Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)
2004-08-26 / 198. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. augusztus 26., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP - PF 96 Szurdokpüspöki: az ezeréves falu Ez évben ünnepli Szurdokpüspöki község fennállásának ezredik évfordulóját, melynek tiszteletére különböző rendezvényekkel emlékezik a település. A millennium alkalmából kértük Kovács József polgármestert, tekintsük át a község ezeréves múltját és jelenét. NMH-információ- Szurdokpüspöki a Mátra délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó völgye kiszélesedik. Keletről a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla, 805 méter, Nagy-Koncsúr, 640 méter, Kis-Koncsúr, 594 méter, Horka-tető, 506 m. Istenfa-tető, 444 méter) határolja, délről pedig a Nagyhársas 509 méteres csúcsa. Nyugat felől a Cserhát dombokká szelídülő lankái hul- lámzanak. Igen régen megtelepedett az ember e kedvező adottságú vidéken. Több kőkori kultúra emlékeit is feltárták itt, és népvándorlás kori leletek is előkerültek - mondja a polgár- mester. A falu nevének első része az itt található hegyek közötü szurdokszerű völgyből ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál terül el. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a 10 településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott Kovács József polgármester az általa alapított egri püspökségnek. Az 1261-ben IV. Béla által kiadott oklevél is megerősítette e tulajdonjogot. A község 1288-ig egyházi tulajdon, majd világi földesurak, Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoriak birtokolták. A török korban a település nem néptelenedett el teljesen, de lélekszáma jelentősen lecsökkent. A XIX. század közepéig a község lakossága szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Az iparosítás megindulása után új lehetőségek nyíltak. 1869-ben szabályozták a Zagyvát . A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok-völgyben kőbányát nyitottak kőzúzóval, kis- vasúttal. Feljebb a völgyben ko- vaföldbánya létesült. A településnek van egy másik része is, Zagyvaszentjakab (eredetileg Szentjakab) első okleveles említése 1296-ból származik, amikor a vidék egyik legnagyobb földesúri családjának, az Abáknak Kompolti ágából származó Péter királyi étekfogó tulajdonába került. 1395-ben a Szentjakabi család birtokában volt, 1400-ban IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett a szentjakabi plébániatemplomnak. 1926-ban Szurdokpüspöki egyesült Zagyvaszentjakabbal és már a középkorban elpusztult Fedémes (ma Filimes) falu területét is magába foglalva, létrejött a mai község. A falu mindenkori birtokosai ugyan nagy hatással voltak az itt élt lakosság életkörülményeire, de a két község megmaradásának záloga mindig is a vidéket, a tájat lakhatóvá tevő, a földet megművelő lakosság volt.- Mit tudhatunk a község jelenéről?- A lélekszám pillanatnyilag 1980 fő, lassan csökkenést mutat. A népesség megélhetése szempontjából a múltban meghatározó volt a mezőgazdasági tevékenység, melyhez a jó minőségű termőföldek adtak alapot. Ma már a földművelés csak kiegészítő jövedelemforrás, a lakosság egy része a jó közlekedési lehetőségeket kihasználva a környék városaiban és Budapesten talált munkát. Jelentős a helyi vállalkozások száma az általuk foglalkoztatottak aránya örvendetesen nő. Az elmúlt években jelentős változás következett be a község infrastruktúrájában, amely a szennyvízcsatorna-hálózat kivételével teljesen kiépült, így valamennyi belterületi ingatlant érintő földgáz- és telefonhálózat. A település útjai 100 százalékban kiépítettek, szilárd burkolatúak. A községben pezsgő kulturális és sportélet folyik. Nagy hagyománnyal bír a hagyományőrző népdalkórus, a gyerekekből álló Szászerka néptáncegyüttes. A sport terén a labdarúgás dominál, a csapat a megyei másodosztályban szerepel, de volt időszak, amikor felkerült az első osztályba is. Eredményesek az asztaliteniszezők, valamint a tömegsportban részt vevők, akik minden évben elsők, vagy másodikak a megyei palóc sportnapon.- Milyen látnivalókkal találkozik az idelátogató? A szentjakabi templom A Szent Kereszt-templom legértékesebb motívumait egyesíti. A falu szélén a Kis-völgyben lévő pincesor emlékeztet a szőlőművelés több évszázados hagyományaira. Érdekes látványosság a Remete-barlang nevű sziklaüreg a falutól keletre. A Szurdokvölgyben működik a Fenyves fogadó, valamint a 170 férőhelyes ifjúsági üdülő, melyek étellel és szállással várják az erre utazókat. Külön kiemelendő, hogy ■ több éve itt renzés a Muzsla csúcsára, a zöld pedig a Zám-patak völgyébe vezet. A község célállomása a Mátrabérc és Hanák Kolos teljesítménytúráknak is.- Mivel készülnek a millenniumra?- Elsősorban a történelmi ünnepek színvonalas megtartásával, a Hollókőben szervezett millenniumi cserkésztábor megszervezésével, a Nógrád megyei vadásznap községünkben történő megtartásával, az idősek világnapjának megünneplésével, millenniumi virágosítási versennyel. A millennium tiszteletére megújult a Szabadság tér, itt kerül a falunapon felavatásra a millenniumi emlékkút, ifjabb Szabó István szobrászművész alkotása, amelyet Pékár István, a Duna Televízió elnöke fog felavatni és Mikolai Vince érseki helynök megszentelni. Ugyancsak a falunapon kerül bemutatásra a dr. Szomszéd András által megírt falutörténeti kiadvány is.- A község látnivalói közül kiemelkedik az 1769-ben épült barokk Szent Kereszt-templom. Fő- és mellékoltára, orgonája szintén barokk, szószéke és keresztelőmedencéje copf stílusú. A főoltár antipendium része környékünkön egyedülálló, bőrből készült iparművészeti alkotás. A jakabi templom 1904-1906-ig épült. Oltárképén Szent Jakab prédikál, akit Túri Gyula festőművész a század eleji viseletbe öltözött helybeliek körében ábrázol. A községben honfoglalási millecen- tenáriumi emlék m ű v e t emeltek. A kompozíció ifj. Szabó István Munkácsy-dí- jas szobrász- művész alkotása, mely honfoglalás kori kulturális emlékkincsünk dezi meg a Duna Televízió az anyanyelvi táborát és erre a határon túlról is érkeznek diákok A falu fölé emelkedő hegyek azoknak a természetkedvelőknek nyújtanak túrázási lehetőséget, akik csendre, nyugalomra és jó levegőre vágynak. A helyi vasútállomásról induló piros jelA Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ki az illetékes? Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Illetékesek! Volt, van, vagy létezik, vagy már nem is létezik egy kft., amely elkezdte a zagyvái focipálya alól a szilíciumot termelni. Ezt a környezetre veszélyes anyagot termelték ki nálunk, majd egy borzalmas nagy szemétdombot, gödröket, sarat hagytak maguk után. Mindez még 2003- ban történt, azóta mindenfelől csak ígérgetéseket kapunk, hogy rendbe teszik, de a helyzet csak egyre romlik. Mostanában mindenféle ellenszolgáltatás, engedély, megkérdezés nélkül már illetéktelenek folytatják a munkát, tovább rontva ezzel a már egyébként is lehetetlen helyzetet. A kft. nem tudjuk, hogy működik-e még, de a dolgozók fizetését, úgy tudjuk, még ma sem fizette ki. Remélem az illetékesek is olvassák ezt a levelet, mert mi, helyiek azt sem tudjuk, ki is az illetékes, de ez a ronda, egészségkárosító domb és gödör itt van nekünk, „díszíti” a pályát. ________________________AMOYAL ERZSÉBET Z agyvaróna Csömör Jánosné emlékére Elment városunk egyik legjobb dadusa. Csömör Jánosné, Etuska, aki az Acélgyári utcában lévő Hétszínvirág óvodában dolgozott. Életének fontos szakasza volt az itteni munka. a . A tisztaság, rend biztosításán túl a gyermekek és munkatársai iránt érzett szeretete, tisztelete és felelőssége példaértékű. Visszagondolva, felmerült bennem a kérdés: vajon mennyi gyermeket fürösztött, fésült naponta, hogy társai elfogadják, megfogják a kezét? Mennyi gyermeket tanítgatott az öltözés- vetkőzés „tudományára”? Közben nevetve mutatta meg, ha kellett, százszor is, mit, hogyan csináljanak? Együtt kacagott velük a kifordított trikó, zokni láttán, a fordítva felvett cipőn. Mennyi gyermeknek varázsolt a könnyes szeméből kacagó arcot a beszoktatások idején? Vajon mennyi gyermek köszönheti neki is a kézmosás, fogmosás tanulását? És így tovább... Etuska ösztönösen volt „pedagógus”, segítőtársa Dudásné Er- j zsike és Verebélyiné Zsuzsa óvó néniknek, akikkel együtt jelentették a „Maci” csoportot több mint egy évtizeden át. Nyitott szemmel és szívvel járt és tanult munkatársaitól, hogy a lehető legtökéletesebben lássa el feladatát. Boldog J volt, ha óvónői - az ő kérésére - át- [ engedték neki az ebéd utáni mesé- lést. Mi a tornateremben hallgatva a gyermekek felszabadult kacagásából tudtuk, hogy Etuska megint csodát művelt. Ő soha nem mesélt könyvből. Az általa kitalált történeteket mondta el a pillangóról, sárkányról, mackóról és a többiek- ről. Ő volt a pólyás baba cumival a szájában farsangkor, ő volt a „hegedűs a háztetőn”, a csúf és mégis szeretetre méltó boszorkány, a vén öregasszony, a tündérkirálylány. Együtt kacagott és sírt a gyermekkel, munkatárssal. Végignevette betegségét is. Tudta, hogy visszafordíthatatlan, de küzdött. Volt ereje szívműtött férjéhez naponta felmenni Budapestre, mert csak tőle fogadta el a gyógyszert, ételt. Mint feleség így is megtett mindent a férjéért, bármilyen fájdalmába és erőfeszítésébe is került. Gyermekeinek nemcsak életet adott, hanem életét adta nekik. Munkatársai, barátnői mindvégig vele voltunk. Ki-ki a maga módján és lehetősége szerint segített neki főzésben, sütésben, mosásban, bevásárlásban, takarításban, vagy egy jó beszélgetésben múlatni az időt, Bízunk benne, hogy nem érezte soha egyedül magát. Talán vissza tudtunk adni neki valami keveset abból, amit ő adott nekünk. Nem hiszem, hogy van ember, aki őt ismerte és nem szerette. Eltávozását siratjuk, közös élményeinken nevetve emlegetjük, s míg élünk szívünkben ő is élni fog. De most karjainkba vesszük és elringatjuk őt, dúdolva az altatódalt, hogy örök álma szép legyen. S tudom, hogy odaátról visz- szakacsint mondván: „Csak tréfa az egész, de ugy-e jól sikerült?” Érzelemben szegényebb lett volna életünk, gyermeké és felnőtté, ha őt nem ismerjük, ha nem dolgoztunk volna vele. Szervusz, Etuska és vigyázz Magadra! __________________________NAQY FERENCNÉ n yugalmazott óvodavezető Fához láncolt, fejbe vert, vemhes kutya a nagylóci erdőben Pár napja kétségbeesett fiatal fiú hívta a Gazdikereső Alapítványt, segítséget kérve egy kutya és kölykei megmentésére. Erdei munkára mentek a fiúk, amikor rátaláltak egy vérző fejű, éhező, nagy testű kutyára. Azonnal ápolni kezdték, etették naponta, ahogy mentek dolgozni. Körülbelül egy hét múlva már nem egyedül várta jótevőit szegény eb, | ott voltak az időközben megszüle- | tett gyönyörű fehér-fekete foltos kis j kölykei is. Ekkor nagy gondba es- | tek a fiúk, hogyan segíthetnének a kutyacsaládon. Egyiküknek sem volt lehetősége arra, hogy hazavigye, ekkor hívták a Gazdikeresőt és kérték a segítségünket. Azonnal intézkedtünk a befogadás, illetve elhelyezés ügyében és másnap már hozták is az egyébként szé- csényi lakosú fiúk a Ids kutyacsaládot. Biztonságba helyeztük őket az ideiglenes befogadóhelyen, ahol a picik boldogan bújtak anyjuk emlőjére. Újabb meglepetés volt másnap, amikor a fiúk Szécsényből ismét megkerestek kezükben egy pici kölyökkutyával, amit utólag találtak meg szintén az erdőben, a bokrok között, valahogy ott maradt. Fecskendőből etették, amíg ideértek. Kivittük a többi testvéréhez és mindenki megnyugodott, hogy megmentettük a lelketlen, durva ember vagy emberek által bántalmazott, kidobott kutyákat. Állatvédő munkám során többször tapasztalom, hogy a fiatalok sokkal inkább állatbarátok, érző szívűek és az ember társának tartják a házőrzőt, mint azok, akik a kert végében láncra kötve, ugatógépnek vagy riasztónak viszik a szegény, kiszolgáltatott ebet. A leírt eset is szép példája, hogy a fiatalok mennyit megtettek a segítségre szoruló állatokért. Sok-sok ilyen ember kellene. A megmentő szécsényi fiúk - 18-20 évesek - Barna László és barátai, Sztrémi Zoltán, Oláh András és Holecz Péter. Köszönet nekik. __________________________HÍDVÉGI OTTÓMÉ G azdikereső kuratórium elnöke A falutörténeti kiadvány fotója
