Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-14 / 190. szám

„Palócföld könyvek” - Új folyam - Tizenegyedik Szabó István, a pánsíp virtuóza Steve Taylor-Szabó, a magyar származású, svéd állampolgárságú, világhírű pánsípművész a nyáresti koncertsorozat keretében Szécsényben adott hangversenyt Az anyai nagyszülők által Nógrád megyéhez kötődő művész az előadás után exkluzív interjút adott lapunknak. Szécsény- Mi az, árui a nagyszülők emlékén kívül még Nógrád megyéhez köti?- Azt mondhatom, hogy nagyon kevés, de úgy is fogalmazhatok, hogy nagyon sok. Kevés, hiszen a nagyszüleimet régen elveszítettem. Él itt egy-két nagy­on jó barátom, velük tartom a kapcsolatot. A nagyon sok az a szeretet, ahogy a .hangversenyeimen itt fogad­nak. A többes számot azért használom, mert három alkalommal volt szerencsém találkozni a Nógrád megyei közönséggel.- Hogyan kezdődött az ön zenei pályája?- Általában, mint minden zenész, én is keményen tanultam. Azért mondom, hogy általában, mert van­nak, akik úgy gondolják, hogy minden előképzettség nélkül sikereket érhetnek el. Ők tudják... Magyarországon 16 évig tanultam zongorázni és klari- nétozni. 1968-ban, 36 évesen kikerültem Svédországba. Ott találkoztam először ezzel az ógörög mitológiai hangszerrel, amely a románoknak népi hangszere. Megláttam, kipróbáltam és bele­szerettem...-Ennyi elég vöt?- Ahhoz, hogy egy életre elkötelezzem magam mel­lette, igen. Ahhoz nagyon kevés, hogy azon való játék minden technikáját úgy sajátítsam el, ahogy azt én szerettem volna. Abban az időben Svájcban élt egy világhírű pánsípművész. Átmenetileg otthagytam Svédországot, s az Alpok országába költöztem, hogy vágyaimat megvalósítsam. Annyiban szerencsém volt, hogy a művész elfogadott tanítványának.- Bizonyára látta önben a tehetséget...- Ezt tőle kellene megkérdezni. * - Ahhoz, hogy valaki így játsszon, ilyen virtuóza ' legyen hangszerének, kell hozza tehetség, és még mi?- Egy alkalommal a hegedűs a számára idegen városban az Operába sietett, ott volt fellépése. Megkérdezte az utcán hegedülő koldust: Hogy jutok el az Operába? - Mire az: - Gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni...” A kérdésére én is azt tudom mondani, hogy gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni...-Mi volt az a momentum, amikor ön berobbant a nemzetközi zenei világba?- Budapesten, a Margit-szigeten a Vangeles műsor­ban léptem fel. Akkor, 12 évvel ezelőtt nem volt nevem a nemzetközi szakmában. Egy kicsit furcsán néztek rám a többiek, mit akarok én egy ilyen rangos kon­certen a pánsípommal... Az előadás után minden­kinek megváltozott a véleménye. Azóta rendszeresen hívnak a világ minden tájára. Olyannyira, hogy Svédországban a Zeneművészeti Főiskolán a tanári állásomat is felfüggesztettem.- Úgy tudom, hogy most Budapesten él..- Igen. Meghagyva svéd állampolgárságomat, itt lakom Magyarországon.- Hány zenei anyaga jelent meg?- Két CD-m és két kazettám.- Ön nem csak remekül játszik, szépen is énekel..- Tanultam énekelni. Egy alkalommal, amikor Amerikában turnéztam, a hangszeres számok közé az éneklést is beiktattam. Sikerem volt. Azóta az éneklés­sel színesítem önálló műsoromat...- ... Amelynek ön a szóvivője, amelyben remekül kamatoztatja kommunikatív adottságait, szuggesztív egyéniségét...- Örülök, hogy így látja.- SZENOGRÁDI FERENC ­A pánsípművész fotó: sz. t. Jó negyedszázada, hogy 1979/80-ban „Ébresztő idő” címmel napvilágot látott, az akkor szintén huszonöt éves Palócföld című folyóirat könyvsorozatának első kötete. Az „Ébresztő idő” szépirodalmi antológiaként jelent meg tizenhét lírikus és prózaíró alkotásait csokorba kötve. Az előszót jegyző Ber­ki Mihály, akkori megyei tanácsi elnökhelyettes szerint a ki­advány „azt kívánja felmutatni, hogy egy vidéken megjelenő folyóirat alkotói köre milyen minőséggel gazdagíthatja-ser- kentheti - most és itt igazolt értékei által - a magyar szellemi élet véráramait. Ezen az évfordulón - ébresztő időben.” Nagyon sok víz lefolyt azóta a Dunán, de még az Ipolyon, a Tar­ján patakon is. Bekövetkezett egy rendszerváltozás, amely értelem­szerűen a társadalmi, gazdasági, kulturális élet minden elemében gyökeres fordulatot hozott, de leg­alábbis érezteti hatását. Ennek tu­datában sincs azonban miért elfe­lejteni, pláne megtagadni a „Pa- lócföld könyvek” 1990-ig megje­lent tizenhat kötetét, majd hosz- szabb szünet után 1997-ben és ’98-ban újabb egy-egy kötettel ki­egészült sorozatát. Ennek kö­szönhető ugyanis, hogy a fent említett kollektív bemutatkozás után az antológia szerzői közül hatan önálló könyvvel jelentkez­hettek. Közéjük tartozott Banos János, Bódi Tóth Elemér, Erdős Ist­ván, Laczkó Pál,^Szepesi József és Tamás István. Ők valamennyien nógrádiak, illetve ide kerülve let­tek azzá. Nem szerepelt az antoló­giában, de verseskötete jelent meg a sorozatban Konczek József­nek, Adóm Tamásnak és Dukay Nagy Adómnak. A saját könyvek sorában természetesen nemcsak szépirodalmi művek kaptak he­lyet. Voltak köztük szociografikus ihletésű riportkötetek ( Kelemen címmel tréfás palóc meséket adott közre, a „Lancelot nélkül” című, megint csak sokszerzős kötet pe­dig az emlékkönyv műfajában tisztelgett Gerelyes Endre mun­kássága, szellemi hagyatéka előtt, abból az alkalomból, hogy az író 1986-ban lett volna ötvenéves. Dukay Nagy Ádám 1998-ban megjelent, „Szobrok az esőnek” című verseskötetét kö­vetően ismét megtor­pant a folyamat és négy esztendeig nem jelent meg egyetlen kötet sem a „Palócföld könyvek” sorozatban. Az új folya­mot 2002-ben Praznovszky Mihály, az előző évben a Palócföld élére került főszerkesztő indította el. Ebben első­ként „Az ember tragédi­ája és az európai embe­riség-költemény” című tanulmánykötet látott napvüágot, amely a Ma­gyar Millennium Irodal­mi Évfordulós Bizottság kezdeményezésére, a Nógrád Megyei Múzeu­mi Szervezet és a Ma­gyar Tudományos Aka­démia Irodalomtudomá­nyi Intézete rendezésé­ben 1998-ban Salgótar­jánban tartott Madách- konferencia előadásait tette köz­zé, kiegészítvén két Párizsba ke­rült nógrádi szerző - Nyéki Lajos és Nagy Pál - Madách-írásával. A témaválasztás tudatosnak bizo­nyult és nemcsak azért, hogy tör­lesszen egy négyéves adósságot. A sorozat új folyamának első kötete Madáchcsal foglalkozott Gáboré és M. Szabó Gyuláé), akadt tanulmány- (Praznovszky Mihály és Horváth István tollá­ból), esszé- (Németh János mun­kája) és interjúkötet (Szokács László szerzőségével) is. Nagy Zoltán „Póruljárt szerelmesek” Solymár József A SZAI.MASZ.AUAI MEGKÖTÖTT SZEKÉR A legutóbb megjelent könyv témája a palócföldi boszor­kányhit a harmadik évezredben „...mi mással indulhat­na a „Palócföld köny­vek” új folyama mint Madách-tanulmányok- kal. Madách Imre Nóg­rád megye legfontosabb értékhordozója A szülő- fóldi kisajátítás minden sutasága nélkül, de az „itt született” szellemi el­kötelezettségével a ma­dáchi életmű ma az iga­zi mérték az e tájon élők­nek. Olyan kultusza ala­kult ki a kötőnek, amely már régen túlnőtt a ko­szorúzások, emléktábla­avatások könnyen elfe­lejthető szintjén Madách életművének kutatása, elemzése, értelmezése, az új olvasói nemzedé­kekkel való szembesítése mindig új és új eredmé­nyeket hoz a Madách fi­lológiában. Túlzás nél­kül állíthatjuk, a Ma- dách-kutatás ma elképzelhetetlen Nógrád megye segítőkész, olykor kezdeményező szerepvállalása nélkül” - írta az előszóban Praznovszky Mihály. Nyilván a szerkesztő e meggyőződéséből fakadóan is kaptak helyet az új folyam további kiadványai között Kozma Dezső „Madách” című ta­nulmányai, de a saját „Időről idő­re” című esszékötetébe is több, korábban elhangzott beszéd, a Madách-irodalmat gazdagító esz­mefuttatás - „Védőbeszéd Fráter Erzsébetért”, „A látható Ma­dách”, „A tizenhatodik szín”, „Madách vendégei” - került. A „Palócföld könyvek” továb­bi új kötetei eltérő műfajúak. „A jelzők között élő város” salgó­tarjáni szociográfiákat tartal­maz, a már említett Nyéki Lajos „Párizsi vallomások” címmel ad­ta közre emlékezéseit, Balázs János „Versek, vallomások” cí­mű kötete önmagáért beszél, Marschalkó Zsolt „Holdkirály” című könyve drámákat tartal­maz, az „Akit ismertek a fák” cí­mű kötet pedig id. Szabó István emlékére, születésének száza­dik évfordulójára jelent meg 2003-ban. Jelen sorok írójának „Vigaszágon” című könyve in­terjúkat, kulturális témájú jegy­zeteket, könyvkritikákat, recen­ziókat gyűjt egy csokorba. A Mátraballán gyerekeskedett Solymár Józsefnek, - aki elbe­széléskötetei mellett többek kö­zött a salgótarjáni témájú és itt forgatott „Megöltek egy lányt” című film forgatókönyvét is írta - immár két könyve is megjelent az új folyamban: 2003-ban „Palóc lakoma” címmel, a kö­zelmúltban pedig „A szalmaszál­lal megkötött szekér” címen „Bo­szorkányhit Palócföldön a harma­dik évezredben” alcímmel. Ez utóbbi, az eddig legutolsó, egy­szersmind a tizenegyedik kötete a „Palócföld könyvek” új folyamá­nak. A kiadó, csakúgy, mint a lap­gazda, a „Palócföld” című folyó­irat esetében is, a salgótarjáni székhelyű Balassi Bálint Megyei Könyvtár. Felelős kiadó: Orosztlé Katona Anna Érdekes, hogy míg az első szakasz . könyvei 1997-ig, Szokács László kötetéig egysé­ges tipográfiában készültek, az új folyam valamennyi kiadványa más, egyedi külcsínt mutat. Mindegyiken rajta van azonban a sorozat emblémája, mai szóval lógója, ami együvé tartozásukat jelzi. Ezt erősíti a tartalmi, szel­lemi rokonság is, ami - Praznovszky Mihály szavaival élve -„...azt bizonyítja, ennek a tájnak mindig voltak és lesznek alkotói, akik a maguk eszközei­vel és gondolataival értékteremtő részesei a magyar irodalmi és művészi közéletnek. ” CSONGRÁDY BÉLA _____________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_____________________________ M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: „A tévévetélkedőn nyertem egy ingyenes fogműtétet. ” Szeren­csés nyertesünk: Pongor Lajosné, Sámsonháza, Rákóczi út 56. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb augusztus 18-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! ~K ARANY JÁNOS: SVÁJCI MONDAHÖS (VILMOS) LATIN KETTÖS­BETÖ VÉGSŐ NYUGHELY MAGYAR KUPA, RÖV. MUNKÁCS VÁRÁT VÉDTE (ILONA) GYALAZ, PISZKOL HOLLAND, KUBAI AUTÓJEL NEM KÖZ­LEGÉNY ICA KOSOK SZER­VEZETE V NYILVÁ­NOS ÉRTE­KEZLET L KÁLYHA, NÉMETÜL I TOJÁSFE­HÉRJÉBEN F.LÖFORDU- | LÓ ENZIM U SZAGLÓ­SZERV MAGÁVAL CIPEL L ERDÉLYI HAVASOK 3ESZÉLÖ’ SZAMÁR LÉGNEMŰ ANYAG ÖTVÖ­ZETTEL BEVON L NÉZD CSAK ! NEMZETI ALAP­TANT!: RV. RÖV. SZÍNÉSZ V (GYULA) Cl A DEUTÉ­RIUM JELE JELENTÉ­SI. I OK PL MÜNCHEN FOLYÓJA SÜTÖ­FOLYADÉK VÉTLEN ÉVI! u CL ZSÁK SZÉLEI ! A SZAMA RIUM VEGYJELE VÉKONY SÁV VALA­MELY HANGSOR ELSŐ HANGJA R Air

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom