Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-14 / 190. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Keserves háromezer, szigorú szabályok (Folytatás az 1. oldalról) A napszámos munka pénz­beli értékét azonban nehéz meghatározni, még inkább ne­héz beszélni, pláne írni róla. Aki nap mint nap eljár bérbe dolgozni, az őszintén bevallja a kapott összeget, csak a gaz­dák nem szívesen adnak róla számot. Mindenki tudja továbbá, hogy a nyári alkalmi munka- vállalás nagy része feketemun­ka. Az érintettek tisztába van­nak vele: létezik egy alkalmi munkavállalói (AM) könyv, amit bárki, aki a 16. életévét betöltötte, ingyen beszerezhet az illetékes munkaügyi kiren­deltségen. Az AM kiskönyvvel történő foglalkoztatás munka- szerződésnek minősül. A munkanélküli segélyben részesülő napszámba járók nem szívesen élnek a könyv adta lehetőségekkel. Mint mondják, azokra a napokra, amikor napszámba mennek és „ragasztatnak a kiskönyvbe”, nem jár munkanélküli segély. Pedig az AM könyvnek számos pozitív vonzata is van - mind­erről a szécsényi munkaügyi központ kirendeltségvezető­helyettesét, Juhász Lászlónét kérdeztük, aki elmondta: a be­ragasztott közteherjegy alapján az alkalmi munkavállalót egészségügyi szolgáltatás és nyugdíjra jogosító szolgálati idő illeti meg. A kiskönyv hasz­nálatával kapcsolatban Juhász Lászlóné elmondta még: ha 2000 forintos napi bért kap a munkavállaló, akkor 800 forin­tos közteherjegyet kell a kis­könyvbe ragasztani, de ha a munkavállaló a munkanélküli központ által nyilvántartott személy, akkor 400 forintos Az alkalmi munkávál közteherjegy szükséges. A munkáltató ugyanazzal a mun­kavállalóval legfeljebb folya­matosan öt napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül legfel­jebb 90 napig létesíthet alkalmi munkavállalói könyvvel mun­kaviszonyt. Szécsény és kör­nyékére a legjellemzőbb a nap­számos munka, eperszezon idején sokan jártak a megyeha­táron túlra napszámba, de krumpliszedés idején és a nyá­ri kapáláskor is számos nógrá­di egészíti ki a munkanélküli segélyét. A kirendeltségvezető­helyettes állítja: egyre inkább elterjedt az AM könyvek kérvé- nyezése. - Az egy évre szóló könyvet tavaly például 336-an váltották ki, 304 fő hozta vissza ebből 150 üres volt, az idén pe­dig már 545 könyvet adtunk ki hangsúlyozta Juhász Lászlóné. Tény, a környékbeli családi gazdaságok, kisebb-nagyobb termelők - ha csak rövid időre is - orvosolják a munkanélkü­liség égető problémáját. Tisztartó András varsányi gaz­da szerint betarthatatlanok és kivitelezhetetlenek az AM kis­könyvre vonatkozó szabályok. Megtudtuk, eddig minden év­ben megbüntette a Munkaügyi Felügyelőség, legutóbb három- százezer forintos büntetést szabtak ki rá, amiért nem vol­tak kitöltve a beszedett kis­könyvek. Tisztartó András el­mondta: volt már rá példa, hogy egy-egy napszámos 4-5 kiló gyümölcs leszedése után lelépett. - Ilyen esetben mit te­gyek a kiskönyvvel és a közte­herjeggyel? - kérdezte jogo­san, majd folytatta: kitől vár­hatnám el, hogy kiváltsa a kis­könyvet, s csak azzal jöjjön ásról és a napszámról hozzám dolgozni, a karancssá- giaktól, vagy a kisterenyeiek- től, akihez elmegyek este, hogy reggel jöjjenek szamócát szedni? - mondta felháborod­va. Az időjárás is nagyban be­folyásolja a mezőgazdasági munkát, ez egy élő biológia, de aki soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, azzal hiába is próbálnánk megértetni, hogy hogyan is zajlik egy beta­karítás, kapálás.- Csúcsszezonban nagyon nehéz az adminisztrációval foglalkozni. Amikor a bogyós gyümölcs megérik, le kell szedni, nincs idő papírozásra. Ha nagy nehezen összetoboro­zunk száz embert - másnap hajnali munkakezdésre -, majd azzal állunk elő, hogy munkavállalói kiskönyvet hoz­zanak magukkal, akkor nem marad csak 30 fő, a gyümölcs pedig ott rohad meg, mert nem lesz elég ember, aki leszedi. Ha minden egyes alkalommal minden szabályt, előírást be­tartva kezdjük el betakarítást, akkor reggel tízig mással sem foglalkozhatnánk, mint a pe­csételéssel, aláírással. Ilyen kézigényes mezőgazdasági munkánál- Az AM kiskönyv vezetése pedig egyszerűsödött a koráb­bi évek gyakorlatához képest - fogalmazta meg Peregi István, a Nógrád Megyei Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Felügye­lőség igazgatója, aki beszá­molt a leggyakrabban előfor­duló szabálysértésekről. A kiskönyv „kezelésével” kapcsolatban Peregi István a példánkon keresztül elmondta: a napszámos a munkavégzés helyén odaadja a foglalkoztató gazdának a könyvet, akinek a munkába lépéskor be kell je­gyeznie a munkáltató nevét, helyét, a munkakört és a mun­kadíjat, s mindezt aláírásával kell igazolnia. Egy ellenőrzés alkalmával nem azt ellenőriz­zük, hogy a közteherjegy be van-e ragasztva, hanem azt, hogy a bejegyzés megtörtént-e. Ha nincsenek bejegyezve az említett adatok, nem jött létre a munkaviszony, s így életbe léphetnek a szankciók. A mun­káltatónak továbbá kötelessége nyilvántartást vezetnie a nála alkalmi munkát végzőkről is, amit a munkavállalónak kell aláírnia - egészítette ki a fel­ügyelőség igazgatója. A munka végeztével, amikor a napszá­mot kifizetik, a napszámos bé­re alapján állapítják meg a köz­teherjegy mértékét, amely re­gisztrált munkanélküliek fog­lalkoztatásakor alacsonyabb mértékű. A büntetés mértéké­vel kapcsolatban az igazgató úgy fogalmazott: 50 ezer forint­tól hárommillióig terjedhet.- Fontos megemlíteni, hogy az az őstermelő is büntethető, aki bizonyíthatóan ellenérték fejében foglalkoztat alkalmi munkásokat - emelte ki Peregi István.- Előfordult már egy-egy el­lenőrzés alkalmával, hogy a gazda - vagy az egyéb más al­kalmi munkavállalót foglalkoz­tató - azzal magyarázta az el­lenőrzés alkalmával tapasztalt hiányosságokat, hogy nem ka­pott közteherjegyet, holott a közteherjegyet bármelyik pos­tahivatalban meg lehet vásárol­ni - állítja az igazgató, aki befe­jezésként elmondta: persze az érintettek panaszkodnak, kifo­gásokat keresnek, de nekünk meg kell akadályoznunk, hogy a pénz zsebből zsebbe menjen. SZELES ENIKŐ Keresik az elkövetőt NMH-információ Csütörtökön délután 15- 15.30 óra között Salgótarján­ban, a Lőwy Sándor út 1. szám alatti lépcsőház I. eme­letén hazafelé tartott B. J.-né , amikor egy ott tartózkodó fiatalember letépte válláról táskáját, és elfutott vele. A táskában a hölgy nevére ki­állított okiratok, személyes tár­gyak és 1200 forint készpénz volt. Az elkövető személyleírása: 25 év körüli, mintegy 175 centi­méter magas, vékony testalkatú, haja rövid, sötétbarna színű, kék pólót és sötét nadrágot viselt. A rendőrség a személyleírás alapján keresi az elkövetőt. Ké­rik, hogy akik az esettel kapcso­latosan bármilyen információval rendelkeznek, jelezzék a salgó­tarjáni rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályán a (32) 411- 255/3024-es melléken. A kistérségi fejlesztésért A társulás tisztségviselői fotó: esla PÁSZTÓ A városháza épületében a na­pokban megalakult a Többcélú Kistérségi Területfejlesztési Társulás. A meghívott huszon­hat településből tizenhét pol­gármester képviseltette magát. A Sisák Imre, Pásztó város pol­gármestere elnökletével megtartott ülésen megválasztották a tisztség­viselőket Az elnök Sisák Imre lett, elnökhelyettessé Kovács Józsefet, Szurdokpüspöki, Szilágyi Albertet, Héhalom polgármesterét választot­ták meg. Az elnökségbe bekerült Becze Lajos, Tar, Moravcsik Fe­renc, Ecseg, Klátyik András, Alsótold (az ottani térség képvise­lőjeként) és Kollár András, Vanyarc polgármestere. A pénzügyi ellenőr­ző bizottság elnöke Szabó Mihály, Palotás, tagjai Hajasné Banos Má­ria, Kozárd polgármestere és Madlena József, az OTP Bank pásztói fiókjának vezetője lett. Si­sák Imre elmondta, hogy a kistérsé­gi területfejlesztési társulás tovább fog működni, ugyanis a pályázatok benyújtásához szükséges. Ezt követően a testület a terü­leti kiegyenlítő keret által biztosí­tott pénzeszközök odaítéléséről döntött. Bajor vendégek Salgótarjánban Mint arról lapunk már beszámolt, az Operation Friendship szervezésében második alkalommal zajló diákcsereprogram keretében Németország két városából, Neustadtból és Weidenből érkeztek vendégek augusztus elsején a megyeszékhelyre. A bányamúzeum elnyerte a bajor vendégek tetszését NMH-információ A magyar csoport vezetője, Tarjám Katalin elmondta: a prog­ram során a cserenyelv az angol, tehát az összejövetel a szórakozá­son túl a nyelvtanulásra is kiváló alkalmat biztosított a résztvevő felnőtteknek és diákoknak egy­aránt. A diákcsere-szervezet ép­pen ezért szeretne nagyobb tá­mogatásra szert tenni, hiszen idén a salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolán, vala­mint a szülőkön kívül egyéb me­cénás nem akadt. A Magyarországon tett kéthe­tes látogatás során a bajor ven­dégek megtekintették hazánk és régiónk nevezetességeit. Jártak a somoskői várnál, Pásztón, az oskolamester házánál és a rom­kertnél, ahol megismerkedtek a középkori szőlőművelés rejtel­meivel. A néha kimerítő, de rendszerint gazdag programok sorából nem hiányozhatott egy túra a Mátrában, amikor Gyön­gyös, Mátrafüred, Sóstó, majd Kékestető érintésével a parád- sasvári kastélyszállóban költöt­tek el egy vacsorát. Másnap a Szalajka-völgy látta vendégül őket. Budapesten családi prog­Egyedülálkj érdekességek - ámuló vendégek ram keretében jártak, a Holló­kőn tartott - nagy sikert arató - népművészeti bemutatót azon­ban ismét közösen tekintették meg. A Dunakanyarban tett láto­gatás során Visegrád és Szent­endre nevezetességeiben, vala­mint az éjszakai fényárban úszó főváros látványában gyönyör­ködtek. Élményekért nem feltét­lenül kellett messzire utazni: a salgótarjáni bányamúzeum, va­lamint Ipolytarnóc és Rárós- puszta sem okozott csalódást e tekintetben - sőt! Magyarországi kirándulásukat egy egri látoga­tással zárták. Bajor vendégeink augusztus 14-én szabadtéri vacsorával, vala­mint ajándékozással egybekötött köszönetnyilvánítással monda­nak búcsút hazánknak. Tarjáni Katalin azonban rövi­desen találkozhat a bajor csoport vezetőjével, Willy Rauch-val, hi­szen áprilisban a felnőtt szerve­zőknek Angliában rendeznek nemzetközi találkozót, amelyen mindketten jelen lesznek. A diá­kok pedig jövő nyáron Bajoror­szágban ápolhatják baráti kap­csolataikat. SCHVEICZER K. - KUMÓ P. FOTÓK: GÓCS ÉVA Hamarosan nyílik a salgótarjáni TESCO Feszített tempóban folyik a TESCO építése Várhatóan két héten belül elkészül a salgó­tarjáni TESCO áruház. A kivitelezést végző KÉSZ Kft. mindössze 22 hét alatt építette fel a település jelenleg legnagyobb bevásárlóköz­pontját a régi, ill. az új 21-es főút találkozásá­nál. A beruházó TESCO Globál Kft. az áruház ünnepélyes megnyitóját szeptember máso­dik felére tervezi - tudtuk meg Morva Gábor­tól, a társaság szóvivőjétől. Az építési területet június közepén bejáró Pusz­ta Béla polgármester az őt kísérő újságírókkal együtt akkor még csak az elindult földmunkákat, valamint az első tartóoszlopok állítását láthatta. Az azóta eltelt közel két hónap alatt elsőként az előre gyártott elemekből összeállított csarnokszer­kezet készült el, majd a tetőlemezelés, valamint a homlokzattakarás fázisa következett. Mára a 10.000 m2 bruttó alapterületű áruház gazdasági udvara is készen áll, az 5.000 m2-nyi vásárlótér­ben pedig még zajlanak a szakipari munkák. így például jelenleg is folyik a gipszkarton falak építé- se, a mosdók, vizes helyiségek burkolatának ké­szítése, valamint az eladótér vibrokerámiával tör­ténő borítása. Az épületen kívül is gőzerővel folyik a munka. A létesítmény építése során az egyik legnagyobb feladatot az építési területet átszelő Tarján-patak föld alatti szabad átfolyását lehetővé tevő 225 mé­ter hosszú zártszelvényű rendszer kialakítása je­lentette. A bevásárlóközpont biztonságos megkö­zelíthetősége érdekében a tervezők egy új lámpás, valamint ahhoz csatlakozóan egy körforgalmi cso­mópontot is beépítettek, melyek teljes elkészülése szeptember elejére várható. Tekintettel arra, hogy az áruház szomszédságában vasúti sínek húzód­nak, a gyalogos és kerékpáros közlekedés meg­könnyítésére a közeljövőben egy harminc méter hosszú és 7 méter magas felüljáró készül. A hazánkban épülő TESCO áruházak mellett las­sanként megszokott látvány lesz a benzinkút, érde­kesség azonban, hogy a salgótarjáni lesz az első olyan áruház, amelynek tervében már eredetileg is szerepelt a töltőállomás gondolata. A parkolóhoz csatlakoztatott benzinkút szerkezete máris elkészült, a teljes kúttechnológia beépítésre került. Az elkövet­kezendő két hétben itt még az útépítés befejezése, a csövek és a kútfejek telepítése jelent feladatot. A 4,5 hektáros telken felépített, TESCO viszony­latban közepes méretűnek számító salgótarjáni áruház mellett a kivitelező KÉSZ Kft. összesen 14.000 m2 zöldfelületet alakított ki, a főbejárattal szemben pedig egy fásított, 650 férőhelyes parko­lóval találkozhatnak majd a vásárlók. Az áruház építése jelen pillanatban is feszített tempóban fo­lyik, két tucat gép és mintegy 400 szakmunkás tesz nap mint nap azért, hogy a nagyközönség va­lóban birtokba vehesse szeptember második felé­ben a megye első TESCO áruházát. PR

Next

/
Oldalképek
Tartalom