Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-10 / 160. szám
L-l Lzh_'V iliil A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2004. JÚLIUS 10., SZOMBAT • • Ot nap, tizenegy helyszín: határtalan folklórünnep „Volt és lesz nógrádi folklórfesztivál” - írtuk tavaly, augusztus 9-i lapszámunk egyik cikkének címében, jelezve a szervezők - élükön a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézettel - elszántságát az 1996-ban útjára indított rendezvénysorozat életben tartására, további folytatására. Nos, a sorozat valóban nem szakad meg, hiszen a július 28-a és augusztus 1-je közötti időszakban ismét megrendezik a hagyományos folklórünnepet IX. nógrádi nemzetközi folklórfesztivál néven. A részletekről dr. Egyedné Baránek Ruzsenka fesztiváligazgató, az intézet munkatársa tájékoztatta lapunkat. Mint kiderült, az öt nap során tizenegy hivatalos helyszínen - Balassagyarmaton, Bánkon, Hollókőn, Mihálygergén, Salgótarjánban, Somoskőn, Szécsényben, Szügyben, valamint a szlovákiai Füleken, Losoncon és Ragyolcon - lesznek bemutatók, rendezvények. Bővül azonban a helyszínek száma, hiszen például a losonciak saját szervezésben a ruzsinai tóhoz is elvisznek műsorokat. A megnyitót ezúttal is a somoskői vár tövében tartják július 28-án, szerdán 16 órától iX. NOGRAdi NEMZETKÖZI 'jápr.v.vfef foiKÉfiM; MEDZiNÄRODNY N0V0HRÄDSKY FOlKiÓRNT FESTIVAL j 2004.07.28- 08.01. i A rendezvény már jól ismeri emblémája az „Isten hozott Magyarországon” című, úgynevezett euro- piknik keretében. A külföldi vendégek újra a havasi kürt hívó szavára vonulnak fel. Július 29- én és 31-én kerül sor a „Szomszédolás” elnevezésű programokra: csütörtökön Mihálygergén, Ragyolcon, Salgótarjánban és Szügyben, szombaton Balassagyarmaton, Bánkon, Füleken, Salgótarjánban és Szécsényben lépnek színpadra a csoportok. Július 30- án, pénteken Losoncon, augusztus 1-jén, vasárnap pedig Bánkon mutatják be a „Közösen” című gálaműsort. 30-án, valamint augusztus 1-jén a salgótarjáni Fő téren tartanak folk- napokat, amelyeken a külföldi és magyar csoportok fellépése mellett megtekintheti a közönség a „Dűvő és vendégei” című műsort is. 30-án a losonci program folklóresküvővel és felvonulással kezdődik. 31-én Hollókő lesz a helyszíne a mintegy tucatnyi gyermek-néptánccsoport bemutatójának, majd 1-jén a Palóc szőttes folklórfesztiválnak. Ugyancsak augusztus első napján a bánki víziszínpadon rendezik a nagy hagyományú Nógrád megyei nemzetiségi találkozót és a magyarországi szlovákok folklórfesztiválját. A gazdag tar- ' talmú napokat mindenütt táncházi programok, közös folklórestek zárják, amelyek - mint ahogyan lenni szokott - alkalmat adnak a messziről jött csoportok tagjainak megismerkedésére, ba- rátkozására is. A nógrádi folklórfesztiválon az idén 46 csoport, s összesen mintegy 1600 szereplő vesz részt. Az ismertebb megyei tánc- együttesek közül fellép a salgótarjáni székhelyű Nógrád, a mihálygergei Ipoly, a pásztói Muzsla és az Ágasvár, a szécsé- nyi Palóc és az Iglice. Bánkon a megyében működő nemzetiségi csoportok, Hollókőn a gyermekegyüttesek mutatják be tudásukat. A zenekarok sorában a már említett tarjám Dűvő mellett a mihálygergei Tücsök is közreműködik a fesztiválon. Nemzetközivé nem kevesebb mint nyolc ország - Dél-Korea, Franciaország, Hollandia, Kongó, Lengyel- ország, Lettország, SpanyolorA Dél-Koreábél várt táncegyüttes, a Lee Kyung Hwa műsora bizonyára meghódítja a nógrádi közönséget is szág és Szlovákia - együtteseinek vendégszereplése teszi e nagyszabású rendezvénysorozatot. A várhatóan sokszínű bemutatók kavalkádjából is minden bizonynyal kiemelkedik majd a világot járt, ide is európai turnéjáról érkező dél-koreai Lee Kyung Hwa Dance Company különleges, távol-keleti hangulatú műsora. Ugyancsak kuriózumot jelent az afrikai Kongó autentikus népművészetét képviselő, Arumbaka Ndendelt nevű együttes szereplése. Egyik hangszerük két és fél méter hosszú és háromszázötven kilós. Új vonása, ha tetszik érdekessége lesz a fesztiválnak a losonci és a bánki gálán megrendezendő népviseleti verseny. Az egytől egyig szép, színpompás ruhák összevetésében a közönség látja el a zsűri szerepét, a nézők tetszése dönt. Mint Egyedné Baránek Ruzsenka elmondta, jó néhány úgymond kiegészítő, kísérő program teszi még változatosabbá, vonzóbbá e jelentős, nagy tömegeket megmozgató Nógrád megyei eseményt. Bánkon, Hollókőn, Losoncon és Salgótarjánban a régi mesterségek bemutatójára is sor kerül. Mások mellett kovácsok, üvegfestők, keramikusok, batikolók mutatkoznak be. Ugyanezeken a településeken - valamint Mihálygergén - gasztronómiai bemutatókat is tartanak. Bánkon a tájház udvarán a nemzetiségi falvak életmódja, kultúrája tárul fel, a tóparton pedig tócsnit, sztrapacs- kát, réteseket készítenek majd. A bemutatókon lehet kóstolni salátákat és borokat is. Ki-ki újabb receptekkel is bővítheti majd gyűjteményét. Ebben szakemberek állnak majd az ínyencek rendelkezésére. Az előzetes programból arra lehet következtetni, hogy minden eddiginél látványosabb, gazdagabb kínálattal áll a megye közönsége és az erre az alkalomra ide érkező vendégek elé a nógrádi folklórfesztivál rendezőbizottsága. A fentieknél részletesebb tájékoztatást a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, továbbá a salgótarjáni Tourinform-iroda - amely egyszersmind fesztiválirodaként is működik - munkatársai adnak az érdeklődőknek. CSONGRÁDY BÉLA Az egész élménye Csongrády Béla legújabb kötete Vigaszágon címmel a közelmúltban látott napvilágot a Palócföld könyvek sorozat új folyamában, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár kiadásában Salgótarjánban. A címfotó Bencze Péter felvétele: háromtörzsű krími hársfa a csesztvei Madách-kúria parkjában. A kiadást Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete támogatta. A könyvhöz Praznovszky Mihály, a könyvsorozat szerkesztője írt előszót. Csongrády Béla Vigaszágon című kötete jellegzetesen olyan könyv, hogy miközben az ember a részleteket olvassa, az egész is eszébe jut. Vagyis az, hogy ezen a kétségkívül festői, hegyek és dombok borította „görbe” északi tájon, ahol az emberek többsége manapság sem él könnyen, milyen helyzetben van a kultúra, a művészet. Egyáltalán milyen esély lehet arra, hogy belátható időn belül legalábbis elviselhető mértékig csillapul a politikai osztály és vele szorosan összefüggésben a gazdasági élet szereplőinek egymás között vívott hatalmi harca és az ezt túlélni igyekvő lakosság egyszer majd élhet is. Persze már a régi görögök is hangoztatták, ha az istenek hadakoznak, a halandóknak ajánlatos az eresz alá állni. Tekintsünk el az előbbiek minősítésétől - hajdani görögjeink is eltekintettek, ahhoz túlságosan jól ismerték őket - ám jegyezzük meg, az emberek, akik mindig is az „eresz alatt” próbálták alakítani a maguk sorsát, kultúrájukat, művészetüket, szellemiségüket is korról korra megteremtették és ez bizonyára így lesz most is. Csongrády Béla nem beszél a régi görögökről, de szintén úgy véli, a kultúrában, a művészetekben „vigaszágra sorolva” is születhetnek „nagy győzelmek”, a maga részéről pedig ennek biztató jeleit kutatja, illetve mutatja föl. Miközben a részletekről ír, az egész élményével ajándékozza meg az olvasót. A Vigaszágban összefügg minden mindennel. Nem is lehet ez másként egy olyan „kulturális krónikában” [Praznovszky Mihály nevezi így a több mint félszáz interjút, kritikát, beszámolót, emlékezést, laudá- ciót, nagyobb lélegzetű tanulmányt stb. tartalmazó kötetet), amelyből az utóbbi pár év minden jelentősebb eseményéről tájékozódhat az érdeklődő, ami Salgótarjánban, illetve Nógrád megyében történt. És bizony ez egyáltalán nem kevés. Akár büszkélkedhetünk is vele. De ami talán még ennél is fontosabb, az Csongrády Béla titka. Vagyis az, hogy ő minden írásában azonos. Szemlélete van, értékrendje szerves és egyetemes. Ez az, ami egységbe fogja ezeket a napilapokban, folyóiratokban korábban már megjelent írásokat. A Vigaszágat tehát nem a műfaja, hanem a szemlélete avatja könyvvé, amelyben a nem változó értékítélet valamennyi írásban tetten érhető. Mindazonáltal ne higgyük, hogy könnyű „műfaj” ennyiféle műformában, gyakran a napi aktualitás jegyében született írást meglepően egységes hangvételű új könyvvé szerkeszteni. Neki sikerült. A könyv öt fejezete (Műhelymunka, Forrásvidék, Hívószó, Útjelző, Könyvsäa) változatos szellemi kalandozásról ad hírt és ugyanezt kínálja a hely szelleme iránt érdeklődőknek is. Csongrády Béla egyik legszembetűnőbb tulajdonsága a sokoldalúság és a szinte kimeríthetetlen megújulóképesség. Egy életre odakötötte magát, a szívét és az eszét ehhez a városhoz és ehhez a tájhoz, annak szellemi múltjához, jelenéhez és jövőjéhez. Ezért válhatott egyszerre befogadó és kisugárzó személyiséggé, aki nemcsak leírni, de rendszerezni is jól tudja, ami mondandója van. Remekbe szabott ember- és művészjellemzései, szakmaközpontú és intenzíven átélt tanulmányai, kritikáinak eredeti meglátásai nemcsak széles körű tájékozottságról, elmélyült tudásról vallanak, hanem a téma, a személyiség, a mű, egyáltalán a másik ember iránti őszinte érdeklődésről is. A legszebb Csongrády Béla írásaiban a kizárólagos szakmaiság és a pozitív szemléletű hozzáállás. Minden megragadja, ahol jelen van az érték. Nem szívesen írom le, mert annyira elkoptatták ezt a szót, az ő írásaiban jelen van a szeretet. Csongrády Béla szereti azokat, szereti azt, akikről és amiről ír. Ezért nemcsak jó, hanem szép is a könyve. A benne szereplők között vannak, akik már útjukra mentek. De nem vonulnak le többé ennek a könyvneka lapjairól. Miként a többiek sem,-akikről ez a.könyv szól. B.T.E. A könyv címlapja _____________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_____________________ M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Leszállhatnál végre a magas lóról apus. ” Szerencsés nyertesünk: Tolmácsi Istvánné Nádújfalu, Rákóczi út 26 Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb július 15-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! h ÓRA IS VAN ILYEN 1 j MÁSRA 1 OROSZ FÉRFINÉV 12 SUMAC; PERUI ÉNEKESNŐ Af RÁ. KÖLTŐIEN KÁBÍTÓSZERFÉLE l/\ MODERN ESZMÉLETÉT VESZTI RÉSZESRAG. A -NAK PÁRJA at ÉTEL APRÓRA VÁGOTT HÚSBÓL ÉS ZÖLDSÉGBŐL 1 h KORMÁI YKERÉK 1 ... ROSTÉIIG S € C Y <Z l s* t fi fi iz b1 A TRÍCIUM VEGYJELE V A f' 'G V fH f A s rög/Ai, RÉGKSHN VISS^ÉRH-A e £ O V ■ARITKA NŐI NÉV MELY DOLOGRA? '■ O 4" A VÉRSZOPÓ SZÖRNY A A K La u A HATÁ- | ROZOTT | NÉVELŐ ^VZ\ 4 4 ■ O ÜRES GYOMOR-4L LÉTEZIK RAGADOZÓ HALFAJTA-eí U DALAI TÉLI CSAPADÉK jL A ti* *0: r {HM t A PARADICSOMI Q \ e .ÍN u | SZENY- | NYEST ÁZTAT 1 : im FELTÉVE HAT HÓNAP 4 L e V NEMZETI KUPA, RÖV. ZOLA REGÉNYE *N il rA ¥ S' ... ORSZÁGGYŰLÉS TÖRÖK AUTÓJEL if 6 c4 1 L íM POETICA KÉZZEL JELEZ IN A IZRAEL ELSŐ KIRÁLYA EL A w L w VIRÁGOS UDVAR Q, 4 ± AUTÓMÁRKA BŐSÉGESEN AZONOSAK ! PÁRBAJRA SZÓLÍTÓ a TŰZBEN PUSZTUL MESTERSÉGES NYELV (X av : q 3ÖT1 íTEj HA L t S V \J \ PÉLDÁUL A BALATON-T o SEBEN KÉPZŐDIK 3 KIKÖTŐ RÉSZE ELMESPORT KÖLTÖ, ÍRÓV. (ANTAL) POND. R. K C A $ ÜRES KÉZ ! TABULATOR, RÖV. y L ■A . CSÖKKENŐ ZAVAROS AKI ! 4 f A & V c? ZALAI CSAPAT ZÖLD ZÖLDSÉG FOLYA- | DÉKBAN SZÉT- íi OSZLÁS FÉNYES BEVONAT elesik/ it-• A t K IC HítylPTOMI NAPISTEN VONATON ÜLŐ BUDA RÉSZE! iF % n o V u c Ú TÁRSASÁG, ANGOLUL KIS LÓ ~C ír t Ov T HURKA BURKA A RÉNTUM VEGYJELE % e L HÍRÜGYNÖKSÉG KAJAK BELSEJE ! ? A IRÁNI NŐK V1SELETE VONAL s A ex <A O 3 PÁROS CSŐD ! ELSÖ- HEGEDŰ A A ÖVKAPOCS HATVAN PERC 9 A T KÉP MÁSOLATA ÁLLJ MEG ! — Y > & T 4 NYÍREGYHÁZÁN LAKIK 4 t\ *■ HEGEDŰ TARTÓJA AZ ARGON VEGYJELE-"T t V A VÖRÖS, ANGOLUL VÉGÁLLOMÁS. RÖV. ß 4 r T <r u 1/C t-A HARMINC NAPI FÉLIG AZ ! *v A V ÁLMODNI KEZD ! ORIENS, RÖV. a: CSELSZÖVÉS. ÁRMÁNY ! SÉTÁLÓUTCA, NÉVELŐVEL-IQ \Á o A •ib t o RITKA FÉRFINÉV t o T
