Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-06 / 156. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. JÚLIUS 6., KEDD Meg kell fizetni a hétköznapi munkát Balázs Károlyné a kereskedői bérekről, a vasárnapi nyitva tartásról (Folytatás az 1. oldalról) követelményeknek, a kereske­delmi dolgozók szakképzetsé­gének, munkarendjének és bé­rének is.- A várható változások ho­gyan érintik a nógrádi boltokat, a kereskedelmi alkalmazotta­kat?- Jelentős részüket rosszul. Nógrád megye településeinek jelentős része kistelepülés, ahol a boltok is kicsik. Választékuk viszonylag szerény, de a lakos­ság mindennapi szükségleteit többnyire kielégítik. A tulajdo­nosok többségének azonban ar­ra nincs pénze, hogy nagyobb beruházásba, korszerűsítésbe kezdjen. így várhatóan a kis bol­tok egy része bezár, a dolgozók az utcára kerülnek.- Mit tud értük tenni a szak- szervezet?- Mi új munkahelyeket nem tudunk teremteni. Azt viszont következetesen sürgetjük, hogy kormányzati döntésekkel, intéz­kedésekkel „hozzák helyzetbe” a kisvállalkozókat, mert ezzel munkalehetőségeket is teremte­nek. Kedvező kölcsönökkel, uniós pályázati pénzekkel, adó- kedvezményekkel segítsék, hogy megmaradjanak, az uniós követelményeknek megfelelő munkahelyeket teremthesse­nek. Természetesen tudom, hogy a nagy multinacionális cé­gekkel, üzletláncokkal így sem versenyezhetnének. De meg­nyugtató módon biztosíthatnák a kistelepüléseken élő emberek mostaninál igényesebb és egészségesebb ellátását. Ami pedig a szakszervezetet illeti, mi két dolgot teszünk. Az egyik ezek közül, hogy vizsgáljuk: a bérek és a különböző juttatások megfelelnek-e az érvényben lé­vő országos bértáblázatnak és a vállalati kollektív szerződések­nek. Az országos és a megyei ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy van még tennivalónk. Az idén 8 százalékos bérfejlesztés­ben állapodtunk meg a munka­adókkal, de ezt nem kapták meg mindenütt az alkalmazottak itt a megyében sem. Sok olyan bol­ti dolgozónk van, akinek nem több a pénze a minimálbérnél, s néhány helyen arról is „elfeled­keztek”, hogy kifizessék a 3500 forintos étkezési hozzájárulást. Fontosnak ítéljük azt is, hogy a jelenleginél szabályozottabb le­gyen a bolti dolgozók munka­ideje, túlórája és annak betartá­sát ellenőrizze a munkaügyi fel­ügyelet, de a szakszervezet is. Mi azt szorgalmazzuk, hogy mi­előbb megszülessen az ágazati keret kollektív szerződés, amely meghatározza a legfontosabb irányelveket a munkaidő hosz- száról, a nyitva tartásról, a va­sárnapi nyitva tartásról is. Célki­tűzéseink közé tartozik a vasár­napi nyitva tartás korlátozása.- Nem lesz egyszerű dolog. A vásárlók megszokták, hogy va­sárnap kényelmesen megvehe­tik, amire a következő héten szükségük van.- Igaz de a vásárlói szokások módosulhatnak. Néhány szom­szédunknál, Ausztriában, Szlo­véniában az üzletek vasárnap zárva tartanak. A vasárnapi nyitva tartást a piaci verseny diktálja. Pénzt hoz a működte­tőnek és esetenként a bolti al­kalmazottaknak is. Nekem az a véleményem, tisztességesen meg kell fizetni a hétköznapi munkát, a túlórákat és akkor ta­lán nem hiányozna annyira a vasárnapi pénz. A kereskede­lemben dolgozók mintegy 80 százaléka nő, családanya. Jogos az igényük, hogy a közös Euró­pában több idejük legyen a csa­ládra, párjukra és önmagukra is.- Müyen támogatásra számí­tanak ebben a küzdelemben, mert ez az lesz?- A kereskedelmi alkalmazot­takéra itthon és külföldön is. A felhívást az európai kereskedel­mi alkalmazottak szakszerveze­te tette közzé és jó néhány or­szágban - Németország, Cseh­ország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Ausztria - csatla­koztak hozzá. Mi arra is elszán­tuk magunkat, ha szükséges aláírásgyűjtésbe kezdünk, nép­szavazás kiírásáért.- A kereskedelmi alkalmazot­tak egységes fellépése eldönthet- né a kérdést.- Igen, bár ezt sem tartom egyszerűnek. Sok más dologban tapasztaltam már, ahol erős szakszervezet működik, kiáll­nak a dolgozók érdekei mellett, ott sikerül megállapodásra jutni­uk a munkaadókkal. De nincs ez mindenütt így, hiszen a fize­tett alkalmazottnak - és sok he­lyen a titkár is ilyen - alkalmaz­kodnia kell a munkaadó igénye­ihez. A munkahely ma „drága”, vigyáznak rá. _____________________ V.G. M it csinál a lakosság többsége? Egy felmérés szerint hazánk 10 milliós lakosságából az alkal­mazásban állók száma átlagosan 2 millió 772 ezer volt 2004 ja- nuárjában-áprilisában. Ennyien dolgozunk, ennyien fizetünk tb-t, adókat és egyéb járulékokat, „ennyien tartjuk el azokat, akik az élet nyújtotta könnyebb lehetőséget választják: eltar­tatják magukat” - hallani a felháborodott reagálásokat. NMH-információ Nemcsak az évtizedekig egy munkahelyen robotoló embere­ket dühíti mindez - akik ma szé­gyenletes juttatást kapnak ha­vonta nyugdíj címén - hanem a fiatalabb generációt is, akik mi­nél inkább kitolják a gyermek- vállalást, belátva: az egyet jelen­tene a szegénység, az eladóso­dás vállalásával. Félre ne értsenek, nem azok­ról a középkorú férfiakról van szó, akiket 20-30 év után elbo­csátottak valamelyik környék­beli gyárból, s a mai napig kere­sik helyüket, próbálják kínke­servesen megtartani a család- fenntartó szerepét. Nem is a csak nyolc osztályt végzett egy­szerű falusi asszonyokról van szó, akik, ha kell, reggeltől estig dolgoznak a földeken, a tűző napon, hogy pótolják a kiesett keresetet. És nem is azokról a fiatalok­ról, akik félretéve büszkeségü­ket, és diplomájukat már bármi­lyen munkát elvállalnak: felszol­gálni a Balatonon, epret szedni, takarítani, mindegy csak fizes­senek... Szóval nem róluk van szó. Hanem arról, hogy mit csinál az ország nagyobbik fele, az a több mint hétmillió ember? Nézzük csak... Nagy részük se­gélyekből él, egyre többen úgy­mond „kinyugdíjaztatják” ma­gukat, hogy legalább azzal a ha­vi 20-30 ezer forinttal biztosan rendelkezzenek. Másik részük a gyerekszám növekedésével arányban kap havi juttatást, füg­getlenül attól, hogy dolgozott-e valaha akár egy percet is vagy sem... Vannak aztán kicsiny ha­zánkban nagystílű, jól menő vállalkozók, akiket a hatalom holdudvarához rokoni, bajtársi és egyéb szálak fűznek... nos, ők jól élnek, nagyon jól élnek. Vannak ám kényszervállalko­zók is, akik többet keresnek az átlagnál, de nem dőzsölnek... aztán a rengeteg feketemunkás. Nekik nem jár fizetett szabad­ság, sem szabadnap, ők nem le­hetnek betegek és jobb, ha csendben maradnak, amikor munkaidőn túl dolgoztatják őket, nemhogy túlórapénz felől kérdezősködjenek. Hatalmas társadalmi problé­mák alakultak ki az elmúlt évek­ben, melyek megoldását nem sokan merik felvállalni, vagy nem is akarják. Az egyik legne­hezebb és legégetőbb probléma - főleg Nógrádban - a cigányság kérdése. Közülük sokan azt mondják: „nem programokra van szükségünk, hanem mun­kára”. Végül is igazuk van, a munkanélküliségre sok minden visszavezethető, de bizonyos vi­selkedésre nincs mentség. Nem lenne szabad napi problémának lennie, hogy a nővért a kórház­ban lekurvázzák, az óvónőt, a tanárt leköpködik, vagy késsel fenyegetik, vagy hogy a gyerek azzal jöjjön haza, hogy ellopták a pénzét az iskolában. Tűrhetetlen helyzet, tűrhetet­len problémákkal. Nem több tízmilliós költség- vetésű látszatminisztériumokra van szükség esélyegyenlőség te­remtés címén - Európa leggaz­dagabb országai közül is csak kevésnek van ilyen, nekünk mi­ért ne lenne? - olyan kirakatem­berekkel, akik most Brüsszelben dolgozhatnak. A probléma itt van, itt, Nógrádban, Salgótarján­ban és minden egyes települé­sen. Jó lenne, ha a másság tiszte­lete mellett végre szó esne a más munkája iránti tiszteletről is! Nagy kérdés, hogy meddig tart­ható fenn ez a helyzet. Meddig kénytelen vállalni 2,7 millió em­ber 10 millió helyett a terheket? SZ.E. Új uniformis a tűzoltóknak A salgótarjáni tűzoltóság készenléti állománya, azaz 86 fő számára új egyenruhát vásárolt. A bevetési ruhák cseréje milliós nagyságren­dű volt, melyet a tűzoltóság - saját költségvetéséből - finanszírozott. Az eddigi szürke egyenruhát feketére váltották, s lényeges eltérés, hogy a rajta lévő felírat megkülönbözteti a többi tűzoltóságtól. FOTÓ: GYŰRŰN TIBOR Többcélú kistérségi társulások jöttek létre Balassagyarmat Tegnap a kistérségi megbí­zottak tartottak munkaérte­kezletet Balassagyarmaton, s egyben szó esett a többcélú kistérségi társulások meg­alakításáról is, melyekre a pályázatokat június 30-ig kellett beadni. A tanácskozáson részt vett dr. Halmai Gyula, a Magyar Te­rület- és Regionális Fejlesztési Hivatal észak-magyarországi ré­giójának koordinátora, Dénes Anita salgótarjáni, Látkóczki Bálint balassagyarmati, Kele­men Szabolcs szécsényi és Sinka Sándor rétsági kistérségi megbízott. Dr. Halmai Gyula el­mondta, hogy az önkormányza­ti társulások ösztönzésére a Bel­ügyminisztérium pályázatot hir­detett, s az észak-magyarországi 28 kistérségből 16-ban létrejött a többcélú társulás. Nógrád me­gye 6 kistérségéből a balassa­gyarmati 100 százalékos több­célú társulást hozott létre. Ez a város körzetében lévő 28 tele­pülés (a volt balassagyarmati já­rás) együttműködését jelenti többek között a közoktatás, az egészségügy, a területfejlesztés területén. A többcélú társulás 120 millió forintos összegre pá­lyázhat. Salgótarján részleges együtt­működési társulást hozott létre, 20-50 millió forintra tarthat igényt. Jellemző formula a tér­ségben a területfejlesztési együttműködés is. Azok a tele­pülések, melyek az utóbbi for­mációban vesznek részt, 9-20 milliós támogatásra számíthat­nak. A támogatások a munka- szervezésre, tervkoncepciókra fordíthatók. A területfejlesztési hivatal még azoknak a települé­seknek is felajánlja a 9-20 millió forint közötti támogatást, me­lyek nem nyújtották be időben a pályázatot. A területfejlesztési munka érdekében kistérségi fej­lesztési tanácsok alakulnak - tudtuk meg dr. Halmai Gyulá­tól. SZ.A Jó társaságban jót tesz a „Társ a házban” Díjkedvezmények és pályázati díjak Játszótér, edzőterem, kerti grill és sziklakért. Ilyen és hasonló létesítmé­nyekkel gyarapodik szerte az országban számos lakóközösség az Allianz Hungária Biztosító „Társ a házban” pályázata révén, melyben most hir­dettek eredményt. A 13 díjazott társasház vissza nem térítendő támoga­tás révén valósíthatja meg célját, de a további több mint 200 érvényes pá­lyázatot benyújtó közösségek sem távoztak üres kézzel: díjkedvezmény ismeri el munkájukat. Tényleg idegenként élnénk egymás mellett? Valóban nem tudnánk megkü­lönböztetni, hogy betörő próbálkozik-e a közeli ajtónál, vagy a szomszéd jött haza? Akinek módja volt részt venni az Allianz Hungária Biztosító „Társ a ház­ban 2004” lakóközösség-építő pályáza­tának előkészítésében, a tapasztalatok alapján ma már félredobja a korábban még a kiírókra is jellemző negatív előí­téleteket. Már a kutatás is követ dobott a víz­be. A pályázat megalapozásaként négy megyében és Budapesten arról kérdez­ték ugyanis a kutatók a társasházak la­kóit és közös képviselőt, hogy vannak- e olyan közös céljaik, amelyek megva­lósításában maguk is részt vállalnának. És voltak, nagyon szép számmal vol­tak! Az egymással együttműködni, a közös életüket szebbé tenni kívánó la­kók olyan sokféle elképzelést fogal­maztak meg, hogy a kiíróknak rögtön három kategóriában is meg kellett hir­detniük a pályázatot: a Játszó, a Közös és a Zöld programban. Közben pedig a kutatás pillanatától kezdve folyamato­san futottak be az érdeklődő telefonok, hogy mikor érkezik a részletes kiírás, hogy áll fel a zsűri, mi az értékelés vár­ható időpontja. ÖTLETEK ÖZÖNE - NEHÉZ MUNKÁBAN A ZSŰRI Az április végi leadási határidőig az előzetes várakozásokat sokszorosan meghaladó mennyiségű, több mint 250 pályamunka érkezett az Allianz Hungá­ria társasházi ügyfélköréből. A kerti gyermekmedencétől a játszótérig, edzőtermen, számítógép- és klubszo­bán át a zaj- és porszűrő kerti növény­zet telepítéséig és sziklakertig terjedő széles íven sorakoztak a tervek. A zsű­ri, amelynek kertépítőmémök, építész- mérnök, szociológus és jogász tagja is volt, a pályázati kiírással összhangban kéttucatnyi szempontot vizsgált, s vé­gül azt is, hogy a lakók mennyi közös munkát vállaltak a tervezésben és a ki­vitelezésben. 13 ÉRTÉKTEREMTŐ TERV - HOLNAPRA VALÓSÁG Az ötletek özönében végül a szakmai zsűri úgy döntött, kategóriánként nem csak egy-egy pályamunka megvalósítá­sát fedezi. így történhetett, hogy szerte az országban - Sásdtól Pápáig, Nagyka­nizsától Szegedig, Salgótarjántól Buda­pesten át Veszprémig -13 lakóközösség valósíthatja meg közösségépítő terveit az elnyert díjból. Az Allianz Hungária anyagi támogatásával már meglévő, de elavult játszóterek korszerűsödnek vagy válnak EU-szabványossá, edzőter­meket, pingpongot vagy kerti sütő-főző helyeket alakítanak ki, dézsa- és szikla­kerteket telepítenek, sőt egy régi mű­emlék szökőkútnak és - rövidesen tényleg zöld - környezetének csinosítá­sa is szerepel az elvégzendő feladatok között. DÍJKEDVEZMÉNY ÉS FOLYTATÁS A pályázatok természete szerint a pályaművek mindegyike persze nem részesülhet a kivitelezés összköltségét fedező díjazásban. A tapasztalatok azonban igazolják, hogy - miként az olimpiákon - a részvétel, sőt már a fel­készülés folyamata is érték. Más lakó- közösségek számára is példaértékű ter­vek és együttműködések születtek, és ennek elismeréseként az Allianz Hun­gária az érvényesen pályázók lakókö­zösség-biztosítására egyszeri díjenged­ményt adott. A nyertesek száma így to­vábbi 50 település több mint 200 lakó- közösségével nőtt. A várakozáson felüli részvétel pedig mindenkit folytatásra ösztönöz! A piacvezető biztosítót is, melynek nem titkolt célja, hogy ebből a nagyon sikeres pályázatból hagyo­mányt teremtsen. Az üzenet tehát a la­kóközösségeknek: jövőre, veletek, ugyanígy, vagy még jobban. Itt valósul meg a szécsényiek projektje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom