Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-08 / 158. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2004. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Elhunyt az osztrák államfő Négynapos gyászt rendeltek el Bécsben Thomas Klestil osztrák szövetség elnök halála miatt A 72. életévében kedd éjsza­ka elhunyt államfőt szombaton helyezik örök nyugalomra Bécs központi temetőjé­ben. Megválasztott utódát, Heinz Fischert - az eredeti tervektől eltérően különösebb pompa nélkül - ma iktatják be hivatalába. Becs Thomas Klestil 1932. november 4-én szüle­tett Bécsben. A villamosvezető fia gazdaság- tudományi tanulmányokat folytatott, 1957- ben doktorált. Diplomájának megszerzése után a kancellári hivatalba került. Több mint három évtizedes pályafutása során az Osztrák Köztársaság magas rangú diplomá­ciai szolgálatában telt el. Dolgozott a mai OECD-nél, volt gazdasági attasé, a szövetsé­gi kancellár személyi titkára, Los Angeles-i főkonzulja, irányítója fontos ENSZ-szerve- zetek áttelepülésének Bécsbe, hazája nagy­követe az ENSZ-ben és az Egyesült Álla­mokban, végül a külügyminisztérium főtit­kára, azaz legmagasabb rangú hivatalnoka. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) 1992-ben jelölte szövetségi eböknek, ezt a tisztet 1992. július 8. óta kétszer töltötte be. Ausztriában az államfő szerepe - noha hazánktól eltérően az állampolgárok köz­vetlenül választják - túlnyomóan protokol­láris, de nem kifejezetten a kancellár és a kormány kinevezésére szorítkozik. Szava döntő fontosságú, véleményére odafigyel­nek, sokat adnak rá. A Hofburg Mária Teré- zia-szárnyának lakója kifejti véleményét - ezt a szokást egyébként Klestil vezette be -, ha a politikai egyensúly ezt megköveteli, bel- és külpolitikai kérdésekben egyaránt véleményt nyilvánít. Az elhunyt politikus elkötelezett híve volt az egységes és kibővülő Európának: Ausztria az ő hiva­tali idején csatlakozott az Európai Unióhoz, s ugyancsak az ő mandátuma alatt érte meg a nemzetközösség a történelmi bővítést, tíz nemzet csatlakozását. A legfigyelemreméltóbb tette azonban az volt, amikor 1999-ben az előrehozott válasz­tásokat hónapokig tartó kormányalakítási tárgyalás követte, s Klestil hűvös magatar­tást tanúsított a második legtöbb szavazatot szerzett, mégis győztes - eredetileg őt is je­lölő - Osztrák Néppárttal (ÖVP), valamint vezetőjével, Wolfgang Schüssellel szemben. Óva intett Jörg Haidertől az Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) vezérétől - ám a frigyet elhálták. Klestil szívós munkájára volt szük­ség ahhoz, hogy a szélsőjobboldali politikus végül partvonalra szorult, fölhagyott az ak­tív pártpolitizálással, s visszavonult tarto­mányi főnökként Karintiába. Hasonló sikereket ért el a külpolitikában is. Elődje az a dr. Kurt Waldheim volt, aki te­kintélyt vívott ki ugyan az ENSZ főtitkára­ként, de osztrák elnöknek megválasztva az Egyesült Államok megszellőztette Wehr- macht-múltját. Ausztria elszigetelődött, ál­lamfőjét sehol nem fogadták. Ezt a bilincset sikerült Klestilnek szétfeszítenie, s hazáját visszavezetnie a világ megbecsült országai­nak sorába. GYŰ LAY ZOLTÁN Az egész világ gyászol Thomas Klestil halála miatt A világ szinte összes vezető politikusa megrendültségének adott hangot Thomas Klestil halála felett. Mádl Ferenc táviratban fejezte ki részvétét Wolfgang Schüssel osztrák kancellárnak. „Te­vékenységének köszönhetően Ausztria elismertsége tovább nőtt, s személyesen is hozzájárult az ország aktív szerepvállalásához régiónkban, többek között a közép-európai államfők rend­szeres találkozójának kezdeményezése révén” - áll a táviratban. A köztársasági elnök és fele­sége, Mádl Dalma az elhunyt osztrák államfő özvegyének is részvéttáviratot küldött: a Magyar- országhoz fűződő kiemelt jelentőségű kapcsolatot jellemezte az a tény is, hogy Klestil szövetsé­gi elnök utolsó hivatalos útja Budapestre vezetett, amelynek „kellemes emlékét feleségemmel együtt mindmáig megőriztük” - írta a Mádl házaspár. Autonómia a Kárpát-medencében Egyetértéséről és támogatásáról biztosította a Kárpát-meden­cei Magyar Autonómiatanács a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról - mondta Csapó József, az SZNT el­nöke az autonómiatanács budapesti sajtótájékoztatóján. Elutasítás és kezdeményezés. Jakab Sándor és Csapó József, valamint Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke fotó, europress/kerek ágnes Budapest Csapó József elmondta: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Maros­székhez tartoztak, arra várnának népszavazáson választ, hogy a la­kosság „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". A bukaresti törvényhozás mindkét háza elutasította az elképzelést. Az SZNT Erdélyben személyelvű, Székelyföldön viszont - ahol a ma­gyarság többséget alkot - területi autonómiát kíván elérni. Az SZNT megállapodott abban, hogy lét­rehozzák az autonómiatanács brüsszeli irodáját, valamint a szer­vezet diplomáciai munkacsoport­ját. Igényük, hogy a Magyar Állan­dó Értekezlet következő, őszi ülé­sén az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács és a Székely Nemzeti Tanács is részt vehessen. A június 16-án Nagyváradon megalakított Kárpát-medencei Ma­gyar Autonómiatanács egyetlen célja a határon túl élő őshonos kö­zösségek önrendelkezés-igényei­nek képviselete. A tömörülés tagja az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség, az erdélyi Magyar Polgári Szö­vetség, a Muravidéki Magyar Ön- kormányzati Nemzeti Közösség, a Székely Nemzeti Tanács és a Vaj­dasági Magyar Demokrata Párt. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössé­gének ügyvezető elnöke a sajtótá­jékoztatón jelentette be, hogy a kö­zösség visszautasítja azt a pénz­összeget, amelyet az Illyés Közala­pítvány nekik odaítélt. „Nem lehet megalázni és aprópénzen megvá­sárolni még egy olyan kis népessé­gű magyar közösséget sem, mint a horvátországi magyarok” - hang­súlyozta. EUROPRESS ÁRPÁSI ZOLTÁN Sertéskaraj ezerkeüőért Szabó úr szerint, akinek remek húsboltja van a sarkon, nem az a baj, hogy drágul a karaj, hanem hogy nincs pénzük az embereknek. Lehet benne valami, fene bánná, ha holnap­tól másfél ezer lenne a hús kilója, ha közben háromszorosára nőne a fizetés, a nyugdíj. Különben Szabó úr abszolút „kép­ben van”, tudja, mibe kerül a disznó hizlalása, ismeri a takar­mányárakat, látja, mennyiért veszik az élősertés kilóját, de azzal is szembesül, hogy egyre többen számolják szeletben a húst. Szabó úr mégsem jajgat, hogy emelkedik a hús ára. Mégis, mitől nyugodt a sarki hentes? Attól, hogy nincs világvége. Ami történik, az utóbbi években kialakult piaci helyzet következménye. A magas takarmány­árak és az elképesztően alacsony átvételi ár miatt tavaly tö­megével buktak be a gazdák, sokuknak egy életre elment a kedve a sertéstartástól. Sorra zárták be a telepeket, újraindítá­sukra a megszigorodott higiéniai követelmények miatt semmi esély. Természetes, hogy a piac a kialakult helyzetre húsár­emeléssel reagált. Dráma mégsincs, mert a karaj kilóját már négy évvel ezelőtt 1200 forintért mérték, s egyelőre most is e körüli áron adják, jóllehet, közben a tartási költségek emelkedtek. Miután egyes nyugati országokban ma is 260 forint az élő­sertés kilója, félő, hogy elárasztanak bennünket a génkezelt kukoricával etetett sertésekből (vagy a NATO-támaszpontok hűtőkamráiból kisepert húsokból) készített „szupermarket­gazdaságos” készítmények. Ám egyszer nekünk is szembe kell néznünk azzal, hogy a minőségi terméknek ára van, s ne várjuk el a magyar gazdától, hogy a befektetett pénzét se ve­hesse ki az állattartásból. Ha pedig a hazai termelő ennek el­lenére sem él meg a piacon, akkor újra kell gondolni az állat­tartás, felvásárlás, feldolgozás, értékesítés, egyáltalán a mező- gazdaság támogatásának egész rendszerét. EGYETÉRTEK: 06-90-330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430-304 ___________________ÁLLÁSPONT____________________ S ZERI ÁRPÁD Sztárok nyomában Kesereghetnek a szocialisták, de most már késő: lehet, hogy nem kellett volna annyit emlegetni Orbán Viktort? Egyes epésebb elemzők akár ennek is tulajdoníthatják azt, hogy harmincnégyezer megkérdezett középiskolás diák az exminiszterelnököt tartja a legelismertebb hazai közéleti személyiségnek. S még nincs vége, hiszen ugyanebben a körben a leginkább elutasított egyének listáját Medgyessy Péter vezeti. Van-e okunk ebből a két adatból súlyos elfogultságokra, értékrendtorzulásokra következtetni? A válasz egyszerű: nincs. Azaz pontosabban: csak ebből a két adatból nincs. Mindenkinek szíve joga, hogy alkotmányos és európai alapokon álló államférfiak közül kit tart hozzá közel avagy tőle távol állónak. Törjék a fejüket az érintettek azon, hogy minden erőfeszítésük ellenére miért nem sikerült nép­szerűséget szerezniük egy nagyon fontos korosztály köré­ben. Akad azonban itt bőven, ami elgondolkodásra késztethe­ti a figyelmes szemlélőt. A középiskolások egyforma - 2-2 százalékos - arányban szavaztak elismertséget Antall József­nek, Frei Tamásnak, Havas Henriknek, Horthy Miklósnak és Puskás Ferencnek. Két politikus, két újságíró és egy labdarú­gó, akik közül kétségkívül csak a legutóbbi sorolható azok közé, akik nem osztják meg még csekély mértékben sem a társadalmat. Még komolyabb töprengésre adhat okot Adolf Hitler ugyancsak két százalékot érő elismertsége. Bár ha arra gondolunk, hogy tavaly a megkérdezett diákok kilenc száza­léka rokonszenvezett a náci vezérrel, akkor a mostani arány kifejezett előrelépésnek számít. Ugyanakkor Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós még egy kicsit kapaszkodhat, hogy akár Frei Tamást, akár Adolf Hitlert beérje: az említett magyar költőgéniuszoknak egyelőre meg kell elégedniük egy-egy százalékkal... EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldról, nyilvános készülékről. Hírek Néppárti célok Az Európai Néppárt frakcióvezetője stratégiai cél­nak nevezte szerdán Budapesten, hogy a jobboldali Jósé Manuel Durao Barroso legyen az Európai Bi­zottság elnöke, „ezért tesznek kompromisszumos javaslatot az Európai Parlament szocialista frakció­jának az EP-elnökségre”. „Ha a portugál kormány­főt nem választják meg július 22-én bizottsági el­nöknek, az az egész néppárti mozgalom vereségét fogja jelentem” - mondta Hans-Gert Pottering a Néppárt frakcióülésén, mti Nyakékkeresőben Franz Vranitzky volt osztrák kancellár tulajdonában lévő nyakéket keresett a szerb rendőrség a tavalyi rendkívüli állapot idején a hírhedt szerb szabad­csapatvezér, Zeljko Raznatovics Árkán belgrádi villájában, mti Lelőtték Izraeli katonák lelőttek szerdán egy körözött palesz­tint a ciszjordániai Nábhisz város Baláta menekülttá­borában. Palesztin orvosi és biztonsági illetékesek szerint a 27 éves Haiszam Mohammedet, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű, Jasszer Arafat palesztin elnök Fatah mozgalmához kötődő szélsőséges fegy­veres csoport harcosát egy különleges izraeli kom­mandó palesztinoknak álcázott tagjai lőtték le. mti Mock kórházban Mentőhelikopterrel kórházba szállították szerdán Bécsben a Parkinson-kórban szenvedő Alois Mock volt osztrák aikancellárt és külügyminisztert. A 70 esztendős volt politikus szemtanúk szerint az oszt­rák főváros egyik parkjában elesett, de nem tudni, hogy milyen sérülést szenvedett, mti Gyanús utas Egy beszállókártya nélküli gyanús utas miatt szer­dán kiürítették az ausztráliai Sydney nemzetközi re­pülőterének terminálját. A gyanús férfit a biztonsági emberek elvezették. Aggodalomra ad okot, hogy a férfinak majdnem sikerült feljutni a gépre, tehát sike­rült átmennie a biztonsági ellenőrző helyeken, mti Powell csalódott Colin Powell amerikai külügyminiszter kedden csa­lódottságát fejezte ki a palesztin területeken felszá­molt zsidó telepek alacsony száma miatt Szilvan Satom izraeli külügyminiszterrel folytatott meg­beszélésén. MTI ■ Tűzharcok az iraki fővárosban Lövöldözés tört ki szerdán az iraki nemzeti gárda és fegyve­res személyek között Bagdad­ban, a belvárosi Haifa sugár­úton, s az összetűzésben két gárdista életét vesztette, tíz társuk pedig megsebesült Bagdad zöld zónáját, a detonációkban hét személy megsebesült. Két ak­nagránát egy egészségügyi köz­pont közelében csapódott be, nem messze Ijád Allávi ideigle­nes kormányfő pártjának szék­házától. Szerda reggel a hatóságok egy gyanús gépkocsiban 750 kilo­gramm robbanóanyagot fedeztek fel az iraki főváros Karrada ne­gyedében. A robbanószerkezetet sikerült hatástalanítaniuk. Az Oldsmobile típusú autó egy síita mecset közelében állt. A fegyveres összecsapásba ame­rikai katonák is bekapcsolódtak, két amerikai helikopter egy épü­letet vett célba a Haifa sugárúton, a házból a csapások után füstfel­hő gomolygott. Egy amerikai páncélos járművet a gerillák ki­lőttek egy útkereszteződésben. Amerikai katonák az összecsa­pás helyszínére igyekezve újság­íróknak azt mondták, hogy való­színűleg külföldi harcosokkal ke­rültek konfrontációba. A tűzharc előtt közvetlenül négy robbanás rázta meg Bagdad Szükséghelyzet lehetséges Különleges jogkörökkel ruházta fel Ijád Allávi ideiglenes iraki kormány­főt a szerdán Bagdadban ismertetett új nemzetbiztonsági törvény, amelytől az országon végigsöprő lázadás felszámolását reméli a bag­dadi vezetés. A kormány által előzetesen és egyhangúlag jóváhagyott jogszabály szerint a miniszterelnök meghatározott térségekben kijárá­si tilalmat vezethet be, utasítást adhat egyes területek körülzárására, el­rendelheti gyanús személyek házának és munkahelyének átkutatását, letartóztatási parancsot adhat ki fegyveresek ellen, korlátozhatja bűn- cselekményekkel gyanúsított bel- és külföldi állampolgárok szabadság- jogait, rendelkezhet szervezetek feloszlatásáról, korlátozhatja a gyüle­kezési szabadságot, valamint a fegyver- és lőszertartást, dönthet a mozgásszabadság korlátozásáról, beleértve az ország elhagyását, sőt a telefonbeszélgetések lehallgatását is előírhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom