Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)
2004-08-25 / 197. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2004. augusztus 25., szerda Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Uniós gereblyék Pilinyből NMH-IN FORMÁCIÓ Bollók Sándor nyugdíjas, aki szabad idejét iafaragással tölti. Társadalmi munkában készített már millenniumi kopjafát, gereb- lyéket, szerszámnyeleket és unokáinak is kedveskedett már kakashintával, faragott kisautóval is. Pedig a sokak által csak Sanyi bácsiként ismert ezermester bognárnak tanult, majd 31 évig autóbusz-vezetőként élte mindennapjait. Néhány éve ment nyugdíjba, s ekkor - hogy szabad idejét kitöltse - faragni kezdett a pilinyi házuk udvarának egyik szegletében. Csinált favillákat, szerszámnyeleket, virágtartókat, gereblyéket. Csak úgy, otthonra és felkérésre is. Egyik legnagyobb alkotása egy keresztfeszülettel, ami a falu egyik kertjében található. Eredetileg a parókiaudvarba szánta, de más helyre került.- Még egy verset is írtam a keresztről, ugyanis több évtizede amatőr versíróként is tevékenykedem - mondta Bollók Sándor, aki néha annyira beleéli magát a faragásba, hogy azt sem veszi észre, ha felesége benyit a műhelybe, vagy vendég érkezik a házhoz. Az utóbbi néhány hónapban egyedi gereblyéket is készített.- Európai uniós gereblyék ezek - mutatja Bollók Sándor a díszes munkaeszközöket. - Látják: mindegyikbe van vésve valami. Az egyiken például a 24 uniós képviselőnk pártjainak nevei díszelegnek, a másikon meg a tagország kezdőbetűi. A képviselők gereb- lyéjébe - amelynek 24 foga van - azt is belefaragtam, hogy „jó munkát, jó gereblyézést”, s négylevelű lóherék is díszítik. A gereblye szerintem nagyon fontos eszköz, s ha csak egy foga is hiányzik, akkor már elhagyja a füvet. Fontos tehát, hogy a huszonnégy képviselő mindegyike együtt képviselje hazánkat. A „mester” több csatornánál is érdeklődött, hátha bemutatnák a gereblyéit egy-egy műsorban, de sajnos elutasító válaszokat kapott. Pedig célja az volt, hogy felajánlja őket - árverezzék el. A befolyó összeget jótékony célra ajánlaná fel és cserébe semmit sem vár.- Sajnos úgy érzem, hogy egy darabig nem fogok már gereblyéket faragni, mert nagyon drága hozzá a faanyag. De kisebb tárgyakat, kanalakat, nyeleket folyamatosan készítek, mert én akkor érzem jól magam, ha a fával munkálkodom - mondta Bollók Sándor, j. a. Hírek Rétság GYOMMENTESÍTÉS. A város belterületén irtják a parlagfüvet és más gyomféléket augusztus 26-án csütörtökön. Gyülekezés reggel 8 órakor a Szőlődombnál lesz. Zabar HETEN. Hét fő közcélú foglalkoztatottat alkalmaz a település ön- kormányzata. A dolgozók a nyári munkálatok során a község terein tereprendezést, valamint a parlagfűírtást végzik. Salgótarján GAZDIKERESŐ. Fajtatiszta felnőtt ír szetternek, nagy testű tarka felnőtt kutyának, tacskó jellegűnek és egyéb nagy testű jó házőrzőnek, két hónapos kölyökkutyáknak és kiscicáknak keresünk gazdit. Érdeklődi lehet a 32/311-840-es telefonszámon. ZÁRT HÉT VÉGE. A Létesítmény és Sport Kht. értesíti kedves vendégeit, hogy augusztus 27-28-29-én a salgótarjáni strand, augusztus 29-én a piac is országos rendezvény miatt zárva tart. Augusztus 30-31-én még lehet strandolni, szeptember 1-jén nyit a tanuszoda. Kishartyán ÚJRA A RÉGI. Helyreállították azt a buszmegállót a településen, amely a közelmúltban rongálódott meg, amikor egy kamion nekitolatott. Az önkormányzat 560 ezer forintot fizetett a munkálatokért. Az ügy egyelőre még a biztosító előtt van, de a községben remélik, hogy a kötelező biztosítás alapján megtérítik kiadásaikat. A tetőszerkezet további finomításokra szorul, de a buszmegálló szeptemberre teljesen elkészül. MUNKAHELYEK. Hét embert foglalkoztat a település önkormányzata közmunkaprogram keretében. A dolgozók a nyár folyamán vízelvezető árkot létesítettek a Petőfi úton. Ezen túlmenően folyamatosan végzik a község tereinek, árkainak tisztítását, a temető gondozását, valamint a parlagfűirtást. SZANDA NÓTADÉLUTÁN. A helyi hagyományőrző csoport fellépésével, valamint a Kispesti Vigadó nótaklubja előadóinak közreműködésével nótadélutánt rendeznek augusztus 29-én vasárnap 15 órai kez- dettel a község művelődési házában. ________________________■ V asalózsinórral fojtották meg Nagy harcok árán”, két órán át tartott a brutális gyilkosság (Folytatás az 1. oldalról)- A vizsgálat eredményeként őrizetbe vettük a sértett leányát, G. Judit 16 éves, büntetlen előéletű, mátranováki lakost, középiskolás tanulót, aki az idén kezdte volna az egyik salgótarjáni gimnáziumban a harmadik osztályt: jól tanuló, nyelveket beszélő diák, és K. Dénes 20 éves, büntetlen előéletű, foglalkozás nélküli budapesti lakost - folytatta a bűnügyi igazgató. - Ő nemrégiben költözött le Mátranovákra, egy internetes társkereső révén ismerkedtek meg egymással: alaposan gyanúsíthatok az emberölés bűntettének elkövetésé- | vei. Kiderült, hogy Judit apjának négy évvel ezelőtti halála után az anya és leánya közötti addigi jó viszony megromlott, s az évek során tettlegességig fajult több alkalommal is: az anya gyakorta megverte leányát. Az ezredes cáfolta az egyes sajtóorgánumokban megjelent hírt, miszerint a lány sátánista volt: nem sátánista, hanem rocker volt, az irányzatnak megfelelő öltözködési stílussal, zenehallgatási szokásokkal. Gyakorta jártak éjszakai koncertekre, ahol alkoholt igen, de kábítószert nem fogyasztottak. K. Dénes érettségi után egy műszaki főiskolára nyert felvételt, villamosmérnöknek készült: tanulási problémák miatt azonban az idén februárban eltanácsolták a főiskoláról, ezért szülei kirúgták budapesti otthonukból. Ők ketten rendszeresen megtárgyalták, milyenek a szülők, a szülőellenesség egyértelmű. G. Judit rávette anyját, hogy adják ki a lakótelepi lakást albérletbe K. Dénesnek havi 36 ezer forint plusz rezsiért, aki augusztus 8-án be is költözött. Augusztus 12-én a sértett leányával a lakbérért ment el, illetve azért, hogy elvégezze a házimunkát. Csakhogy a pénz, amit a fiatalember várt, nem érkezett meg, ezért egy-két nap türelmet kért. A sértett azonban szitkozódni kezdett, leányát is bántani akarta, mondván, hogy ez is őmiatta van.- A veszekedés elfajult: a lány az egyik karjának könyökhajlatába fogta a konyhaasztalnál ülő anyja nyakát, másik kezével befogta száját - ismertette Dávid Gyula. - K. Dénes egy húsklop- folóval több nagy erejű ütést mért fejére és homlokára, de várakozásukkal ellentétben a sértett nem halt meg, sőt szívósan védekezett, próbált elszabadulni. Horrorisztikus jelenet vette kezdetét, amely mintegy két órán át tartott: késsel többször nyakon, hasba szúrták, összevagdalták a kezét, hogy ne tudjon fogni, még a kávéfőzővel is több nagy erejű ütést mértek rá, sőt egy másik késsel is elkezdték szurkálni, ütötték, rúgták. S bár a sértett ereje egyre fogyott, még mindig védekezett, ezért a szomszéd helyiségből áthoztak egy vasalózsinórt, amelyet „nagy harcok árán tudtak a nyakára tekerni", s két oldalról húzni kezdték: ez okozta végül a sértett halálát. Ezt követően levették ruháikat, lezuhanyoztak, s eltávoztak a lakásból, s azon tanakodtak: hogyan lehetne eltüntetni a holttestet? Megpróbálták elvinni, de erre fizikailag nem voltak képesek, annál is inkább, mert a nagy melég miatt egy-két napon belül olyan állapotba került a holttest, hogy nem tudták megfogni. Ruhákkal takarták le, hogy elnyomják a szagokat, meszet öntöttek rá, gondolván, hogy az elmarja majd a szöveteket, s a csontokat már könnyen elviszik. Ezután már nem mentek be a lakásba, csak köröztek az épület körül, egészen augusztus 20-ig, amíg a sértett testvérei keresni kezdték hozzátartozójukat. A rendőr ezredes hozzátette: a gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, de még a kihallgatások során is érezhető volt a szülő iránti gyűlölet. A vizsgálat az emberölés bűntettén túl kiterjed az előre megfontolt szándékra, a különös kegyetlenségre, illetve az anyagi haszonszerzésre is, hiszen a bűncselekmény elkövetése után a sértett bankszámlájáról nagyobb összeget vettek le. Arra kérdésre, hogy mennyit kaphat a leány az emberölésért, Dávid Gyula elmondta: mivel fiatalkorú gyanúsítottról van szó, a hatályos törvények alapján maximum 15 év szabadságvesztéssel sújtható. A másik gyanúsított a törvények szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat. HEGEDŰS ERZSÉBET Bányászemléktúra NMH-információ A Nógrád Megyei Szabadidős Klubok Szövetsége, a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjas Bizottsága és Mátranovák község önkormányzata emléktúrát szervez a településen működött szénbányákhoz augusztus 28-án. A rendezvényen nem csak a mátranováki, hanem a nógrádi szénmedencében folyt bányászkodás és bányászok előtt tisztelegnek, valamint azok emléke előtt is, akik bányaszerencsétlenség áldozatai lettek. A mátranováki önkormányzat, valamint a nyugdíjas bányászok segítségével létrehozott emlékház és a múzeumnak „berendezett” valamikori déli bányánál Csikó István Béla polgármester köszönti a túra résztvevőit. Ezt követően Fiikor Balázs, a bányászszakszervezet Nógrád megyei bizottságának elnöke emlékezik a bányásznapra. László Gyula nyugalmazott bányamérnök pedig a mátranováki bányászkodást eleveníti fel visszaemlékezéseiben. A résztvevők ezt követően elhelyezik koszorúikat az emlékház falán, megtekintik a kiállítást, a déli bányát és elindulnak a nyírmed- és cserpusztai túrára. A mátranováki emléktúra során lehetőség nyílik arra is, hogy a vendégek találkozzanak és baráti beszélgetést folytassanak a település volt bányászaival. Augusztus 28-án különautó- buszok indulnak Mátranovákra. Szécsényből reggel fél nyolckor, Salgótarjánból pedig reggel nyolc órakor indul járat a távolsági autóbusz-állomásról. V. G. Úgy tűnik, Mauks Ilona és a Mikszáth-hagyomány mind a mai napig összekovácsolja a mohoraiakat. No meg volt a falunak egy legendás orvosa is: Gácsfalvi Jenő. Az ő alakját megidéző könyvpremieren szinte kitapinthatóan érezni lehetett, mi is az a „mohoraiság”. Mohora A Mauks Ilona-emlékparkban, Párkányi Raab Péter szép művének megkoszorúzása előtt Fajcsik József polgármester köszöntötte többek között a határon túliakat, a szklabonyaiakat, s a történelmi egyházak képviselőit. Elmondta, hogy egy éve tartották meg a községben az első Ilo- na-napi ünnepséget, s e megemlékezésből nem titkoltan hagyományt szeretnének teremteni. A polgármester kiemelte, mennyit köszönhet a község a Mauks- emlékház létrehozásában a mohorai származású Pásztor Sándornak, s a nagy palóc nevét viselő Mikszáth-társaságnak. A parányi evangélikus templomban, a második házasságkötés helyszínén Medgyasszay László evangélikus lelkész és dr. Bacskó József, Balassagyarmat alpolgármestere emlékezett meg az író és felesége újbóli egymásra találásáról. Ünnepélyesen elhelyezték a második házasság- kötés anyakönyvi kivonatának másolatát (az eredetit a szügyi plébánia őrzi). Harsányi Gábor színművész Mikszáth hű társának emlékirataiból olvasott fel, Egy falu legendái majd bensőséges ünnepség keretében a mohorai általános iskola felvette Mauks Ilona nevét. Bizony nem szokványos dolog az, hogy egy író felesége ilyen mélyen bekerüljön a köztudatba. Nem is akárki, de Mikszáthék dédunokája, Mikszáth Cseney Kálmán leplezte le a táblát, aki gyermekkorában sokat hallott nagyanyjától és keresztanyjától Mauks Ilonáról, hisz a család együtt lakott Horpácson. A dédunoka a horpácsi temető földjével is meghintette a mohorai iskola tövét. Ötvenéves pedagógusi pályafutása alkalmából aranydiplomát vehetett át Fajcsik József polgármestertől Vígh Sándor, a falu köztiszteletben álló tanítója, aki így üdvözölte az őt ünneplőket: „köszönöm Mohomnak, hogy itt lakhatok.” A tanító mellett régi orvosa emléke előtt is tisztelgett a község. Kalásziné Gácsfalvi Lili „Mesélek egy régi falusi doktor bácsiról” című kötetét, amelyben a szerző édesapja alakjának állít emléket, Pásztor Sándor ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A méltató elmondta, hogy a könyvben megelevenedik a 40-es, 50-es, 70- es évek falusi világa, az aratások, a telek, a lagzik hangulata, s a három nép - a szlovák, a cigány és a magyar - békés egymás mellett élése. Felidéződik a község kántortanítójának, patikusának emléke, a babonákkal való küzdelem egy körorvos mindennapjaiban. A kötet lapjain átsugárzik a táj és az itt élők iránti szeretet - emelte ki Pásztor Sándor. A hallgatóság által - a doktor úrról - elmondott, máig elevenen élő történetek kapcsán érezni lehetett: e napon valódi közösségként, együtt ünnepelt, együtt emlékezett Mohora. SZABÓ ANDREA
