Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-26 / 173. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. JÚLIUS 26., HÉTFŐ A szeretet és a tolerancia jegyében élt Az elmúlt század tanúja volt Kamarás József A kilencvenötödik életévében elhunyt Kamarás József sze­mélyében tehetséges, a közösségért haláláig tenni akaró, so­kak által tisztelt és szeretett polgárát gyászolja Balassagyar­mat és Nógrád megye. Elévülhetetlen érdeme Kamarás József­nek a magyar hadtörténelemben példátlan és nevezetes 1919- es balassagyarmati csehkiverés emlékének, honmentő példá­jának éltetése, a hazafias gondolkodású, a városért tenni aka­ró polgárokat tömörítő Civitas Fortissima Kör megalakítása. Ennek a közösségnek a szorgalmazására vette fel Balassa­gyarmat a rendszerváltozás után a Civitas Fortissima, a leg­bátrabb város nevet, örök időkre hirdetve nemzet, a polgárok, a katonák hősiességét, a hazaszeretet szép példáját. Balassagyarmat Szinte hihetetlen, hogy nincs már köztünk a derűs, barátsá­gos, mindenkit meghallgató, köztiszteletben álló Józsi bácsi, akinek a plébániatemplom szomszédságában lévő lakása valóságos átjáróház volt, míg kórházba nem került. Az ajtón nagy betűkkel virít még ma is: Civitas Fortissima Iroda és szinte nem volt olyan pillanat, hogy ne lett volna vendég a lakásban. Jöttek a korosztályának még élő tagjai, a kilencvenhetedik évé­ben járó Specziár Sándor, a ki- lencvenötödiket taposó Mogyo­rósi János, dr. Kerkó József és társaik, a kilencvenesek klubjá­nak tagjai, akikkel felelevenítet­ték a múlt század történéseit, a fiatalság szép éveit és egy pohár bor mellett a régi nótákat is fel­csendültek. A Vácon élő Kondor Endre, a csehkiverésben részt vevő édes­apja emlékének is szentelte a lá­togatásait, a Civitas Fortissima Kör vezetői az éppen aktuális vá­rosi ügyek miatt kopogtattak be. Itt pihent meg néhány szó erejé­ig a vallásos ismeretterjesztő pla­kátokat gyártó ludányhalászi apáca, vagy ugrott be a legújabb hírekkel Reiter László, a város fo­tósa, mint a helyi és a megyei új­ságírók is. Jöttek messze földről is, Izraelből, Amerikából és más állomokból az egykori balassa­gyarmatiak, akik régi és új éle­tükről beszéltek és érdeklődtek a dolgok itteni folyása iránt. A Balassi Bálint Gimnázium diák­jai Józsi bácsi százszámra menő verseit szortírozták és olvasgat­ták az évek óta kiadásra váró Civitas Fortissima-ünnepek tör­ténetét, amely hű lenyomata a történelmi változásoknak. A Civita Fortissima, azaz a legbátrabb város ünnepeit 1919 óta szinte kivétel nélkül megélte Kamarás József, aki Salgótarján­ban látta meg a napvüágot 1909. szeptember 27-én, még Popol Jó­zsef néven, de pár nap után pénzügyőr édesapját Balassa­gyarmatra helyezték és azóta ide kötődik minden pillanata. Cseh származású édesanyja Bécsben nevelkedett varrónő volt és az úri családok foglalkoztatták. Míg édesanyja varrt, ő az úri gyere­kekkel játszott, tanult és ennek köszönhette a fiatal Popol Dodó, ahogy társai becézték, hogy a francia és német nevelők között egy más világot is megismerhe­tett. A Balassi Bálint Gimnázi­umban kedvelte meg a retorikát és ennek köszönhetően vált elis­mert szónokká. Felsős diákként Mária Kongreganista lett és eb­ben az egyesületben tudatosult benne a Szűzanya tisztelete, az embertársak segítése. Tízéve­sen, elsős balassis gimnazista­ként élte át, mikor a trianoni bé­kediktátum előtti csöndben a cseh katonaság megszállta a vá­rost és örökre emlékezetébe vé­sődtek az 1919. január 29-i cseh­kiverés történései. Érettségi után a pénzügynél vállalt munkát és hatvannégy évig egyhuzamban szolgálta az államot. A hivatali munkája mel­lett végezte az egyetemi tanul­mányait, de a doktorátusi vizs­gát már nem tette le, csak az ál­lásával járó szakvizsgákat. Érett­ségi után a gimnázium cserkész- csapatának lett a világi vezetője és a fiúkat még az 1933-as cser­kész-világtalálkozóra, a Jambo- ree-ra is elvitte. Úgy nevelte őket, hogy egész életükben pél­daképek legyenek. Kamarás Jó­zsef a katolikus legényegyletben szórakoztató, de erkölcsnemesí­tő színműveket rendezett és si­kerrel színpadra is lépett. A gim­náziumban a magyartanára Majtényi Gyula, a Nógrádi Hír­lap főszerkesztője volt, aki felis­merte Kamarás József írói tehet­ségét és bíztatására a lap cikkíró­ja lett. így került a Magyar Táv­irati Irodához is, amelynek 1947- ig volt a tudósítója Losonc és Ipolyság térségében. Az akkor feszült politikai helyzetben fele­lősséggel végezte híranyagköz­lői feladatát és ezt a munkáját 1940-ben Nemzetvédelmi Ke­reszttel ismerték el. Mint újság­író került kapcsolatba Móricz Zsigmonddal egy mezőtúri faze­kaskiállításon a többnapos Badár-ünnepségeken és az erről szóló könyvben fényképen is szerepelt. A háború előtü balassagyar­mati társasági élet egyik kedvelt személyisége volt. Katonának 1930-ban hívták be a miskolci Szondi tüzérosztályhoz, ahol karpaszományos lovas tüzérnek képezték ki, de lovasbalesete mi­att csak fegyver nélküli szolgá­latra lett alkalmas. A Felvidék visszacsatolásakor 1938-ban új­ra behívták és a leventeoktatói vizsga letétele után Balassagyar­mat és környékének leventepa­rancsnoka lett. A zsidóüldözé­sek idején Deutsch József rabbi­val megbeszélték, hogy a zsidó leventék minél kevesebb atroci­tást szenvedjenek el. A balassa­gyarmati zsidó üldözötteket se­gítette intézkedéseivel. Mikor a körzet leventéit útnak indították volna nyugatra, hazaengedte őket és ezt a cselekedetét szá­mon tartják ma is. Az Ipolyon túli Csáb község az elmúlt évek­ben hálája jeléül kitüntetésben részesítette a fiaik megmentőjét. A Kővárra települt katonai pa­rancsnokságról még láthatta, mikor a visszavonuló németek felrobbantották a balassagyar­mati zsinagógát, aztán az oro­szok bejövetele után Kamarás József is felrobbant a város ak­náktól való mentesítése közben. Mellette öt román katona hal meg és a Mindenható kegyelmé­ből, valamint dr. Kenessey Albert kórházigazgatónak köszönhető­en épült fel sérüléseiből az oro­szok által kinevezett városi „bé­kebíró”. Később a sebesülése jogán vá­lasztották meg a MAHOSZ titká­rának és ebben a feladatában si­kerrel szolgálta a hadirokkantak érdekeit. A megyei rendőrkapi­tányság szervezésében is részt vett és harminchat évesen új há­zasként az épületben kapott la­kást. Mivel templomjáró volt, a Rákosi-érában elbocsátották a rendőrség kötelékéből, mivel nem lépett be a pártba. Ez össze­egyeztethetetlen volt a hitbeli meggyőződésével. A helybeli Crédó Egyesület titkáraként 1947 évben felszólalt a Crédó új­ság újbóli megjelentetése érde­kében a budapesti vezetői érte­kezleten, és a lap kiadója, P. Badalik Bertalan megbízta, hogy Máriaremetén a Crédó or­szágos gyűlésének szónoka le­gyen. A negyvenezer főnyi hall­gatóság előtt elmondott beszéd olyan hatásos volt, hogy utána sorra kapta a meghívásokat az ország különböző városaiba. így került sor arra, hogy Mindszenty József hercegprímás meghívta 1947 augusztus 15-re Eszter­gomba, hogy nagygyűlésének világi szónoka legyen. Vele együtt szerepelt Budapesten, Szombathelyen és Balassagyar­maton, ahol a bíboros a szalézi intézet udvarán felavatta a város Crédó zászlaját. A bíboros emlé­kére szorgalmazta Kamarás Jó­zsef a felsőpetényi Mindszenty- emléktábla felállítását és a balas­sagyarmati szalézi intézet falán is ezt tervezte még a közelmúlt­ban. Mikor vallásosságáért elbo­csátották a rendőrségről, Kama­rás József nehéz helyzetbe ke­rült családjával és biztos helyet 1951-től kapott a kórházban, ahol előbb segédgondnok, majd gazdaságvezető-helyettes mun­kakörben dolgozott nyugdíjazá­sáig. A kórházban szakmai munkájának felelős ellátása mel­lett, ahol tudott segített. Zene­kart, színjátszó és tánccsoportot szervezett és ezekre az időkre ma is szívesen emlékeznek az egykori dolgozók. A zenét és iro­dalmat a gimnáziumban kedvel­te meg, az Erdélyi József orszá­gos karnagy vezette énekkarban és zenekarban, aztán a későbbi években a város zenekaraiban, a Szent Felicián kórusban szere­pelt. Az ipari iskola fúvószene­karát is vezette, majd idős korá­ig a városi fúvószenekarban vál­lalt feladatot. Háromfelvonásos színdarabot írt Mikszáth Kál­mán Körtvélyesi csíny című mű­véből 1958-ban és ezt több alka­lommal is bemutatták a helyi szereplők. Kamarás József kivá­ló színészi adottságai közismer­tek voltak és még idős korában is sikerrel adta elő az egykori si­keres slágereket. A gyermekek érdekében íródott egyfelvonásos színdarabja „A legfőbb érték”, amelyet Balassagyarmaton és környékén, de még Salgótarján­ban és a fővárosban is bemutat­tak... Színpadi sikerei mellett született meg „A helybeli kórház története”, amelyet dr. Kenessey Alberttel és dr. Bartha Elemérrel közösen írtak meg. Első helye­zést ért el pályamunkája, amely az általa 1981-ben megtalált és részben feltárt drégelyi titokza­tos alagútról, valamint a Babat- hegyi kegykápolnáról szól. Dré­gely várának dolgában jelentős kutatómunkát fejtett ki, számos cikkben foglalkozott vele. Dr. Cellenk Ferenc segítségével jutott el Nagyfödémesre, ahol az otta­ni plébánia história domusában rábukkantak Szondi György utolsó óráinak leírására. Kama­rás József kiadatlan irodalmi munkássága mellett számos írást publikált a helyi, megyei és országos lapokban sok évtizedes munkássága során. Az emberi élet értelméről, a szeretet és a to­lerancia fontosságáról szóló írá­sai mellett legtöbbször Balassa­gyarmat dolgaival foglalkozott, a várost igyekezett népszerűsíte­ni. Életének új szakaszát jelen­tették az 1989 környékén bekö­vetkezett politikai változások, amelyek szinte felszabadították az ő igazi énjét, a városnak, az embereknek jót akaró gondola­tokat. Nyolcvanévesen sorra je­lentek meg a köz dolgairól szóló írásai a T. Pataki László szer­kesztette Gyarmati Naplóban és az akkori Nógrádban, az újság­írói tevékenysége szinte a kilenc- vennegyedik évéig tartott. A ja­vaslatára bontották ki a kórházi kápolna álmennyezet mögé búj­tatott freskóit és dr. Bartal Gábor főorvossal megtalálták a kápol­na régi oltárát, a nagy Mária- szobrot, amelyek a helyükre ke­rültek. Kamarás József mindent megtett, hogy életre keljen a Civitas Fortissima Kör, amely szervezetté alakulva elérte, hogy a város hivatalosan is fölvegye a legbátrabb nevet és Balassagyar­matnak újra a legnagyobb ünne­pévé váljon a csehkiverés napja. Kiváló szónoki képességeit csil­logtatta a város rendezvényein és jól szolgálta a köz dolgát a te­levíziós szereplései során is. A város és az emberek érdekében végzett munkáját ismerte el Ba­lassagyarmat önkormányzata a Pro Űrbe és a Balassagyarmat díszpolgára kitüntetéssel. A 2004. május elsejei európai uni­ós csaüakozást már a kórházban érte meg és innen azt üzente: a boldogság kék madara olyan messze szállt, hogy nehéz lesz visszacsalogatni azt az emberek­nek, de kövessenek el mindent ezért. A gyermekeiért és azok csa­ládjáért féltő aggodalommal élő Józsi bácsinak kedvenc dala volt: „Szeressük egymást gyere­kek, a szív a legszebb kincs, en­nél szebb szó, hogy szeretet a nagy világon nincs...” Kamarás József azt tartotta: hálás a Min­denhatónak, aki szinte a tenye­rén tartotta majd száz év során, amely alatt módja volt sokoldalú tehetségét kamatoztatni az em­berek javára. SZABÓ ENDRE Cél a környezettudatos nevelés Emlékműavatással zárult a „Muzsikál az erdő” egyhetes programsorozata Az erdő csendje, hangjai sok zeneszerzőt, írót ihletett már meg: egy ilyen koncertsorozat tehát jól beleillik az erdőbe - mondta szombaton egyebek mellett Pallagi László, az Egererdő Rt. vezérigazgatója Fenyvespusztán, azon az erdő- emlékmű-avatáson, amely lezárta az egy hétig tartó „Muzsi­kál az erdő” programjait. Mint mondta, ezzel hagyományt szeretnének teremteni: a jövőben minden évben más-más helyszínen csendül fel a muzsika az erdőben. NMHhn FORMÁCIÓ- A rendezvény beleillik az Egererdő Rt. stratégiájába: folya­matosan nyitunk a civil szféra és a szolgáltatók irányába - mondta Pallagi László. - Célunk, hogy a környezettudatos nevelésbe saját eszközeinkkel kapcsolódjunk be. Az erdészet, az erdőgazdálkodás PR-e rossz, mondhatni, nincs is, országos szinten nem jelenik meg koordináltan úgy, mint a termé­szetvédelem vagy a vadászat. Ezen próbálunk meg térségi szinten sa­ját eszközeinkkel javítani. Amint a vezérigazgató hangsú­lyozta, az emberek nem ismerik az erdészek munkáját, automati­kusan a fakitermelésre asszociál­nak. Az erdei iskolák, a „Muzsi­kál az erdő” elsődleges célja, hogy bemutassa az erdészek munkáját, a megújuló erdőgaz­dálkodást, amely kielégíti a ter­mészetvédelmi követelményeket, s figyelemmel van az ökológiai egyensúly betartására is. Utalt ar­ra is: az erdő sok zeneszerzőt, írót megihletett már.- Széchenyi Zsigmond, az egyik legnagyobb vadászíró írta: „Nincs szebb erdő a magyar bükkendőnél, és nincs szebb zene a benne orgo­náié magyar szarvasbikánál” - idézte Pallagi László. - Elmondhat­juk, hogy egy ilyen koncertsorozat jól beleillik az erdőbe. Ezzel a ren­dezvénnyel hagyományt szeret­nénk teremteni, a jövőben minden évben más-más helyszínen ren­dezzük majd meg. Több rendezvé­nyünk is van már évek óta, mint a Föld napja, a madarak napja, ame­lyek a civil szféra felé nyitnak. Ok­tóber első hetében lesz az „erdők hete” az Országos Erdészeti Egye­sület kezdeményezésére, melynek célja, hogy minél több gyermeket vigyünk ki az erdőbe. A vezérigazgató beszélt saját kezdeményezésű programjaikról is: ilyen volt például a közelmúlt­ban Felsőtárkányon „Együtt az er­dőbe” címmel, ahol nagyszülők, unokák és erdészek közösen jár­ták be az erdőt. Bográcsozás, kü­lönféle vetélkedők színesítették az egész napos programot, amely nagy sikert aratott. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint gyak­rabban kellene ilyen programokat rendezni.- Az ilyen kezdeményezések egy-egy szelete stratégiánknak - fe­jezte be avatóbeszédét Pallagi László. - Célunk a környezettuda­tos nevelés, az erdészeti PR, a köz­jóléti szolgáltatás felé való nyitás. HEGEDŰS Veszélyeztetett termelők Egyebeken kívül a termelők tönkremeneteléről és a gazdák önköltségi szintje alatt kiala­kult felvásárlási árakról volt szó az MDF napokban tartott sajtótájékoztatóján, amelyet Frisch Oszkár, a párt országos választmányának elnökségi tagja és Eötvös Mihály, a párt megyei elnöke tartott. NMHhnformácio- A jólétinek mondott rend­szerváltás a termelők sorozatos, immár több éve tartó csődjét hoz­ta magával - emelte ki Eötvös Mi­hály, majd pedig hangoztatta, a Magyar Demokrata Fórum sze­rint a szakigazgatás feladata len­ne az agrártermelés egész folya­matának felügyelete, koordinálá­sa, racionális keretek közt tartása, a piaci zavarok kiküszöbölése, mérséklése. A kertészeti ágazatok jövede­lemhelyzetét érintő egyes kérdé­sekről Frisch Oszkár, az MDF ag­rárkollégiumának országos veze­tője adott tájékoztatást, aki egye­bek mellett elmondta: a termelők orientációja a csaüakozás évében alapvetően téves volt, a kormány­zati anyagok is emelkedő pályát „jövendöltek.” Minderre példa­ként említette a politikus a föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ez év áprilisi tájékozta­tását, melyben „javuló verseny- pozícióról” beszélt. - A termelők ismét létüket veszélyeztető hely­zetbe kerültek. Az elmaradot­tabb, főként mezőgazdaságból élő régiók növényei, a meggy, a bogyósok termesztése gyakorlati­lag becsődölt. A gyümölcsök ese­tében volt kereslet, de csak az ön­költségi áron alul. A leginkább érintett megyék közé tartozik Nógrád is - fogalmazta meg Frisch Oszkár, majd hozzátette: az aszálykáros, hitelt felvett ter­melő az önköltségi szint alatt ki­alakult felvásárlási ár miatt képte­len lesz hitelt fizetni, a jövő évet megfinanszírozni. Az MDF agrárkollégiuma ja­vaslatai között egyebek mellett szerepel: az aszályhitelek konszo­lidációja az érintett csoportban, valamint a gazdasági erőfölény­nyel élő felvásárló szervezetek fel­derítése, megbüntetése is. Az MDF megyei agrárkollégiu­mai úgy látják, hogy a gyümölcs­ágazat problémái csak most kez­dődnek. A kormányzat semmi­lyen védő, védekező lépést nem tett sem a termelők helyzetbe ho­zására, sem a termelőalapok meg­védésére. Mindez, halmozva az előző esztendők csapásaival, egy­részt a gazdák egy részének im­már megszokott tönkremenetelét, a megmaradók tovább romló ver­senyhelyzetét váltja ki. A kor­mányzat látszatintézkedéseket tesz úgy, hogy a potenciális kon­kurensek segítségét kéri, másrészt a már megszokott módon, a váro­si társadalomban vált ki negatív érzéseket a gazdákkal szemben - hangzott el a sajtótájékoztatón. Balról jobbra: Paliagi László vezérigazgató, ifj. Szabó István szobrászművész, Vanya Gábor potgár- mester és Szabó Lajos erdész az erdóemlékmú előtt _____________________rorfeoócsÉv»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom