Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2004. JÚLIUS 3., SZOMBAT „Klasszikusok Nógrádban” és a Palócföld hasábjain „A magyar nép madáchi kultúrája” kifejezést Hubay Miklós író használta húsz évvel ezelőtt a megyei Madách-ünnepségen Salgótarjánban mondott beszédében. Ezzel is azt a meggyőző­dését kívánta kifejezésre juttatni, hogy a magyarországi köz­tudatban, közgondolkodásban „szerkezeti elemként van jelen Az ember tragédiájának a filozófiája és történelemszemléle­te”. E kultúra - a szónok szerint is - sokat gazdagodott az elő­ző, az 1983-as Madách-év jóvoltából, s ebben kitüntetett szere­pe volt a szülőmegyének, Nógrádnak. Hubay Miklós gondola­tainak újraközlése vezeti be az idén ötvenesztendős Palócföld ünnepi könyvheti különszámát, amely gyakorlatilag egyszer­re jelent meg az idei évfolyam soros, harmadik számával. A lap fél évszázaddal ezelőtti, 1954-es alapítására való emléke­zés már korábban, az 1-2-es ösz- szevont számban, valamint a költészet napi különszámban megkezdődött. Az utóbbiban száz költő száz verse látott nap­világot az ötven év során a Palóc­földben megjelentekből válogat­va. Ugyanezt a metódust válasz­totta Praznovszky Mihály főszer­kesztő az ünnepi könyvheti szám esetében is, csak ezúttal „Klasszikusok Nógrádban” cím­mel az úgynevezett „Hagyo­mány” rovatból, az irodalomtör­téneti vonatkozású - különböző műfajú - írásokból állított össze válogatást. Mint fentebb jelez­tük, az élre Hubay Miklós „Ma­dách születésnapjára” című be­széde került, mint ahogyan az ezt követő opusok tárgyát is a madáchi életmű képezi. Nem vé­letlenül, egyrészt maga Madách Imre - aki a Tragédiával a világ- irodalmi szintű, nemzetközi ismertségű és elismertségű érté­ket hozott létre - okán, másrészt pedig a Hubay által is kiemelt Nógrád megyei Madách-kultusz- amelynek folyamatos, negyven éven át ívelő ébren tartásában meghatározó szerepet töltött be a Palócföld - következtében. Sőtér István, Kerényi Ferenc, Sza­bó József és Kovács Anna iroda­lomtörténész, Madách-kutató jegyzi e „fejezetet”, de akár ide sorolható Nyéki Lajos költő, pá­rizsi egyetemi tanár 1990-ben megjelent írása is Réti Zoltán Mózes ihlette akvarelljeiről. Te­kintélyes a Palócföld nógrádi iro­dalmi panteonjának további név­sora is: Balassi Bálint, Balázs Já­nos, Bérczy Károly, Ferenczy Te­réz, Gerely es Endre, Jobbágy Kár­oly, Kármán József, Komjáthy Je­nő, Krúdy Gyula, Lisznyai Kál­mán, Mikszáth Kálmán, Nagy Iván, Rimay János, Szabó Lő­rinc. A szerzők között is neves írókat, költőket - Jókai Annát, Mezey Katalint, Nagy Pált, Tandori Dezsőt - irodalomtudó­sokat, irodalmárokat, kritikuso­kat - Farkas Lászlót, Fried Ist­vánt, Kabdebó Lórántot, Kovács Sándor Ivánt, Krúdy Zsuzsát - a megyei szellemi élet jeles képvi­selőit - mások mellett Kojnok Sidló Ferenc Madácb-szobra Balassagyarmaton. Ács Irén felvétele az ünnegí könyvhéti számban Nándort (1935-2000), Horváth Istvánt, Szabó Károlyt, Szepesi Józsefet (1948-2001) - találni. Ennél értelemszerűen jóval hosszabb az a felsorolás, ame­lyet a lap a borító belső oldalain közöl a nógrádi és a Nógrádhoz köthető alkotókról, valamint az őket ötven év során bemutató, méltató szerzőkről. És ez még mindig csak érzékelteti - nem meríti ki - azt a kincsestárat, amit a folyóirat öt évtized alatt felszínre hozott a megye gazdag irodalomtörténeti tradícióiból. A könyvheti különszám illusztrá­cióit Ács Irén fotóművész képei alkotják. A „Múltkóstoló” jelen van a Palócföld 2004/3-as számában is. E rovat aktualitását ezúttal Jó­kai Mór halálának századik évfordu­lója adja. Balogh Jánosáé Horváth Terézia ennek je­gyében értekezik „Pünkösdikirály­választás Jókai műveiben” cím­mel. Reformkori színháztörténeti adalékkal szolgál Szigethy Gábor „Mennyibe került 1838-ban egy pisz­kos cipő a színpa­don?” című esszé­je. Botka Ferenc „Utóélet - változó világban” címmel Déry Tibor élet­műve megítélésé­nek módosulásait elemzi. Ezúttal a Madách-díja- sok bemutatása sorozat is hang­súlyosabban kapcsolódik a múltidézéshez, tekintve, hogy a kitüntetett - akivel Baráthi Ottó beszélgetett - Bódi Györgyné, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár helytörténeti, honismereti gyűj­teményének Vezetője. „A törté­nelmet emberek csinálják hely­ben és a nagyvilágban is, ezért fontos mindenütt és mindenkor az emberi cselekedetek - ame­lyekből lesz a történelem - nyo­mon követése" - mondja Bódi Györgyné, mint történész, de könyvtárosként is megnyilatko­zik: „...mindig lesznek szép számmal, akik a kézbe vett könyv izgalmára, lapozgatásá­ra, bele- és újraolvasására vágy­nak, olvasmányélményük felele­venítése nyújt számukra semmi mással nem pótolható szórako­zást. Ezért nem féltem a Guten- berg-galaxist. ” A szépirodalmi blokkot Lászlóffy Csaba kolozsvári költő „Magányos hétvég” című verse vezeti be, mintegy szimbolizálva e szám - Hanácsek Erzsébet, Ki­rály Gábor, Nagy Zsuka, Nyilas Csaba, Oláh András és Szakoly Tamás révén is - erős lírai anya­gát. Egyikük sem nógrádi, mint ahogyan nem az a prózaverset írt Antal Balázs és a novellista T. Ágoston László sem. Salgótarján­ban élt viszont if­jú koráig a buda­pesti tanárnő, Györffy Sarolta, aki hangjátékot írt Berrár Jolán, az ELTE nyelv­történész tanára emlékére. Még inkább salgótar­jáninak tekinthe­tő Galgóczi Ró­bert, aki huszon­hat éves koráig lakott szülőváro­sában. Fiatalon Hibó Tamás gra- fikusművész „szabadiskoláját” látogatta, s bele­kóstolt számos munkába, így az is. 1984-ben gondolt egyet, s Ausztrián át meg sem állt Fran­ciaországig. Párizsban üvegfestő­ként, üvegszobrászként lett a fény művésze, egy ideje azonban már Normandiában, Pontor- sonban él, alkot és működtet sa­ját galériát. Mindezt Gáspár Ist­ván Gábor írásából tudhatja meg az olvasó. A szerkesztők Galgóczi Róbert műveiből válo­gatták e szám illusztrációit. CSONGRÁDY BÉLA--------------­1 K i üvegcsiszolásba Királyláiiy: Galgóczi Bobéit megkongwaci* a lap 2004/Jas szamátol Három évtized kincsei A közelmúltban három évti­zed kincseire emlékező ki­állítás nyílt meg a hatvani Moldvay Győző Galériában, melyen négy nógrádi mű­vész is szerepelt: Lóránt Já­nos, Nagy Márta és Réti Zol­tán egy-egy festménnyel, va­lamint Radics István egy grafikával. NMH-információ Dr. Dömötör János művé­szettörténész, a hódmezővá­sárhelyi múzeum nyugalma­zott igazgatója, a Moldvay ga­léria művészeti tanácsadó tes­tületének kurátora méltó mó­don emlékezett vissza megnyi­tóbeszédében a névadó Mold­vay Győző sokoldalú, példa­mutató munkásságára. Az ün­nepi rendezvényen Matisz- lovicsné Horváth Éva, a műve­lődési központ igazgatója a ga­léria 30 éves működését segí­tők részére - munkásságukat megköszönve - díjakat adott át. Érsek Zsolt országgyűlési képviselő, Hatvan város pol­gármestere köszöntőszavai és a városból elszármazott Hargi­tai Géza klarinétművész virtu­óz játéka emelték az ünnepi rendezvény színvonalát. A megnyitót követően a Grassalkovich Művelődési Központ barokk termében mű­vészeti tanácskozást rendez­tek, melyet dr. Dömötör János és Bolyki István grafikusmű­vész, a galéria művészeti ta­nácsadó testületének kurátora vezetett. A méltán híres, orszá­gosan ismert galéria ezen kiál­lítása július végéig várja a láto­gatókat. Nagy Márta: fisz a ligetben _________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_____________________ M últ heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Azt ne mondd, hogy ez a nő öt perce még varangyos béka volt. ” Szerencsés nyertesünk: Szatmári Sándomé Cserháthaláp, Deák F. u. 7. Kérjük, hogy mai rejtvé­nyünk megfejtését legkésőbb július 8-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! RÉGIES KÖPENY P VIZES HOLMI JELZŐJE BÁCS­KISKUN MEGYEI HELYSÉG LÁRMÁS FELFOR­DULÁS JUTTAT, NÉPIESEN KÁRTYA­BE­MONDÁS LEVÉL­TÁVIRAT, RÖV. A HIDROGÉN VEGYJELE LENTEBB­RÖL ÉLDEGÉL NÉMA NÉHA ! r~ < ÁBEL TESTVÉRE 1 5 ♦ 4 l t L­♦ H X > t h /rí nL HANGO­SAN SZÉT- KÜRTÖL L 0 i D 1 T PINCÉBE SZÓLÍT SZEMKÁP­RÁZTATÓ *7 £ i GYÖR­MOSON MEGYEI HELYSÉG 4 L f CÍM, RÖV. HÚZ 0 AJ ASSZONY­NÉV KÉPZŐ BELFÖLDI ÉKESSÉG PEST M l FALU EME KÖZELEB­BIT E ír 7 S PANYOL NEMES-v ' 1 i, ß Á L ♦ r C? GIGA, RÖV. AKADÁLY FOLYADÉK­KAL TELÍT ÁLLÓVÍZ-r 0 CSÚCSÍVES STÍLUS-b o T ! K ff OROSZ URALKODÓ V P. NÉMET IGEN G SZÁNTÓ­ESZKÖZ RÉVÉN T~ V A\ TÉLI SPORT ; SVÉD 1 AUTÓJEL i t NAPSZAK FUTVA MENEKÜ­LÉS £ s l ÍZ KIMUTA­TÁS JELZŐJE--5 <T ÍV Ti l k T */ < k i ELVONAT­KOZTATÁS ... STEP; EGYKORI TÁNC-0 u £ ATANTÁL VEGYJELE A SUGÁR JELE 1 BARANYA MEGYEI HELYSÉG AZ ÁBÉCÉ KEZDETE BÖRTÖN­LAKÓ fir 6 i vvN aÍ i ^ 1 TAPASZ­TALAT L ÍV L k1 RÉGI „CS” TRÓPUSI EMLŐS T h 4 L & % . \ VÍZBE LÓGAT *74 in < f KÉZVÉG ! SZEL, NYES I. V T Sri "i m SZÁRÍTOTT (GYÜ­MÖLCS)-4 s 4­t L-r \ % ^ m GRAMM, RÖV. SZAMÓCA LELETET MENT P fZ. JL .. S ^ 1 P ÉNZÜGYI SZAKSZÓ MADÁR­BÖRTÖN ^4 r 1 U (V TETEJÉRE HULL VÁROSI JÁRMŰ CSAPBÓL FOLYIK PÁROS FÁNK ! RÓMAI 50 SPORTIS­KOLÁNK 4 5 § OLLÓS ÁLLAT t1 FÖLDRE HULLAJT ELCSÚ­SZÁS ADÓS HELYETTI FIZETÉS / 1/ V t. L l 4 L~ 4 b GÖNC HATÁRAI ! TILTOTT DOLOG c. VÖRÖS ...; VIKING FELFEDE­ZŐ VOLT ■*£ K t fc­ARÁNYO­SAN KIMÉR GOND L . ő S 3­t­( A JÓD VEGYJELE MÉHLAK " (( ÉTELT ÍZESÍT 0 2r FÜZETBE MÁSOL ~'g T t HÁZBÉR­LÖ L i\r t Cl O SINE AN­NO, RÖV. AMENNYI­BEN OROSZ REPÜLŐ­GÉPTÍPUS L BAKI AZ ÚJSÁG­BAN HENRY, R. $ i h ( % fr SARJAD A NÖVÉNY 1 u k 1 r * t L P ál 3 9 Nagy Márta: Fasor (olaj, farost) SZ. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom