Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-23 / 195. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE KÖZGYŰLÉSE 2004. augusztus 23., hétfő Augusztus 20: ünnepi közgyűlés Kazáron A vendégszerető község elsősorban eredményeivel érdemelte ki a házigazda szerepét. Soron kívüli munkaülése után, államalapító Szent István királyunkra emlékezve, 2004. augusztus 20-án, délután négy óra előtt pár perccel Kazáron, a Magtár-Közösségi Házban kezdte meg ünnepi közgyűlését a Nógrád Megyei Önkormányzat. Az ünne­pi köszöntőt Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke tartotta, majd kitüntetéseket adtak át. Szandai László, a Nóg­rád Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke és Molnár Katalin, Kazár polgármestere gratulált a kitüntetetteknek, s fejezte ki jókívánságait az ünneplő közönségnek. Az ünnep napján, pénteken dél körül Kazáron csak a nyár tombol, a festői szépségű községből árad a békesség és a nyugalom. A búcsú a vendégség ideje is, a családokban a szépen megterített asztaloknál már tálalják a több fogásból álló, palóc ízekkel „fűszerezett” finom ünnepi ebédet. Csak a községházán dol­gozik az apparátus, készíti elő az ünne­pi közgyűlést. S hogy mivel érdemelték a házigazda megtisztelő szerepét, arról az immár harmadik ciklusát töltő Mol­nár Katalin polgármester így beszélt:- Hagyomány már, hogy a megyei közgyűlés augusztus 20-án kihelyezett ünnepi ülés tart a megye valamelyik te­lepülésén. Azt gondolom, mindenek­előtt elért eredményeink predesztinál­nak bennünket arra, hogy elfogadták meghívásunkat. Rendezvénysoroza­tunk fókuszába állítva az ünnepi köz­gyűlést, megfelelő keretet is tudunk biz­tosítani a testület méltó fogadásának.- Ön éppen tíz éve áll az önkormány­zat élén, összegezné ezen etap előbb említett, elért eredményeit?- A jól működő, tízfős önkormányzat volt az, amely komolyan gondolta, hogy tenni kell a faluért. A testület többségében ma is azokból áll, akik már 1994-ben is képviselők voltak. A jobbára örökölt nehézségek (hitelek visszafizetése, stb.) arra ösztönöztek bennünket, hogy ha már fejleszteni nem tudunk, akkor legalább kezdjük el a tervezést, találjuk ki, milyennek sze­retnénk látni Kazárt tíz-tizenöt év múl­va. Hogy mit akarunk felújítani, milyen fejlesztéseket célozzunk meg, milyen intézményekre, egyesületekre van szükségünk - először szinte csak cím­szavakban megfogalmazva. Aztán ezek egyre kiforrottabbakká lettek, 1998 ele­jére készült el egy olyan komplex prog­ram, ami már pályázati alapokat képez­hetett, s amikor azokat kiírták, mi sorra elsőként reagálhattunk. Mi a saját el­képzeléseinkhez kerestük a pályázato­kat, s ez egy sikeres elképzelés volt.- A megvalósításban mennyiben volt partner a faluközösség? Kiemelne né­hány elképzelést is? Hogy áll például az ófalu „ügye"?- Beszélgettünk vállalkozókkal, ci­vil szervezetekkel, falugyűlésen is el­mondtuk, mit is akarunk. Támogatást kaptunk elképzeléseinkhez, miként a megvalósításhoz is. Az ófalu-koncep- ciónk az volt, hogy visszahozzuk a ré­gi faluképet, de nem skanzent, hanem lakható településrészt akarunk építe­ni. így készült el például a Kulcsos­ház, a Tourinform-iroda, a Kézmű­vesház, a Bányászház, a Táj ház, a Magtár-Közösségi Ház, amely utóbbi­nak belső kialakítása most van folya­matban, és esetleg ide kerülhetne át a Teleház is.- Mondják, a kultúra éltető erő. Be­szélne ez irányú tevékenységükről?- Rengeteg rendezvényt szerve­zünk, már szinte erőn felül is. Ahogy ráálltunk az örökségvédelemre, a nép- művészeti hagyományok ápolására, úgy szervezzük ezek köré rendezvé­nyeinket. Az iskola is csatlakozott eh­hez, tantestületével és közel kétszáz gyerekkel. Két kiemelkedő rendezvé­nyünk a Hagyományőrző hétvége és a Kazári búcsú.- Ma a községek egyik kabinet-kérdé­se a népesség megtartása.- Egyetértek önnel, mi ennek érdeké­ben - a helyi foglalkoztatási lehetősé­gek megtartásán és megteremtésén túl - kiemelten foglalkozunk a fiatalokkal, támogatjuk azokat, akiket visszavá­runk. Az országban is egyedülálló gya­korlatunk, hogy két éve kifizetjük a kö­zépfokú nyelvvizsga díjat a közép- és főiskolásoknak, adunk 15 ezer forintot a jogosítvány megszerzéséhez, iskola­kezdési támogatást adunk, minden új­szülöttet támogatunk, és így tovább. De az idősebbekről sem feledkezünk meg: szemétszállítási kedvezményekkel, ka­rácsonyi vásárlási utalványokkal és más módon is igyekszünk élhetőbbé tenni életüket.- Tehát sikerült megvalósítani ter­veiket.- Döntő többségben. Mert például a volt bányakaszinó felújítását máig sem sikerült megvalósítani, de nem adjuk fel, miként a közutak felújítása is fontos lenne, köztük - a szennyvíz- elvezetés után - néhány belterületi úté is. Hátra van még a belvízelvezetés megoldása is. Településünk közműve­sített, most tervezzük a kábeltévé be­vezetését. Egy mondatban: terveink bőven vannak az elkövetkezendő tíz évre is. Nagyon fontosnak tartjuk pél­dául ezek között Salgótarjánnal, mint a megyei jogú várossal való együttmű­ködésünk szorosabbra fűzését, amely az uniós szellemben való gondolko­dás, a nagyobb projektek készítése szempontjából is nagyon fontos. Ter­mészetesen hozzákezdtünk újabb tíz­éves fejlesztési programunk kidolgo­zásához.... Bele is kezd a polgármesterasszony ennek kifejtésébe, de ezt máskorra kell halasztanunk, minthogy a megyei köz­gyűlés nem tud munka nélkül ünnepel­ni: sürgősséggel tűzött napirendre né­hány témát soron kívüli ülésére. Átvo­nulunk hát a szomszédos tárgyalóte­rembe, ahol már készül a megyei testü­let - egyelőre még nem ünnepelni, ha­nem dolgozni. Kihívásoknak megfelelni - ez a mi felelősségünk A munkaülés három napirendet tár­gyalt sürgősséggel, amelyet a szokásos és szükséges „ceremónia” után Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke terjesztett elő. Először a Salgó Hotel hasznosításáról, majd a Reménysugár Otthon területén 12 személyes lakóotthon megvalósításához szükséges forrás biztosításáról szóló napirendet abszolválta a közgyűlés, annak rendje és módja szerint. A harmadik napirendhez - „A helyi gazdaságban betöltött szerep erősítése a BGF Salgótarjáni Intézetében az EFQM modell alkalmazásával” projekt megvalósítására irányuló konzorciumban való részvételre című előterjesztéshez - dr. Rozgonyi József szocialista képviselő, az intézet igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. A közgyűlés mindhárom napirendet - döntő több­séggel -elfogadta. Az egyebek között szerepelt egy „válasz felvilágosítás kérésre” című napirend, amelyet a kérdező távolléte miatt a közgyűlés elnöke 15 napon belül írásban válaszol meg. Dóra Ottó ezt követően bezárta a munkaülést. Az ünnepi közgyűlést a nemrégiben felújított és korszerűsített egykori magtár épületében, a kívül-belül pazar küllemű Magtár-Közösségi Házban tartották, ahová átsétáltak a meghívottak. A ház előtt a kazári asszonykórus az ifjú Kabar népi zenekar kíséretében pompás kis műsorral kedveskedett a vendégseregnek. Az ünnepi közgyűlés előtt felcsendültek a Himnusz hangjai, majd az Aba Sámuel Általános Iskola tanulóiból verbuválódott, említett Kabar együttes zenével, tánccal, tréfás kis mondókával hangolta a nagyérdeműt.- Azt szokták mondani: boldog az a nép, amelynek története unalmas olvas­mány. Nem tudom, hogy Közép-Kelet- Európában találnánk-e ilyen népet, nemzetet, de hogy a magyarok históriája nem unalmas, eseménytelen, abban egészen bizonyosak lehetünk - kezdte ünnepi köszöntőjét Dóra Ottó. Bevezető gondolatai után a szónok évezredes múltunk eseményeit is idézve bizonyos történelmi összefüggésekre és hipotézisekre irányította figyelmet, majd így folytatta:- Szokás mostanában az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat - mind jelentőségében, mind gyakorlatában - egy­bevetni az egykori államalapítással. Nem is nagyon látok ebben túlzást. Történelmi optikán át nézve az ország egy olyan kon­glomerátum részévé vált, amely a har­madik évezred remélhetőleg meghatározó szövetségét, vagy birodalmát alkotja majd. Nota bene: az erősek sikereiben és kudar­caiban osztozhatunk. Másrészről - az ezer évvel ezelőttihez hasonló módon - számos idegen mintát, megoldást, gyakorlatot és legfőképp gondolkodásmódot kell átven­nünk rendkívül rövid idő alatt. E kérdések­ben nincs szerves fejlődés, a dolgok nyu­godt, organikus átrendeződése. Nincs híd a hagyományok, az elődök tapasztalatai és a jelenkor kihívásai között, hanem csak ugrás van az olykor fel sem mérhető szé­lességű szakadék két partja között. Azt gondolom, az előbbiek okán ma sokkal inkább érthető az államalapítás számtalan óriási dilemmája, mint tegnap volt, vagy akár holnap lesz - jelentette ki a megyei közgyűlés elnöke, majd így folytatta:- Az sem véletlen talán, hogy az idők során mi minden társult az államalapítás ünnepköréhez. Az új kenyér megszegése, mint az élet - az életben maradás, a túlélés - talán legszebb, szimbolikus gesztusa, vagy az alkotmány, mint a rendezett tár­sadalom, az együttműködő embercsopor­tokat valóságos nemzetté szervező aktus jelképe, egyúttal az állam létének legkézzelfoghatóbb bizonyítéka, valamen­nyi állampolgár közös szerződése együt­télésük általános szabályainak rögzítésére. A közgyűlés elnöke hangsúlyozta:- Bárhogyan is gondolkodjanak a filozó­fusok és történetírók az államról, annak alapításáról: ha létezik el nem évülő történelmi érdem, ez elvitathatatlanul az. Bármilyen borúsan is gondoljunk a ma­gyarság évezredes históriájára, balsorsra, bűnhődésre, Szent István művét a nemzet megmaradása mégis sikertörténetté avatja. S bárhogyan is gondoljunk a turáni átokra: nekünk és gyermekeinknek mindig lehetőségünk van és lehetőségünk lesz a kiegyezésre. Az ünnep szónoka így zárta megem­lékezését:- Magyarországnak ma sem kell nagy­on keresnie a kihívásokat, miképp Nógrád vármegyének sem. Itt vannak bőségesen körülöttünk. E kihívásoknak megfelelni ez idő szerint a mi felelősségünk. Szent István királyunk egy évezrede magasra tette a mércét. Azt gondolom: mindig köte­lességünk lesz, hogy fejet hajtsunk előtte és kortársai előtt. En sok erőt és kitartást kívánok mindannyiunknak ahhoz, hogy méltó örökösei tudjunk lenni a nagy műnek! Az ünnepi beszéd elhangzása után kitüntetéseket adtak át. Dr. Szandai Lászlótól, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől a bel­ügyminiszter által adományozott „Köz szol­gálatáért” érdemjel ezüst fokozatát vette át Szabó Zoltán, a Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének Hivatala pénzü­gyi-gazdasági főosztályának vezetője. Dóra Ottótól, a megyei közgyűlés elnökétől Nógrád megye Szontágh Pál- díját vette át Tóth Tibomé jegyző, Teszáry Károly erdőmérnök, aki a kitüntettek nevében is köszönetét mondott az elis­merések adományozásáért. E kitüntetés­ben részesült Ponyi Artúr nyugalmazott kanonok, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Nógrád megye gazdaságáért-díjban részesült a rozsdamentes acéltermékeket gyártó és forgalmazó bátonyterenyei Silco- Inox Kft. kollektívája és dr. Simonyi András gépészmérnök. Nógrád megye Perliczi János-díját adományozta a megyei közgyűlés dr. Hídvégi Judü fogszakorvosnak, aki kitün­tetését később veszi át, valamint dr. Singely István főorvosnak és dr. Vén Emese főor­vosnak. Nógrád megye Veres Pálné-díjával tün­tették ki Arató János iskolaigazgatót, Havas Vilmosáé nyugalmazott óvoda­vezetőt és Radicsné IHntér Uona óvoda­vezetőt. A kitüntetési ceremónia után Szandai László hivatalvezető gratulált a kitüntetet­teknek és kifejezésre juttatta jókívánságait. Molnár Kataün, a vendéglátó kazári ön- kormányzat polgármestere is szót kért, s a község nevében köszöntötte az ünneplő publikumot. Elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy a megyei közgyűlés Kazáron tartotta ülését. Gratulált a kitüntetetteknek, sok sikert, jó egészséget kívánt nekik, vala­mint azt: kamatoztassák tudásukat saját településükön, mert mindenütt nagy szük­ség van azokra, akik akarnak és tudnak tenni a helyi közösségért. Arra kérte a megjelenteket, vegyenek rész a kazáriak ünnepi rendezvényein, ahol bemutatják hagyományaikat, kultúrájukat, mint ahogy be is fogadják más országokét, akik­nek reprezentánsai elfogadták meghívásu­kat. Végül röviden ismertette ünnepi prog­ramjaikat és jó szívvel invitálta azokra a je­lenlévőket. Az ünnepi közgyűlés a Szózat hang­jával zárult. Ezek után a kitüntettek és a meghívott vendégek tiszteletére a megyei közgyűlés elnöke fogadást adott. BaráthiOttó KÉSZÜLT NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE TÁMOGATÁSÁVAL Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke, és Szandai László közigazgatási hivatalvezető köszöntötte a díjazottakat a Nógrád Megye Közgyűlésének díjazottjai az elnök társaságában FOTÓK: GÓCS ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom