai szolgálatot és onnan ismét a vasútnál, ezúttal a szertárszolgálatnál folytattam a munkát - mondta Kelemen István.- A 12-24 órás szolgálati rendbe járva naponta 290-300 mázsa szenet kellett kipa­kolni a vagonokból. Nyolc év vasúti szolgálatot kö­vetően hívtak a postához dolgozni. Örömmel vál­laltam, s mivel egy minisztériumhoz tartoztunk, áthelyezéssel 1970. augusztus elsejével Pásztón megkezdtem a munkát, egyesített kézbesítőként. Kezdetben tanulóként jártuk az utcákat, majd önállóan végeztem kézbesítői feladatomat. Köz­ben munka mellett elvégeztem egy egyéves tanfo­lyamot. A több mint harminchárom év alatt nem értek atrocitások, nem kevertem össze a leveleket, kül­deményeket. Területemen mindenkit ismertem, már a címzésekről tudtam kinek jött valamilyen küldeménye, még akkor is, ha azonos nevűek lak­tak ott. Munkámat sokszor elismerték, 2000-ben az ország második legjobb postása címet nyertem el. Világéletemben közösségi ember voltam, rend­szeresen szerveztem a postánál a munkaidőn túli összejöveteleket, képviseltem a postát a sportver­senyeken. Ma is visszahívnak a rendezvényekre, hogy egy kis tangóharmonika-zenével vidámságot varázsoljak.- 2003-ban vonultam nyugdíjba, azóta itthon kertészkedem hobbiból. Az óriás karalábéim 70-90 centiméter kerületűek. Szeretek horgászni és madarakkal foglalkozni - zárta szavait az egy­kori „zöldruhás”. ■ Az ez évi pedagógusnap alkalmából a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapta Tolnay Béla, a Mik­száth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola kollégiumvezető igazgatóhelyettese. Tolnay Béla elismerésével Pásztó Tolnay Béla negyven évet töltött el a pedagógusi pályán. Községi ál­talános iskolákban matematika- ké­mia szakos tanárként, igazgatóhe­lyettesként és igazgatóként dolgo­zott, emellett a megyei szakfelügye­leti teendőket is több éven keresztül ellátta. Mindig arra törekedett, hogy tudását, szakmai tapasztalatát átadva segítse az általános iskolák­ban sokszor elszigetelődötten dol­gozó kollégák szakmai és pedagó­giai munkáját, fejlődését. Munkájá­ban törekedett arra, hogy az a kö­zösség - pedagógus és diák ­amelyben tevékenykedett, igényes­ségével, új iránti fogékonyságával és felkészültségével tűnjön ki kör­nyezetéből. A nagyfokú felelőség és elhiva­tottság jellemezte a helyi oktatásirá­nyításban, majd a középiskolai kol­légiumban igazgatóként végzett munkáját is, melynek során elsőd­leges szempont mindig a gyerekek, a diákok érdekének szem előtt tar­tása volt. A kollégiumi nevelés hát- térbeszorulása és ennek feltételei­nek romlása késztette arra, hogy tisztséget is vállalva a kollégiumi ér­dekvédelmi szakmai szövetség vá­lasztmányában és számvizsgáló bi­zottságában, országos szinten is képviselje a kollégista diákok és a kollégiumi nevelők szakma, peda­gógia és emberi értékeit. ESLA Kitüntetett pedagógus mmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom