Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. július 28., SZERDA — MEGYEI KÖRKÉP SZÉCSÉNY Véghné Turányi Éva, a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola tanára 14 éves volt, amikor barátságot kötött a lovakkal. Azóta ha csak egy kis ideje van, felnyergeli a pacit és annak hátán élvezi a száguldást. Ahhoz, hogy valaki jó lovas legyen kevés az állat szeretete. Kell hozzá egy jó adag szakmai ismeret is. A tanárnő a megszerzett tudását, a természet, a lovak iránti szere- tetét a mindennapi mun­kája során az iskolában a , lótenyésztő osztályban * tanítványainak is átadja. A nyári szünetben a tangazdaságban az is­kola gyakorlótelepén, ahogy azt a helybeliek nevezik, az Ancsa-ma- jorban a lovastábor résztvevőit avatja be a ló­ápolás fortélyaiba. A tábor­lakók megtanulják a lóápo- * lás alapismereteit, a felnyerge- lés fogásait, elsajátítják a lovaglás fontosabb ismereteit.- A táborban jelentkezőket két alap­vető dolog motiválja. Szeretnének megta­nulni lovagolni és imádják a lovakat. Az utóbbi nagyon fontos hiszen a ló igen érzé­keny jószág, azonnal észreveszi, ha valaki ragasz­kodik hozzá - magyarázta a tanárnő.- Tizenhárom ló van a táborban, engem a Kata szeret a legjobban, ő a kedvencem, remekül lehet vele vágtázni. A mikor leszállók a hátáról követ, érzem rajta, hogy szeret - dicsekedett Szabó Liza.- Liza az egyik legügyesebb táborlakó. Ő szom­batonként is lejár lovagolni - dicsérte őt a tanárnő. Kárász Kinga kedvenc lova Zora.- Biztonságban érzem magam a hátán, önbizal­mat ad a ló nyugalma - vélekedett a kislány.- Én most vagyok itt először, nagyszerű dolog a lovaglás. Rábeszélem a szüléimét, hogy a követke­ző táborba is írassanak be - lelkendezet Oláh Bet­tina, a tábor egyik legifjabb lakója.- Ricsi, túl mereven ülsz, próbálj meg egy kicsit lazább lenni, ülj bele derékkal - adta a tanácsot Végh Ferenc tanár úr, a táborvezető férje a lovagló fiúnak.- A férjem és a három lányom közül kettő is %> segít - mondta a tanárnő, miközben a lovaso- figyelte. - Ügyesen lovagolsz - dicsérte a ludányhálászi Sutor Viktóriát. A táborban elkel a segítség. A kez­dő lovasok futószáron az oktató kö­rül köröznek. A lovasosztályból Bíró Anita, Lőhrik Noémi és Kozák Dalma segítenek a tanárnőnek. A halk szavú Szekeres Kati csak annyit mondott: - szeretek lovagolni, i- jó itt a táborban. A szeméből sugárzott f szavának hitelesége. Balázs Eszter egy kutyát dajkálva vár­ta, hogy felülhessen a ló hátára.- Látom szereted a kutyát - fordultam a kislányhoz.- Igen, de a lovakat is - újságolta a kislány. - Minden gyermek önzetlenül vonzódik az állatokhoz, a természethez. Erre építve lehet bennük kialakítani a természet szeretetét, az ál­latok védelmét, azt az újszerű szemléletet, hogy a szabad idő eltöltéséről ne csak a diszkó, a lo­vaglás is eszükbe jusson - magyarázta a tábor ve­zetője. A táborlakók Velencei Ferenc vezetésével a fo­gathajtással is megismerkednek.- Gyerekek, leléptetés következik - jelentette ki a tanárnő. Ők tudták, hogy ez mit jelent. Még két kör lépésben, aztán a lenyergelés, majd a ló ápolá­sa következett. Ezután piheni tért a lovas és a ló. A tábor vezetője elmondta, hogy augusztusban újabb lovastábort szerveznek. SZENOORAOI FERENC „Sajnálatból nem lehet megélni” Állást találni ma 50 százalékos rokkantán lehetetlen vállalkozás Hányszor találkoztunk már elkeseredett emberekkel, akik azzal töltik napjaikat, hogy valamilyen munkát találjanak? Az állástalanok száma magas, a munka kevés, a megélhetés szinte lehetetlen. Hasonló cipőben jár a sóshartyáni Bari Antalné is, aki végső elkeseredésében már nem tudott mást kitalálni, minthogy nyilvánossághoz fordul: hátha tud vala­ki számára munkát ajánlani. SÓSHARTYÁN A 46 éves asszony sokkal idő­sebbnek néz ki valós koránál: lelkileg meggyötörve, elkínzott arccal beszél kálváriájáról: öt­venszázalékos rokkant 12 éve, azóta próbál munkát találni, hogy a 20 300 forintos járulékát kiegészítse. Mint mondja, bár­hová fordul segítségért, minden­hol elutasítják. A hét nagy ré­szét álláskereséssel tölü, takarí­tástól kezdve mindent elvállal­na, csak akadna már valami. Régen elvált, egyedül él. Há­rom lánya közül egyik művelő­désszervező, másik üzletvezető, legkisebb lányának abba kellett hagynia a főiskolát, mert anya­gilag nem tudta tovább finanszí­rozni. Mostanra elkerültek Sóshartyánból, saját családjuk van: tőlük sem várhat segítsé­get, mindannyian nehezen él­nek. Arra büszke, hogy van há­rom unokája, de összefacsaro- dik a szíve, ha arra gondol: még soha semmit nem tudott nekik venni. Próbált a munkaügyi központon keresztül is állást ta­lálni, de amikor érdeklődik, többnyire csak tehetetlenül tár­ják szét kezüket az ügyintézők: nem tudnak segítem.- Egy másfél szobás kis ház­ban élek, a víz már nincs benn, ki kellett köttetni, áram se soká­ig lesz, mert nem tudom fizetni, előbb-utóbb azt is kikötik - mondja csendes beletörődéssel Bari Antalné. - El sem tudom adni a házat, mert volt rajta 60 ezer forint kölcsön, csakhogy a törlesztést sem tudom fizetni már két éve, mostanra biztos van vagy 200 ezer forint hátra­lék a kamatokkal. Voltam a pol­gármesteri hivatalban is, de ott is csak egyszeri kétezer forintos segélyt adtak, munkát ők sem tudtak felajánlani. Szinte nincs a hétnek olyan napja, amikor ne keresnék munkát, még tanfo­lyamra is elmennék, de semmi nincs. Mindenhol sajnálkoznak, de segíteni nem tudnak: sajná­latból viszont nem lehet megél­ni. Nem értem én ezt a világot: régen azért büntettek, ha nem dolgozott valaki, most meg, aki dolgozna, nem tud hol. Tóth Gabriella, Sóshartyán polgármestere előtt nem isme­retlen az egyedülálló asszony problémája. Mint mondta, Bari Antalné nyugdíjszerű ellátásban részesül, s így, bármilyen fur­csán hangzik is, a segélyezettek­hez képest „magas” a jövedel­me. Közcélú munkába a rend­szeres jövedelem miatt nem tudják bevonni: közhasznú fog­lalkoztatás jöhetne szóba, az idén pályázott is az önkormány­zat a munkaügyi központhoz: öt fő foglalkoztatására kaptak lehetőséget, s olyanokat alkal­maztak, akik semmiféle ellátás­ban nem részesülnek.- Sóshartyánban a kisebbség aránya 62 százalék, ezen belül a munkanélküliek aránya 80 szá­zalék - ismerteti a legfrissebb adatokat Tóth Gabriella. - A rendkívüli segélykeret egy évre százezer forint, ebből sajnos, nem tudunk sokat adni. Febru­árban valóban volt egy kérelme Barinénak, kapott is kétezer fo­rint segélyt, valamint közgyógy- ellátási igazolványt, ami azt je­lenti, hogy novemberig ingyene­sen jut a gyógyszerekhez. A csa­ládsegítő szolgálatunk írt egy segélykérelmet a megyei egész­ségbiztosítási pénztárhoz, ame­lyet nem tudjuk miért, de eluta­sítottak tudomásunk szerint. Amit segítségképpen fel tud ajánlani önkormányzatunk: a gondozási központban napi 170 forintért meleg ebédhez juthat. Ez nagyon jutányos ár, hiszen egy ebéd önköltsége több mint 300 forint. A polgármester elmondta azt is: a közhasznú munkára jelent­kezők feliratkoznak a polgár- mesteri hivatalban, s a rászo­rultság arányában igyekeznek behívni mindenkit. Ezt ajánlja Bari Antalnénak is, valamint azt, hogy keresse meg a család- segítőt, aki megpróbál valamit segíteni. Utalt arra is: az önkor­mányzat most indítja a lakás- fenntartási támogatás program­ját, már gyűjtik az adatokat, hogy mennyi rászoruló van a te­lepülésen. HEGEDŰS ERZSÉBET Régészek a füleki várban Régészeti feltárások kezdődtek a szlovákiai Fülek várában. Selmecbányái és losonci régészek vezetik az ásatásokat. A hatalmas munkaárkokból füleki köz­munkások hordják ki a földet, amit a régészek aprólé­kosan átvizsgálnak. Utoljára dr. Kalmár József vezeté­sével, a negyvenes években nézték meg a szakembe­rek, mit is rejt a föld a gazdag történelmi múlttal ren­delkező vár szívében. A feltárásokhoz 370 ezer koro­nával járult hozzá Fülek város önkormányzata. _________ KÉRÉS SZÖVEG, QYURIÁN T. í zletes a tarjám aszfaltban főtt sonka! Átadták a Magyar Aszfalt Kft. salgótarjáni keverőtelepét- Bízzunk benne, hogy a nógrádi megyeszékhelyen egy ilyen korszerű keverőgéppel sikereket tudunk elérni - mondotta ünnepi beszédében Appelshoffer József, a Strabag Rt. vezér- igazgatója abból az alkalomból, hogy immár Salgótarjánban, az ipari parkban is működik aszfaltkeverő telep. A vüágjáró gép működött már Nyugat-Európában, Tamásiban, s most Salgótarjánban állították fel. Működésével jelentősen csök­kenthető a szállítási költség, ezál­tal az útépítés költsége is, hiszen eddig Miskolcról, vagy Vácról ér­kezett aszfalt a térségünkbe. A vezérigazgató szerint lehetőség mutatkozik a szlovákiai igények kielégítésére is. Üdvözölte a 180 milliós beru­házást Borenszki Ervin, a megyei j közgyűlés alelnöke is. A keverő­telep elősegítheti a nagy útépítési projekteket, mint a 21-es főút négynyomúsítása, de a határon átnyúló tevékenysége révén pél­daértékű is a tágan értelmezett ré­gióban, a történelmi Nógrádban. A telep hozzájárul ahhoz, hogy a településeinken olcsóbban épül­hessenek utak, s nem lebecsülhe­tő a beruházás gazdaságélénkítő szerepe sem. A szlovákiai Sátorosból és a Hollókő melletti Zsunypusztáról is érkezik alapanyag a salgótarjá­ni keverőüzemhez, mondta el a szakmai érdeklődők előtt Veress Tibor, a jelentősebb útépítő cégek által alapított Magyar Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója. Ebből a szempontból ez az első nemzet­közi keverőtelepe a cégnek - han­goztatta.- Mivel Szlovákiából nagyon jó minőségű, olcsó alapanyag érke­zik, ez kedvezően kihat majd az útépítési költségekre is - tette hozzá. A gépről elmondta, hogy egy teljesen automatizált beren­dezésről van szó, amely megfelel a legszigorúbb európai uniós nor­máknak is. Porleválasztóval sze­relték, így a város levegőjét egyál­talán nem fogja terhelni. A telepet 2003-ban kezdték ki­alakítani, majd 2003 decemberé­ben megkezdődött a kivitelezés. A gazdasági környezet bizonyta­lansága némi megtorpanást ered­ményezett, de végül is idén ápri­lisban folytatódott az építés, s jú­lius 12-én kijött a gépből az első tonna fekete anyag. Ma már a be­rendezés üzemkész, s bárkit ké­pes kiszolgálni, akár magánmeg­rendelőt is, nemcsak útépítőket. Az árat Veress Tibor rendkívül „barátságosnak” nevezte. Lapunk kérdésére a MASZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a keverőüzem 140 ton- na/óra kapacitású, szigorú, folya­matos laborvizsgálat mellett. Or­szágos hálózatuk immár teljes, hiszen Vác és Miskolc között nem volt hasonló üzemük. Saját járműveik ugyan nincsenek, mi­vel a szállítást szakcéggel végez­tetik. Igaz ez a beszállításra is. A Magyar Aszfalt Kft. ma már ISO-minősítés szerint képes ga­rantálni a termékminőséget és a környezetirányítási szemponto­kat is. A levegő védelmét szolgál­ja a már említett porszűrő, emel­lett számolni kell egy ilyen tele­pen a tüzelés során kibocsátott egyéb káros anyagokkal is. Mivel Salgótarjánban földgázzal fűtik a kéttonnás keverőüstöt, ez is jóval határértéken belüli eredmények­ben nyüvánul meg, akár kénről, akár széndioxidról van szó. Másik szennyező forrás a zaj. Ezt folyamatosan mérik, nem­csak a telephatáron belül, hanem közvetlenül a gép­nél is. Ahol indo­kolt, védőfelszere­léssel óvják dolgo­zóik egészségét. Ke­rítésen túli zajszeny- nyezés ilyen korsze­rű gépnél nem kép­zelhető el. S végül szennyezhetnek az érkező teherautók: a csöpögő olajos anyagokat a telepen egy speciális csator­nahálózat gyűjti össze, amit a takarí­tást követően veszé- lyeshulladék-lerakó- ba szállítanak. S hogy a keverőtelep valóban megfelel a Veress úr által elmon­dottaknak, azt a vendégek is ki­próbálhatták, hiszen megkóstol­hatták a kb. 170 fokos aszfaltban főtt sonkát és csülköt, ami tény­leg remekül sikerült, s az „aszfal­tos” hagyomány része. Az érdeklődők a salgótarjáni ipari parkban, a Strabag-telepen közvetlenül rendelhetik meg asz­faltigényüket. Az új salgótarjáni aszfaltkeverő telep jelenleg hét dolgozót foglalkoztat. PR-T.N.L. Nagyszerű dolog a lovaglás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom