Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-22 / 170. szám
Nincs annyi pénz, amelynek ne lenne helye Hári Ildikó irodavezető-helyettes a salgótarjáni szociális ellátásokról Közel 700 millió forintot költ az idén a szociálisan rászorulók ellátására Salgótarján önkormányzata. A szociális rászorultság esetén nyújtható támogatások pénzbeni és természetbeni ellátások lehetnek. Időskorúak járadékában részesülhetnek azok az idős emberek, akiknek megélhetése másképpen nem biztosított. Rendszeres szociális segély állapítható meg - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - az aktív korú, munkaképességüket legalább 67 százalékban elvesztett, illetve a fogyatékkal élő vagy vakok személyi járadékában részesülő továbbá az aktív korú nem foglalkoztatott személyeknek. Az önkormányzat biztosít lakásfenntartási támogatást, igényelhető köz- gyógyellátási igazolvány, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz-támogatás, átmeneti segély, ápolási díj. Az önkormányzat gondoskodik azoknak az elhunyt személyeknek az eltemettetéséről, akiket nincs, aki eltemettessen, vagy az arra köteles személy a temetésről nem gondoskodik. Az ön- kormányzat által adható ellátások a szociális törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén állapíthatók meg.- Kik azok, akik leginkább rászorulnak a támogatásra? Mire elég a 700 millió és mire, mennyire lenne szükség ahhoz, hogy érzékelhetően enyhüljenek a város szodális gondjai?- Salgótarjánban évek óta magas a munkanélküliek aránya, sok az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjas és beteg ember. Az ellátásokat kérelmezők többsége ebből a körből kerül ki. Az emberek életminőségének javítását nem lehet kizárólag a segélyezésre alapozni. Elengedhetetlen többek között a foglalkoztatás növelésére való további törekvés, az igényekhez igazodó képzés, átképzés kialakítása, a jövedelmek, így a nyugdíj fokozatos emelkedése. Ugyanakkor nagyon fontos az emberek hozzáállása is, a felajánlott munka, képzés, átképzés elvállalása, felelősségteljes gyermekvállalás. A pénzbeni támogatás legnagyobb részét azok a családok kapják, akik több gyermeket is nevelnek és a szülők munkanélküliek, valamint az egyedül élő nyugdíjasok. Géczi József 82 éves nyugdíjas a megyeházáról hordja magának és a lányának az ebédet FOTÓ: GÓCS ÉVA Az önkormányzat által nyújtható ellátásokat összehasonlítva a más településeken létező támogatási formákkal, jónak mondható a városunkban kialakult szociális ellátórendszer. Bár nincs annyi pénz, amelynek ne lehetne helyét találni. A törvény által kötelezően előírt ellátásokon kívül az önkormányzat több egyéb ellátási formát is biztosít. Az önkormányzat a jelenlegi feszített költségvetési keretek között is igyekezett megtartani a már bevezetett ellátásokat.- A lakásfenntartási támogatást mennyien veszik igénybe, idősek vannak-e közöttük? Milyen feltételekkel adható a támogatás?- Jelentős a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. Az elmúlt évben több mint 2000 család igényelte és valamivel több mint 1700 volt jogosult a lakásfenntartási támogatásra. Közülük 300-350 egyedül élő idős ember, illetve nyugdíjas házaspár részesült ebben az ellátásban. 2004 májusától a szociális törvény módosítása következtében megváltoztak az ellátásra jogosultság feltételei. Kétféle lakás- fenntartási támogatás nyújtható. Az egyik a normatív lakásfenntartási támogatás. Erre az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, jelenleg ez 34 800 forint, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 százalékát meghaladja. A másik ellátási forma a helyi lakásfenntartási támogatás. Ez annak a személynek nyújtható, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori leglusebb ösz- szegének 200 százalékát, jelenleg ez 46 400 forint. Feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30 százalékát meghaladja és normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A lakásfenntartási támogatás a jelenlegi szabályozás szerint az év során folyamatosan igényelhető. Az önkormányzat lakás- fenntartási támogatásra az elmúlt években mintegy 30 millió forintot költött évente. Az ezen a jogcímen 2004-ben kifizetendő összeg várhatóan 50-57 millió forint, több mint másfélszerese az eddigi évek átlagának.- Az időskorúak járadékáért sokan jönnek?- Nem. Összesen 13 időskorú járadékosunk van és ketten kapnak asszonytartást. Szükség volna azonban az idős emberek által igénybe vehető ellátások átértékelésére. Sok olyan idős házaspár van, akik között annyira megromlott a kapcsolat az évek, évtizedek múlásával, hogy képtelenek fenntartani a házastársi köteléket. A válóperrel járó procedúrát már nem vállalják. Ha együtt is laknak, a jövedelem nélkül maradt házastárs élete ellehetetlenül. Nem véletlen, hogy a hajléktalan személyek között viszonylag sok a magára maradt idős ember.- Próbálnak valamiképpen segíteni nekik?- Megtesszük, amire lehetőségünk van. Igyekszünk felvenni a kapcsolatot a családdal, gyermekekkel, hogy segítsenek, ha tudnak. Ha erre nincs lehetőségük, akkor idősotthonban, vagy hajléktalanszállón próbáljuk elhelyezni őket, természetesen ha ők is beleegyeznek. A városban működő férfi és női hajléktalanszálló azonban túlzsúfolt, az idősotthoni elhelyezésre pedig éveket kell várni. Törekedni kellene a megelőzésre, arra, hogy az emberek idős korukra ne kerüljenek ilyen kiszolgáltatott helyzetbe. Az lenne természetesen a legjobb megoldás, ha család állna mögöttük és a családjuk gondoskodna róluk. Sajnos ezt a mai rohanó, teljesítményorientált világban végtelenül nehéz megoldani. Gyakran azonban pont a család hátrányos helyzete teszi ezt lehetetlenné. Az arra rászorulók házi segítségnyújtásban, gondozásban és szociális étkeztetésben részesülhetnek.- Sok a köztemetés?- Évente 50-60 köztemetés van és az elhunytak több mint a fele idős ember. Az ön- kormányzatnak nemcsak az egyedül élőket, a hajléktalanokat kell eltemettetni, hanem sok olyan személyt is, akik családban éltek, de nem volt, nincs megtakarított pénzük, illetve maga a család is támogatásra szorul.- Hallani mostanában arról, hogy a nyugdíjminimumot a szociális minimum váltaná fel. Igazságosabbá válna ezzel a szociális ellátási rendszer?- Önmagában ettől nem fog változni a szociális ellátórendszer, a szociális háló. A változást, ahogy arra már utaltam, a munkahelyteremtéstől, a bérek és nyugdíjak emelkedésétől, a korszerű képzéstől lehet várni. De ez egy hosszú távú folyamat. V.G. Az időskorúak egészségi állapotáról Minden ember tudatában van annak, hogy halandó és erre gyakran gondol is, ám az fölöttébb furcsa, hogy az öregséggel, mint kínos változással nem vagyunk igazán hajlandók számolni és szembenézni. Talán azért is, mert az időskor egyik legfőbb problémája az egészségi állapot fokozatos romlása. A különböző felmérések, orvosstatisztikák ezt a tényt több oldalról is bemutatják, attól függően is, hogy milyen aspektusokból történt a vizsgálódás. Alapvetően két módszer különböztethető meg. Mérhető az, hogy mely betegségek és milyen mértékben sújtják az időseket; ebben az esetben objektív egészségi jellemzőkről van szó. Amikor viszont az vizsgálják, rendszeri megbetegedések. Végül az idős nemzedéket sem kímélik olyan betegségek, amelyek minden életkorban előfordulnak, de ezek kórlefolyása, szövődményei ekkor már súlyosabbak (fertőző betegségek, mérgezések). Egy közelmúltbeli felmérés szerint - amely ötszázharmincnyolc 65 évnél idősebb ember válaszaiból derül ki - a megkérdezettek 77,7 százalékának volt valamilyen keringési betegsége, 23,5 százalékának mozgásszervi bántalma, 18,6 százalékának neurózisa vagy alvászavara, 10,6 százalékának cukorbaja, 9 százalékának pedig emésztőszervi betegsége. A fenti adatok alapján joggal állíthatjuk tehát, hogy az idősek nem egészségesek, s szinte tényként kell elfogadnunk azt a megállapítást is, hogy napjaink Magyarországán az öregség Idősebb korban jólesik megpihenni a buszmegállóban hogy hogyan ítélik meg maguk az idősek saját egészségi állapotukat, akkor szubjektív jellemzőkről beszélhetünk. Ami most már a tényeket illeti, az időskorban előforduló betegségek - a vonatkozó szakirodalom szerint - három nagy csoportba oszthatóak. Az első, amikor gyakorlatilag az egész népességet érintő betegségekről van szó, ilyen például az érelmeszesedés. A második csoportba olyan kórképek tartoznak, amelyek kevésbé univerzálisak, a kor előrehaladtával gyakoribbak, például daganatok, szív- és éregyenlő a betegséggel. S ami még sajnálatosabb, hogy szőkébb pátriánkban semmivel sem jobb a helyzet az országosnál, sőt... Nem könnyű ezt a „beteghelyzetet” elfogadni, s az általa megváltoztatott életmódhoz alkalmazkodni. A betegségek többsége ugyanis csak életmódbeli megszorításokkal, rendszeres orvosi ellenőrzéssel, időnkénti kórházi ellátással és kezeléssel, valamint folyamatos gyógyszerszedéssel tartható egyensúlyban. Jó esetben...-THI-Ó Egymás között a klubban Bátonyterenyén a bányász nyugdíjas nőklub gyakran fogad vendégeket. Legutóbb Czerván Mártonná, az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetség Választmányának elnöke járt náluk. Az elnök asszony ismerkedni jött, beszélgetni arról, hogyan telnek a nyugdíjasok hétköznapjai. Vanya Gábor polgármester szíves szóval invitálta, fogadta a vendéget. A város gyarapodásáról beszélt, épülő lakásokról, munkahelyekről, gyalogjárókról, parkokról és játszóterekről. Meg az uszodáról, amely egy télvégi klubbeli összejövetelen még csak megvalósítható tervnek tűnt. Azóta aláírták a szerződést és a munka is elkezdődött. AZ EMBEREK ÉRDEKÉBEN- Minden amit csinálunk, érinti az embereket. Fontos, hogy tudjanak erről, érezzék ezt - hangsúlyozta a polgár- mester. A klubba Czikora Györgyné, a közösség egyik vezetője, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének alelnöke vitte az elnök asszonyt Ott aztán gyorsan megegyeztek a nyugdíjasokkal, az volna jó, ha az időskort minél többen nyugalomban élnék meg. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy ne kelljen nap mint nap azt számolgatniuk, ha kifizetik a lakást, a villanyt és a vízszámlát, marad-e elegendő pénzük élelemre, meg a szükséges gyógyszerekre. Czerván Mártonná sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott a nyugdíjasok életkörülményeinek könnyítésére. Valamennyien megkapták az egyszeri 19 ezer forintot, visszaállt a méltányos- sági nyugellátás. Szükségességét mi sem bizonyítja jobban, hogy több mint 800 ezren kértek már eddig nyugdíjemelést méltányossági alapon. Igaz, sok kérelmet elutasítottak, mert a kérelmező nem volt jogosult rá, vagy mert elfogyott az erre szánt, megemelt 900 millió forint. Az idén 120 ezer kérelem teljesítésére van lehetőség és több mint 65 ezren már benyújtották kérelmüket. Folyamatosan rendezik az özvegyi nyugdíjakat és májusban kifizették az 53. heti nyugdíjat is. Az 54. hetit pedig novemberben megkapják a nyugdíjasok, a törvény szerint járó nyugdíjkülönbözettel együtt.- Jóllehet a kormány két év alatt többet adott a nyugdíjasoknak, mint elődje a kormányzás négy évében. Pótolnivaló azonban van bőven - summázta véleményét Czerván Mártonná. JOGOS IGÉNYEK Majd a választmány programjáról beszélt, amely azt követeli, hogy az éves nyugdíj- emelés a nettó keresetekkel arányosan történjen. Végezzék el az értéküket vesztett nyugdíjak korrekcióját és az egyedül élő idős emberekkel se bánjanak mostohán, amikor az anyagi javakat elosztják. Annak a reményének adott hangot, hogy mindezek nem pusztába kiáltott szavak. Észrevételeiket, javaslataikat elküldték a miniszterelnöknek, aki elismerte, hogy sok területen bizony jogos a nyugdíjasok igénye. ígéretekkel, amelyek teljesítésére ma még nincs lehetőség, nem is áll- tatta őket. Hiszen sokat kell még azért dolgozni, hogy az idős emberek élete olyan mértékben javuljon, amiket azt valójában megérdemlik. Kisebb-nagyobb lépéseket azonban tesznek. Napirenden van, hogy a nyugdíjasok térítés- mentes utazásának határát leszállítják 62 évre. Foglalkoznak azzal is, hogy az idősek számára megteremtsék a munka, a távmunka lehetőségét, mert a nyugdíjasélet nem csupán arról szól, hogy mennyi a nyugdíj, hanem aktív napokról, a munkavállalásról, a szabad idő hasznos eltöltéséről is. Aztán elkezdődött a beszélgetés és Czikora Györgynének nemigen kellett szólásra bírni a nyugdíjasokat. Nagy Lászlóné az első volt a sorban.- Tulajdonképpen én elégedett vagyok a sorsommal. Mindig kevés pénzből éltem, jóllehet, sokat dolgoztam. Hajnalban már keltem, készítettem a gyereket az óvodába - emlékezett a munkával töltött évekre. Azt azonban igazságtalannak tartja és egyre nehezebben viseli, hogy vannak, akik kevesebb ideig dolgoztak, most mégis magasabb özvegyi nyugdíjat kapnak, mint ő. „BÜNTETÉS”HELYETT SEGÍTSÉG Szerencsi Andrásáénak, a nőklub vezetőjének szavai megnyugvást tükröztek:- Örülök, hogy végre „terítékre került” az egyedül élők helyzetének rendezése is. Bizonyára alapos okuk volt arra annak idején, hogy gyermekeik nevelését egyedül vállalják. Ezért aztán nem büntetni, hanem segíteni kellene őket - mondta. Liska Györgyné, akárcsak Vezvicsek Ferencné, méltánytalannak tartotta, hogy többen is kimaradtak az özvegyinyugdíjemelésből. Azért, mert valamikor régen meglehetősen szerény pénzzel mentek nyugdíjba és özvegyi járandóságukat kiegészítették. Nagy János, a bányászszakszervezet helyi titkára azt tette szóvá, hogy három évről öt esztendőre emelték a méltányossági nyugdíjemelés várakozási idejét.- A méltányosságra jogosultak többnyire idős, beteg emberek a mi alapszervezetünkben is, - magyarázta. - Ki tudja, mennyi idejük van még a várakozásra? Pál Péter azt tanácsolta, talán érdemes lenne jobban megnézni a svéd nyugdíjrendszert. Megbízható, figyelembe veszi az egész élet munkáját. Ha a mostani nyugdíjasoké nem is, de a gyerekek, az unokák élete talán könnyebb lenne ezzel. Böhm Gyula arról beszélt, hogy a kormány valóban sok jó intézkedést hozott az elmúlt két évben. Ezt azonban sokan nem is ismerik, mert szégyenlősen hallgatnak róla. Berta Ferenc meg azt ajánlotta, hogy többet kellene találkozni, beszélgetni az emberekkel. Van mondanivalójuk bőven, de ha azt érzik, hogy nem fontos, vagy nem érdekes, amit mondanak, megtartják maguknak. A beszélgetésre sokan eljöttek és nem siettek haza a nyugdíjasok. Tanácsot, segítséget kértek Czerván Mártonnétól meg Kovács Lászlótól, a nyugdíjasválasztmány alelnökétől, aki ugyancsak részt vett a beszélgetésen. A nyugdíjról kérdeztek, a gyógyszerekről, egyszóval csupa olyan dologról, amelyek az idős emberek életének mindennapi kísérői. VÉGÉ
