Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-02 / 179. szám

2004. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Titkos látogatáson a pápai nuncius Magyarnándor­Kelecsénypuszta Rendkívüli rendezvény hely­színe volt a közelmúltban a Ollein-Reviczky Glovice An­tal Kulturális Központ. Az EU-csatlakozás kapcsán tar­tott eseményről lapunk ko­rábban nem tudósíthatott, hiszen biztonsági okokból akkor hírzárlatot rendeltek el. Az óvatosság indokolt: az illusztris vendéglistán má­sok mellett a pápai nuncius, az unió budapesti nagyköve­te, valamint más jeles sze­mélyiségek is szerepeltek. A Magyarnándortól három ki­lométerre lévő, klasszicista stí­lusban épült kelecsényi Revicz- ky-kastély méltó helyszínt biz­tosított az eseménynek. Az épít­mény önmagában is impozáns, háromhektáros parkja pedig ter­mészetvédelmi terület. Sándor István, Magyarnándor polgármestere lapunknak el­mondta: az egységes Európához való csatlakozás jegyében zajló kulturális rendezvény szervező­je a kastélytulajdonos, Ollein- Reviczky Mária grófnő volt. A neves vendégeket a világhí­rű svájci zeneszerző és karmes­ter, Robert C. Bathman köszön­tötte. Az esemény száz résztve­vőjének egyike Jürgen Röppen, az Európai Unió budapesti nagykövete volt, de tiszteletét tette további 27 ország nagykö­vete, köztük a pápai nuncius, valamint négy államtitkár is. A budapesti Gundel étterem által biztosított fogadáson a hol­lókői asszonykórus és a Lakatos cigányzenekar szórakoztatta a jelenlévőket, de színpadra lépett Boros Szófia, a bécsi filharmoni­kusok művésznője is, aki spa­nyol és mexikói gitárművészeti alkotásokat adott elő. SCHVEICZER K. Búcsúakkordok a muzsikustáborban A japán Hiroshi Saito a megyei közgyűlés elnökétől, Dóra Ottótól vehette át első díját Bezárta kapuit az immár tizennyolcadik alkalommal megrende­zett muzsikustábor Balassagyarmaton. A színvonalas produkciókat méltán kísérte a közönség elismerése. Szokolay Balázs Liszt-díjas zongoraművész Rácz Erzsébet (balra) és Molnár Boglárka, mindketten nagy­díjasok, Baráz Adám zeneszerző társaságában _ Juhász Anita Tükörkép Ahogy járok-kelek az utcán, akarva-akaratlanul né­zem a tömeget, s egy-egy emberen megakad a te­kintetem. Alig sütött ki a nap, de nekem mégis az­az érzésem, hogy többen már napszúrást kaptak. Nyár van, sokan kalapot viselnek, a nők szok­nyában járnak, topokban feszítenek és igyekszenek kihangsú­lyozni a formás testrészüket. Ez természetes, hiszen nők va­gyunk, hiúságunk több évszázada velünk született adottság. Ami jól áll, azt vegyük is föl, de ami nem illik hozzánk, azt inkább ha­nyagoljuk. Többen viszont-nem így gondolják és csak kinevette­tik magukat azokban a ruhadarabokban, melyeket még a papagáj is megirigyelne. Vannak, akik leginkább egy jóllakott óvodáshoz hasonlítanak, mikor beletuszkolják magukat azokba a ruhadarabokba, melyek­ben már levegőt sem kapnak. A bökkenő, hogy itt-ott kibuggyan a husi, a kis hájacska, a fölösleg, ami nem baj, hogy van, hiszen mindannyian mások vagyunk. Az alkatunk is különbözik. Van, aki vékony, van, aki dundi, esetleg kövér is. Én a teltebbek osztá­lyába tartozom, s bizony azokhoz, akik szeretik takarni a fölös­leget. Saját magamtól ijedek meg, ha a kirakatok üvegében látom kibuggyanó hurkáimat, melyeket én is szeretnék már letudni ma­gamról. Néha mégis úgy érzem, hogy ösztönző lehet, ha fölve­szek egy feszesebb ruhadarabot, de szerintem ezt nem viszem túlzásba. Nem úgy, mint néhányan, akik a sokadik „X”-en és az első mázsán is túl riogatják az utca népét. Nem csak feszes, hanem a színe­sebbnél színesebb ruhákban. Beismerem, hogy néha én is elköve­tek egy-egy hibát, s magamra öltöm a nekem előnytelen topot vagy nadrágot. Mégis, nekem van egy mentségem: tényleg nincs otthon tükröm... Lánykérés a templomban Fesztiváli zárás nemzetiségi találkozóval Bánk Pompás folklórünnep volt a nagy, közös, zenés és táncos ün­neplésben a településen vasár­nap megrendezett, 38. Nógrád megyei nemzeüségi találkozó és a magyarországi szlovákok folk­lórfesztiválja, amelynek pusztán látványként is a párját ritkító szépségek között van a helye. Az énekek, produkciók, múltba ka­paszkodó kis történetek nem csupán gyönyörködtettek, a fel- töltődés élményét kínálták a né­zőknek. Bánk központja, tópartja ven­dégek százait fogadta be ezen a napon, a szép nyári délután ön­magában is eleven színeit a ven­dégcsoportok megkapó viseletéi gazdagították. Vidámság és egy­fajta várakozás sajátos hangulata érződött a víziszínpad és az evangélikus templom környékén is. A IX. nógrádi nemzetközi folklórfesztivál eseménysoroza­tába ékelődött tóparti rendez­vény nyitóelőadását (melynek résztvevőit dr. Egyedné Baránek Ruzsenka fesztiváligazgató kö­szöntötte) ugyanis a szent he­lyen szlovák nyelven mutatta, szólaltatta meg nagy-nagy elis­merést aratva a Zamutovcan nép­táncegyüttes. Aki egy szót sem ért ezen a nyelven, annak is „elmondták” a dalok, mozdulatok, hogy a haj­dani lánykérés, menyasszonyöl­töztetés szép szokását elevenítet­ték fel. Valami véget ér, s valami el­kezdődik, amikor a lány férjhez megy - a ragyogóan koreografált bemutatót ez a gondolat ívként fogta át. Édes-búsán szólt a hófe­hérbe öltözött lánytársak dala, mialatt a menyasszony anyja gyengéd mozdulatokkal adogat­ta a lányok kezébe a menyasz- szony öltözékének valamennyi darabját. A ropogósra vasalt szoknyáktól kezdve a hófehér szalagokig, melyek pántként fog­ták át az ara dúsan aláomló, ko­szorúval díszített hajkoronáját. Anya és lánya, menyasszony és lánytársak búcsúját a nézők is megkönnyezték. A vőlegény és a vőfélyek, legények vidám színre lépése vetett aztán véget a szo­morkás készülődésnek. Az előadás után felvonulással folytatódott a találkozó-fesztivál: a templomtól a víziszínpadhoz együtt mentek az együttesek. Itt Urbán Árpád országgyűlési kép­viselő, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsá­gának tagja mondott beszédet. Azt hangsúlyozta többek közt: - ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz felgyorsult világunk­ban, kellenek a barátok, az együtt gondolkodók, a hasonló célokért áldozatokat is vállalni kész em­bertársak. Urbán Árpád kiemelte a civil szervezetek hagyományőr­zésben képviselt szerepét, a folk­lórfesztivál, s benne a bánki prog­ram jelentőségét. Megfogalmazta azt is: kell az egymáshoz való kö­tődés gondolata, amely a kultúra közvetítésével válhat mindenki számára elérhetővé. A IX. nógrádi nemzetközi folklórfesztivál valamennyi meg­hívott együttese fellépett a záró­nap víziszínpadi gálabemutató­ján. Salgótarjánban a Fő téren ti­zenöt órától szintén a fesztivál részeként népi kismesterségek mutatkoztak be, ezután külföldi csoportok műsora, a Karancs táncegyüttes majd Gabora Károly és zenekara szórakoztatta a né­zőket. _____________________1 __Bty ^ 10 éves a Gábor Dénes Főiskola Salgótarjáni ^ Konzultációs Központja LEGYEN A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA SALGÓTARJÁNI KONZULTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK HALLGATÓJA! Munka mellett is végezhető - távoktatásos rendszer. Megszerezhető végzettség: állami főiskolai diploma INFORMATIKUS KÖZGAZDÁSZ vagy MŰSZAKI INFORMATIKAI szakon. Konzultáció: heti egy alkalommal szombatonként. FELVÉTELI VIZSGA NINCS! Jelentkezési feltétel: középiskolai érettségi bizonyítvány. A képzés teljes egészében Salgótarjánban történik. Diákhitel igényelhető. p Jelentkezési határidő: 2004. augusztus 5. Beiskolázási tájékoztató és jelentkezési lapok igénylése: 2004. augusztus 3-án, kedden 17 órától a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában (Salgótarján, Kossuth út 8. \^- az APEH mellett). Információ: tel. 32/416-833, e-mail: jozsef.agocs@ncsszi.hu J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom